Keresés

Részletes keresés

V.László Creative Commons License 2001.08.01 0 0 topiknyitó
Silan javaslatára hoztam ki ezt a támát 'Ki ez az Egely' topicból. Remélhetően sokat tanulhatunk belőle! Az előzményeket ide másolom. Ki akar nullázni?

Silan:
Kedves V.László!

Nem szeretek illúzióromboló lenni, de mindig a bevitt mechanikai energiát fogod visszakapni elektromos energia formájában, levonva belőle persze a veszteségeket. Nincs ingyen energia...
Bővebbet majd a részletes magyarázatban.

De talán nyithatnál erre egy külön topicot.

V.László:
Sőt,sőt..!

"Illetőleg nem muszáj, oda is forraszthatod a vezetékeket a koronghoz, de akkor is forognia kell a leszedő résznek a koronghoz képest, tehát a vezetékek fel fognak tekeredni a tengely köré. "

Ha ez a következtetés jó, akkor azt mondom, hogy miért tekeredne már fel? Forduljon a korong körül csak egy negyed (vagy harmad) fordulatot, aztán meg viszza: rezgő mozgás, ügyes mechaniki szerkezettel megoldva, hogy az irányváltás ne járjon energia veszteséggel (lásd robbanómotor főtengely). Ez a megoldás használható lenne az alapesetre is, amikor tényleg fordul a korong. Jó mi? Alapesetben hogyan alakul (szerinted) a visszahatás a tengelyre a levett elektromos teljesítmény függvényében?


V.László:

Sőt!
"Ja igen, egy érdekesség: akkor is mérni fogsz áramot, ill. feszültséget, ha a mágnes is és a korong is ÁLL, a leszedő rész viszont forog, körbe-körbe csúsztatod a korong szélén a szénkefét."
Ha ez a következtetés helytálló, (és ha még az a feltételezés is igaz, hogy a leszedő sebességétől függ a leadott áram -mert alapesetben a korong szögsebességétől függ az áram nagysága- ), akkor ebből következik, hogy az álló korong szélén minél gyorsabban visszük körbe a szénkefét, annál nagyobb áramot kapunk. Márpedig akkor mi fékezné a szénkefe mozgását, ha növeljük a levett teljesítményt? Látszólag semmi, illetve csak az alkalmazott szénkefe technológia, ezért elvileg nem szükségszerűen kell, hogy arányosan nőjön a levett teljesítménnyel a szénkefe forgatására befektetett energia. És már meg is érkeztünk: ügyes áramleszedő technológiát alkalmazva a szénkefe mozgatására fordított energia akár lehet kisebb is, mint a kinyert teljesítmény! Vagy félreértettem valamit?

V.László:
NA NEEE....!
Nagyon izgalmas dolgokat írsz! Ha egyszer lesz időd (meg akarásod), igazán közkinccsé tehetnéd, hogy mire alapozod állításaidat. Talán, a nálamnál okosabb emberek kritikai észrevételezései is tanulságosak lehetnének. Ha lehet, valahol másik topicban, még Egely azt hinné, neki szól a diskurzus! :-) Biztosan érdekesebb lenne ezt a fizikai magyarázatot megbeszélni, mint a topic címében felvetett dolgon rágódni!!

Silan:

Nagyon jó a kérdés! És egyáltalán nem triviális a válasz. Heteken át lehetne vitatkozni arról, hogy számít-e, hogy forgatjuk a mágnest, hiszen a mágneses tér változatlan marad, stb.
Még egy fizikus számára is fejtörést okoz a probléma. De jelentem, én megértettem! :-)

Nos, a helyzet az, hogy számít is meg nem is a mágnes forgatása ;-)
Most nincs időm leírni a magyarázatot, csak a végeredményt közlöm: A korong közepe és széle között mérhető feszültség FÜGGETLEN a mágnes forgásától. Tehát mindegy, hogy a mágnes forog-e vagy áll. Egyetlen dolog számít: az, hogy a korong és a "leszedő áramkör" mekkora szögsebességgel forog egymáshoz képest. Áram kizárólag akkor fog folyni a mérőkörben, ha ez a kettő forog egymáshoz képest. A mágnes eközben foroghat vagy állhat is, ez nem számít, nem mintha nem lenne különbség fizikailag a kettő között, mert VAN, csakhogy kiderül, hogy az egyenletekből a mágnes forgásának szögsebessége kiesik.
Magyarul: kénytelen vagy csúszó érintkezőket (szénkeféket) alkalmazni, máskülönben nem megy a dolog. Illetőleg nem muszáj, oda is forraszthatod a vezetékeket a koronghoz, de akkor is forognia kell a leszedő résznek a koronghoz képest, tehát a vezetékek fel fognak tekeredni a tengely köré.

No, ezen egy kicsit filózzatok. Ha kíváncsiak vagytok a bővebb magyarázatra, majd máskor leírom :-)
Ja igen, egy érdekesség: akkor is mérni fogsz áramot, ill. feszültséget, ha a mágnes is és a korong is ÁLL, a leszedő rész viszont forog, körbe-körbe csúsztatod a korong szélén a szénkefét.

V.László:
Attól, hogy írva vagyon, még akkor is a természet tudja jobban mindenkinél a fizikát. Ha tényleg, tehát mérésekkel bizonyíthatóan többletenergiát termelne egy ilyen szerkezet, akkor nem utasíthatnánk, hogy viselkedjen úgy, ahogy Lorentz előírta neki. Akkor inkább szépen kiegészítenénk a Lorentz leírást. De erről azt hiszem szó sincs eddig....
Nézegettem néhány ilyen generátor gyakorlati megvalósítását, és valamit nem értek. A legegyszerűbb kivitelezés olyan, hogy két gyűrű alakú mágnes között forgatják a korongot, és utána forgó korong peremén próbálják levenni a keletkezett áramot. Persze szénkefe, súrlódás, meg egyéb komoly technikai probléma ami ezzel együtt jár. De miért nem fordítva csinálják: a korong áll, és a mágnest forgatnák? Nem mindegy? Az iskolában tanultak szerint teljesen mindegy, hogy a vezetőt mozgatjuk, vagy a mágnest, lényeg a változás. De ebben az esetben nincs is változás a vezetőhöz képest. Vagy hogy is van a mágnes körül a mágneses tér? Forogna a mágnessel együtt ha megforgatjuk a mágnesgyűrűt, vagy állna, és ebben az álló mágnestér 'burokban' fordulna el a gyűrűmágnes? Érti ezt valaki?

Luyo:

Kedves Silan,

Köszönöm a választ.

Silan:
Kedves Luyo,

A jelenség, amire hivatkozol, régóta jól ismert a fizikában, és nincs benne semmi rendkívüli, vagy rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan. Megtalálható Budó Ágoston: Kísérleti fizika c. könyvének II. kötetében (Tankönyvkiadó, 1979) a 245. oldalon, ábrával, leírással és magyarázattal együtt. Szintén megtalálható Feynman: Mai fizika c. könyvének 6. kötetében (Műszaki könyvkiadó, 1986) a 41. oldalon, szintén ábrával és magyarázattal. A Budó-könyvben még a generált feszültség képlete is megtalálható.

A magyarázat lényege, hogy a mágneses térben a korongot forgatva, a korongban lévő szabad elektronokra a Lorentz-erő hat: F=q(vXB), ez pedig egy E=vXB indukált elektromos teret hoz létre. A Budó-könyv megjegyzi: "A fenti elven alapuló unipoláris dinamógépek aránylag kis feszültségű, de igen nagy intenzitású egyenáram előállítására alkalmasak; kiterjedtebb felhasználást csak újabban nyernek, főleg elektrokémiai üzemekben."

Szóval valaki megint feltalálta a spanyolviaszt.
Azt viszont, hogy ez a gép a vákuumenergiát csapolja meg, vagy hogy többletenergiát lehetne vele termelni, nem tudom, honnan veszik. A jelenséget a Maxwell óta ismert klasszikus elektrodinamika maradéktalanul leírja és magyarázza.

Luyo:
Sziasztok !

Legelébb Csepünek köszönetet kell mondanom a linkért. www.padrak.com/ine/WEBSITES.html Mindenki figyelmébe ajánlom !
Az elsö órai mazsolázás után az egyszerüségéért ezt különösen: http://jnaudin.free.fr/html/farhom.htm

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!