A tortenet egy kiscsit regebbre nyulik vissza. Az egesznek a gyokere az hogy anno a nuki tengeralattjaro fejlesztesben az 50-60 as evek a ket nagy ( USA CCCP ) mas prioritasokat tett az elso helyre. Az USA tengoi a halk csendes lopakodas es a fejlett szonarrendszert tettek az elso helyre, mig a CCCP pedig a gyorsasagot es a merulesi melyseget. Ebbol kifolyolag a szovjet hajok ugyan gyorsabbak voltak par csomoval es altalaban sokkal melyebbre merulhettek de zajosak voltak ami miatt nagyon konyen feltudtak oket deriteni. A raketa hordozo tengoknak pedig alapvetoen a lopakodas lenne a feladatok a jarorteruleten. Az elso masodik generacios USA es CCCP tengo fedelzeti ballisztikus raketaknak meg eleg kicsi volt a hatotavolsaga, messze nem tudtak azt amit ma hogy hazai vizekrol is megcelozhattak a masik teruletet. Ebbol kifolyolag az USN SSBN ek a SZU vizekhez kozel jarorozhettek buntetes nelkul mivel csendesseguk miatt nem tudtak a SZU ASW erok felderiteni oket. Vagy nem nagy biztonsaggal. A SZU SSBN ek pedig ugye a generacios hatranyuk miatt es a foldrajzi elhelyezkedes miatt ezt nem tehettek meg.
A foldrajzi elheleyzkedes azt jelenti hogy ahoz hogy a hadmuveleti ovezetbe erjenek pl Atlanti ocean ahoz elobb a GIUK ( Gronland Iceland UK ) erosen vedett szoroson kelett atkelniuk ami szinte mindig a felderitesukkel es "arnyek" az az egy vadasztengo kovetesevel jart.
Ez igy nem volt egy mukodo konstrukcio es ezt a SZU vezetoi is belattak. Reakciojuk ket iranyba mutatott. Egyreszt felgyorsitottak a tengofejlesztest a prioritasok atrendezesevel ( csendesseg ) masreszt letrehoztak a "BASTYA" rendszert.
A BASTYA nem mas mint ket olyan tengeri terulet letrehozasa amelyek szonarrendszerekkel aknamezokkel legi es felszini ASW erokkel erosen vedett . Az egyik a Barents tengeren SEVEROMORSK MURMANSK mig a masik az OHOTSKY tenger lett.
A SZU es a kesobbi Oroszorszag ide telepitette es csak ide a SSBN eroit es innen latja el kolcsonos elrettentes alapjat kepezo nuki orjaratait.
A teruletek erosen vedettek szinte lehetetlen athatolni rajtuk. Legalabbis ezt gondoltak a SZU vezetoi es ultek a tojasaikon meg a baberjaikon. AZ USN viszont elkezdte vakargatni a fejet es ugy dontottek mar a 60 as evek vegen hogy a fokozatossagot kovetve ( egyszere csak kis melysegben az adott teruletet megfigyelve felderitve de benyomulnak ezekre a vizekre ugyanis szukseguk volt azokra az infokra amelyeket igy nyertek . Ennek az akcionak lett tobbek kozott az a kovetkezmenye hogy 1973 ban egeszen a Murmanszki kikotobe is benyomultak ahol hangfelvevo berendezest helyeztek feneken mely kabelen kozvetitte az altala hallott zajokat. A kikotobol kifele egyszeruen bealltak egy SZU tengo moge ( alig 200 meterre ) es azt kovetve jottwek ki. Kozben annak utvonalat a fedelzeten levo INS rendszer altal tokeletesen felterkepeztek igy egy ujabb utvonal nyilt meg szamukra ( a SZU ladik a felszinen mig a US ladik merulve kozlekedett.
A ket fent nevezett terulet mindig is a macska eger parharc szintere volt. Volt jo nehany utkozes veszelyhelyzet stb. Az oroszok sosem vallottak be hogy keptelenek kontrolalni a hazai vizeiket annak ellenere is hogy a legjobb technikajukkal vedtek mig az USa ertheto modon nem verte nagydobra a sikereit vagy egyaltalan azt amit csinal.
Ebbol kifolyolag valoszinu hogy volt US tengo a KURSK kozelebe es innen a hozzaertok altal ket verzio lehetseges
1.) A US tengo rakaszkodott a KURSK ra . A felszini ASW egysegek megprobaltak kiloni a US ladikot de az elkerulve a torpedot elillant mig a kilott torpedo megtalalta maganak a KURSKOT.
2.) A US tengo ott volt de semmi de semmi koze nem volt az esemenyhez mert egyszeruen nem is volt olyan kozel ( allitolag cca 15 NM ra volt a robbanas pillanataban de ez nem megerositett info ) a robbanas pedig belulrol egy hibas szivargo torpedo miatt a KURSK on kovetkezett be.
Az utobbi tamasztja ala hogy a robbanas az elso torpedoterben kovetkezett be ami a passziv aktiv torpedoknak altalaban a legrosszabb , leggyengebb celjelet adja igy nem is ott szoktak megkopogtatni a celt hanem inkabb a hatso harmadaban a hajonak. Masik eszrevetel hogy a robbanas lathatoan belulrol kifele tortent a KURSK on az az belso robbanas volt es nem kulso.
Az oroszok az esetet kovetoen tovabbra is jatszottak az "aaa ide senki semikor nem tud bejonni az engedelyunk nelkul" mig az USA pedig az "aaa mi ott sem voltunk szereposztast valasztotta"
