Én a baseball-lal vagyok így. Milliók imádják, nekem még addig se sikerült eljutnom, hogy a szabályait megértsem. Engem konkrétan vallatni lehetne vele.
Őszintén szólva jó volt ez a Mike és Psmith, de nem tehetek róla, ahogy elkezdett a krikettről írni, és ecsetelte a meccset, én nekem annyira eltűnt az érdeklődésem, hogy azon a pár oldalon kb. 4 nap alatt verekedtem át magam, mert mindig elaludtam rajta. :) Aztán később is volt "meccsközvetítés", az is kínszenvedés volt nekem. :) Amúgy marha jó könyv, Psmith-t még mindig imádom, tetszett. Csak ez a krikett keserítette meg az életemet. :) Biztos azért, mert nem értem a sportot, és ezért elvesztettem a fonalat.
Most egy kicsit más írók felé evezek, de aztán a Jeeves könyvekkel folytatom, és akkor majd utána az Ürgék, Szivarok és Pasasokat, köszi a tippet még egyszer! :)
Nyugodtan bele lehet szólni, ha kulturált formában történik. Nem is msuzáj egyet érteni a fordító döntésével. Kritizáltunk már itt nem egy fordítót az évek alatt. :)
Kérdésedre a válasz: könyvenként változik. Például a Plum Pie-jal nehezebb dolgom volt, valamiért nehezebbnek találtam szépen visszaadni magyarul a cizellált, gyakran igen hoszú angol mondatokat, mint általában. A Jeeves regények könnyebbnek tűntek. De ez nyilván függ a fordító aktuális mentális állapotától is. :) A golfos kötetek is nehezebbek voltak a szakzsargon miatt.
Összességében szerintem nem olyan nehéz Wodehouse-t fordítani, mert nagyon magával tud ragadni a remek sítlus, nem tűnik munkának :). A legtöbb Wodehouse fordításommal 1, max 2 hónap alatt elkészültem. A Plum Pie most jobban elnyúlt, de ez elsősorban azért van, mert nem volt sürgős a leadás és közben bejöttek más munkák is.
Wodehouse fordításánal alapjában két nehézség van. Az egyik a humor visszaadása (de gyakorló humorsitaként ez talán nekem kevésbé gond), a másik a rengeteg idézet, amit szeret beleszőni. Ezeket 1: fel kell ismerni (mert nincs megjelölve, hogy ez mos idézet ), 2: sok esetben ki kell cserélni olyan idézetre, ami illik a szövegkörnyezetbe és a magyar olvasónak is ismerősen cseng. Néha azért is kell más idézetet keresni, mert pl. adott verssor a magyar fordításban nem jön ki olyan poénosan, mint ahogy a szöveg megkívánja.
Erről a kérdésről azonban jobban tud nyilatkozni Lord Emsworth és Aunt Dhalia topiktársunk, ők régebben fordítanak nálam Wodehouse-t és így több kötetet is jegyeznek. Nekem a Plum Pie lesz a hetedik.
Hát végül is Te fordítottad nem is értem,hogy mit pofázok itten:)) Amúgy 1000 gratula a dinka lelke fordításáért.Egyébként ha szabad kérdeznem mennyire nehéz ill. mennyi időbe telik kb egy Wodehouse regényt lefordítani?
A "Vegyes felvágott" címmel az a gondom, hogy ez számomra a túl zsíros, túl vizes, túl sós nem friss étel érzetét közvetíti, ami nem igazán bizserget vásárlásra.
Ha az írásmű sokszínűséget és könnyedségét szeretnénk érzékeltetni, olyasmi jut eszembe, mint pl. "Tarkabarka irkafirka".
Nos, lehet. Bár én ezt hasonló helyzetnek érzem, mint hogy néha az angol versidézeteket magyarral helyettesítjük. Ha úgy vesszük, az se valószínű, hogy Wodehouse szereplői Aranyt vagy Petőfit idézzenek, de valahogy még is illik oda. Én így érzem a Tökös-mákost. De szerintem méglehet címjavaslatokkal bombázni a kiadót.
A tökös-mákos rétes az én megítélésem szerint nagyon magyar kulináris sajátosság, Wodehouse Angliájához nulla köze van. A magam részéről a „Vegyes felvágott” szókapcsolatot javasoltam volna címnek, erről ugyanis könnyen elképzelhető, hogy a londoni klubokban így szerepel az étlapon. Láttam is már varietéműsor címeként.
Szerintem nem hangzik jól. Véleményem szerint az erdeti címnek két célja volt: Az első, amire már korábban utalt is itt valaki, összekacsintós utalás Wodehouse becenevére (Plum). Ez magyarul nyilván nem visszaadható.
A másik, a Plum Pie cím kifejezi, hogy olyan könyv, amiben van benne ez is meg az is. Szerintem magyarul a szilvás lepény nem ezt juttatja az emberek eszébe, a legtöbb olvasó nem értené, miért ez a cím amikor a történetekben egyáltalán nincs szó mégcsak szilváról sem, nem hogy lepényről. A Tökös-mákos viszont szerintem kifejezi az imént jelzett "vegyes" feelinget. Lehetett volna még Vegyes vágott is, de az valamiért nem tetszett.
Golftörtént gyűjtemény tudtommal csak ez a kettő van, ezen kívül más novellás kötetekben előfordul egy-egy golftörténet. Például most fejeztem be a Plum Pie c. kötet fordítását, ebben is van egy golftörténet. Ősszel jelenik meg. Annyiból vrendhagyó, hogy bár a történet a golf körül forog, nem a Korelnök meséli el.
Tegnap benéztem a Ciceró könyvkiadó fórumába és kiderült,hogy mostanában nem tervezik újabb golftörténetek kiadását.Eh...mérges vagyok:-(( Pedig nagyon szeretm mindkettőt.A dinka lelke c. könyvét most olvasom.Közben pár másik Wodehouse ott figyel az asztalomon. Ha befejeztem őket akkor lehet,hogy csinálok egy osztályzós listát a könyvekről.
Erről az a Majd a komornyik epizód jut eszembe, amelyben az inasok és komornyikok összejönnek a klubjukban, és arról panaszkodnak, hogy az uraik a filmek hatására újabban a keresztnevükön szólítják őket. És az amerikai filmekben tényleg. Meg nálunk is, lásd: Hyppolit a lakáj, A tizedes meg a többiek (Albert). És úgy látom ebben a filmben is.
Wodehouse fordítása kapcsán mindig rácsodálkozok, hogy milyen sok brit vers nincs magyarra fordítva (vagy legalábbis nagyon sok brit költőnek nincs magyra kötetet, antológiákban, illetve magyra költők köteteiben találhatók szórványosan a verseik).
Most például Kipling The Bethrothedcímű versének nemtalálok sehol fordítást. :( Te szintén tőle a Female of the Species is nagy kedvence Wodehouse-nak, többször hivatkozik rá.
Ajánlom majd későbbre az Ürgék, Szivarok és Pasasok-at. Ez novella gyűjtemény, a Parazita Klub tagjairól, Bingo Little-ről, Ukridge-ről és van benne Mulliner is (ezek mind emblematikus Wodehouse karakterek,csak hogy ismerkedj a Wodehouse Univerzummal).
Én most a Golfőrülteket olvasom.Nagyon jó, sokat rötyögök 1-2 poénon.
De ez a legjobb amit olvastam benne:
"A reggeli ha nem tudnád mi az, fél perc alatt megtaníthatlak.Egy csésze kávéval,késsel villával és egy nagy rakás rántottával játsszák"
:))
A következő amit olvasni fogok Az ellopott levélnehezék c. műve.
Egy kérdésem lenne:Tudtok e arról,hogy a Golfőrülteknek mikor lesz folytatása? Mert az ajánlóban azt írták,hogy ez az első kötet ami kijött.Nagyon várom már a folytatást.
Most már elolvastam még kettőt időközben. Összesen. Forduljon Psmithhez, Nyári zivatar, Hübele Sámuel, Az életművész, Folytassa Jeeves. Most pedig a Mike és Psmith-t kezdtem el. Nagyjából ugyanazokat olvastuk akkor. :) Nagyon tetszenek, de most ez után egy darabig szünetet tartok, olvasok mást is, aztán majd visszatérek Wodehousehoz. :)
