Ez nem politika, hanem történelem. 63-69 évvel ezelőtti eseményekről van szó.
.
Csak sajna ezt is sokszor átitatja a napi politika.
.
Tessék visszagondolni, hogy a II. világháború mikor és mely állam által kezdődött! Továbbá arra, hogy Magyarország mikor és milyen vitatható okok miatt lépett abba be! Aztán lehet gondolkozni az előbbi mondat helytállóságán.
.
Ha a háború Lengyelország lerohanásával kezdődött, akkor nem Magyarország kezdte el.
.
De az azt megelőző események pozitívumait nem utasította el Magyarország, pl. Csehszlovákia megszállása ill. feldarabolása.
.
Magyarul: már a háború elött a németek oldalára állt az ország.
.
Az általatok képviselt morál szerint a meggyilkolt tanár miatt bármelyik cigány támadható lenne.
.
Szerintem meg pont fordítva: az általad képviselt morál szerint az elkövetőket nem lehetne bebörtönözni, mert akkor nem csak ők, hanem a családjuknak azon tagjai is szenvednének, akik nem voltak benne a bűncselekményben, hiszen egy bebörtönzés során az ártatlan családtagok elveszítenék egyik szerettüket.
.
Na, ezt a morált elutasítom.
.
Akkor jó.
.
Véleményem szerint a háborús bűncselekmény léte független a háború igazságos, vagy igazságtalan voltától. Azt bármelyik fél elkövetheti és a II. világháborúban el is követte. Csak egyeseket ezért elitéltek (véleményem szerint helyesen), ketteseket pedig nem. (véleményem szerint sajnálatosan)
.
Ebben igazad van, de sajna az arányok eléggé felemásak voltak.
.
Azt pedig nekem ne szabja meg senki, hogy kire és miért szabad haragudnom!
.
Közülünk ilyet senki nem tett.
.
Megjegyzem még, hogy Lengyelországgal nem állt hadban Magyarország és a németek és szovjetek általi megtámadtatásakor befogadta a menekülteket.
.
Megtaláltad a korszak magyar vezetésének egyetlen pozitív tettét.
.
(((a sorközi pontokért ezer bocsi, csak nem tudom, hogy az Index mikor fogadja el az entert, és mikor nem)))
A szavalókórusnak itt is sikerült mellékvágányra vinnie a beszélgetés folyamát. Jól begyakorolt indexes módszer.
A háborús jog be nem tartásáról persze hallani sem akarnak. A ruszkik szárazföldi harcban, az ellenállást leküzdve lőtték szét az épületeket. Ez jogszerű, de a civilek támadása az angolok és amerikaiak részéről nem. Persze volt amiben a ruszkik is elkövettek túlkapásokat.
Ilyen kis életképeket szerintem minden ostromlott városól tudnánk hozni, de amúgy tényleg jól példázza a helyzet irracionalitását. Meg az emberek élni akarásának a vágyát.
De tudnék még példát mondani, több tucat ukrán, lengyel, orosz, német és francia, japán és kínai város vált szó szerint a földdel egyenlővé. Budapest is súlyos veszteséget szenvedett, de ne emlegessük egy lapon azért ezekkel.
(Berlinben nem lennék száz százalékig biztos, bár nehezen mérhető, hiszen ott nem lett hirtelen egy kétszáz méter széles luk a város közepén (akkor még). Meg azért a kár nem csak négyzetkilométerben mérhető és rom-tonnában. Az viszont tény, hogy elég kevés várost ostromoltak annyi ideig, mint Budapestet (az megvan, hogy a pesti oldalon már jár Újpest felé a villamos, míg a budai oldalon még lőttek, vagy hogy az 59-es egy ideig azért nem járt, mert frankón be lehetett lőni az útvonalát az ide-oda nyúló harcvonal másik oldaláról?).)
Ilyen-olyan háborúk azóta is vannak, halnak is meg az emberek szép számmal. Az első atombomba valóban elrettentő hatású volt, de ha ott nem dobják le, ugyanolyan elrettentő hatású lett volna egy másik "első" is. Az elsőt valakik ledobták (városra!), az elrettentés tehát akkor megtörtént, de ezért a balhét el kell vinni a ledobóknak. Elég izgalmas kis kísérlet volt.
Tessék arra gondolni, hogy az a magyar miniszterelnök, aki földrajztudósként és politikusként pontosan tisztában volt az erőviszonyokkal a háborúba való belépésünk másnapján egyszerűen főbe lőtte magát. Szerintem ehhez nem is kell többet hozzátennem.
A többi meg ne haragudj, de relativizálás. Amikor Budapestet bombázták akkor Magyarország vállvetve küzdött a keleti fronton a nácikkal a szövetségesek ellen. S kurvára senkit nem érdekelt, hogy miért álltunk oda önként meg előtte bántottunk e valakit. Odaálltunk és kész, viseljük a következményeit:)
Egyébként Budapest még olyan hatalmas veszteségeket nem is szenvedett el.
Az atom ledobása ha belegondolsz egy nagy és fontos tett volt. Világossá tette a világ nagyhatalmai számára, hogy attól a naptól kezdve nincs értelme a nagy háborúknak, mert csak vesztesek lennének és az egész bolygó egy nukleáris sivataggá változna. Szal ha nincs az atombomba és a pár százezer áldozata akkor azóta már 3x egymásnak ugrottak volna a felek és már kitudja hány 10 millió ember meghalt volna megint az ilyen-olyan háborúkban.
A 19137-ben azt sugalltad, hogy Budapest II. vh-s iszonytató pusztulásában bűnös az US (meg gondolom a Royal) Air Force.
Ez (valamint a párhuzamvonás Drezdával) nem más, mint szimpla történelemhamisítás, mert álmoralizással egyenlőségjelet tesz az antifasiszta szövetségesek és a náci szövetségesek közé.
Ezek a sárkányok hárman, vagy négyen voltak? Mostanában a Városligeti tó keleti partjánál (a Hermina út felőli oldal) láttam közülük egyet. Gyerekkoromból emlékszem arra, hogy a tó nyugati partjánál, valahol a Washington-szobor környékén, volt egy a tóba torkolló műpatak. Kb 30 m hosszú lehetett. Valahol ezen a részen volt akkor két ilyen sárkány. Aztán később talán a Kiscelli Múzeum udvarán láttam volna kettőt.
Ez nem politika, hanem történelem. 63-69 évvel ezelőtti eseményekről van szó.
"egy valakit terhel az erkölcsi felelőség: a háború kirobbantóját. S ezek pedig mi voltunk"
Tessék visszagondolni, hogy a II. világháború mikor és mely állam által kezdődött! Továbbá arra, hogy Magyarország mikor és milyen vitatható okok miatt lépett abba be! Aztán lehet gondolkozni az előbbi mondat helytállóságán.
Az általatok képviselt morál szerint a meggyilkolt tanár miatt bármelyik cigány támadható lenne. Na, ezt a morált elutasítom. Véleményem szerint a háborús bűncselekmény léte független a háború igazságos, vagy igazságtalan voltától. Azt bármelyik fél elkövetheti és a II. világháborúban el is követte. Csak egyeseket ezért elitéltek (véleményem szerint helyesen), ketteseket pedig nem. (véleményem szerint sajnálatosan)
Azt pedig nekem ne szabja meg senki, hogy kire és miért szabad haragudnom!
Megjegyzem még, hogy Lengyelországgal nem állt hadban Magyarország és a németek és szovjetek általi megtámadtatásakor befogadta a menekülteket.
Haladjunk időrendben: a Szovjetuniót miért támadtuk meg?
Kárpátalját 1920-ban Csehszlovákia kapta meg, az 1848-as honvédzászlókat meg odaadták Rákosiért és néhány másik kommunistáért cserébe.
Volt egyéb ok, ami indokolhatta a magyarok lépését?
Ja, hogy a németek szövetségesei voltunk, és azért? Akkor miért csodálkozunk azon, hogy a szovjetek is igénybe vették a szövetségeseiket?
Drezda bombázását valóban nem a hadi célok indokolták első helyen, hanem a bosszú? De mi a bosszú? Válasz egy korábbi lépésre. Tudjátok: az angol városok szarrá bombázásáért. Kellett egy kis lelki megnyugvás az angol népnek, ahogy nekünk is Szerbia kellett (volna) Ferenc Ferdinánd haláláért. Igaz, az egy másik háború volt...
Gondolkozunk. Tudunk a háborús jogot szabályozó genfi egyezményekről. Tudunk arról, hogy a békés polgári lakóság támadásáért másokat elitéltek. Nem fogadjuk el a kettős mércét!
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy párszázezer japán élete árán megmentették pár tízezer amerikaiét. És ez szerintem akkor is logikus, ha "függetlenként" azt mondaná az ember, hogy egy ember az egy ember, "bár a bőre barna, vagy fehér". Csakhogy az egyik választópolgár (a rokonairól nem is beszélve), a másik meg nem. Járulékos haszonként meg odadörgölték a világ orra alá: "Máskor így szívózzatok velünk!" Mellesleg érdekes lenne eljátszani a gondolattal, hogy ha a humanisták által utólag sokszor javasolt nyilvános kísérleti robbantást választják, akkor mi van? Elhiszi-e Japán, vagy a világ, hogy ez tényleg egyetlen bomba volt? Ráadásul szerintem ők sem voltak tuti biztosak abban, hogy működni fog. Ha az Enola Gay lezuhan, vagy ledobja a bombát és az nem robban, akkor senki nem szerez róla tudomást, hogy volt egy nem sikerült akció, és mehet tovább a hagyományos háború. Ha mindez egy nyilvános demonstráció keretében történik, az nagy blama, és még nagyobb baklövés. Akkor mit csinálnak? Felrobbantják a harmadik (és utolsó) bombájukat, és azt mondják a japcsiknak: "Na ugye hogy!" Ráadásul ha az emberiség nem szembesül egy ekkora tragédiával, akkor vajon tanul-e belőle? Ki törődött a koncentrációs táborokkal, amíg nem látták őket élőben is? Mennyire hiszik el a nyugati szalonkommunisták, hogy milyen egy rendes, igazi kommunizmus, amíg nem éltek alatta? Elhinnék-e a tudósoknak a politikusok, hogy mire képes egyetlen bomba, ha nem látják élőben a pusztulást, és nem beszélnénk róla állandóan?
Ööö, pár százezer áldozat árán lezártak egy olyan hadjáratot ami minimum milliók életét követelte volna. Szerintem ezért minimum egy vállveregetés jár az ötletgazdának:)
az északi lánc nem szakadt el! Az összeomlást a budai kapu elcsavarodása okozta. A hídszerkezet alá került a szétszakadt déli lánc, ezt akkor állapították meg, amikor számba vették, mi menthető.
Ezt ebből a könyvből tudom: Domanovszky Sándor dr. és szerzőtársai: A régi és az új Erzsébet híd tudományos ülés előadásainak gyűjteménye, MAGÉSZ, 2004. április
Ez itt már politika, de megdönthetetlen tény: Egy, a világ békéjét szétrobbantó katonai szövetség tagjai voltunk, amelyik porig rombolt történelmi lengyel, francia és angol városokat és falvakat, 10 és 100 ezreket meggyilkolva, minden különösebb ok nélkül. Lehet, hogy de facto "magyar" bomba nem hullott se Varsóra, se Londonra, de teszem azt a zalai olaj ott rotyogott a német tankok és bombázok üzemanyagtartályaiban.
S fel lehet hozni Drezdát, Varsót, Coventry-t, Berlint vagy Budapestet mint az esztelen pusztítás szimbólumait. Csak hozzá kell tenni, hogy egy háborúban bekövetkező minden szörnyűségért egyetlen egy valakit terhel az erkölcsi felelőség: a háború kirobbantóját. S ezek pedig mi voltunk, a központi hatalmak és csatlósai.
ON
Az Erzsébet-híd pusztulása meg valóban apokaliptikus jelenet lehetett, aki ott volt és látta szerintem élete végéig nem felejti egy egy pillanatát sem. Így utólag visszaolvasva is feláll a szőr az ember hátán.
Ezek a sárkányok hárman, vagy négyen voltak? Mostanában a Városligeti tó keleti partjánál (a Hermina út felőli oldal) láttam közülük egyet. Gyerekkoromból emlékszem arra, hogy a tó nyugati partjánál, valahol a Washington-szobor környékén, volt egy a tóba torkolló műpatak. Kb 30 m hosszú lehetett. Valahol ezen a részen volt akkor két ilyen sárkány. Aztán később talán a Kiscelli Múzeum udvarán láttam volna kettőt.