Azt írod, hogy vannak még a Centenáriumi lakótelepen eredeti lakosok. Nos, ők valószínűleg nem politikai aktívisták vagy funkcionárusok voltak, hanem élen járó dolgozók, mert néhányan ők is vehettek ott lakást.
Annyira zűrös volt az elején az építkezés, hogy az Ikarus kultúrház tömve volt egy viharos közgyűlésen, amiről a tulajdonosok által meghívott újságíró írt tudósított egy botrányos cikkben a Magyar Ifjúságban.
A beköltözés után néhány lakó lelkesen locsolta az államilag ültetett facsemetéket. (A házak közötti terület állami tulajdon volt, mert a házak ún. úszótelken álltak, azaz a faltól egy méter telek tartozott csak hozzájuk. Bizonyára ma is így van.) Ezek a különös gondossággal kezelt fák ma is nagyobbak a többieknél. Akkor egy hatlépcsőházas, 64 lakásos tömb egyik lakója locsolás közben azt mondta egy másik locsolónak: nos, ezzel a hat locsoló szomszéddal lenne érdemes közösen társasházat építeni...
Még egy érdekesség. A G épület mögött ma is látható a dús növényzet között egy kisfiú szobor, amit egy mögötte lakott idős tulajdonos készített és állított saját pénzén. Volt is belőle balhé, mert nem ment végig a szoborállítási procedúrán, zsűrin stb. Tehát államilag nem akartak semmi hasonlót adni, de hogy valaki saját maga tegye azt, azt nem akarták megengedni. Különben a szabályok ma is ugyanazok.
Az annoról még annyit, ami talán a maiaknak hihetletlen: az első házak elkészülte után 3-4 évig egyetlen lakásban sem volt telefon! A kevés telefonfülke előtt esténként sorban álltak a lakók.
És hogy mennyire emberi a kialakítás, az a Te hsz-odból is sejthető, ugyanis vannak kétemeletes, hatlakásos lécsőházak is, ahol 71 nm-es, 2+2 fél szobás lakások épültek, amelyek akkor nagynak számítottak.
Igen ezeket nagyjából tudtam, szeretek minél többet tudni a közvetlen környék "történelméről" ahol élek. A helytörténei "mozgolódás" is elég erős a kerületben, mindenféle kiadványok jelennek meg.
"Nem sokan lakhatnak ott az eredeti, harmincvalahány évvel ezelőtt beköltözettek közül."
Vannak azért, pl. a mi házunkban 6 lakás közül egyedül mi vagyunk "újak", a többiek mind "őslakosok". Bár az igaz, hogy sok a fiatal is, de sokan az eredeti beköltözők gyerekei, aki szintén itt vettek, vagy örököltek lakást.
Ezt a kiszes/pártos vonalat hallottam én is, ennek fényében elég érdekes az utóbbi választások eredménye, akár választókörre lebontva is.
Én nagyon kedvelem, fontos volt a zöld, nyugodt környezet a gyerekek miatt és ezért az árért, ekkora lakást máshol nem nagyon kaptunk volna. Elég szerencsés a házak, utak, parkolók kialakiítás, rengeteg autómentes terület van.
Ezt a szigetelést itt-ott már csinálgatják igen, bár van ahol csak egy lakás csináltatja meg, ami elég érdekesen tud kinézni mondjuk a földszint és a második emelet között. Mi is tervezzük, de jó lenne a többi lakóval összefogva és akkor az egész házat.
A XVI. kerület, mint ahogy firminnél vagy hudozsnyiknál is olvashatjuk, több, egyenrangú területegység összevonásából keletkezett. Az, hogy a centenáriumi lakótelep hova tartozik, lehet kérdés, de lehet, hogy tekinthetjük egy újabb, önálló egységnek.
A Centenáriumi lakótelep inkább Mátyásföldön van, mint Sashalmon. Ha nézed a térképet, közelebb van a Mátyásföld-Repülőtér HÉV-állomás, mint Sashalom állomás.
És vajon tudod-e, hogy miért ez a neve? Elárulom: a főváros egyesítésének százéves évfordulójára akarták átadni az első házakat, amelyek a Margit utcai pontházak voltak, majd mögötte a 2-4 emeleteseket. Az időpontba egy kis hiba csúszott ugyanis a szövetkezeti öröklakásokat koordináló budapesti KISZ-bizottság zsebre is osztogatott, sőt börtönbe is mentek emiatt néhányan.
Azon a lakótelepen az eredeti lakók többségében KISZ-, párt- és szakszervezeti munkájukért fizethették be az induló részletet. (Közülük később számosan személyzetisek lettek.)
Nem sokan lakhatnak ott az eredeti, harmincvalahány évvel ezelőtt beköltözettek közül.
Sok (később) híres ember is lakott ott ideig-óráig, bár ők már nem eredeti tulajdonosok voltak, hanem vették a lakást. Például Nagy Bandó, aki szilveszterkor riasztotta a médiát, amikor felrobbant egy szomszédjánál a Videoton színes tv. Lett is belőle nagy botrány. Igaz, hogy addig is volt sok ilyen robbanás, de azoknál nem volt híres ember a szomszédságban, akinek a hívására kiment volna a tv-híradó...
Mindenkinek ajánlom megnézni ezt a lakótelepet, mert a ma már nagyra nőtt fáival, aránylag kis magasságú épületeivel nagyon barátságos része a városnak. A több mint harminc év alatt nem robbant le úgy, mint a panelházak.
Ezek különben a nagyon rossz hőszigetelésű kohósalakbeton, emeletmagas blokkokból készültek. Utólagos külső hőszigeteléssel nagyon hatékonyan lehetne javítani rajtuk. Nem tudom, megtették-e már, de nagyon ajánlom, némi állami támogatást is adnak rá.
Én meg a mai napig bizonytalan vagyok, hogy pl. a Centenáriumi lakótelep területe az most Sashalom vagy Mátyásföld? Mert ha megkérdezik tőlem, hogy merre lakom, és az mondom, hogy a XVI. kerületben, akkor csak hümmögnek, hogy aha, az jó nagy, azon belül? Ha meg erre vagy akár elsőre, azt mondom, hogy a centenáriumi lakótelep akkor meg csak néznek még értetlenebbül. Néha ezért kapásból azt mondom, hogy Sashalmon, máskor meg azt, hogy Mátyásföldön, erre elégedetten bólogatnak, hogy aha, az jó, és ezzel le van tudva. De igazából egyiket se érzem pontosnak, de mégis mindkettő elegánsabban hangzik, minthogy centenáriumi lakótelep vagy az hogy XVI. kerület:)
Szerintem túl van ez lihegve. A közbeszédben az emberek szeretik néven és nem számokon nyilvántartani, megnevezni a kerületeket, területeket. Ráadásul ha lehet, egy néven. Ausztria-Magyarország is sokáig csak Ausztriaként volt emlegetve-ismerve, mint ahogy Cshszlovákia lakóit jellemzően egységesen cseheknek neveztük abban az időben (leszámítva az ottani magyarokat, akkor még nem volt divat leszlovákozni, -csehezni őket). A legtöbb kerületnek van egy névadó egysége, ami ma jellemzően használatos, ha a kerületről általában beszélünk. Ettől még ha a Havannáról van szó konkrétan, vagy a Wekerléről, Új-Lipótvárosról, akkor természetesen ezeket a saját neveket használjuk. De ma már elég elhalványulóban vannak (talán nem az ottlakók szerint, de általában) olyan városrész nevek, mint Lipótváros, Törökőr, Vizafogó stb. Vannak persze kerületek, ahol a két "egyenrangú" település miatt nincs összevont név, például nekem ilyennek tűnik a XXII. kerületi Budafok és Nagytétény. Van, ahol több hasonló súlyú, múltú kerületrész miatt nincs igazán jó összevont név, pl. az I. kerületben a Vár, a Krisztinaváros, a Víziváros vagy tán még a lerombolt Tabán tekinthető ilyennek, de hasonló a helyzet a XI. kerületben is ezért itt nem túl reménytelen egy egyiket sem kivételes helyzetbe hozó új név, Újbuda meghonosodása.
Az általánosan elfogadottnak tűnő kerületnevek a napi szóhasználat gyakorlatában (szerintem):
III. Óbuda IV. Újpest V. Belváros VI. Terézváros VII. Erzsébetváros VIII. Józsefváros IX. Ferencváros X. Kőbánya (XI Újbuda) XIII. Angyalföld XIV. Zugló XV. Rákospalota XVIII. Lőrinc XIX. Kispest XX. Erzsébet XXI. Csepel XXIII. Soroksár
http://www.oc.hu/ingatlan/kereses?linkID=kereses2 itt érdemes nézelődni, igaz ingatlan portál de az összes kerület alegység benne van
Budapest VII. ker., Belső Erzsébetváros; Középső Erzsébetváros; Külső Erzsébetváros; Ligetváros
Vagy
Budapest IX. ker., Belső Ferencváros; Gubacsidűlő; József Attila-lakótelep; Külső Ferencváros; Rehabilitációs terület
Vagy
Budapest III. ker., Aquincum; Aranyhegy; Békásmegyer; Békásmegyer - Ófalu; Csillaghegy; Hegyoldal; Kaszásdűlő; Óbuda; Rómaifürdő; Solymárvölgy
És még valami: ha valaki akar járni egy igazi jó kis budapesti könyvekkel rendelkező könyvesboltba ajánlom a Magister könyves boltot, most 30% kedvezmény van, és valószeg nem sokáig lesz nyitva Városháza utca 1 (pl. budapest negyed is van)
Koncepció nélkül elkezdtem írni, aztán elakadtam. Például a XI-ben van Kelenföld és Kelenvölgy. Része egyiknek a másik? A Tabán része a Krisztinavárosnak? stb?
Látom téged is felháborított a "Budavár" elnevezés. Ha már mindenképp ragaszkodtak ehhez a hülye gyűjtőnevesdihez, úgy szvsz. szerencsésebb lett volna a régi kerületi újság címében lévő elnevezés, a "Várkerület".
Bár tizennégy éve elköltöztem onnan (a gellérthegyi részről), még mindig bosszant ez a hülyeség - ugyanúgy mint a közkeletűen a XIV. kerületre használt "Zugló" név. (Alsórákoson lakom :-))
Igen, talán csak ez a kettő (+ Franz-Stadt und Joseph-Stadt), de van egy csomó kerület, amelynek egyik helyrajzi neve "elnyomta" a többit, pontosabban a szám jelölés mellett egyértelmű összefoglaló nevévé vált. Ilyen pl. Újpest, Zugló, Angyalföld, de ilyen pl., amely egy az egyben lett önálló településből egy kerület (Csepel, Kispest, Erzsébet, Soroksár).
Nos, ez jókora hülyeség. Illetve múltbakacsintó kivagyi nagyzolás, hiszen "Budavára" sokkal kisebb földrajzi területet jelöl, mint az, hogy I. kerület. Olyan ez, mintha a XVII. kerületi önkormányzat csak a "Rákoscsaba" megnevezést használná.
(Használná is, ha ott lett volna a középkori királyi székhely ! :) )
Ps:
Én a naphegyiek nevében élénken tiltakoznék, hogy lemaradtak az (amúgy kilométeres) levélpapírfejlécről ! :)
Segítek, hogy mi az I. kerület önnévadással kapott neve: Budavár.
Ha a budapesti honlapról ráklikkelsz a kerületek sorában az I. kerületre, a www.budavar.hu jön föl. Sőt, a kerület olyannyira csak ezt használta kizárólagosan, hogy (talán a közig. hivatalból) rájuk is szóltak, hogy szerepelni kell a megnevezésben az I. kerületnek is. Most így néz ki a levélpapír fejléce:
Budapest I. kerület
Budavári Önkormányzat
Krisztinaváros – Tabán – Gellérthegy – Vár –Víziváros
Hab a tortán, hogy az önkormányzat újságjának címe egészen más, mégpedig: Várnegyed...
