Nekem első 2 évben még megélt a mandula, amíg locsoltam, utána 1-2 évig szenvedett, majd minden évben elszáradt a korona egy része, végül hosszú kínlódás után kipusztult.
A mandula minden talajon jól él, kivéve a sárga és vörös agyagot.
A vad (őszi) szintén megél ilyen talajon , de ő is kinlódik ilyen helyen.
Ha úgy is magadnak oltasz, próbálkozz meg mirabella alannyal.
Az pont ilyen földbe való.
Sajnos faiskolába nem fogsz mirabellára oltott őszit kapni, magadnak kell csinálnod.
(Kajszit erre oltják sokszor, de az őszit nem nagyon, pedig ugyan olyan jó rá.)
UI: A mirabella nem egyezik meg a cseresznyeszilvával, pedig sokan azt hiszik.
Persze nagyon hasopnlít.
A mirabella gyümölcse csak citromsárga, és magvaválló.
A cseresznyeszilva gyümölcse lila, kék, stb, és húsa rátapad a magra.
Ha meg sárga/kék foltos a termés , akkor lehet hogy a kettő hibridje.
Vigyázni kell, mirabella legyen, mert sok tulajdonságban különbözik a sima cseresznyeszilvától.
(Nem csak a gyümölcsszín és a magvavállóság, hanem a gyökér / talaj stb, tehát más egyebekben is,
valamint a sarjtőképzési hajlamosságban, és más egyebekben is.)
Valamint a mirabella alany kifejezetten agyag földbe való (szerintem oda csak a mirabella alany a jó), de homok stb egyéb talajon a mandula, vadkajszi stb jobban teljesít.
Szóval szerintem. Emiatt van, hogy sok helyen lemondanak az őszibarackról, mondván ide nem való, néhány évente kipusztul. Tehát azért, mert ilyen alanyra oltott őszit nem forgalmaznak, pedig ott ez is vígan megélne.
Ültettem két őszibarackfát tavalyelőtt ősszel. Az egyik vadőszi alanyon a másik gf677 alany. Ahogy várható a gf677 alanyon levő erőteljesen megugrott. A vadőszi alanyon levő viszont alig mozdul. Mindkettőt ugyanúgy öntözöm stb. A talaj egy elég meszes magas homoktartalmú talaj. A helyiek szerint gyakran kipusztulnak az őszik errefelé mert lefelé haladva egyre inkább meszes a talaj. Érdemes a vadőszi alanyú fával még kisérletezni, vagy hagyjam és vegyek gf677 alanyúakat? Ha jól tudom annak magas a mésztűrése.
Ebben nem vagyok biztos egyáltalán. A mérsékelt övi lombhullató fáknak van egy mélynyugalmi állapota amiből csak akkor jönnek ki és kezdik a felkészülést a tavaszra ha kellő hideg órát "összegyűjtöttek", ennek a hideg óraszámnak a mennyisége fajtafüggő. A hazai őszibarackoknál becslések szerint ez 700-2000 óra 7 fok alatti hőmérsékletet jelent. Az ország nagy részén még ezt összeadva 1000 óra alatt vagyunk, tehát szerintem jellemzően még mélynyugalomban vannak, és abban is maradnak, akkor is ha 20 fok lesz. A meleg idő csak akkor tudja beindítani őket , ha a mélynyugalom, a kellően sok hideg időt letöltve, véget ért.
Fás szárú ágak gyökereztetése (többnyire már csak) (hormonnal) működik.
Rózsát és szőlőt gyökereztettem korábban.
Most eperfa ágat gyökereztetek, és január 5-10 -ére várom az első gyökérszőröket.
Az ágak gyökereztetéséhez gyökereztető hormon kell, sima vízben nem megy.
Magyarországon sajnos gyökereztetőhormonként árulják a foszfor/nitrogén/kálium műtrágyakeveréket, kőzetporral hiítva.
Ilyen termékek ezek (olvasd el az összetételt a cimkéjén, sajnos komoly kertészáruházak is ezt árulják.
Pedig az igazi gyökereztető hormon nem ez, hanem az Indol-3-vajsav (Indole-3-butyric acid), érdemes ilyet rendelni inkább hozzá, külföldi oldalakról rendelhető, nem is drága.ha nehezen gyökeresedő fajtát akarsz „klónozni”, ezzel sikeresebb lehetsz. A könnyen gyökeresedőkhöz (rózsa, szőlő) meg hormon sem kell. Ezen kívül kell a sosem változó 28-29 fok és állandóan magas párataralom. És hogy 4-5 hét alatt ne változzon a vízszint. Kb. ennyi.
Én ezzel a módszerrel gyökereztetem most az eperfa ágakat, pont ilyen hűtőládában és ilyen akvárium fűtővel. Az ürge olyan sok mindent elmond, hogy nem is írok hozzá mást, elég ha végignézed az elejétől a végéig.:
Mert azért nem minden gyökeresedik egyformán. A birset elég karónak leszúrni, és már ott az új fa (ha kell, ha nem), de pl. egy másik fáról származó mirabolánnal és almavesszővel hiába próbálkoztam. Volt gyökereztető por, párás környezet, még melegtalp is, de gyökér nem lett hónapok alatt se.
Egyébként ritkán gyökereztetek, mert nem 3500 m2-em van, hanem csak 1500, és oda már nem fér új fa. Van egy őszibarack magoncom cserépben, és több, mint egy éve töröm a fejem, hogy hová ültessem ki. Ajándékba kaptam két vérbarack magot, illett elvetni, egy meg is maradt, csak hát nincs helyem. Annak a finom fosókának talán még keresnék, de az se könnyű...
Láttál egy ilyen öreg fát, és láttad ugyan azt fiatalon kipusztulni. De:
(Rövidebben, de ugyan az mint Janónak):
De biztos hogy sikerült ugyan azt a fát kinevelned, és így biztos hogy ugyan azt láttad fiatalon elpusztulni?
A nemes rész igen, az biztos.
Na de a törzs meg az alany?
Hiszen azok is nagyban befolyásolják a tulajdonságokat, mintha egy egészen másik fajta lenne. (Fagytűrést, termést, betegségeknek való ellenállást és a termetet, megélhető életkort is.)
2000 (igazából 10000) év növény nemesítési mult van az emberiség mögött.
Minden csoda ami a klertünkben van, egy-egy véletlen vagy tervezett kísérlet(ek) eredménye.
Pedig ez idő nagy része alatt még írni olvasni sem tudott az emberiség.
Ma sokkal többet tudunk.
Az internet (bár sok hülyeség is fenz van) által a világ bármely pontján
elvégzett kutatómunka eredményeihez, ott alkalmazott módszerekhez hozzáférhet még egy olyan
kis ember is mint én.
Ezekből saját egyedi dolgaimat tervezhetem, és megvalósíthatom.
Vagy működik, vagy nem, de a lényeg a keresés, a kísérletezés, és hogy ne adjuk fel.
Én nem tudom elfogadni, hogy tucat permetezés nélkül nem termeszthetünk egy növényt vagy
gyümölcsöt, amikor a klíma megfelelő neki.
Valamit akkor nem csinálunk jól.
Régen minden helyen pld falun minden 2. házban volt istálló, ló és szarvasmarha.
Ezek az éretlen trágyák érése adta a talpfűtést (és a tápanyagot) a melegágynak, fóliának.
Ma már nincs istálló meg istállótrágya sem, mással fűteni régen sem érte meg és ma sem.
Sajnos...
Egy ilyen öreg fáról oltóágat küldtek, és neked ebből sikerült kinevelni egy fát.
Ennek örülök, ez nagy érték lehet.
De biztos hogy sikerült ugyan azt a fát kinevelned?
A nemes rész igen, az biztos.
Na de a törzs meg az alany?
Hiszen azok is nagyban befolyásolják a tulajdonságokat, mintha egy másik fajta lenne. (Fagytűrést, termést, betegségeknek való ellenállást
és a termetet, megélhető életkort is.)
Szerintem régen mindenki kisérletezgetett, oltogatott erre-arra, és ezek a fák akkori hobbi kertészek
sehol fel nem jegyzett kísérletei, munkái, a fák még mindig élnek, de az ibformációk már rég elvesztek. Az akkori kerttulajdonos már nem is él azóta.
Később meg a szocialista mezőgazdasági ipar nagyüzemi oltványait ültették mindenhová, eltüntek a
hobbi nemesítők. A cél csak a hozam volt, szórták a permetlét mindenhová, ami akkor fillérekbe került, és 100* erősebb volt mint most.
Németországban/Franciaországban (jó ott nagy divat lett a bio) most is nemesítenek a kis hobbikertészek is gyümölcsöket, lehet csak hobbiból, de évente tünnek fel új rezisztens fajták.
És nem csak a nagytermelők számára (szállítást bíró, kemény, de ízzetlen és aromátlan gyümölcsű fajták), hanem néha a kiskertekbe való eredetivel megegyező izzű fajta is.
Igaz, de ez egy "ajándék idő", az én gyerekkorom s még talán néhány év, amikor volt tavasz nyár ősz tél és a tavaszi fagyok is elmaradtak. Apánk mindig fedte a szőlőt és nyitottunk is. Valamint a lugasból minden évben lehúzott- s betakart egy jó hosszú vesszőt, ha elfagy a többi akkor abból bőven volt még termés. Ebben az ajándék időben lassan abbahagyta, mert nem kellett. Gyerekként május 1-én (mert akkor volt iskolai szünet s falun -legalábbis nálunk- nem volt kötelező felvonulni, kiültettük a paradicsom palántát és juniusban szedtük....
Más: akkor kezdtek fóliázni, amikor már kezdett vége lenni ennek az időnek (addig a nyár tkp szubtrópusi jellegű volt, du 2 körül jött egy felhő és esett az eső, utána sütött a nap. )Néha mostanában is elfordul, de akkor rendszeres volt.
Ma már annyira kiszámithatatlan hogy a fóliázás is "luxus", kivéve ha ingyen van a fűtés.
Azok a kajszik, amik akkor lettek ültetve és jobb helyen vannak, azokból még ma is vannak. Pl Esztergomból küldtek oltóágat egy ilyen fáról, hogy mentsem meg (sikerült adtam a gazdájának és nekem is maradt egy)
Egyébként ilyen idő a "nagy földrajzi felfedezések" idején volt Európában. Előtte nagy éhinségek, akkor már volt felesleg s volt miből fizetni az uraknak is....
Ha magról ültetsz -irták mások is- akkor van esélyed, hogy tovább fog élni... De 50 év? Kivánom, hogy sikerüljön, de ahhoz vissza kellene térni annak az időjárásnak
Hatalmas magról kelt sárga fosókánk van, és egyetlen sarjat se hozott eddig. Esetünkben ez kár, mert a fa rossz helyen van, örülnék átültethető sarjnak. Nagyon finom, illatos gyümölcse van, a héja se savas.
A mirabolán alanyon hamarabb virágzik mint a szilván, ezért könnyebben elfagyhat a TERMÉS.
Így értendő a fagyérzékenység, a fának nem lesz baja, de lehert csak 4 évente terem egyszer.
Amit meg én gondolok méh hozzá...:
A myrabolán gyökérsarjakat (is) ereszt.
Sovány agyag talajra talán ez lenne a legjobb alany, de csak ha ápolod a kertet (rendszeresen).
Ha pld pár évig magára hagyod, a gyökérsarjakat nem kaszálod ki, megerősödhetnek, és igen gyorsan elnyomhatják az oltványt.
(Ezért régi elhanyagolt kertekben 50 éves mirtabolán alanyra oltott sárgabarackot nem fogsz találni.)
Nem csak gyökérsarjakat, hanem tősarjakat is adhat - amíg pár éves fiatal a fa-, amit ha nem vágsz le, elvadulhat. Eredmény ugyan az, ha elhanyagolod elhalhat a nemes oltvány, és megmarad a mirabolán.
Ezt ellensúlyozni próbálják úgy, hogy mirabolán alanyon alulra, a tő aljára oltanak.
Így ritkábbak-vagy akár nem is nőnek a sarjak.
Szilva alanyra olthatsz magasabban is, pld. 40-50 cm magasan is.
A cseresznye alany nem működik magában, ha elolvasod újra írva van hogy szövettanilag különbözik, ezért ha meg is marad az oltás, még 5-10 éves fa is eltörhet az oltás helyén egy viharban.
//////Ami működik az (fordulatként írja): cseresznye alanyon köztes (szilva vagy mirabolán) és azon a sárgabarack nemes.
Ez így sokáig elélhet: a cseresznye alanyoból nincs sarjképződés.
Tehát elhanyagolt kertekben sem hal el a fentebb írt jelenség miatt.
A cseresznye kiválóan elvan agyagon is, és nekem itt ez a lényeg.
Ha (én monillia álló Golden Vénusz) sárgabarackot oltanék rá,
így remélhetőleg a betegségek java részét a kajszi nem kapná el.
A cseresznyén gyorsabban nő és hamarabb terem a kajszi (nagyobb a fa mérete is mint sima mirabolánon).
Így remélem megvalósulhat az, amit pár helyen írtak: 50 éves termő és nagy kajszibarackfák,
agyag talajon, amik permetezés nélkül is életben maradnak,
(8-10 évenként elpusztuló és újraültetendők, vagy évi 8-10 permetezés helyett.)
Tehát amit ott ajánlottak a csereszne alany, arra (fordula) mirabolán szár, és arra a sárgabarack.
Ez nem fagyérzékeny. Nem ad tősarjatkat, gyorsan nő- bár az oltásokkal elbíbelődhetsz pár évet..
És a cseresznye alanyon terem a leghamarabb a kajszi.
A cseresznye szövettanilag kompatibilis a mirobalánnal, a mirobalán pedig a kajszival.
De a többszörös oltás procedúra miatt ezt nem alkalmazzák, és talán én sem ajánlanám senkinek,
de lehet hogy én próbálkozni fogok vele.
Nem írok erről többet, akit érdekel utána tud járni, akit meg nem ne fárasszuk vele.
Amúgy is minden infó le lett már írva, csak jól kell értelmezni.///
Egy egyszerű módszer talajjavításra: május végén és nyár végén levágni a magától növő füvet, és legalább 30 cm vastagon lemulcsolni vele egy területet. Ősszel beleültetni a fákat/bokrokat, és továbbra is mulcsolni. Nem fog az egész 3600 nm feljavulni, de 500 ige. Pár év múlva lehet menni a következő 500nm-re...stb...ja, és minden februárban kiszórni egy csomó fehérhere, lucerna, vöröshere magot mindenfelé: ezek nitrogénkötő növények, az egész gyepet felélénkítik
