Bármi is történik, a legrosszabb az lenne, ha próbálnám letagadni. Sörözök. Egy nagyon közeli barátom nemrég arról panaszkodott, hogy elárulta egy kollégánknak, hogy depresszió miatt esett ki két hónapra a munkából egy évvel ezelőtt. Szerinte az a baj, hogy kipakolt. Nagyon téved. Mondtam is neki: jobb lenne hazugságban élni?
Tegnap még eszembe jutott,hogy ivással csak, és csakis rontani lehet minden helyzeten.Nekem is volt olyan időszakom,amikor semmi és senki nem tudott volna rávenni az abbahagyásra,és olyan is,amikor ezt az egészet egyáltalán nem tekintettem problémának.Most egyszerűen "beértek",tetőztek a gondok,és semmit se kell tennem ahhoz,hogy ne igyak,egyszerűen szinte magától végbement egy programváltozás az agyamban.Én is próbálnék valami jó tanácsot adni,de nehéz,szóval magamból kiindulva mindig minden helyzetemen rontottam,ha ittam,És tudjátok,hogy az a legszarabb,amikor józanodáskor minden újult erővel rázúdul az emberre.Azt viszont hogy ne az alkohol uraljon,csak te tudod meggátolni,ha már nem tud szoritani,élősködni azt megérzed,én érzem,nem is tudnám szavakba önteni,de TUDOM hogy vége az uralmának.Az AA-nál is "csak" az a feltétel,hogy abba akard hagyni,,orvosnál,szakembernél is,szóval mindenkinél önmagában van a megoldás kulcsa,amit senki más nem tud megtalálni.Én csupán hét évig keresgéltem a kulcsot.
Gratula a 8. naphoz! Nem lehet könnyü, amiket leírsz! Az AA sokat segítene, de kicsit zavarban vagyok, nem érzem feljogosítva magam, hogy az AA-t reklámozzam, vagy a nevében beszéljek, így a 3 eddigi gyülésemre. Pedig szeretnék neked segíteni, töröm a fejem.
Én is kívánom ám a sört. Pl. ma sincs kötött programom, és persze, hogy itt motoszkál a fejemben, hogy miért ne igyam meg azt a bizonyos kettöt. De nem fogom meginni, és azt hiszem, este is megyek AA gyülésre.
Nehezebb lehet neked azért is, mert fiatalabb vagy, kicsi a gyermeked, és a feleségeddel sem játszottál le még minden szomorú játszmát amit én (feltételezem). De hidd el, nem éri meg még 10 évig inni, csak azért, hogy még jobban útáld magad.
Néha úgy érezheted,hogy egyre csak rosszabb lesz,pedig valahol minden nappal jobb lesz.Bánt,hogy igy el vagy keseredve,de megintcsak úgy érzem,hogy valami nagyon nyomaszt,elkeserit téged,erre viszont csak te jöhetsz rá,vagy tudod is,csak nem találsz megoldást?
Sziasztok!
Nem is irtam az utóbbi napokban.Egyrészt eléggé el vagyok foglalva,másrészt nehéz szavakba önteni a témával kapcsolatos gondolataim.A mai a 25.,és nagyon könnyen megy,már régen átgondoltam mindent,feldolgoztam,és kristálytisztán láttam az egész értelmetlenségét,hogy miért csináltam?És ezekután lezártam az egész múltam,nem érdekel ki mit gondol/t/ rólam,csak a jövő érdekel,és szerencsére/?/ elég jók a kilátásaim.Már semmiféle bűntudatot nem érzek,és értékelem magam,úgy érzem teljesen megváltoztam.Amennyit én már megittam,az felér egy kisebb árvizzel,egyszerűen belecsömörödtem.Az agyamban valami megváltozott az alkohollal kapcsolatban,ez a legfontosabb.Egyszerűen semmi értelmét nem találom semmilyen helyzetben,hogy valamit is igyak,valahogy az ivásról mindig a rosszullét jut eszembe.Sokan azt mondhatnák ezekre,hogy persze,majd elmúlik,ez a pár hét semmi,stb.De már mint irtam túlzás nélkül ezerszer megfogadtam hogy nem iszok,nem ment,megfogadtam hát hogy jó,de akkor legalább kevesebbet nem ment.Most viszont hihetetlenül akartam,másrészt ha nem teszem meg,nincs jövőm.Ez és még sok ilyesmi gondolat visszakapcsolta azt a bizonyos kapcsolót.Bárhogyis hangzik,a múltat már meg nem történtnek tekintem,nem tehetek mást,semmin nem fogok tépelődni.És tényleg olyan AZ az egész,mint egy rossz álom,egyre jobban érzem,hogy most felébredtem,és elmúlt,nincs semmi baj.Jó mindig tiszta fejjel ébredni,napközben éles,gyors gondolatokkal átlátni a dolgokat,majd bolond lennék újrakezdeni,minek?Talán legalább 100 hozászólásommal kiadhattam nektek mindazt amik nyomasztottak,olyan dolgokat,amikről legalább 10 évig nem beszéltem senkivel,mivel mindent magamba folytottam,persze ez az én hibám,de nem érdekel,már nem.Tényleg Mirasorvino/bocs ha rosszul irlak/minden szép lassan előjön,visszajön,és ezek már csak jó dolgok,ami k egyre erősitenek!Most nehogy legyengültnek higgyetek!:)
Apafej,mail!
Tegnap volt a nyolcadik száraz napom. Ha minden jól megy - már nem sok kell hozzá -, meglesz a 9. is.
Nem tudok neki örülni. Nehéz lenne megmondani, hogy most mitől vagyok depressziós. Csak úgy, vagy a mérhetetlen vágytól, hogy legurítsak egy sört. Pontosabban nem is a vágy zavar, hanem ez a pitiáner küszködés, a felismerés hogy ennyire hatalmába kerített az alkohol és ennyire kitölti a gondolataimat. Megfogadtam, hogy nem idézgetek többet, úgy tűnik nem tudom (ezt sem) megállni. Próbáljatok így elfogadni, én is ezt próbálom magammal.
Hülye voltál - mondom magamnak majd, ha ez elmúlik -,
Csak múlna már el! nem is én vagyok ez már.
Csak szerettem volna, ha velem is van ilyen .
És most benne vagyok. Még sosem volt sűrűbb
homály.
(Ez a szöveg eredetileg nem az én problémámról szól, hanem a szerelemről, ez a magyarázat a "Csak szerettem volna ha..." kezdetű sorra. Azt hiszem igaza van apafejnek, ki kell dobni ezeket az egyébként nagyon szeretett dolgokat).
Egyelőre a "csak még egy napot bírjak ki" módszert használom. Eddig bejött, de továbbra sem bízom magamban. Várom a megkönnyebbülést, a felszabadult érzést.
Olvasgatom a témába vágó oldalakat a neten. Új információ, hogy az elvonási tünetek sokszor csak napok múlva jelentkeznek. Talán én is ezt élem most át. A másik új info - ami egy általam is hitt tévhitet cáfol -, hogy a máj nem fáj, nem "tud" fájni. Az az általam jól ismert és többször leírt fájdalom valószínűleg az epevezetéktől eredeztethető.
Nagy hatással vannak rám az olyan cikkek is, mint pl. a
mindennap nem írom ide hogy gratulálok, de nyugodtan tudhatod, hogy úgy van. és nem tudom elmondani neked, mennyire nagyszerű érzés volt látni a páromon amikor abbahagyta, hogy napról napra hogyan változik, és vissza szépen, lassan, amit az alkohol elvett belőle. mert egy idő múlva minden vissza tud jönni. a nyugalom, a derű, a belső békesség. gondolom a család is örül. csak gondolom még nem hiszik. én se hittem eleinte. az ember kicsit belefárad ám a sok hívésbe. de te ne foglalkozz most ezzel. csak mindig a mai nappal.
megintcsak gratulálok nagyon apafej.
és csak annyit akarok a minapi majdnem iváshoz mondani, hogy az aa-ban abszolút nemvéletlenül mondják, hogy az első félévben minimum, de inkább egy évig jó ha valaki mindennap jár gyűlésre. mert így 24 óráról 24 órára valahogy működik. egészen rémes betegség ez. de ha az anthony hopkinsnak meg még sokmás hírességnek természetes, hoy a betegségét napi aa-ba járással tudja karbantartani, akkor kezeljük ezt egy elfogadott módszernek. nehéz betegségre nehéz, vagy furcsa gyógymód. az én volt pasim most tán hét éve nem iszik, és most is jár gyűlésekre, legalább kétszer hetente, de inkább háromszor. rosszabb időszakokban naponta. mert ez működik. további sok erőt neked.
Helló! Itt a hetes. Pedig tegnap nagyon fura nap volt. Hogy mi tartott vissza igazán? Az egyik a "24 óra" gondolat. Hogy fog kinézni a következő 24 órám, ha megiszom az első két sört. Aztán az AA kulcstartó. Kis netes közösségünk is sokat segít, de mint a tények mutatják, ez már kétszer nem volt elég visszatartó erő :-((( Meg még pár dolog, amiről most még nem tudok értelmesen írni...
Apafej és többiek, nagyon drukkolok nektek. Még jobban mint gondolnátok. 3 éve halt meg az életem szerelme 40 évesen. Nem tudom, hogy alkoholista volt-e, de ivott, pedig beteg volt (hasnyálmirigy). Jó ember volt a szó minden értelmében. Egyedül hagyott. Talán ha megállta volna az ivást ma is élne, nekem meg nem kéne minden reggel magányosnak éreznem magam. Gondoljatok mindig a szeretteitekre, arra, ha az ital miatt tönkrementek, meghaltok, akkor nekünk iszonyatosan rossz lesz, mert szeretünk benneteket.
