Nyitotta:Angyal K., 2022.01.18 21:29 |
Hozzászólások: 400 | Hozzászólók: 14
Minden téma ami Nógrád megye (Budapestig) közösségi közlekedésével kapcsolatos: közút, vasút kapcsolata. Ide jöhet ami nem fér bele a Volánbusz vagy MÁV ide vonatkozó topik témáiba. Megvitatható a pl. 21-es út vs 81-es vasútvonal közösségi közlekedése. Kéretik koncepcióban gondolkodni, megnyilvánulni. Tessék mellőzni a melyik rendszám és pályaszám merre található kérdéseket. Sulinetes kölkökkel szemben nem húzunk kesztyűt, hozzászólásaikra nem reagálunk, ők csiperegnek egymásközt! Hallelúja!
Egyetértek Trizzsel: nem szomorkodni kell, hanem végiggondolni különböző opciókat.
Viszonylag gyorsan és konfliktusmentesen végiggondoltuk, hogy nem lehetetlen, de szinte teljesen felesleges nagyívű vasúti beruházásokban gondolkodni: évtizedekre elszipkázza a térség közösségi közlekedésére fordítható pénzt, miközben nem old meg semmit.
(Persze ez nem jelenti azt, hogy egy ilyen beruházás a., nem fog megvalósulni; b., akár ezen a topikon is magától értetődő módon nem írja le, hogy ez bizony nem zsákutca; csak épp nem lehet könnyen észérvekkel megtámogatni.)
Ezzel együtt a szinten tartás vagy a romlás lassítása reális és fontos cél volna.
A kérdés tehát: hogyan lehet Nógrád megye közösségi közlekedését értelmesen, jól, hatékonyan, az ott élők életminőségét javító módon megszervezni?
Gondolnám, hogy az alapvető szegmensek itt is ugyanazok:
Kielégítő-e a:
- megyeszékhely és főváros összekötése?
- nem megyeszékhely és a főváros összekötése?
- megyeszékhely és a szomszédos megyeszékhelyek, szomszédos nagyobb megyei centrumok, települések összekötése?
- megyeszékhely és távolabbi, országos jelentőségű (pl. felsőoktatási, orvosi) centrumok összekötése?
- megyeszékhely és a megyéhez közel eső külföldi nagyobb város / városok összekötése?
- megyeszékhely és a többi megyei térség (járás) összekötése?
- megyeszékhelyen kívüli, megyén belüli térségek összekötése?
- az egy járáson belüli közlekedési pók működése?
- a járási pókok összekötése?
Az utas számára tkp. tökéletesen mindegy, hogy mindez busszal vagy vonattal van-e megoldva. A kérdés az, hogy meg vannak-e oldva?
Hisz a kérdező, a beküldési határidő lejárta után, már mondhatja, hogy amiket Ő eddig javasolt, azzal nincs egyedül hisz van mögötte tömegbázis (X fő) akik hasonlóan gondolkodnak a kérdezett ügyről mint Ő maga.
A megyében 1000 lakosra nem 261 személyautó jut ami az egyik legkisebb arányszám Magyarországon, hanem 377 autó, ami pont megfelel az országos átlagnak.
Azért az már a hülyeség/öregség egyik jele, hogy éjjel 02.20-kor arra ébredsz fel magadtól, hogy rosszul osztottál ek két számot.........................:-(((
Annak tükrében, hogy a legjobb tudomásom szerint a megye lakossága folyamatosan csökken (Salgótarjáné biztosan) a magán tulajdonú közlekedési eszközök száma pedig folyamatosan nő,
valóban nem abban az irányba haladunk, hogy bárkit is (jelentős számban) vissza lehetne csalogatni vonatra, buszra.
Akik társadul szegődtünk, szegődünk ennél a beszélgető asztalnál nem búslakodni jövünk ide.
A beszélgetés elején kell a sok szám, hogy mindenki felkészült legyen az alap adatokból és reálisan tudja megfogalmazni gondolatait.
Voltál katona ?
Amikor a parancsnok az elöljárójától megkapja a parancsot, összehívja a törzsét.
A parancsnoki munkasorrend szerint :
1./ a feladat vétele.
2./ a feladat értelmezése és a törzs képbe helyezése.
3./ ............................
Nos itt most az eddigi 60 hozzászólás kb. fele arról szól(t), hogy egymást képbe helyezzük.
Majd Te mint topik gazda, vagy más olvtárs az értelmezés után, tart nekünk egy Feladatszabást.
Vagy egyedül vagy közösen kitaláljuk, hogy mi legyen beszélgetésünk célja?
Milyen témában cseréljük ki gondolatainkat ?
Azt megállapíthatjuk, hogy kicsi az esélye annak, hogy belátható időn belül - Nógrád megyében - a vasúti és a közforgalmú autóbusz utasszám nagy mértékben megnőjön.
Itt a következő 10-15 évre gondolok.
A szinten tartás is szép eredmény lenne.
S ide jöhetnek az olvtársak gondolatai, hogy mit és hogyan tárgyaljunk itt ki, hogy mindannyian okuljunk, tanuljunk egymástól ?
Nem tudom de gondolom, hogy Nógrád megyében is számtalan ugyanilyen vagy hasonló példát ismertek, maximum a naponta így megtett út nem napi 116 km hanem mondjuk csak napi 2x20=40- vagy 2x30=60 km.
Érdekesek ez a statisztikák, végül is közvetlen vagy közvetett módon ráhatással vannak a közösségi közlekedésre.
Csak nagyjából átfutva a számokat, a megye lakossága több mint felének van valamilyen járműve, igaz ebben van olyan is amit csak szezonálisan lehet használni.
Nyilván ez a felnőtt +18 éves lakosság.
A másik hozzászólás is igaz, hogy nagyon sokan a vállalkozó (ha nem is vállalat) kisteherautójával oldják meg a saját útjaikat is, vagy hazafelé vagy tényleg meg van engedve.
Sőt olyan is lehet, hogy aki sofőrködik ezeken a kisteherautókon az mellette dolgozik is napközben egy építkezésen és valóban lehet a magán használat is egy külön "juttatás".
Jó itt ebben a környezetben a juttatást úgy kell érteni mint bármilyen kifizetést (még nagyon jó indulattal is, inkább szürke lehet ez, vagy feketébe hajló).
És való igaz, hogy a 21-esen hajnalban Hatvan irányába, délután vagy kora este Tarján felé "forgatják" a Mad-Max következő részét.
Szóval akik ezekben ülnek, nem a kényelem miatt nem tudnak Volánbusszal vagy MÁV-al utazni.
Annyi meg annyi statisztikai adatot lehetne összevetni, hogy milyen arányban használják korosztály szerint, nem szerint, munkakör szerint a vasutat, buszt, egyéni közlekedést, stb...
Nyilván mindenki tapasztal valamit, de senki sem tud mindenhol, minden időben ott lenni, hogy még szélesebb ilyen irányú ismeretei legyenek.
Annak tükrében, hogy a legjobb tudomásom szerint a megye lakossága folyamatosan csökken (Salgótarjáné biztosan) a magán tulajdonú közlekedési eszközök száma pedig folyamatosan nő,
valóban nem abban az irányba haladunk, hogy bárkit is (jelentős számban) vissza lehetne csalogatni vonatra, buszra.
Ezért értek nagyon azzal amit a topik leírásban írtál :
Ne rendszámokat írjunk, meg hol jár kék színű Bz, ide ebbe a topikbahanem vagy Nógrád megyéről, vagy Észak-Magyarországról rendszerben gondolkodjunk itt.
Ha pedig összességében gondolkodunk akkor nem az a kérdés, hogy Acsán kicserélik vagy sem a 4-es számú váltót, hanem az, hogy a megye személy szállítási teljesítményét, amit most :
- a kerékpár,
- motor,
- személygépkocsi,
- kisteherautó,***
- autóbusz,
- vonat
hoz össze, egyben tekintsük át, ne szálanként.
És nincs világvége ha valamelyik eszköz csak 1%-kal részesedik a megye modal split tortájából.
Majd közös gondolkodással összehozzuk, hogy akarjuk e, hogy az az 1% a jövőben 3% legyen?
Nem véletlenül csillagoztam meg a kisteherautókat.
A közlekedési statisztika ide sorolja a max 3500 kg összsúlyú teherautókat.
Az EUROSTAT azért számítja már jó 8-10 éve az ilyen kisteherautókat a személyszállítók közé is, mert ez a kategória az, mely alapfeladatán túl (a teher szállítása) egyre inkább családi személyszállítást is végez.
S már nem elhanyagolható, nem amolyan mellék tevékenységként.
Jó 10 éve ezek az 500-2500 hasznos teherbírású autók olyan belső kialakítást kaptak mint a személyautók.
Majd mindenki látja reggelente az óvodák, iskolák előtt, hogy anyuka a Dacia Dokker furgonnal, vagy apuka a Peugeot Boxter kisteherautóval viszi oviba-iskolába a lurkót.
Ezekkel a kisteherautókkal járnak a szomszéd faluban, közeli kisvárosban lévő munkahelyeikre 5-25 km-t, mert vagy nem tartanak erre külön saját személyautót, vagy egyre több cég ezt megengedi nekik, mint plusz juttatást.
Hazafelé ezekkel a kisteherautókkal állnak meg a bevásárló központok parkolóban, megvenni amit kell.
És pont a kényelmes belső kialakításuknak köszönhetően ha csak hárman mennek át a nagymamához a hétvégén 12 km-re a harmadik faluba ilyen, vagy hasonló kisteherautókkal mennek, mert :
- biztonságos,
- kényelmes,
- belefér,
- mert sokszor korszerűbb mint a saját családi személyautóik.
Tehát illendő egy-egy terület személy szállítási tortájába azt a torta szeletet is bele illeszteni, amit a kisteherautókkal magán célból tesznek meg évente.
És ehhez jönnek az olyan nem volán vagy más közforgalmú cég tulajdonában lévő buszok, melyek Salgótarjánból, Nógrád megyéből szállítanak utasokat, de tulajdonos cég központja, telephelye más megyében van.
pl.: HR Autóbusz (Horváth Rudolf Intertransport Kft.), Inter-VM Trans Kft, K&V International transport Kf, Molteam Kft. autóbuszai, amik csak így hirtelen eszembe jutottak.
Hisz a 21-es úton összeérnek a kisbuszok, az abban szállított építőipari dolgozókat valóban nehezen tudom elképzelni valamelyik vasútállomáson, hogy a szerszámokat rakodják fel a vonatra.
Ebből kb. 7000 db a Volánbuszé, kb. 1000 db a BKV-é, pár száz db más közforgalmú cégeké.
De kb. 8000 busz magán autóbusz.
Minden megyében - Nógrádban is - minimum 200 db magán autóbusz van.
Nagyobb megyékben 500-1000 db.
Nógrád megyében - szerintem - úgy kb. 200 magán autóbusz lehet, a kb. 220 db Volán autóbusz mellett.
Ez még akkor is figyelemre méltó szállító kapacitás ha a Nógrád megyei kb. 200 autóbusz kb felében 30-nál kevesebb ülés van.
Sokan, soxor elfeledkeznek az alig látható harmadik résztvevőről (a vasút és a volán) kívül.
Kár.
Nem kell lebecsülni a magánok személyszállítási teljesítményét.
Ha a KSH közzétenné a Nógrád megyében bejegyzett magán buszok számait, nem lepődnék meg ha picirivel több busz lenne a megyében magán kézben mint amennyi a Volánnál van.
Rengeteg ezzel kapcsolatos oldalt, személyt követek és a fejlesztésekkel kapcsolatos hatástanulmányok, bejelentések, tervezetek súlypontja, a nagyobb volumenű beruházások mind-mind az agglomerációval és Budapesttel kapcsolatosak. Elenyésző figyelmet kap a vidéki vasút jelenleg.
Szomorúan olvasom, de kénytelen vagyok elhinni még ha nem is tetszik a tendencia.
Sajnos a távolsági utazáshoz (minőségi utazáshoz) lassúbb és drágább a vasút mint az autó.
Az elővárosban valóban kényelmesebb gyakran induló, az autóhoz képest gyorsabb vonatokra pattanni.
Talán ott az egyesített bérlet miatt még anyagilag sem megterhelő, hisz aki Budapestre ingázik BKK bérletet jellemzően vásárol, vasúti bérletet pedig Budapest határáig,
még az is lehet, hogy a munkahelye részben vagy teljesen fizeti.
Az is igaz, hogy aki tőlünk autózik bármilyen irányba, azt sem vasútra, sem buszra nem lehet vissza csábítani.
Hisz a 21-es úton összeérnek a kisbuszok, az abban szállított építőipari dolgozókat valóban nehezen tudom elképzelni valamelyik vasútállomáson, hogy a szerszámokat rakodják fel a vonatra.
Ilyen párhuzam akár lehet Sátoraljaújhely környékéről is, az sem mindegy ki utaznak napi rendszerességgel a városból.
Az ottani falvakat ismerve gyanítom, nem öltönyös emberek azok, úgy mint nálunk.
Engem vidéki emberként azért bosszant - még ha tudom és ismerem is, hogy milyen forgalom van az elővárosban - hogy most az összes fejlesztés kizárólag az agglomerációra és Budapesten belüli vasútra koncentrál. Kifejezetten szar érzés a MÁV (bármelyik csatornáján) a Flirt-es IC +-os, Kiss-es propagandát látni, felénk meg heti 5-10 vonat lemondva, ami jár az is katasztrófa.
Becsó nagy bejelentése még mindig várat magára pedig januárra ígérte, bár nagy reményt nem fűzök hozzá de kíváncsi vagyok rá, hogy az országgyűlési képviselőinknek mi jön át a szavazóik mindennapos problémáiból. (gyanítom semmi).
Továbbra is reagálva a zempléni példára: nem, nem azóta, amióta, hanem nagyon régóta. Nem lehet sem egyetlen elemhez kötni, sem vasúti belső logikája nincs az utasvesztésnek. Ennek megfelelően nem is lehet belső vasúti átszervezéssel megállítani vagy visszafordítani a folyamatot.
És akkor ez a fenti mondat már nem zempléni, hanem úgy általában az összes ilyen Bp-agglótól távolabb eső vidéki vonalra igaz.
(Az újhelyi vonal hanyatlását 24 éve figyelem, eleinte még egy péntek vagy egy november 1. előtti néhány napos szakasz rendesen "erős" volt, előfordult, hogy a 4 kocsis szerelvényen ülőhely sem jutott. Ezen régen túlvagyunk. Nem a Covid miatt, nem az IC hiánya miatt, nem emiatt-amiatt, hanem mert:
Szó se volt villamosított pályáról. Pályát mondjuk ér felújítani. Járműkapacitásról volt szó, hogy szerinte átlag alapján minek és minek nem kéne mennie.
Meg még annyit hozzátennék, hogy egyik oldalról adatok lettek előhozva visszamenőleg menetrendekből, SzVÖR-ből és ezek gyakorlati végbemenetele, másik oldalon pedig egy átlagszámolás történt (hibásan megállapított vonatszámmal).
Minden hasonlat sántít természetesen, de annyira nem durván, hogy ne lehessen végiggondolni a legújabb, elég nagy volumenű, országhatár-közeli, leszakadó térségben végrehajtott vasúti befektetés előnyeit és az utána megmaradó problémákat.
Nem nagyon értem, hogy miért kéne összetettebb adatsor. Ha az átlag nagyon alacsony, akkor nem nagyon jön ki olyan matek, hogy márpedig a nap egy bizonyos szakaszában mégis szükség van a villamosított, felújított vasúti pályára.
Elkalandoztatok egy megyeszékhelytől 105 km levő település közlekedési lehetőségein.
Nógrád egy picit más.
A közutak fejlődtek, 2 es 21 as út , e közben a vasút lemaradt.
81 es talán 80-90 éve tudott ennyit mint ma.
A vicinálisok a 1993-2006 közti palóc sebes előremutató volt, kár volt értemeg Bgyarmat Vác Bp Nyugati közvetlen vonatos idők színvonalát se hozzák sajnos.
Ingáznak Nógrádból Budapest felé nekik lenne jobb , ha busz saját szgk helyett lenne egy korszerűbb vasútjuk...
Akkor kérek, szól neki, hogy a Zuglóból kiszámolt szemkápráztató matekos alapműveletek nem oldanak meg mindent. Ha egy politikus mond ilyeneket, az biztos bejövős, de ide gondolom azért a politikusok üres fecsegésénél több kell.
Az a kérésem, hogy ezt a hangnemet NE! Akár hülyeséget ír akár nem, egy sorozat törlés miatt értékes hozzászólások veszhetnek el, ami tönkre vágja a topikot, illetve a kialakulóban lévő jó közösséget.
Ha nem tetszik amit ír, ugord át, hagyd figyelmen kívül, ne torkolljon személyeskedésbe.
Szerintem elég tág keretek között van itt lehetőség a feldobott témák kibeszélésére. Legyen ez elég.
Igen így van, megvalósult minden, aztán a menetrenddel előidéztek egy közel katasztrofális állapotot.
Én nem tudnám, vagy merném így egy-az-egyben összehasonlítani a két térséget.
Én abban a tévhitben éltem, hogy az említett térségben csak helyi, helyközi közlekedésre használták a vasutat.
Mióta megszűntek a két óránkénti közvetlen sebes vonatok a Budapest felé, azóta van szerintem ez a helyzet.
Én nem tudok, most olyan vonatot hatvani átszállással, amivel közvetlen el tudnék utazni mondjuk Sárospatakra.
Pedig utaztam, utaztunk többen gyakran, vittük a bicajt magunkkal és azon a környéken túráztunk.
Most a 81-esen kialakult helyzet miatt el sem merek indulni arra, mert Szerencsig, esetleg Tokajig (bár az már nem azon a vonalon van) csak IC-vel juthatnék el.
Necces hatvani átszállással az Agriára, majd egy újabb átszállás Füzesabonyban, ha csatlakozó vonatom amivel utazom, vagy szembe valamelyik megfekszik, kár is tovább utaznom,
elcseszte az egész napom. Abba pedig az utóbbi hetekben untam bele, hogy egy vonattal, egy órával mindig korábban induljak.
A Füzesabony és Nyíregyháza között közlekedő Hernyók pont olyan jó állapotban vannak mint a BZ-k, alig van olyan nap, hogy ne szerepelne a FB Mávinform-on (az is).
Sajnos az aránytalanul sok átszállás vagy az átszállásmentes magasabb díjszabás sem vonzó.
A hobbimat úgy tudom tovább "űzni", hogy lemondok a vonatos utazásról és Start Klub kedvezményről.
Mivel Lada Vesta-m van igen borsos ára van a tető csomagtartónak (mert csak gyári van rá) most rendeltem 115.000 Ft-ért és még további 70.000 Ft lesz a kerékpár tartó párban.
Cseszhetem az országban megvalósult számos fejlesztést ha az otthonomból csak nagy idő ráfordítással vagy kockázatok árán jutok el normálisabb vasútvonalra.
Hatvanban dolgozom, hajnal háromkor kelek, nincs már kedvem szabadidőmben is háromkor kelni a biztos eljutás érdekében. Ráadásul ha hazafelé az utolsó Somosit pótolják busszal, el sem tudok jönni vele Hatvanból, mert közel fél milliós bicajt nem fogok ott hagyni az oszlophoz láncolva az állomáson.
Kb. olyan ez a 81-es vonal és a csatlakozó többi, amerre utazni szoktam vagy utaznék, mintha lenne egy lakosztály az 50. emeleten, de lift csak a 25. emelettől lenne felfelé.
Szóval én megelégednék egy Szili + fecske ingával, semmi bajom nem volt vele soha a Z70-esen sem, arra is sokat utaztam, volt úgy, hogy egy négy napos szabadnapjaimban kétszer is elutaztam a Duna-kanyarba, úgyszintén ahogy Szerencsre, vagy Tokaj környékére, illetve Sárospatakra.
Nálunk Somoskőújfalu és Hatvan között jó és stabil kiszolgálással vonzóbb lehet a vasút mint a busz.
Busz nagyon nincs is és ha van is az borzasztó, az ex Hatvani volán azt ad ki rá ami jut ott sem állandó az utaskomfort.
Van potenciál a 81-es vonalban, csak el kellene dönteni a szerepét, helyesebben megerősíteni.
Reggeli órákban 6:24, 7:24 kor Salgótarjánból induló vonatokkal utaztam a legtöbbször mostanában, megdöbbentem, hogy mennyien használják a somosiak helyi közlekedésre a vonatot.
Ezekről a vonatokról legalább húszan szállnak le minden reggel Salgótarjánban a Fő-téren.
Akár Salgótarján helyi közlekedésének a gerincét is képezhetni, több megállóval.
Igen, ezért mondom, hogy átlagok helyett egy összetettebb adatsor kellene, mert az átlag csak félbevágja az egészet. Aztán ezekből a csonka adatokból jönnek olyan téves következtetések, hogy 5-en utaznak a vonatokon, és akkor jön majd hisztizni Barna Jani. A csúcs mérése miatt én nem aggódom, mint mondtam, azért van, hogy megtelik a (kényszerűségből egy motorkocsival kiadott) vonat dolgozókkal, iskolásokkal, (Becske alsón is felszálló) turistákkal. Ilyenkor jogosultsága is van a második egységnek.
