Nem építik vissza. A korai sajtóhírekben még rendre szerepelt ez a tétel is, de amióta elkezdődött a tényleges munka, azóta szóba sem kerültek. Persze a sajtó precizitásával is van némi gond néha, ezt a faktort is beleszámolhatjuk.
A korhű (remélhetőleg eredeti tervek nyomán) világítás kiépítése amúgy is célszerűbb, bár én személy szerint nem tiltakoznék a vámházak ellen sem. Mondjuk eléggé beszűkülne a járda ottan...
A jövőbe nem látok: hogy tutira visszaépítik, egyáltalán nem biztos. A tervekben mindenesetre benne van. Aztán persze ha fogy a pénz, szvsz ez alól fog elfogyni először.
Szerintem álmodoznak... No de milyen funkciót adnának neki? A pesti oldalon az egyikben van (volt) egy hídtörténeti kiállítás. De amolyan Városvédős időpontban tartott nyitva - például csütörtök délután 2-től 5-ig, meg ilyenek :))) Persze lehetne benne kávézó, vagy közlekedési/várostörténeti szuvenírbolt. Bili...
Egyebütt felmerült egy kérdés, minek eldöntéséhez képi bizonyítékok kellenének... A szóban forgó hely az Üllői út és Könyves Kálmán krt kereszteződése, 1963-tól visszamenőleg (beleértve a pénzverdét, Fradi klubházat, filmipart, Népliget bejáratot etc.).
Tud valaki egy URL-t ahol szétnézhetnék? Bár lehet, hogy nem kell olyan messze menjek: itt egy olvtársnak van belőle cipődoboznyi, és - természetesen nagy felbontásban - beszkennelt képe... :-)
Hat igen-bar 1686-nak nem a Var magyaroknak valo onzetlen visszajuttatasa volt a celja. Raadasul aztan nemeteket telepitettek be, valamint a szarjanko Szavoyai szisztematikus magyarirtasba fogott, szoval en nem hinnem, hogy annyira orultek. Sokat gondolkoztam, hogy melyik lenne jobb, a regi gotikus varat viszontlatni, vagy a szazadeleit. Ket totalisan kulonbozo stilus, de megis nagyon nehez valasztani. Bizonyara Matyas varat valasztanam a tortenelmi fontossag miatt, de nem tudom elkepzelni, hogy esztetikusabb volt, mint a szaz evvel ezelotti. Raadasul ez utobbinak legalabbis a reszleges visszaepitesere van realis lehetoseg. Pl. a Teleki palotanak, ami ugye nem lesz akkroa, mint a Jozsef fohercege, de azert valamit visszaidezhet. Remelem, legalabb az megvalosul. Amugy erdekes cikk volt ez, koszi a linket.
Nem volt az olyan szornyu. Szerintem azok a hidakat amelyeket gyaloghidkent felmerulnek manapsag, sokkal szornyubben festenek. Jo, nem merheto egyelen budapesti hidhoz sem, de azert itt egy ideiglenes hidrol volt szo.
Igen, tudom, azért tettem smiley-t a végére... Azért volt ponton híd is a Dunán (a Manci, amely aztán Kalocsára költözött), ami az önálló híd elkészültéig nagyon fontos szerepet töltött be...
Sajnos nincs. Ezeket a képeket képeslap oldalakról vadászgatom le és sajnos - az én bánatomra is - csak ilyen a felbontás. Ha gondolod, elküldhetem @-be is.
Ez is egy képeslap. Azt hiszem, hogy még a Turul-ról készült./?/ Mint érdekesség, valamikor a Kossuth tér szép virágos park volt. Nincs új a Nap alatt....
Szia, a felső kép nagyonnagyonnagy felbontásban nincs meg? Mert a Kossuth téren a hídfőhöz közel látszik a hurokvágány, amiben a villamosok visszafordultak Pest felé.
Állítólag a Batyin is volt egy ilyen hurok, de én arról még sose láttam képet :(
1686. jBuda felszabadítása a török uralom alól. Gondolom, hogy a törököknek volt ez egy nagyon sötét nap - szept.2 -, a magyarok - biztos vagyok benne - örültek...
De az 1848 is érdekes, elvégre akkor nem történt semmi. Ha 1838-at ír, vagy 1849-et akkor oké, azt értem. (Feltételezem az utóbbira gondolt, elvégre vár mániás.)
Nem, nem arra gondolt, hiszen megírta, hogy "benazott", vagy ahogy magyarul írjuk bénázott.
Ami pedig a Kossuth híd megjelenését illeti, azt kritizálni igen nagyfokú illetlenség és tudatlanság. Emberek milliói örültek, hogy a jégzajlás elötti pillanatokra elkészült a híd, ami kapcsolatot teremtett nem csak a város, hanem az ország két fele között. A híd anyagát olajvezetékhez készült és megtalált acélcsövek adták és a tervezésnél nem az esztétikai finomkodás volt a lényeg.
