Ismét beugrottam két kérésre. Az első keresek bármilyen vontatási telepekkel kapcsolatos tankönyveket, elsősorban a Trencséni féle könyvek,főiskolai jegyzetek érdekelnének. Másrészt szintén bármilyen a szegedi vontatási telepről készült 70-es éveket - az átépítést - megelőző képet.
Hogy átláthassuk a helyzetet, íme egy 1908-as kataszteri térkép.
Mert nemcsak a körfűtőház, hanem az utascsarnok, a fogadóépület és a támfal tetején lévő fordítókorong is érdekes volt a Déliben.
Nem beszélve a Budai Körvasút kiágazásáról, az egyvágányú 59-es villamosról...
Amúgy jelzem, hogy sokszor parkolok épp a körfűtőház helyén, hiszen ez a környék ingyenes P+R parkolója. Ez persze szívfájdító kissé, ezért csináltam tehát egy olyan képett, ahol az 1908-as állapotra rávetítettem pirossal a közlemúlt helyszínrajzát is. Tanulságos. Jól látható az Alkotás u. szélesítése, a Krisztina krt. kiegyenesítése (1972), a terület átépülése. Csak a Márvány utcai híd szélessége maradt a régi, az a kis aranyos!
Újra a T. Társaság segítségét szeretném kérni: Bp Kelenföldön egykor volt egy kis fűtőház, amelyről eddig sem fotót sem rajzot nem láttam még. Tudna Valaki ezügyben segíteni?
Ugyanakkor az állomás bal oldalán, ott ahol most a Pft-sek parkolnak volt egy régi hangulatú épületegyüttes amit pár éve elbontottak.
Van Valaki közöttünk, aki esetleg járt ott (még az épületek meglétekor) és fotókkal rendelkezik ezekről az épületekről?
Ma egy "topiktársal" folytatott beszélgetés során azon morgolódtam, hogy át kell mennem a Balkánvasúti topikba, és ott kell megkeresni Téged, mert nagyon hanyagolsz minket:)))
Na akkor főműhely vagy fűtőház nem teljesen mindegy!
Fűtőház is, főműhely is. És mindkettő üzemel még ma is. A főműhely a '60-as években kapott egy új épületet. A mozdonyszín viszont a régi (szerintem a MÁV húzhatta fel), felfelé megtoldozgatva (hasonlóan a székesfehérvárihoz) ma is használatban van.
A "Magyar gyárak a millennium korában" című filmsorozatban is említették, hogy hol milyen munkáslakótelepeket, szociális és egyéb intézményeket építettek a gyárak tulajdonosai.
Aztán bő 40 éven keresztül be akarták dumálni nekünk, hogy ez volt a kizsákmányolás....
ON
Ez is de nagyon OFF
Ha nem a két szememmel, látom akkor nem is hiszem el, ha mondják.
Kb havonta egyszer az asszonnyal nagy bevásárlás a Penny Markt-ban liszt cukor stb. ami kell egy háztartásban. teli a tolokocsi, elöttünk a pénztárnál egy faszi, szintén tolókocsival de hárommal, egymást tologatva előre. Pénztár fizet a végösszeg 100000-en felül. Elő egy köteg étkezési jegy, és avval fizet, én meg nézzek mint nünü a moziban, a pénztáros megszámolja, majd a krepek a végén ÁFa-s számlát kér. Név kérdezz, a faszi válaszol, XY Kft. Magyarán a szociális háló abból adódik, hogy a melosoktól elvan véve a kaja jegy, az ÁfA-s számla pedig, hogy eltudjon számolni az dologról, hogy kifizette a dolgozoknak, illetve ez meg le az adóból. Legelején azt hittem, hogy maszek közértes, de amikor mondta a Kft nevét megrogytam mint a murányi ló.
> Ennyire nem ismerem a trianon utáni területek településeit.
hamár több szó esett Piskiről, Hunyad vármegyében van, Piski-telep néven keresd, Déva és Szászváros között kb. félúton. Nagymagyarország Hunyad vármegye
Félve merem megjegyezni, hogy az Indóház aktuáli számában pont van 1 cikk a 301esekről, amely szerint mindegyik 301es a Keleti ft.hez volt állomásítva, majd román barátaink ennek jelentős részét további felhasználásra magukkal vitték:-)
A félvét azért írtam le mert jómagam is néha kissé pejoratívan szoktam megjegyezni egye esetekben, hogy "mert levolt írva a Zindóházban akkor az már úgy is van?":-)
A "Magyar gyárak a millennium korában" című filmsorozatban is említették, hogy hol milyen munkáslakótelepeket, szociális és egyéb intézményeket építettek a gyárak tulajdonosai.
Aztán bő 40 éven keresztül be akarták dumálni nekünk, hogy ez volt a kizsákmányolás....
A Piski főmühelyt az EEV 1870-ben építette, amelyet 1884-ben szintén átvett a MÁV, amely szintén 1919-után a CFR-hez került
Idézet "A Magyar vasutasság oknyomozó története" című könyvből:
"A keleti vasutak arad-gyulafehérvári vonalán, a vonal középpontján, Déván (Hunyad vm.) akartak műhelyt létesíteni 1868-ban. De az ottani intéző körök, mindent elkövettek, hogy ezt - félve a szociális mozgalmaktól - megakadályozzák. Ez sikerült is nekik, s így minden népesebb helységtől, agy Piski nevű faluban, az állomásépülettel szemben állították fel 1868-ban a műhelyt. 1869 január havától kezdve egy féligmeddig összetákolt helyiségben 20 munkással dolgoztak. A műhely építését 1870-ben felyezték be teljesen és a fokozódó forgalomra tekintettel 1878-ban átépítették. Az első erdélyi vasútat 1884-ben államosították és a műhelyt a M.Á.V. vette kezelésbe. 1896-ban 3 drb. régi gőzkazán helyett 2 drb. Steinmüller-Egyenberger-féle vízcsöveskazánt helyeztek el és a gépészeti berendezéseket is kiegészítették. Mindhogy a piski-i állomás és műhely pusztaságban épült a felügyelő személyzet részére lakásról kellett gondoskodni. Így ott két lakóházat is építettek. A földszinten 4-4 az emeleten 3-3, a padláson 2-2 lakás épült. 1873-75-ben két nagyobb méretű emeletes házat is építettek a hivatalnokok számára, ettől nyugatra két hosszú utcán lassanként, egy-két család befogdására alkalmas kertes házakat építettek. 1899-ben már 100-nál több ház volt készen. A munkások szívesen költöztek bele, mert egy szoba konyháért havi öt forint, 2 szobás lakásért havi 8 frt. bért fizettek. A nőtlenek pedig ha családos munkásnál laktak, 1 frt. 20 krc-ért kaptak száálást.
1873-75-ben zene és dal egyesület, 1891-ben 60 tagú tűzőrség létesűlt. 1899-ben 265 munkás, 40 inas dolgozott. Fedett helyen 12 mozdony, 42 kocsi, nyitott helyen 12 mozdony és 120 kocsi volt tárolható."
Erről volt szó korrában wrn3060 kollega részletesen kifejtette a Soproni fütőház történetét nem olyan rég, sajnos a hozzászólása számát nem tudom, de szerintem 200-on belül van, egy ideig csendes volt ez a topik.
Na most, hogy mondod így el sőt esetleg a Grete adatait is eltudom olvasni. Azért mégis szeretném ezeket nagyobban! Te sem jársz majd rosszul az én adataimmal.
"Jajj nekem:))) A fűtőházas topikban mozdonyozunk, miközben a gőzös topik elcsendesedett...."
Na ebben a tekintetben van igazsága K.novotny-nak, hogy csak jobb lenne ha nem lennének szét darabolva a topikok. De engem érdekelnek a Fűtőházak, a gőzmozdonyok, hát mindkettőt látogatom, az anyában ezen témák mára kihaltak és jobb is így szerintem. (Szerintem) Ettől függetlenül nem idegen a fűtőházaktól a mozdonyok témaköre.
Igen nem csak ez a kettő került vissza az AcsEV-nek motorkocsija is, de még mielött vissza kellett volna adnia, sokat le is selejtezett ez ürügyön, a többi, hogy valójában mi is történt azt sajnos nem tudom. Szerintem náluk is volt valamilyen téren bizonytalanság, mert olyan mozdonyokat selejteztek a 30-as évek közepén, amely úgy nálunk, vagy akár a cseheknél megértr a II.vh. végét, sőr az ötvenes évek elejét.
Gondolom, hogy ezeknek a selejtezéseknek a legfőbb oka az volt, hogy alkatrész utánpotlást nem kaptak, igy egy egy mozdony bányának fellett használva, és aztán egyre több
Kettő mozdony egészen biztosan vissza került a Románoktól!
A Pécska és a Pankota!
A Pankota:
1889. 11.(10?) 05-től 1918.-ig Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt. Tulajdona. (4;10?)
1918.-ban a Román vasutakhoz kerül CFR 17 néven. (4)
1927.-ben Visszakerül az ACsEV utódjához a Szegedi-Csanádi Vasút Rt.-hez. (4) A bécsi Nagykövetek tanácsa döntésének megfelelően három éves huzavona után. (10)
A Pécska:
1893. 07. 25-től 1918.-ig Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Rt. Tulajdona. (4)
1918.-ban A Román vasutakhoz kerül CFR 21 néven. (4)
1927.-ben Visszakerül az ACsEV utódjához a Szegedi-Csanádi Vasút Rt.-hez. (4) A bécsi Nagykövetek tanácsa döntésének megfelelően három éves huzavona után. (10)
A mozdonyok további életútja is ismert és selejtezésükig még az ajkai szénbányákat is megjárták.
