Első tanácsként azt javasolnám, hogy az OMME honlapjáról nézd ki a hozzád legközelebb eső méhészegyesületet és hív fel az elnökét, hogy tud-e ajánlani valakit akitől tanulhatnál. Többet ér gyakorlatban látni a teendőket, mint gyakorlati tapasztalat nélkül belevágni. Szerezz be néhány könyvet. Az élet nem egy youtube film, ugyan lehet hasznos információkat mindenfelől gyűjteni, de más azt a valóságban megtapasztalni. Vannak betegségek, kártevők amikkel tisztában kell leni.
A kaptárakhoz ha nem fedő festekét akarsz használni, akkor Pigrol svéd viasza egy jó minőségű diszperziós faviasz. A másik, talán jobb lehetőség, napraforgó olajban kifőzni a kaptáralkatrészeket, ez után ha nem kezeled mással, idővel beszürkül a felület. A folyamatról több leírás van a neten én paraffint nem javaslom. A szín általában a méhész izéléséről szól, a méheknek alapvetően mindegy. Azért nagyon sötét színt nem javasolnék, mert a tűző napon túlzottan felforrósodik. Sok sikert!
A méhek nem igazán (nem úgy és nem azokat, mint mi emberek) látják a színeket. Nálam a fiókok, aljak, etetők, tetők 5 féleszínűek, mikor mi jön, úgyhogy tarkabarka azegész állományom. Alapvetően a röpdeszkához tájolnak, másodsorban a kaptárak alakjához, éscsak harmadsorban a színéhez.
Fa kaptárakat olajfürdőben szokták kisütni, a festéshez mindenképpen vízbázisút használj, ne oldószereset vagy gombaölő hatásút. A részleteket nemtudom, mivel énkizárólaghabkaptárat használok.
Most kezdenék méhészkedni. Vásároltam három új fenyő kaptárat. Mit javasoltok alapozásra, festésre. Ha lehet lazúrozni szeretném, hogy kiemelje a fa erezetét de mérgezni sem szeretném az állatokat. Adjatok tanácsot nektek mi vált be, természetesen az ár sem elhanyagolható szempont lenne. Esetleg van valami preferált szín amit szívesebben fogadnak a méhek?
De egyébként én is ilyen "méhész" vagyok, ha már itt tartunk... Igaz, nincs sok családom, de egyrészt igen macerás lenne vizet vinnem hozzájuk (messze vannak a környékbeli kúttól), másrészt amikor próbáltam is effélét, tavasszal soha nem keresték a melléjük rakott itatót, nyáron meg már azért nem mentek arra, mert nem szoktak oda...vagy mittudomén, a lényeg, hogy sose láttam olyankor se, hogy használták volna.
Továbbra sem tudom elképzelni, hogy hacsak nem a kaptár közvetlen környékén ömlik ki valamennyi fagyálló, a méhek ne találnának bármi adekvátabb forrást mostanában maguknak. Hol lehet akkora szárazság tavasszal, ahol már csak ez jutna nekik?!
Ott, ahol nincsen itató (rengeteg ilyen ú.n. "méhész" van az országban, aki nem gondoskodik vízröl a méheinek), a méhek a nagy szárazságban mindenhol vizet keresnek. Ha ez éppen a kidölt fagyálló, akkor az, ha meg egy kivágott diófa tuskójának a nedve, akkor meg az.
Nem tudom elképzelni, hogy ilyentájban annyira rá lennének szorulva az efféle "folyadékforrásokat" keresni, van ezen kívül is elég, amit tudnak hasznosítani. Feltételezhetően a kérdéses méheknek van még téli élelmük (= cukor, mézként), azt hígítják vissza a számukra szükséges arányra, de ehhez tiszta vizet használnak inkább, harmatból meg pocsolyákból, vizekből (itatóból, ha van), ezen kívül virágport keresnek a fiasításhoz. Ha csak nem a kaptárba locsoltad, én nem aggódnék.
Nem hiszem, hogy az egylépcsős áthozatal működhet ilyen kis távolságnál. Ha én gondolkodnék ilyesmin, valószínűleg röpkörzeten kívülre vinném őket néhány hétre, aztán vissza, az ilyen "vastag papírral szögeljük be a kijárót, szúrjunk tűvel rá lyukat, mire kirágják magukat újratájolnak" dolog szerintem nem igazán járható.
Helló!Esetleg valaki ki tudna segiteni egy kis tanáccsal?Szomszédból szeretné pár család méhet vásárolni az lenne a kérdésem hogy hogy csináljam h ne menyenek vissza mert kb 50m hoznám el őket.
A propolisz eltarthatóságával kapcsolatos kérdésre keresek választ. Nagyszüleim méhészkedtek, és ránk hagytak több liternyi alkoholban oldott propolisz tinktúrát. Ezek kb. 25 évesek lehetnek, napfénytől elzárva, lezárva vannak/voltak tárolva. Az állaguk, ízük látszólag normális. A szüleim rámondták, hogy ez így gyakorlatilag bármeddig eltartható (nekik is ezt mondták), viszont én erősen kételkedem benne.
A nyomelemek nyilván stabilak maradnak évszázadokig is, de a komplex szerves molekulák (pl. flavonoidok) feltételezem, hogy lebomolhatnak, így a szervezetre gyakorolt feltételezett kedvező hatások is gondolom jelentősen csökkennek. Próbáltam utánanézni az eltarthatóságnak, de nem igazán találtam egyértelmű leírásokat, erre vonatkozó konkrét vizsgálatokat taglaló szakcikkeket pedig egyáltalán nem (angol irodalom is igen hiányosnak tűnik). Amit sikerült kihámoznom, hogy a propolisz megfelelő körülmények között pár évig eltartható.
Tud valaki konkrétumot az eltarthatóságról, van tudomásotok ezzel kapcsolatos analitikai vizsgálatokról, ami nem csak szájhagyomány útján terjed? Mi a tapasztalat? Van esetleg olyan praktikus méhész teszt amivel meg lehetne nézni, hogy nem "romlott-e"? (ebben kevésbé bízok) Köszönöm!
-Próbáld ki egynél, meglátod milyen lesz, nem vesztesz semmit.
(A kerítéslazúr tűnik a legkisebb gondnak, ha belegondolok hány - magát méhésznek valló - ember etet ezerféle serkentőt, pótlót, meg ad/locsol/önt ilyen-olyan szert a méheknek... Ami aztán kisebb nagyobb
Azért, mert több a rokonszenves vonása, mint a többinek :)
Az 1 centi nem feltétlenül vékony, akitől az ötletet vettem, gyakorlatilag már évtizedek óta ezt a vastagságot alkalmazza (igaz, OSB-ből), és nem tapasztalt hátrányt ebből a telelést illetően (mivel elvileg a méhek a fürtöt fűtik, nem a kaptár - teljes - légterét, és végképp nem az összes kaptárfalat).
Igen, pár darabot szeretnék csak (kb. 15-20 darabra elég a faanyagom mennyisége kettészelés nélkül). Mivel pedig van (lesz) rá időm, van asztali körfűrészem, fúróm, csavarbehajtóm, felsőmaróm és szorítóm, és mivel a faanyag is adott, így úgy vélem, hogy nem, nem lenne olcsóbb ugyanannyi új kaptárat megvenni, darabját 15.000 Ft-ért. Még 10 darab esetén is, az 150.000 Ft, és akkor az még csak a kaptár. Ráérek, és szeretek ilyesmivel bíbelődni. Ezen kívül, az anyag kettészelését nem én csinálnám, hanem egy asztalos ismerősömet kértem meg erre, a csavarozásnál meg talán kisebb a sérülésveszély :)
A propoliszozást tudtommal azért csinálják, mert huzatot éreznek (úgy értem, nem hiszem, hogy az az 1-2 milliméter propolisz lenne a csoda-szigetelőanyag, ami felülmúlná a vékony faanyagot). Ha OSB-ből készül a kaptár, jó illesztésekkel, akkor nincs huzat, nincs propoliszozás. Ha jól sikerül a táblásítás, akkor annál szintén nem lesz rés.
De összességében, az eredeti kérdésem az volt, hogy a kerítéslazúr eltávolítható-e olyan mértékben, ami után értékelhető vastagságú faanyag marad a kettészelt 2.7 cm-ből. Ha csak fél centi legyalulása után maradna, akkor értelemszerűen ebből a faanyagból "rendes", kb. 2 centi falvastagságú kaptár fog készülni, nem két papírvékony lemez, amit a legkisebb csavar is elrepeszt.
Szerintem nagyon vékony az az egy centi, pláne lambériából ahol helyenként vannak fél centis részek is. Tartalék családnak nyáron OK. Ha pár darab gyártása a cél és sokidőd van, akkor el lehet vele játszani de ha kiszámolod hány órát töltesz vele, akkor könnyen kijöhet hogy hatékonyabb megvenni a legolcsóbb újat.
(Akármennyire is gagyi, nem te vacakolsz vele, nincs sérülés veszély, stb. 15.000 Ft körül már van új.)
A vékony fal nyáron meleg, télen hideg, emiatt propoliszoznak a méhek ezerrel.
Azért gondoltam erre a kb. 1 centis táblásításra, mert eleve egy lambériaszerűséget dolgoznék fel, azaz alul-felül van (illetve lesz) egy-egy átfedés a két deszka illeszkedésénél, mivel az anyagot úgy vágnám el. Ezen kívül, maga a tábla is maximum 55X40 centis lesz (3-4 darabból kijön), ez a NB15-ös kaptár hosszabb oldala (a rövidebb meg pár centivel kisebb), és a táblák szélén 1-1 cseréplécből csinálom a sarkok illesztését. Úgy gondolom, nem lesz ebből probléma. A festégrétegtől jobban tartok, az esetleges napsütés okozta felmelegedés esetén kitudja, mi "gőzölög" be, át a farétegen a kaptárba. Elméletileg árnyékban vannak a kaptáraim, szóval ha az "északi" és "nyugati" tájolású oldalakat készítem ezekből, talán nem lesz gond, de jó lenne biztosra menni.
Ha csak a deszkák egyik oldala volt lekenve és gyalulás/csiszolás után az kerül a kaptár külső oldalára plusz még kap mondjuk egy lenolajkencés kezelést (ami megakadályozza a még ott maradt porszemcsék elszabadulását) akkor szerintem használhatod ezeket a deszkákat. Ha meg a kaptár kijárata egy új deszkára kerül, akkor gyakorlatilag alig érintkeznek a méhek a lecsiszolt felülettel.
Csiszoláskor feltétlenül használj pormaszkot! Ne csak most - MINDIG!
Gondolom az sem mindegy, hogy vízbázisú vagy oldószeres volt az a bizonyos kerítéslazúr. A vízbázisú elvileg környezetbarát és nem tartalmazhat semmi káros anyagot de, hogy erről a méheknek mi a véleménye azt nem tudom.
A 10 mm-re elvékonyított fenyődeszka szerintem statikailag lényegesen rosszabb, mint egy 10 mm-es OSB lap. Táblásítani sem lehet rendesen. Pár mm-nél nem hiszem, hogy mélyebben beszivárgott volna a fába a lazúr. 2-3-szor áttolod a gyalugépen és eltűnik...
De én nem vagyok méhész (bár tartottam méheket) és csak néha asztaloskodom, így biztosan lesz nálam illetékesebb.
Azért gondolkodtam el a dolgon, mert a flakonján eleve ott volt a felirat, hogy nem éppen élőlénybarát anyag (egy kerítésnek ugyebár sokáig ki kéne bírnia, ahhoz meg nem árt, ha nem szedik szét a rovarok-gombák időnek előtte), ugyanakkor nem szeretném elkótyavetyélni, vagy ilyesmi. Illetve, nem tudom, mit tudnék belőle kezdeni :)
A lecsiszolást úgy értettem, hogy miután összeragasztom táblává, egy kézi gyaluval "meghámozom" olyan mélységig, amikor már nem látszik a szín (ha egyáltalán beivódott). Mivel 2.7 cm az egész, ha középen elvágom (azt hiszem, kb. 3 mm-es a fűrészlap, ami a gépen van), akkor elméletileg maradnia kéne olyan 1.2 centinek, abból lejön mondjuk 2-3 mm a gyaluval, és még mindig marad 1 centi, amiből táblásítanék. A többi kaptár is 10 mm-es OSB-ből készül (Kempingez fórumtárs nyomán), neki sincs gondja ebből a falvastagságból, ezért gondolnám, hogy deszkából sem lenne gond. De közben azon is gondolkodtam, hogy ebből a festékes oldalból talán jobb lenne inkább tetőt csinálni, ott talán nincs annyira közvetlenül a méhek mellett a faanyag.
Habkaptárt használok, ott fel sem merülhet ilyen probléma.
Apám anno nitrós festékkel kent le pár kaptárt, nem tett jót a méheknek, és akkor finoman fogalmaztam.
A kerítéslazúr lecsiszolásával az a gond, hogy a tüdődbe juthat a csiszolmány, pedig ott semmi keresnivalója. Hogy a méheknek árt-e, azt megmondani nem tudom.
Ha már festék: van elfekvőben egy rakás, bő colos vastagságú (2.7 cm-es), lambéria jellegű faanyagom. Évekig volt válaszfal kültéri használatban, ezért az egyik oldala le lett mázolva kerítéslazúrral. Ha lecsiszolom a látszó réteget + pár millimétert (vagy akár fűrészgéppel letolok belőle 7-8-at, esetleg megfelezem, ugyanis NB15-ös fekvőnek szánom, az a szűk 60 centi nem fog annyit mozogni, hogy ne lehessen megcsinálni stabilra), készíthető-e abból kaptár, vagy "Te nem javasolnád"? :)
Már a tied a konténer/kaptárak? Ha még nem, én nem venném meg, mert elég, ha csak egy kis helyen nem sikerült kiégetni, akár 30 évig is vissza tud fertözni, mivel a nyúlós baktériuma olyan tokot von maga köré, ami ellen nem hat semmilyen vegyszer, semmilyen környezeti hatás (fagy, UV-sugárzás, tartós nedvesség) sem. Ha még a tied, akkor vagy gyorsan passzold el, vagy használd el tüzelönek.
Meg lehet persze kisérelni, kérdés, hogy megéri-e? Szerintem (és ez szigorúan magánvélemény) nem.
Sziasztok! Van egy eladó automata königin pörgető motorvezérlőm 12v 350w-os. A pörgetési idő programozható.