"Van valami nyom még a Kamaraerdő-Törökbálint szakaszból?"
Ha az M7-esen jossz be Balaton felol, akkor az M1-es rafonodasa elott van a Gyori vasutvonal vasuti hidja. ez szepen ativeli az autopalyat, de ha (Bp. fele menet) kinezel jobbra, ott is van egy szeles vasuti hid, ami alatt egy egyszeru foldut megy at. Na az volt a masodik aluljaro, amivel a HEV keresztezte a vasutvonalat Torokbalint fele.
Allitolag egyebkent megvan meg a Torokbalinti es a Budaorsi allomas epulete is, ezeket nem lattam. Ha kell egy 1950-es terkep be van szkennelve, azon latszik a Torokbalinti HEV pontos nyomvonala Budaors es TB. teruleten.
Ja es a Budaorstol nyugatra eltrulo ret neve: Ket vasut koze...
Amikor a 18-as a Dobrentei ter es a Janos korhaz kozott jart, akkor is egyvaganyozott a Dozsa ter utani kiterotol. Ha rajtam mult volna, azt a kiterot mar reg attettem volna oda, ahol a 19-es es a 18-as egymasbafonodik, eggyel kevesebbszer kellene lassitani. Kivancsi vagyok, hogy ez mikor lesz szempont a BKV-nel.
NZA! A hordozhato valto szerinted hasznalhato lenne Budapesten is? Nagyon jo a kep. (Amugy meg vagyok rola gyozodve, hogy ha a hordozhato valto otletet egyes szakembereknek felveted, kapasbol kijelentik, hogy hulyeseg.)
En is lattam az amszterdami megoldast.(2x2 sinszal egybefuzve) Am budapesti logikaval azon is sebessegkorlatozas lenne, mert valtonyelv ugyan nincs, de gyok van, a kerek tehat ugrik, es akkor ugyanott vagyunk, ahol a Kobanyai uti iparvagany-28-as villamos keresztezes.
Van meg egy megoldas: nevezetesen a 3 sines rendszer, azaz a kozepso sinen mindket iranyu szerelveny bal oldali kereke futna, a ket szelson meg csak az egyik-egyik. Gyok sincs, mozgoresz sincs, keskenyebb is, viszont sok ertelme nincsen, mert alig keskenyebb, mint a 2 vagany es forgalmi szempontbol joval kedvezotlenebb. Csak egeszen speci esetekben ajanlott.
Lisszabon: nem csak a villamosok kepesek mutatvanyokra, hanem a buszok is: olyan szuk es meredek utcakon utaztam busszal, hogy arra egy atlag magyar menetrendes ravagna, hogy Lehetetlen. Pedig nem az, csak o meg nem latta. En egy kicsit megutaztatnam azokat az embereket, akik a konyvekbol tanultak meg az egyes jarmuvek jellemzoit es korlatait, es ez behatarolja a gondolkodasukat. Van mit latni a vilagban.
> "41 es villamos, a budaörsi villamos", ja szép kis vidéki villamosvonal lehetett volna...
Annyira az volt, hogy eredetileg HEV-nek epult. A Korteren az a kerek epulet, amit a villamosok kerulgetnek es penztar, meg telefonok vannak benne, a koabeli epiteszeti konyvekben meg mint HEV vegallomas szerepel. De ez mar inkabb a Budapest anno.. topic. (Tessek atjonni jo kis pesti, foleg haboru elotti kozlekedesi emlekekkel. Obudai troli, az eredeti siklo a gozgepevel, a fogas epitese, dunai hajok, mindent varnak sok szeretettel a lokalpatriotak.)
No, most csk egy néhány dolog, mer nem olvastalak végig Benneteket: A dolgozatomat az érintetteknek igyexem küldeni, meg majd egyszer letölthetővé alakítom. A 9-es tudom, hogy megszűnt, de a tervekben a 47-es is gyakas altozata, mert az a 4-es metró terve. Így aztan kicsit átalakul minden.
Bocs, de most megyek!
Lisszabon tipikus példa arra, hogy hogyan lehet villamospályát építeni, illetve villamosközlekedést fenntartani olyan városban ahol középeurópai logikával minden ember tiltakozna a villamosvonal létesítésének még a _lehetősége_ ellen is. (l. pl Alfama vagy Sé városrész)
Hasonló közel hajmeresztő példa troliközlekedés kapcsán pl. Pozsony. Érdemes lenne a pozsonyi hegyitrolik példáján elgondolkodni a hegyvidéki autóbuszjáratok alternatívájaként.
Cs
Az amszterdami duplavaganyt lattam. Sot, a budafoki is dereng. Csak azt nem ertem, mi szukség volt rá, és miert tudtak vegulis felszamolni?
NZA! 74-ben biztosan mas volt a helyzet, es a mai 4-6 -hoy foghato biztosan ritka a vilagban. De azert nem nagysagrendekrol van itt szo, ez nem indokolja azt, hogy minden valton 10-el kelljen menni!
Ilyen szakasz volt a budafoki felüljárón még a hetvenes évek közepén is. A forgalmi telepnél volt a Törökbálint felé elágazó 41-es váltója, a néni ott ült a kis bódéban, és fidizte, milyen villamos jön, ő váltott, nem a vezető, aztán fel a hídra ilyen "négyvágányos megoldás volt, ott is úgy öt centire egymástól. Fenn, a kanyarban meg még védősínek is voltak a belső oldalon, tök sok sín egymás mellett! A híd után meg csak szépen "elváltak egymástül, mint ágtól a levél"...
Szuk utca, nincs váltó (csak két keresztezés az egyik oldali sínszálon) és a két sínpár egymásbafonódik, ilyen Lisszabonban igen sok van. Legalábbis a lisszaboni villamosokról szóló filmben elég sok ilyet mutattak. 1m-es nyomtáv, rövid kocsihossz, még rövidebb tengelytáv (kb 3m) és a villamos olyan sarkokon is be tudott kanyarodni, ahol busz nem!
Karlsruheban milyen hosszusagu villamosok jarnak (ugyertem hany darab, hany csuklos jarmu van osszecsatolva)?
Pontosan nem emlekszem (3 eve volt), de pl. azon a reszen, ahol egyvaganyos meghosszabbitas van, ott ket "egyteru" szerelveny van osszecsatolva, de az egyvaganyu es kisebb forgalmu szakaszon mar csak az elso "kocsi" megy tovabb! Egy jarmu altalaban ketcsuklos.
Amszterdam: itt lattam egy fantasztikus otletet az egyvaganyu megoldasra. Olyan helyeken alkalmazhato, ahol szuk helyen kell haladni (keskeny ut, hid alatt, alagutban). A lenyeg, hogy az egy vagany valojaban ketto, egymastol kb. 5 centire (!). Tehat ket darab "dupla" sinszal van lefektetve (egymastol "nyomtav - 5" cm-re), mindig a menetirany szerinti jobb oldalon van a forgalom. A dolog lenyege - mint bizonyara kitalaltatok -, hogy NINCS VALTO!!! Hatalmas otlet!
"41 es villamos, a budaörsi villamos", ja szép kis vidéki villamosvonal lehetett volna... Asszem a nyomvonal a Kamaraerdőtől: magánterület, illetve a régi vasút-alatt-villamos átjáróból vasút-alatt-autók lett....
Van valami nyom még a Kamaraerdő-Törökbálint szakaszból? (az M7-es en látok néha egy régi hirközlő-szerű-oszlopot, ami talánd, de tanánnam....)
Nem, en sem tartom normalisnak ezt az allapotot. En is orulnek, ha nem docognenek a valtokon a villamosok. Csak nehany olyan szempont is van, ami reszben indokolhatja a vaganyok gyors elhasznalodasat.
Egyebkent Budapesten tenyleg osszehasonlithatalanul nagyobb forgalom van, mint mas villamosvasuton (talan Becsben van meg ilyen nagy.) Lattam egy konyvet, ami a Kelet-Europai villamosvasutakkal fogalkozik (igaz hogy 1974 korul - auf deutsch), es a szerzo kulon megemliti, hogy mekkora kocsiparkja van a BKV-nak, es micsoda forgalom van nalunk. Es tenyleg, azt hiszem a 4-6-ost, de a 47-49-est sem mulja folul utasszamban, surusegben semmi mas Europaban. Ezert aztan nem kell csodalkozni, hogy ha sokkal hamarabb megy tonkre a vaganyhalozat.
Hiaba szeretjuk mi itt a villamost, ha az csak ilyen tetu modon tud kozlekedni a valtokon, akkor lassu lesz, a nepek meg jogosan mondjak hogy buszt akarnak. Sajnos nem jarok sokat kulfoldre, da ha igen akkor mindig nezem az ilyen dolgokat, es en nem lattam, hogy Mümchneben, Amszterdamban, vagy Kassan igy totyognanak a valtokon. Amszterdamban osszevissza mennek a villamosok, minden utkeresztzodesben valtok, keresztezodesek, hurokvaganyok, stb, aztan megis normalisan mennek a szerelvenyek. Igy nem lehet csodalkozni, hogy a villamos lemarad a zoldhullamrol, mert az nem erre a szarozasra van tervezve. Miert jo ez, hogy altalanosan minden valton 10-zel kell menni. Miert nem lehet a valtok zomet normalisan megcsinalni, amit meg nem lehet, annal, es csak azoknal kulon tablaval jelezve korlatozni a sebesseget. Nem igazan ertettem hogy szerinted, NZA, normalis-e ez, de a tobbiek szerint nem. Azt meg nem ertem, hogy nalunk miert nagyobb a forgalom (a villamoshalozaton), mint mondjuk Becsben vagy Pragaban? Mert az igaz, hogy a nagyvasuton talan kisebb a napi tengelyszam egy mellekvonalon mint a nagykoruton, de egy fovanalon biztosan tobb tengely megy at egy nap, mint mondjuk a 18-as Dobrentei teri valtojan. Es jo, nem ertek hozza, de szerintem nem jok a sinjeink, legalabbis azok, amelyek az uttestbe agyazva vannak. Lehet, hogy az aszfalt is sz@r, de a sin es az aszfalt talalkozasa nagyon csunyan nez ki, az autok rettenetesen hangosak, ha atmennek rajta. Amszterdamban nem lattam ilyeneket, ha az auto atmegy a sinen, nem doccen ekkorat (igaz nyomsavos, huszcenti mely kraterekkel diszitett buszmegallok sincsenk). Es most nemcsak a regi epitesu sinekre gondolok. Ott van pl. a 30 villamos es a Konyves K krt. keresztezese a Mester utcanal. Csak par eves, es eleg szarul nez ki.
Boleny! A kockalada lampak nalunk egy idoben nagy hianycikk volt, minden kockalada kerek lampakkal jart. Ezzel egyidoben csehszlovakiaban meg a regi 1200-esekbe buheraltak bele a kockalampakat, mert ott meg kerek lampa nem volt. Ez csak a KGST mukodesenek sajatossaga volt. Egyebkent en ugy emlekszem, hogy a lada-fenyszorokat csehszlovakiaban gyartottak, legalabbis a mi regi 1500-asunkban (1978) biztosan igy volt. Nem hiszem hogy a buszok miatt lett volna a hiany, hiszen autot megiscsak joval tobbet gyartanak, mint buszt. Megaztan (regi, nem zold) 415-osbol hany keszult azon a nehany tiz darabon kivul, amik pesten vannak?
A kemenyes buszokon hol ment fel a kipufogo, a vezetofulke sarkaban? Nem volt az meleg?
A 4-es villamos meghosszabbitasat azert sajnaltam volna, mert a villamosoknal csak a fakat szeretem jobban. Egyebkent szerintem van ertelme annak, hogy kulon van a 4 es a 6. Ha mondjuk 6 es 6A vagy 6Y lenne, akkor jobb lenne?
Még nem valaszoltam mindere, de mar ekuldom, most nagyon megy ez a topik...
Erzsébeten még a 52-es az egyvágány egy szakaszon, bár nem igazi mert az csak egy nagy hurok, de akkor is hangulatos...
a 65-ös volt az utolsó 1 vágányú? egyébként is érdekes az a vonal, még most ise meg van a vágány keresztül az M3-as bevezető szakaszán, 87-88 körül még végig megvolt a vágány felsővezeték is jó darabig, keresztül szintén az M3-on...
Azert volt egyvaganyozas, mert nem akartak felbontani a nemreg epult nagykoruti rendszeru vaganyt. A visszafogo valto termeszetesen ott volt, ahol elkezdodott a nagypanel.
Persze tolunk nyugatabbra mar feltalaltak a hordozhato valtot:
http://mercurio.iet.unipi.it/pix/de/trams/Wuerzburg/misc/pix.html
Egyébként a kapacitáshoz: 10 peces követési időknél a kitérőknek ötpercnyire kellene lenni, ez a forgalomtól független, zártpályás esetben 2-3 megállónyi lehet. Ha kétszeres kitérőmennyiséget építenének be, lehetne 5-10-15-20 perces követést is megvalósítani egyvágányú vonalon. Öt percenként csatolt Ganzokkal, azért már szép nagy utasteljesítmény jönne ki. Persze, itt már kérdés, hogy a beépített váltók nem kerülnek-e többe, mint a megállók közötti második vágány.
"Alvó" vonalaknak ezt a hármat tudom (43, 44, 67), ezeken szüntették be a közlekedést, a többinél (5, 8, 10, 40, 51, 64, lehet, hogy kimaradt valaki) magát a vonalat számolták fel. Ennél a háromnál mindegyiknél a pálya állapotára hivatkozva. szünetel a forgalom Lehet, hogy nemsokára a 62-es is csatlakozik hozzájuk?
Én 25 éves vagyok, de még emléxem a régi öreg villamosokra, meg a hangulatukra (csendesebb, mit az UV). Az egyik nagyon különleges emlékem, amikor autóval mentünk Albertfalva felé, akkora köd volt, hogy méterekre lehetett csak látni, s a ködből előbukkant egy öreg villamos, egy 43-as (83 ban 9 éves voltam..). Nemtudom, mi ragadott meg ennyire ebben, de nagyon megmaradt...
Igen, a Jókai utáni megállóig volt kétvágányú a 43, meg még rég, "előttem" volt egy 43A ami eddig járt...
A számítógépes irányítást arra gondoltam, hogy a sebességet úgy "javasolná" a villamosoknak, hogy az egyvágányos szakaszon ne kelljen várakozni...
Gyakorlatilag ez a forgalomszünetelés jelent valamit? Milyen "alvó" vonalak vannak még?????
Még valami. Amikor a Délinél a vágányokat cserélték, a 18-as csak addig járt a Krisztina körút felől. Itt azt csinálták, hogy egy megállóval előbb, a Mikó utcánál építettek egy új ráhajlítást és kitérőt, a villamosok innen egyvágányúként jártak, mindenféle jelző biztosítása nélkül, váltóbotos, "macskacserés" üzemben. Hogy miért nem közvetlenül a Délihez telepítették a váltót? Valaki nosztalgiázott talán...
Szóval, még a mai forgalomba is - úgy látszik - belefér az egyvágányú üzem - legalábbis egy megállónyira.
