Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
Pádi jól fogalmazta meg ;-) Sorrend: orvos, nővér, betegszállító. Te vagy az orvos, a nyomdász a nővér, az újságos meg a betegszállító. Igy már gondolom világos :-D
Jajjjjjj.... "mert amit én csináltam az a monitoron szép volt"...
Ez azért nagyon nem így van. Ahogy előttem is írták ebben a világban vannak alá- és fölérendelések. Mint garfikusnak nagyon sok olyan dologgal is tisztában kell lenned, ami a gépmesterre/nyomdászra nem tartozik.
Lehetne sorolni a példákat a végtelenségig, de felesleges. Ez egy szakma, rengeteg buktatóval, amit szerintem nem lehet egy 2 hónapos tanfolyamon elsajátítani. (Mondom ezt grafikusként és nyomdai előkészítőként.)
Igen, csak kérdés hogy ki mennyire igényes a munkájára. Pl én, mint kiadványszerkesztő tehetem azt is, hogy elkészítem a magam dolgát aztán oldja meg a nyomda hogy szép legyen, és ha nem lesz az, akkor letojom, mert amit én csináltam az a monitoron szép volt. Vagy vehetem a fáradságot, hogy beleássam magam a nyomdász munkájába is kicsit, hogy kitaláljam mit kéne változtatni. Ugyan ez lehet, hogy elvárható a nyomdásztól is, ha mondjuk látja, hogy valami nem okés akkor kicsit a kiadványszerkesztő fejével gondolkodjon és szóljon neki "lefelé", hogy vegyél vissza a feketék terheléséből mert így nem lesz szép...
De amúgy még nagyon a dolgok elején tartok és eddig azért azt kell mondjam hogy elég készségesen áll a nyomda a dologhoz szerencsére, és a nyomdalátogatás után biztos hogy csomó dologgal tisztában leszek amiről most még csak elképzeléseim vannak vagy még az sem :)
Te is pl tök sokat segítettél. Ha azt mondja nekem a nyomda hogy csináljak indesignban egy digitális proofot mert az nekik segít a színek beállításában akkor 2 kattintás az egész. De ha ők nem mondják, mert mondjuk nem is tudják hogy tud ilyet a szoftver akkor érted....
Persze, az lenne az ideális, de sehol a világon nem tudják a gépmesterek, hogy is készül egy kiadvány. Amikor szedték a betűket kézzel, akkor sem érdekelte a gépmestert, hogy milyen csipeszt használt a szedő. A mai világban is így van. A mediamarkt-ban a taktáros sem tudja, hogy mi van a tv-ben, de a tv gyárnak figyelnie kell, hogy esetleg a raktáros hogy fogja dobálni a tv-t, ezért nekik olyan csomagolást kell tervezniük. Vannak fentebb lévő szintek és vannak lentebb lévők. Mi ebben az esetben a fentebb lévők vagyunk.
Persze van igazság abban amit mondasz, de akkor ez fordítva is működhet. Egy kiadványszerkesztőnek nem kell ismernie hogy a nyomda hogy oldja meg a nyomtatást, mert az is egy külön szakma. Viszont szerintem pont az a baj, hogyha nincs átjárás a kettő között. Szerintem valamilyen szinten ismerniük kell egymás munkáját ahhoz hogy jól tudjanak együttműködni. Én egy 2 hónapos tanfolyamot végeztem el, amin megtanultuk az alapokat, nyomdában viszont nem voltunk és nem is bonyolódtunk bele a nyomdai technikákba, ami pedig tök hasznos lett volna. Szerintem van egy középút ami ideális, amikor is a kiadványszerkesztő tudja hogy mit csinál (a digitálisan szerkesztett anyagnak mi lesz a kézzel fogható eredménye) a nyomdász meg tudja hogy a kész termék milyen digitális körülmények közt tud megszületni. Nem tudom érthető e mire akarok kilyukadni. :)
Még valami. A gépmesternek nem kell ismenie a kiadvány szerkesztő progikat, hisz neki nem az a feladata, hogy szerkeszen, hanem a kész anyagot kinyomtassa. Az autószerelő sem tudja, hogy az olajfinomító milyen módon csinál benzint a kőolajból :-)
Akkor fussunk neki. Te milyen OKJ-s tanfolyamot végeztél? Faszom azokba a sok ökör iskolába, aki csak a pénzt kéri el :-)
A kromalin, vagy más néven a proof egy és ugyan az. Az egy olyan nyomat, ami minden tekíntetében megfelel egy nyomdai nyomatnak, csak egy darab készül belőle. Régen úgy csinálták, hogy a levilágító stúdió készítette a réteges filmeket, majd egy porozós technikával rétegenként felhorták a port a proof papírra és így kaptál egy CMYK szines nyomatot. Az tökéletesen megfelelt annak, amit te csináltál a gépen. Természetesen a rácsálás és dpi-t ismerni kellet.
Valahogy így:
Aztán ezt felváltotta egy fóliás megoldás, de az elv ugyan ez. Hamarosan ez is a múlt homályába került és helyére lépett a digitális proof.
Most általában ezt hasznájuk:
Mint látod, ez a gép tartalmaz 8 patront. CMYK és ezek light vezrióit. Azért ennyit, mert vannak light patronok, hogy ne kelljen a gépnek a teljes szín kazettát használnia, ha csak 50% a fedetség egy színnek.
A kromalinról még nem hallottam de nem is kérték tőlem. Ha ismered az indesignt abban van olyan kimeneti mód, hogy színbontás, ami ha jól látom a proofnak, digitális kromalinnak felel meg. DE, a kromalint nem értem. Ezeket a színrebontásokat kéne kinyomtatnom? Mert ha igen, akkor az eredmény függeni fog a papír minőségétől, illetve a nyomtatótól is. De nem azért kéne a nyomdáknak ICC profilokat használni, hogy ne legyenek eltérések a színekben? Amúgy már be van tervezve a nyomdalátogatás, mert az tuti hogy sokat kell még tanulnom a "másik oldalról". De mondjuk sok esetben az is segítene ha a gépmesterek is képben lennének mondjuk a kiadványszerkesztő szoftverrel kapcsolatban. Lehet, hogy nem is tudják hogy már lehet velük proofot is készíteni és ezért nem is kérik. Mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy egy indesign által készített proof mennyire tud helyettesíteni egy profi levilágítóstúdió által készítettet.
Nem tudom, hogy jártál-e már nyomdába. Érdemes egyszer bemenni és elbeszélgetni egy gépmesterrel. Minden nyomdai technológia máshogy működik. Offset, íves, flexo, digitális. Amire te gondolsz, azt terhelésnek nevezik. Illik egy új munka esetén színhelyes kromalint adni a nyomdának, hogy tudják, hogy mihez állítsák a gépet. Sok esetben nem kapnak a gépmesterek kromalint és csak úgy ránézésre próbálják beállítani a helyes színeket. Sajnos mindenen próbálnak spórólni a megrendelők :-(
Persze, PSben kijavítom a képet, és már azt teszem InDesignba. Aztán InDesignban ránézek ellenőrzésképpen a shift+F6 módszerrel, mert ez tök hasznos és sajna PS-ben nem találtam ilyen funkciót ami így megmutatná a hibás részeket.
Amúgy most , hogy így gondolkodok ezen, elég sok dolgot megmagyaráz ez...
Pl hogy a nyomda miért nyúlt bele utólag egy-egy oldal színeibe, módosítva egy-egy ív bizonyos zónáinak színkeveréseit. Értem én hogy az agyonszínezett részeket akarták így csökkenteni csakhogy ilyenkor már nem csak a fotó színeit tolták el, hanem a körülötte lévő objektum, amúgy határértéken alul eső színét is. A tanulság az hogy javított képeket teszek be így a nyomda remélhetőleg nem nyúl majd a színekhez. :)
Fúú, köszi! Szerintem meg is oldottad a problémámat ezzel a 280%-os dologgal. Tuti hogy ettől voltak sötétek a képek. InDesignban van egy mód ahol meg is lehet nézni a dokumentum mely részein lógnak túl a színek (shift+F6 aztán festékhatár) egy bizonyos szintnél, és valóban, ahol 280% fölött volt az érték, a kinyomott eredményen ott volt csúnya sötét rész.
Most oda fogok figyelni hogy rendbetegyem a képek színét és kíváncsian várom az eredményt. :)
Leképezési mód Válasszon egy módszert a grafika színtartományának a kimeneti eszköz színtartományára való leképezéséhez. Általában az Aránytartó (képek) lehetőséget érdemes választani, mert az pontosan visszaadja a színeket fényképek esetében. A Telítettség (rajzok), a Relatív kolorimetrikus és az Abszolút kolorimetrikus beállítás az egyszínű területekhez használható; a fényképeket nem jelenítik meg megfelelően. A leképezési módhoz kapcsolódó beállítások nem alkalmazhatók a bittérképes, a szürkeárnyalatos és a színpalettás képekhez.
Dokumentum leképezési módja Válasszon módszert a színterek közötti színleképezéshez. Az egyes módszerekkel elérhető eredmény a színterek profiljától függ. Egyes profilok például azonos eredményt adnak a különböző módszerekkel is.
Az Acrobat programnak és a többi Creative Suite alkalmazásnak négy közös leképezési módja van (Érzethelyes, Telítettség, Relatív kolorimetrikus és Abszolút kolorimetrikus).
Az Acrobat program ezenkívül tartalmaz egy Megőrzés elnevezésű leképezési módot is, amelynél a kimeneti eszköz, és nem a PDF fájl határozza meg a leképezést. Számos kimeneti eszköznél a relatív kolorimetrikus mód az alapérték.
Most már nekem is világos, hogy mit az amit szerettél volna tudni :-)
A megoldás pedig a 280% feletti rész kiküszöbölésére ez:
Azt hiszem tudom mire gondolsz amikor a 280%-os színt mondtad és az van, hogy ahol e fölött van a szín ott sötét a fotó a kinyomott újságban. De mit tudok ezzel csinálni? Ha van egy fotó amin 280% fölötti színek vannak és be kell tenni az újságba, akkor hogyan tudok úgy belenyúlni hogy 280 alá menjenek a színei?
Köszi a választ. Nekem Coated Fogra 39 van beállítva, ahol kiadványszerkesztést tanultam ott ezt tanultuk...lehet hogy ez a Fogra 27-nek egy újabb változata..? A munka színtér CMYK-ban van amúgy, amit a színek terheltségéről írsz az viszont új, bár azt nem értem hogy egy fotónál pl hogy tudok visszahúzni a színekből...illetve utána már tuti nem marad színhelyes...A relatív és abszolút kolorimetrikus dologról nem tudsz valamit esetleg (ezzel amúgy indesign-ban találkoztam nem ps-ben)
A ps-ben a Coated FOGRA 27 profilt kell beállítani mentésnél, mert ezt a színteret használják a nyomdák európában. Fontos, hogy amikor rgb-ben dolgozol, akkor legyen a ps-ben a prewiev proof color-ra állítva, mert akkor látod a monitoron, hogy milyen lesz a nyomdai cmyk színtér.
Amit mindig szem elött kell tartanod, hogy egyetlen egy szined sem lehet 280% feletti terhelésü, mert akkor a nyomólemez olyan sok festéket visz fel egyes rétegeken, hogy a végén a fekete lemezre rátapad a papír ;-) Az ideális fekete pl: c-36, m-25, y-25, k-100.
Remélem értetted amit írtam, és tudtam segíteni ;-)
Nekem lenne egy kérdésem. Ha offszet nyomtatásra készítek egy kiadványt, akkor ott van jelentősége az ICC profilnak? A nyomdának kell használnia valamilyen ICC profilt például? És elképzelhető hogy mondjuk sötétebb lesz egy oldal amiatt, hogy relatív kolorimetrikus beállítást használok és segíthet a dolgon ha abszolút kolorimetrikusban dolgozok inkább?
A nyomda szerint amúgy offszetben nincs jelentősége az ICC-nek mert 4 színre bontva dolgoznak ami ugye adott...így állítólag nem is használnak ICC profilt. Ez tényleg így van?
És egyébként offszet nyomtatásnál számít valamit a kinyomott újság színeiben hogy relatív vagy abszoltúl kolorimetrikus módban lett készítve vagy az csak a monitor színeit befolyásolja?
Ha tudtok írjatok valamit légyszi, mert fontos lenne...
Sziasztok! Meg lusta voltam az eye-one match-et meg a lightroom-ot feltenni az uj laptopomra, amiben van intel hd 3000 meg nvidia is. Ugy szoktam hasznalni, hogy monitor rakot, fedo lecsuk es billentyuzettel meg wacommal. Ennel az elkerulhetetlen 2 videokartyas megoldasnal mire kell vigyazni kalibralaskor, ha egyaltalan kell valamire... Koszi elore is!
sRGBben kuldtem, es tudtommal abban is dolgoznak. A szoftverben opcio a belepiszkalas, en nem kertem egyiknel sem. (volt ahol cropot igen, mert eredetileg custom keparanyt hasznaltam)
... ég egy gondolat: nem lehet hogy a rendelőszoftverük már feltöltéskor optimalizál a printerre és a beágyazott icc-t lecseréli, méretez, dpit állít kitudja mimindent csinál ami hazavágja a képeidet?
sRGB-ben, aRGB-ben küldöd el a képeket? Lehet hogy konvertálnak ösze-vissza, közben meg elcsesződik a kép? Nem tudom, de nagyon gyanús a dolog....
