Igen, lehet sejteni, hogy milyen lesz a nyertes mű. Az idő- és pénzkorlátok miatt méltóságteljes, szögletes épületekre. Semmi buborék, kagylóhéj, lebegés...
Még a nyertes cég nevére is tippelek: szerintem egészen egyszerű neve lesz, olyan, ami sok-sok ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ nevében is szerepel, de ott csak mint a cégnév utótagja...
Nem feltétele a kormánynegyed megépítésének, de a tervek szerint a Nyugati területét a Ferdinánd híd és a Dózsa György út között lefednék, és az így létrejövő platón lennének midnenfél szabadidős funkciók. Ettől még megmaradhat a gyalogosalagút, csak a kutya nem fogja használni, ha húgyszag és klausztrofóbia nélkül is átkelhet a síneken.
Nem az alagútból lesz sétálóutca, az alagút megszűnik és a felszínen lesz egy utca az alagút mostani vonalán:) Persze attól még az alagút megmaradhat alatta, vagy mittomén.
Hát az Angyaföldi oldalon már azért megérte, hogy a Szabolcs utca és környékét rendbehozzák. Így talán már sötétedés után is bemerészkedhet az ember. Remélem a Kassák Lajos utca Dózsa György út és a lakótelep közötti részt is rendbeteszik egyszer.
Tényleg kíváncsi leszek, hogy a gyalog alagúttal mit terveznek.
Elvileg igen. A pályázóknak színes-szagos képekkel kell bemutatniuk, hogy mit álmodnak a Ferdinánd híd és a Dózsa Gyögy út közé - konferenciaközpont, sportlétesítmények, irodák stb. -, de ezek csak poligonok a papíron. A pályázatban nem szerepelnek konkrétumok se a megvalósítás mikéntjére, se az időpontjára.
Akkor már más a leányzó fekvése. De túlmegy a beépítendő terület a F. hídon, vagy sem? Mert ha nem... akkor azzal valóban nem sokat lendítenek a VI-XIII. kerületek szlömösödése felszámolásában.
A postától a Ferdinánd hídig a Podmaniczky u. melletti (részben a mai vágányok áthelyezésével felszabaduló) területsávban lesz a kormányzati negyed, a westend2-nek nevezett területen Demjánék akarnak lakónegyedet építeni. Kár, mert az utóbbi sokkal jobb helyszín lett volna...
Bocsánat, de akkor alapvető letisztázni, hogy a Ferdinánd hídtól északra fekvő, Podmaniczky utca menti sáv lesz-e a helyszín, vagy az onnak délre - a pályaudvarhoz közelebb - eső rész! Én eddig úgy tudtam, hogy az előbbi.
Az első cikket illetően igazad van, a másodiknál azonban már a jó kép szerepel ott. Amit te ajánlasz helyette, az a Lehel út melletti területet mutatja, amely az Arcadom-csoport fejlesztési területe, míg a kormányzati negyed a Podamniczky u. melletti sávba kerül.
Tudom, hogy jópár Népszabadságos zsurnaliszta ovasgatja ezt a topikot, ezért itt is kérném őket, hogy ha munkájukba belefér, nézzenek végre a körmükre a képszerkesztőiknek. Egyre cikibb ugyanis a cikkek és a csatolt képek közötti különbség... Persze lehet, hogy ez egyfajta népszabis hagyomány, de akkor meg védjék le és copyrightolják...
Ma rossz sorsom elvetett a művészetek palotájához. Sajnos totál elbástyázták (oszlopokkal) hogy pl. a taxi még véletlenül se tudjon a főbejárat elé hajtani. Hallott erről valaki, hogy mi ebben a pláne????
Amugy taxiknak van max. 3 hely megállni, ahonnan persze egy hangverseny után esélyük sincs kifordulni, mert ömlik ki a garázsból a nép.:-(((
Az esetleges taxizó, meg hátragyalogolhat az épület mögé, mert ott vannak azok a helyek.
Igen. Ezeket a dolgokat igen nehéz korrekten jellemezni.
Pl. 1787. decemberében Pest magyar, vagy német város volt? Vagy az elzálogosított szepességi bányavárosok - attól eltekintve, hogy magától érthetődően szlovákok, sőt csehszlovákok voltak, vannak és lesznek - magyarok, németek (cipcerek), vagy lengyelek voltak? A beszélt nyelv, az államhoz való tartozás, vagy a történelmi hagyomány határozza meg egy-egy hely nemzetiságét?
1883-as térkép részletei, amelyen a Nagykörút még tervként szerepel. A Szt István krt még Lipót krt sem lett még. A Nyugati pu még kiér a Gyár (alias Jókai) utcáig. A Sugár (alias Andrássy) út már készen van. A Ferenc krt, Szemét utca néven, már korábban is megvolt. Undzóvájter.
Épp az általad írtak alapján igyekeztem pontosan fogalmazni. Elbing a Némat lovagrend városa volt, később Hanza-város. Attól, hogy a XV-XVII. szd-ban lengyel fennhatóság alá tartozott, nem vált lengyel várossá. Lengyellé a II. vh. után lett, amikor a város kötelező kifosztása után a Bugtól keletre lévő területekről származó lengyelek költöztek az elmenekült, illetve megölt német lakosság helyébe, majd 46-47-ben a maradék német lakosságot is kizsuppolták. Amúgy a poroszországi, sziléziai és pomerániai kitelepítésnél nem voltak különös tekintettel a lakosság nemzetiségi összetételére, kizsuppolták az ott élő kasubokat és szlovincsánokat is, mint "németeket".
