A dátum szerint meglehet. Bár a leírások alapján a telek két vasúti pályatest között terült el, s a pálya ezért volt kisebb a szokásosnál. Lehet, hogy van ott egy a háttérben, de én nem látom.
Azért szét kellene nézni a Fradi Múzeumban is, hátha van másik.
Címadatok:
[Labdarúgó mérkőzés az Üllői úti FTC pályán]
Készítő(k):
Azonosítatlan készítő
Készítési hely:
Budapest
Felvételi idő:
1900 körül
Tárgyszavak:
riportfotó sportlétesítmény; labdajáték; sportruházat; ember Üllői út (VIII. kerület, IX. kerület) Ferencvárosi Torna Club pályája Ferencvárosi Torna Club 1900 körül
Témakör:
Sport
Én nem állítottam, hogy 45x90 volt a régi Fradi pálya, csak úgy emlékszem, jóval kisebb volt a mostaninál, és ez volt a legkisebb szabványos méret (a DINO által jelzett nemzetközi szabványt nem ismertem).
Akkor nem ártana még egy fényképet készíteni a bérház tűzfaláról, ahonnan a ténsasszony viharzott ki egy-egy erősebb lövésre reagálván... nem csoda, hisz "leesett a kép a falról, és a szekrény tetején pedig felborultak a befőttes üvegek."*
:-)
(*Forrás: Major J, Nagy B, Szücs L.: Fradi Labdarúgó szakosztály története - 444-en zöld-fehérben, 1972)
A Mária-Valéria telepből úgy tudom, semmi sem maradt. Egyébként a telep bontása, a József A. ltp. építése szolgál a Hattyúdal c. film helyszínéül ("A Villa Negra nem apáca zárda").
Vidéki vagyok (Nyergesújfalu) és átlagban évente egyszer tök egyedül elmegyek BPestre csavarogni, hogy az abban az évben érdeklő dolgokat megnézzem. Egyszer a római kori maradványokat jártam körbe, máskor a vasútállomásokat és pályaudvarokat, megint máskor a budai várat, most pedig a sporttelepeket fogom.
Azt nem tudja valaki, hogy abból a nyomortelepből (elfelejtettem a nevét), aminek a helyére a József Attila lakótelep épült, maradt-e valami hírmondónak, akár egy épületmaradvány, vagy bármi, vagy mindent eldózeroltak?
Ha a kezdőkör rádiuszából indulsz ki ( kivetíted az oldalvonalra)vagy a kapu, ötös, 16-ost, akkor azért látható, hogy a 60 méter megvolt itt mindig, nem csak a Furulyás alatt.
Amikor még nem volt pontosan meghatározva a méret, akkor a szélesség 45 és 90, a hossz 90 és 120 méter közé esett. A nemzetközi szabály szigorúbb volt 64-75*100-110, de ott is engedett egy kis játékot.
Már korábban leírtam, de én sem csodálkozom, mióta megtudtam, hogy még nem volt elfogadva az új rendzési terv. Konkrétan hallottam olyan érdeklődő cégekről, akik ezt megtudva vették a kalapjukat. Azt az egyet nem értem, hogy ez miért nem kap kellő nyilvánosságot? Mindenkinek tisztább lenne a kép és talán az önkormányzat malmai is gyorsabban őrölnének...
Nika Lászlónak hívták a gerendán lógó fiatalembert... 
...aztán 1923-ban felépült a B lelátó is...
...majd legvégül a Nagyvárad tér felőli kapu mögötti lelátó is tetőt kapott.
Nem volt ritka a telt ház, ahogy ez a B lelátó tömött sorai is jelzik.
