Tisztelt Fórumozók,
be kell vallanom, Papp Árpád verséből én idéztem – igen tiszteletlenül, figyelmetlenül – pontatlanul. (faim helyett, fiam szót írtam át... Mentségem nincs, még ha bötűről-bötűre ütögettem is…)
A nagyon szép összeállítást mindenkinek ajánlom. S nekem is csak össze kellett volna olvasnom az átírás után.
Ott természetesen pontosan szerepel: „áthallom a szomszéd szobából fiaim szuszogását”
http://www.buvopatak.hu/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=103
Tisztelettel el is köszönnék az oldaltól, e rövid megszólalás után.
Mindenkinek szép, tartalmas napokat kívánva:
Pulai Éva
άρμοσις, το κούρδισμα ενός οργάνου (κυρίως η πράξη του κουρδίσματος, και συνεκδοχικά το αποτέλεσμα της πράξης, δηλ. το κούρδισμα). Βλ. τα λ. αρμογή , αρμονία , ηρμοσμένος · και για το κούρδισμα της λύρας και της κιθάρας βλ. λ. λύρα .
harmosis, a hangolasa egy hagszernek ( foleg a hangolas gyakorlata, es emellett az eredmenye a hangolasi cselekedetnek, tehat a hangolasnak.) Lasd meg, harmoge, harmonia...
άρμοσις, το κούρδισμα ενός οργάνου (κυρίως η πράξη του κουρδίσματος, και συνεκδοχικά το αποτέλεσμα της πράξης, δηλ. το κούρδισμα). Βλ. τα λ. αρμογή , αρμονία , ηρμοσμένος · και για το κούρδισμα της λύρας και της κιθάρας βλ. λ. λύρα .
harmosis, a hangolasa egy hagszernek ( foleg a hangolas gyakorlata, es emellett az eredmenye a hangolasi cselekedetnek, tehat a hangolasnak.) Lasd meg, harmoge, harmonia...
Proba szerencse. Itt az az eleve lehetetlen tet, hogy lehet ki es visszavezetni a tudomanyt a zenebol es a zenebol a tudomanyt. Majd adok iranytut, merre tevedek mukedvelokent ebben a labirintusban. Kilatastalan es kiuttalan ez a keresgeles, de ez az orom. :) Ezen a helyen, a rovathoz illoen, gorog zenei szokincsunket gyarapitjuk. Masutt kepeket, irasokat, dokumentumokat gyujtunk a hangszerekrol.
Kérdés, hogy két roppant lusta ember (én legalábbis az vagyok) mire megy? De örömest veled tartok, ha nem zavar, hogy sem zenész, sem hangszerész nem vagyok. (Zenész is a lustaság okán nem lettem: nem gyakoroltam eleget.)
Van a hangszerekrol az interneten nehany rovatunk, melynek anyagat, rendezes celjabol, attekinthetove, olvashatova teves celjabol ujra at kell fesulnom. Ha kedved van hozza, tarts velem, mert magamban mindig csak halogatom, elodazom ezt a munkat, gyoz a lustasagom. :) Konnyebb lenne, ha volna visszajelzes.
A regiek ertettek az ilyesfajta kotesekhez, engedjen is, de tartson is ha kell. Halasz, vadasz, tengerjaro harcos nepseg a kotesek mesterei. A gyakorlottak igen finoman tidnak hangolni. Az ostromgepek feszitokoteleit is ''megpenditve, hallassal'' ellenoriztek. Az oldas es kotes letfontossagu tudomany volt, Odusszeusz mint ''jo zenesz'' ajza fel az ijjat.
Az egyiptomi, indiai, afrikai hangszereken meg ma is lehet latni, amint hurkokkal, csomokkal hangolnak. Ez a ''gyuru'' lehet bor, fonal, vaszon, az okorban, de ma is hasznalatos praktika, hogy a hangszer jarmara feltekert, a hurral osszekotott gyuruszeru csomot faggyuzzak, hogy tartasa legyen, ne szaradjon ki, de engedjen is ha fel vagy letekerik hangolasnal.
Ugy hivtak hogy kollopes.
'' A testhez két szarvszerű nyúlvány csatlakozik, melyek egy vékony, henger formájú keresztrudat (zügon) tartanak. Erre tekeredik a húrok (khordai, neürai) egyik vége egy-egy bőrből vagy textíliából tekert, elforgatható, elcsúsztatható hangológyűrű (kollopsz) közvetítésével. A húrok másik vége húrlábon (magasz) áthaladva a húrtartóhoz (khordotonon) fut.''
Igen, ket fia van, es a szovegkornyezet is igy adja. Koszonom, kedves Gyongyvirag.
Elbucsuztam tole egy ''Foljelentessel''. Majd kiegeszitem neki ajanlott zenekkel.
Följelentés
Jó ember volt Uram. Rapsic. Az utolsó orvhalász. Nádasba rejtett ladikja elsüllyed, elkorhad. Tengerlátta hálót kért, a maga szőtte már nem készül el, szögekre feszítve marad a deszkán, elkötetlen fonalakkal. Küldtem volna, törvényt szegve, de megijedtem. Úgy húzta a hálót, mintha nem is lett volna fáradt a szíve. Megyünk csizmásan, horgászbottal álcázva, a vödörben a háló. A halakat kémlelő görög, és a világgal, emberrel, a világért és az emberért perlekedő költő. Ha elkapnak minket, hasztalan a védőbeszéd. A dolgom hogy füleljek, ügyefogyott horgászt tettetve, ha jön a járőr. Árpád húzza az evezőt, térül-fordul, oldalaz, táncoltatja a ladikot, fölszedi a hálót a halakkal, mintha a tolvajok istene adná a ritmust, és nem egy szívbe ültetett szerkezet. Szerencsére nem kell a tudományom, a vízből mentés, nem rántotta a tóba a háló. A vödör is megtelt halakkal, föllélegezhetek a parton, lám-lám, engem is várnak nádszálak, pirosra érett tövekkel, hogy pánsípnak metszem őket. Úgy volt, hogy ősszel jön Árpád hozzánk a tengerhez, verselni, halászni. Elhozta volna a lyrát is, mit neki készítettem, kecskeszarv karokkal, hogy igazítsak rajt, hangoljam. De most elszótlanodtam. Csak a nádasából való pánsíp szól érte, meg félbemaradt énekek, a verseire.
Tudtam, hogy eljössz. Esténként kulcsra zárom az ajtót körülbástyázom maga könyvekkel, gyerekek zsivajával – azok a könyvek ott a polcokon, szőnyegen tárt, béna szárnyú különös madarak hevernek szanaszét – aláhúzott szavakkal, bizonytalan ceruzajegyzetekkel, piros kérdőjelekkel a lapszéleken azok a kis fehér kartonlapok egy világszótár cédulái csupán a legnélkülözhetetlenebb szavakkal s mégsem akar sikerülni – egyre több a lefordíthatatlanabb a világban? néha kijövök ide a konyhába, senkit se zavarjak áthallom a szomszéd szobából fiam szuszogását lángra fujkálják szemem kialvó parazsát tölts még vörösbort – megszoktam, hogy itt ég előttem a pohárban az abrosz zöldjén, mezőben kicsiny őrtűz valami elképzelt éjszakában?
''The askoliasmos, or dancing on a leather bag filled with air and smeared with oil, at the festivals of Dionysus, was likewise traced to Icarius, who was said to have killed a ram for having injured the vines, to have made a bag of his skin, and then performed a dance. (Hygin. Poet. Astr. ii. 4.) Another tradition states that the murderers of Icarius fled to the island of Cos, which was therefore visited by a drought, during which the fields were burned, and epidemics prevailed. Aristaeus prayed to his father, Apollo, for help, and Apollo advised him to propitiate Icarius with many sacrifices, and to beg Zeus to send the winds called Etesiae, which Zeus, in consequence, made blow at the rising of the dog-star for forty days. One of the Attic demi derived its name from Icarius. (Apollod. iii. 14. § 7; Paus. i. 2. § 4; Hygin. Fab. 130, Poet. Astr. ii. 4, 25; Serv. ad Virg. Georg. i. 67, 218, ii. 389; Eustath. ad Hom. pp. 389, 1535; Tibull. iv. 1, 9; Propert. ii. 33, 29 ; Ov. Met. vi. 126, x. 451; Pollux, iv. 55; Steph. Byz. s. v. Ikaria; Hesych. s. v. Aiôra, Alêtis.)''
Askoliasmos Askoliasmos (grch. für "Sprung mit wackeligem Fuss") war vor allem in Attika ein beliebtes Gesellschaftsspiel. Namensgebend war hierbei wohl das Fest der Askolien am 28. November; der zweite Tag der Dionysischen Feiern. Man könnte das Spiel schlichtweg als Schlauchtanz bezeichnen. In Italien breitete sich das Spiel als Belustigung bei den Festen rund um die Weinlese aus.
Für das Spiel benutzte man einen mit Wein (seltener mit Luft) gefüllten Weinschlauch. Dieser wurde bei obigem Fest aus der Haut einer dem Dionysos geopferten Ziege hergestellt; ansonsten aus Schweinshaut. Um die Sache zu erschweren, fettete man den Schlauch ein. Aus literarischen Überlieferung ist zu erschliessen, dass die Meister ihres Faches die Tänze auch nur auf einem Bein ausführen konnten.
Askoliasmos-Spiel; ein Spieler ist gerade hingefallen und wird betreut, der nächste Spieler steigt bereits auf den Schlauch; Mosaik aus Ostia, 2.Jh.n.Chr. (c) Staatliche Museen, Berlin
1. [...], az anaphlystusi Leosthenes fia, athenaei államférfiú, a ki a chaeroneai csata után azt indítványozta, hogy Demosthenest nagy érdemeiért és önfeláldozásáért arany koszorúval tüntessék ki, a mit a macedoni párttól megvesztegetett Aeschines ellenzett. Az utóbbinak beszéde és Demosthenes diadalmas válasza (peri stejanou) ránk maradt. Plut. Demosth. 24. –
2. ’[...] új perzsáúl Tiszifún, népies nevén Ták i Kiszrá, azaz Chosroës trónja, város a Tigris balpartján Seleuciával szemben, melynek mintegy külvárosa volt. Miután a rómaiak Seleuciát Kr. u. 165-ben elpusztították, C. lett Assyria tart. legjelentékenyebb városa, majd a parthus királyok téli székhelye. A középkor első századaiban a két várost Madainnak (a m. «városok») nevezték. A Kr. u. 9. században az Abbaszídák családjából származott kalifák a C.-ból vett építő anyagból Bagdad fővárosuknak vetették meg alapját. Ekkor D. végképen hanyatlásnak indult. Csak az arab korszakból maradt fenn néhány rom. – Strab. 16, 743, Pol. 5, 45. Proc. b. Pers. 2, 28. Jos. ant. 18, 2, 4. 9, 9. Ptol. 6, 1, 3, 8, 21, 4. Plin. n. h.6, 30. Amm. Marc. 24, 2. Spiegel. Erân. Alterthumskunde, I, 177. III gyakran, kivált 47. 140.
