Legyen ez a Fremos szabvány szerint játszott, digitális modulüzem topikja.Ez nem azt jelenti, hogy ez a FREMO hivatalos magyar topikja! Csak kellett egy olyan hely, ahol beszélni tudunk a felmerült kérdésekről, úgy hogy azokat nem zavarjuk a többi topikon, akiket nem érint...
FREMO honlapja:
http://www.fremo.org
Na igen, ez az egyik gondom, hogy nekem egyedül kéne megküzdenem a talpraállítással. És már így sem egyszerű mozgatni (130x50cm) hogy még nincs rajta semmi és nem félő hogy valami sérül. Egyébként köszönöm az újabb információkat.
Hogy értsd: hagyományos lábazású modult, ahol a lábak az oldalfalakba csatlakoztak, ott végső soron akár egy ember is fel tudta állítani/le tudta bontani a rendszert (néhány részletet leszámítva, méret, összetettség, stb.).
Nem volt kis szívás nyilván... volt benne részem. :-)))
Alapvetően nem egy emberes manőver... min. kettő, esetleg három, ha csavarni is kell a modulokat egymáshoz képest, hogy illeszkedjen a sín (pontatlan furatok, modul méret, stb. esetén).
Azért nem feltétlenül. Mert ha a két modult összecsavarod, hogy fix legyen, de a csavar elég hosszú, akkor a már fixen összecsavarozott részen kívülre egy további anyacsavarral felfoghatod a lábat.
Vagyis a sorrend: az apacsavar feje-modul-modul-anyacsavar-láb-anyacsavar...
Az önálló lábak nem a legjobbak, annak ellenére sem, hogy két csavarral kell megfogatni mindenképpen.
Célszerű két lábat összekötni két kereszttartóval, akár fából, akár fémből készül a láb. Az így elkészült H alakú lábat pedig úgy célszerű bekötni a modulba, hogy ne tudjon elfordulni. Magyarul a felső végein keresztirányban kell egy-egy lyukat fúrni az oszlopokba (nem hosszában). Ekkor két csavar elég hozzá, illetve tényleg stabil lesz. A két csavar pedig lehet a modulokat összefogó két csavar is...
És így 6 db modulhoz 7 db H alakú láb kell összesen. De önálló láb esetén is elég 14 rúd. Ha a +/- 15 mm-nél valamivel több állíthatóságot tud a láb, az sose baj magyar viszonyok mellett.
Igazából az itthoni (nem feltétlen FREMO szabvány szerinti) modulokból épülő asztalkámnak szeretnék valami lábazatot, azért informálódtam, hogy profi módon hogy van ez megoldva.
Legegyszerűbbnek a Polc-Bolt-ban vehető 75 cm-s asztallábak tűnnek, azonban 700Ft/dbx4 kell egy modulhoz x6 modul az 17e Ft.. gondoltam hátha olcsóbban kijön máshogy.
Az általad felsoroltak bármelyike megfelel, a lényeg, hogy a sínkoronaszint a csatlakozófelületen 1300mm-re legyen a padló szintjétől, és ez a középmagasság állítható legyen +- 15mm-rel.
A legelterjedtebb megoldás, hogy 10-es zártszelvényből készül a láb, ennek a végére egy menetes toldatot helyeznek amibe egy csavart behajtva kész is van az állítható lábad, a nem menetes vége egy asztalba rögzített hüvelybe csúszik bele.
Segítségeteket kérném: Ti a modulok lábazatát hogyan oldjátok meg? Felhajtható az aljára? Felcsavarozható? Készen vehető asztalláb? Vagy méretre vágott faanyag?
Eladó egy 62 cm széles és 8 m hosszú modulrendszerű terepasztal.
Az állomás 6 m x 62 cm, 6 vonatfogadó és indító vágány, mérlegvágány, homlok és oldalrakodó mérlegvágány, konténer terminál, kihúzó. Fényjelzőkkel, reflektor tornyokkal, kapcsolópulttal.
Az állomáshoz tartozik egy deltavágány amiben egy kétvágányos állomás is van. kocsik és mozdonyok nélkül.
Azért 10 év óta valamivel okosabb lettem, mert találtam és kaptam is fényképeket és találtam és lefényképeztem egy ilyen forgólapos állítót Gödöllőn. Annak a szerkezete is nagyjából megvolt, csak a rúd rövidebb a régi fényképeken láthatónál. Majd előkeresem a képet.
"Amit viszont megfigyeltem, hogy az új váltóállító készülék és az új váltójelző precízebben mozog, kisebb ráhagyással, az egész a végállásokban biztosabban áll meg. Nyílván a kampózáraknak is van szerepük benne."
Nekem nincs, nem látok messzire vissza a vasúttörténetben sajnos. Érdekes, hogy kb. tíz éve ezt a beszélgetést már lefolytattuk (most találtam meg a fórumban), de sem rézgaras, sem én nem tudtunk meg azóta sem többet!
Amit viszont megfigyeltem, hogy az új váltóállító készülék és az új váltójelző precízebben mozog, kisebb ráhagyással, az egész a végállásokban biztosabban áll meg. Nyílván a kampózáraknak is van szerepük benne.
A tolólapos váltójelző használatának okaként egy dolog jutott közben eszembe: így mindegy, hogy milyen szögből, milyen messziről figyelik meg a váltójelzőt, ugyanazt a jelzési képet látják, ami ívben fekvő állomásoknál lényeges lehet.
A réginél a görbékkel határolt, nagy, két lemezből és három csavarból álló szerkezetnek támaszkodik a súlykörte rúdja állításkor. Az újnál, amit a kétezres években kezdtek telepíteni, a modern, öntvény, féloldalas kitöréssel típusú elemének támaszkodik a súlykörte rúdja. Talán más az áttétel is a súlykörte és az összekötő rúd között, a réginél hosszabb a súlykörte útja, csaknem leér a földre valamelyik szélső helyzetben.
A régiek között van csak tárcsás, olyan, aminek a tárcsájának a két szélére föl van hegesztve az egyenes irány kis téglalapja, és volt kivilágítható is.
