"Nagy bánatom, hogy élőben nem láthattam soha házgyári építkezést."
Pedig vicces volt, amikor nekünk, pontosabban a szüleimnek úgy kellett megtekinteni és aztán nyilatkozni 1 napon belül a tanácsnál, hogy megfelelő, elfogadjuk a kilencedik emeleten kiutalt lakást, hogy maga a ház még csak a hatodik emeletig volt kész... De ilyesmi akkoriban nem zavart senkit különösebben, 7 év várakozás után, bementünk egy második emeletibe megnézni, aztán mondták, hogy a kilencediken is pontosan ugyanilyen lesz, ne aggódjunk:) És végül is igazuk volt, sőt még a panoráma is sokkal jobb volt fönt:)
Nem tudom, észrevetted-e, a képen vasbeton dobozok is láthatók, ezek a fürdőszoba térelemek.
Az országban 10 házgyár volt, abból 9 szovjet és egy dán (Larssen-Nielsen). A dán a Ferencvárosban gyártotta a főleg középfolyosós házakat, amit úgy lehet megkülönböztetni, hogy az ablakok nem lyukszerűen vannak a falpanelben, hanem egymáshoz érve végigfutnak az egész homlokzaton. Ilyent láthatsz pl. az Örs vezér tér után bal kéz felől a töltés előtt.
Ha megnézed e típusnál a végfalon a középfolyosó ablakait, akkor azok néhol két, néhol három részből állnak, azaz egy, illetve két vízszintes osztás van rajtuk. Ennek az az oka, hogy csaknem negyven éve egy ilyen házban volt egy tűz a Füredi lakótelep északkeleti részén, a Rákos-pataknál, a Csertő utcában, ahol többen kiugráltak álmukból felriadva, és sokan haltak meg később a menekülés közben is a folyosók PVC füstjének beszívása következtében. Utána elrendelték a folyosók két oldalán volt farostlemez szekrényajtók, valamint a PVC padlóburkolat és a folyosóablakok cseréjét. Ez az akció azután leállt, valószínűleg, amikor a már akkor is magántulajdonban lévő szövetkezeti házakhoz értek.
Az országban sok városban látható panel, mert a hat vidéki házgyárból a környékre (vagy még messzebb is) szállítottak, de sokkal több volt a könnyűbeton blokkból készült, max ötszintes épület. Ezeknél nem látszott hézag vízszintesen és függőlegesen, mint a paneleknél. A kohósalak betonban nem volt semmilyen hőszigetelés, ezért az első ilyennél (a József Attila lakótelepnél) a minősítő intézet nem is akarta kiadni az engedélyt, de azután rájuk parancsoltak... Ott nem is volt nagy baj, mert kezdettől nyomták a dotált távfűtést, de sajnos ilyen technológiával gyártottak számos vidéki üzemben, és azokat sok helyen vas-, majd olajkályhával adták át, ami sokkal rosszabb volt a távfűtéseseknél. E házak ma is állnak, és már régen be kellett volna őket kívülről hőszigetelni. Persze a kissé hőszigetelt paneleken is sokat segítene a hőszigetelés. Rossz nézni, hogy pl. az Üllői út jobb oldalán, a Pöttyös utcában kipingálták a paneleket anélkül, hogy leszigetelték volna őket.
Bocs a hosszú beírásért, de mivel nem láttál paneles építkezést, talán volt benne újdonság számodra (és más fiatalabbnak).
Ezek a kincsek egy régi, vidéki családi ház pincéjéből kerültek elő, már tettem fel pár képet a Pripjaty topicba, csak azok itt off-ok lennének.
Nagy szerencse, hogy Stephensonék gyorsak voltak, mert ha más lomtalanít ott, akkor ezek talán már fűtőanyagok lennének az idei télen valamelyik kazánban...
Formailag különszolgáltatási díjnak nevezik a mostantól fizetendő többletet. Azt nyilván nem lehetne mondani, hogy mostantól a bérlő fizesse a közös költséget, ha ez törvény szerint a tulajdonos dolga...
Tehát a lakbér és a közös költség közötti különbözetet fogja jövőre beszedni a ház tulajdonosa? Azért ezt a fővárostól meg lehetne kérdezni, hogy szabályos-e.
Nem, kérlek szépen, nincs félreértés... Annyiban igazad van, hogy valakinek meg kell fizetni a közös költséget...
Viszont most szép, hivatalos levélben értesíti a GESZ (a tulajdonos önkormányzat nevében) a lakásbérlőket, hogy 2008-tól a közös költség adott lakásra eső részét is beszedi tőlük a lakbér felett... (eddig ez úgy volt, hogy a vegyes tulajdonú házban az önkormányzat fizette a tulajdonában lévő lakások után a közös költséget, a lakbérBŐL)
Bizonyára félreértettél valamit, az nem lehet, hogy bármelyik társtulajdonos kijelentse, hogy ő nem fizeti a közgyűlés által megszavazott összeget. Mert akkor a lakásra a közösség ráteheti a jelzálogot hat hónap után.
Ha akarsz látni olyan házakat, amelyek homlokzatát még a II. világháborúban lövöldözték szivacsosra, és azóta még a lukakat sem tömték be, ráadásul mindez Bel-Buda legforgalmasabb pontján van, a Déli pu. mellett, akkor nézz be a Greguss u.-ba, az egykori Alkotás mozi háza melleti 3-5-7. épületekbe...
Ráadás: az ezekért is felelős XII. ker. épp most nyilvánította ki, hogy ezentúl nem vállalja a közös költség kerületi bérlakásokra eső részét.
