Ezzel én ugy vagyok, hogy mikor disszidáltam persze, hogy nem utazgathattam mert nem volt rá pénzem. De ez nekem százszor jobb volt, mint mikor lett volna pénzem, de holmi elvtársak megakadályoztak a szabad mozgásommal.
Na elnézést az offolásért de ezt tisztázni akartam.
én azért ezt a véleményedet teljességgel nem osztom. hiába válthatok akármennyit, meg mehetek akárhova, ha nem tellik rá, ugyanúgy mint sok honfitársunknak, még jó, hogy ma még éppen van munkahelyem..... bizony hiányzik a 60-as stb évek stabilitása, kiszámíthatósága.
na itt eldugulok, mert mindjárt kivágnak, mint macskát....
Címadatok: [Budapesti villamosvasút kazánháza] Készítő(k): Klösz György (1844-1913) (fényképész) Készítési hely: Budapest Felvételi idő: 1893 körül Tárgyszavak: épületkép; belső felv. közúti villamosvasút; gép és berendezés; gőzkazán; áramszolgáltatás; lámpa Kertész utca 10. (VII. kerület) Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1893 körül Témakör: Közlekedés, szállítás
Mikor? A 60-as évek elején? Az ugyanis nem volt egy gyönyör akkoriban kishazánkban. Jól be voltunk zárva, kivételezettek 3 évenként kaptak engedélyt utazásra + kemény 70 dollárt.:-((( Én inkább feledném az akkori időket.:-(
Címadatok: [Budapesti villamosvasút igazgatósági épülete] Készítő(k): Klösz György (1844-1913) (fényképész) Készítési hely: Budapest Felvételi idő: 1893 körül Tárgyszavak: utcakép székház; bérház Kertész utca 10. (VII. kerület); Kertész utca (VII. kerület) Budapesti Közúti Vaspálya Társaság székháza Budapesti Közúti Vaspálya Társaság 1893 körül Témakör: Utak, utcák, terek, körutak, lépcsők Közlekedés, szállítás
Meglepve olvastam hozzászólásodban, hogy a Kertész utcában MÁV székház volt. Tudomásom szerint a Kertész utca 15-23. és az Akácfa utca 14-16. között mindig a városi villamosvasutnak volt létesítménye. Központi áramfejlesztő telepük már az 1890-es években a Kertész utcai részen volt. Az Akácfa utcai részen 1926-ban építette fel a BESZKÁRT a ma is álló székházat.
jaja most már képbe vagyok, olyan 40 méterrel odébb jártam gondolatban. Az zavart meg, hogy, ott megy a sín azon a pár méteren a mozi épülete előtt, ahol most már egyáltalán nincs utca csak járda. meg néhány fa, bokor.
A feltehetően a New York palotából készült kép nem a Dohány utcát ábrázolja, hanem a kép jobb oldalán azt az épületet, amely egyik oldalával a Körútra, másik oldalával a Dohány utcára néz, valamint azt a "kiöblösödést", ahogy a Kertész utca elindul lényegében a Körútból, hogy azzal nagyjából párhuzamosan haladjon.
(Hasonló "kiöblösödésből" indul a József körúton a Rökk Szilárd u. is, ahol a Dohány utca pandantja a Krúdy utca.)
Egyértelmű, hogy elszúrták a képaláírást, teljesen igazad van. Ciki, hogy egy ilyen kapitális hibát egy ilyen nívós kiadványban senki nem vett észre...
(Az 1948 februári kép amúgy felfedezésszámba megy, hiszen itt az egykori Adria biztosító épülete még kiégetten látszik,
és megvan még a mai Kempinsky (korábban évtizedekig üres telek) helyén állott épület is !)
A vágány az Erzsébet krt.-ról a Kertész utcába ment és a BKV és korábbi elődjei (Beszkárt, stb.) ottani székházáig ment, esetnkénti teherszállítás céljára.
Ma jól megnéztem, szerintem kizárt, hogy a Dohány utca sarka legyen. Egyrészt az nem ilyen élesszögben keresztezi a körutat, másrészt az épületek sokkal messzebb vannak a körutivágánytól, harmadrészt a saroképület tényleg sarkos, nem ilyen tompított mint a képen látható.
Ugyanebben a kiadványban van egy téli, havas kép, amelyről a szerzők azt állítják, hogy a Petőfi Sándor utcában készült. Én akárhogy nézem, nekem Deák Ferenc utcának tűnik, háttérben az Ankerrel. Beszkennelni sajnos nem tudom, 57. oldal. Te mit gondolsz?
A legújabb MTI kiadványból itt van két érdekes kép...
(Úgy látszik a Körút-Rákóczi kereszteződésének kavalkádja minden korban lenyűgözte a fotozókat. Kevés jobban dokumentált forgalmi csomópontja van Budapestnek !)
A második kép a Dohány u. - Erzsébet krt. sarka. Mindkét kép 1949-50 körül készült.
Nyilván egy veterán repülő egyetlen eredeti alkatrésze is a lajstromjel. Mint ahogy Leninben is már hatszor kicserélték a viaszt is, nemhogy az eredeti bőrét, de akkor is.
Lehet, hogy kicsit kiábrándító, de az ilyen "ekkor és ekkor készült" dolgokat kis fenntartással kell kezelni, mert olyanok, mint Rákóczi bicskája: a pengéjét háromszor cserélték azóta, a nyelét kétszer, de akkor is mindenki Rákóczi bicskájaként ismeri :)
A Mukik persze alapvetően 1927 körüliek, sőt, mivel a fék- és villamosberendezéseket a Beszkárt maga szerelte fel rájuk, bizonyos darabjaik talán régebbiek is. Például a kézifék tekerenyűjének dobozán a BVV felirat látható, márpedig az már 1927-ben is történelem volt...
A BURV 1896-ban vásárolt hat zárt élelmiszerszállító teherkocsit (1-6-os psz.) a Ganztól. A kocsikat eredetileg vásárvonatok indítására használták fel, azonban ezek a villamosvasúti forgalomban szokatlan szerelvények hamarosan eltűntek. A használaton kívüli teherkocsik közül 1904-ben az egyiket kölcsönvette a BKVT, motorral szerelte fel, és szállításra használta fel. 1907-től 602-es számú és T2-es típusjelű lett, majd 1910-ben vásárolta meg a BKVT véglegesen. [...] A 602-es motoros fedett teherkocsi a BSzKRt-nál 7001-es pályaszámot kapott. 1940-ben a kocsit továbbszámozták 7007-re. [...] A 7007-es 1955-ben Miskolcra került, itt M3-as számot kapott. [...] Az M3-as kocsit Miskolcon 1973-ban selejtezték, lebontották, de az alvázát mint MKV 1010II-es alacsony oldalfalú teherkocsit a mai napig továbbhasználták.
