Nekem úgy tűnik, hogy a Tillig elsősorban (és idén különösen) a TT méretarányra koncentrál, az idei H0 újdonságkatalógusa összesen 16 oldalas volt, amiből 13 volt érdemi tartalom. Én H0-ban kicsit már feladtam, hogy várjak tőlük érdemit. Pedig az a bizonyos minőségérzet ott van a modelljeikben, s egy átmeneti festéses (vékonycsíkos, kalapácslakk-ajtós, Helvetica-osztályjeles) széria az Y/B-70-esükből minden pontatlansága ellenére még mindig csábító lenne.
meg bizonyos romám üzletek szemmel láthatóan aktívan közreműködnek abban, hogy legyenek román tillig járművek... nem ismerem a pontos dinamikát, de gondolom nyilván elsősorban rendelnek román kocsikat, és feltételezem adnak anyagot, el studom képzelni, hgy konkért grafikai terveket stb... Pl van szetbbből bugázott bordó-szürke ex-db-ag bicószállító cseferés kocsim, ami Tilliges dobozban tilliges szám alatt fut, ha jól tudom a T.A lerendelte a kocsit, majd még hozzátette a szoknyát külön alkatrészeként... és mint Tillig különkiadás volt megvehető... De anno az MK is tudott kérni mindenféle feliratozású, illetve inkább feliratozásmentes mávos festésű kocsikat... Ebből én csak arra tudok gondolni, hogy nem kifejezetten a tilligen múlik, hogy nincsenek mostanság magyar különkiadások.
És, ha már itt tartunk, hadd írjam le többedszerre, hogy a sima 'Y' verziót is kihozhatná MÁV -os (vékonycsíkos is) verzióban a Tillig! Nem kellenne hozzá sokkal több kompromisszum, mint az 'Y-B/70' mávos átfesféseknél, viszont alighanem több értelme volna, mint a full fantázia, vékonycsíkos, mávos postakocsinak.
(Akartam képeket linkelni, és/vagy feltölteni mindennek kapcsán, de vmiért most nem engedte a Zindex 😁, pedig mindent ugyanúgy csináltam, mint máskor...)
A Nappali 3 fény 1983 (?) - ban lett bevezetve, Csárádi János nevéhez fűződik, Ő volt akkor a MÁV igazgató, aki egy az egyben adoptálta ezt az ŐBB-től.
Tapasztalatom szerint olyanok ülnek, akik jól tudják, hogy hogyan kell átírni egy pályaszámot. A román piacon személykocsi-fronton eléggé sokáig egyeduralkodó volt a Tillig, máig is kaphatóak a kocsijaik, rengeteg pályaszámot kiadtak már. Sőt, hajlandóak a pályaszámon kívül az egyéb apróságokat is átrajzolni: csíkokat, piktogramokat (az más kérdés, hogy erre rá is szorulnak az 100-éves mindenre-hasonlító-de-semmivel-nem-egyező Y/B-70-ük esetében, ha el akarják adni őket).
Hogy most éppen miért döntöttek úgy, hogy ugyanazt a pályaszámot adják ki, nem tudom...
Nem vagy egyedül legalább ketten vagyunk ezzel így. Ezeket már kb. 8 éve kiadta de lehet, hogy több is. Egy vastag csíkos színterv jól jött volna szrintem ami a 80-as években volt, vagy egy átmeneti ezüst/kalapácslakk ajtóval.
Én lennék egyedül azzal, hogy nem fogok azonos psz-ú kocsikat venni csak azért, hogy hosszabb legyen a szerelvény? Mennyivel többet tudna eladni a Tillig, ha új psz-t tamponozna föl, nem? Nem tudom kik ülnek ott (is)...
A '70-es évekközepén történ egy szembemenesztés. Az egyik 424, de lenet, hogy mindkét érintett vontatójármű 424 volt, amin alapban nem volt felső fényszóró. A pálya egyvágányú, konkrétan már nem vagyok biztos ennyi év távlatából, de az Újszász-Hatvan vonalszakasz jön be. Az oktatáson elhangzottak, hogy lehetett volna csökkenteni a sebesség csökkentésével az ütközés erejét, sőt....., de a mozdonyvezetők arra gondoltak, hogy a párhuzamos közúton autó halad. Természetesen a baleset sötétban történt. Ezután nem sokkal az utasításban is kötelező lett a 3 fény használatának előírása, miután felszerelték a vontatójárműveket. De tényleg a B. I írása lesz a pontos. A Nappali 3 fény 1983 (?) - ban lett bevezetve, Csárádi János nevéhez fűződik, Ő volt akkor a MÁV igazgató, aki egy az egyben adoptálta ezt az ŐBB-től.
Sajnos maga az utasítás és annak hivatkozott pontja szó szerint nincs meg nekem, de az előbbi rendelet fénytompítás alkalmazására a vonattalálkozást és az állomásra történő bejárást említi.
Ezt a fénytompítást mikor használták? Ha a másik vágányon jött szembe vonat, akkor bekapcs, utána vissza? Ha csak pihizett valahol pl. az állomáson, akkor is tompítottak?
Pont a napokban merült fel, hogy egyes járművek már jóval a rendelet éltbelépése előtt 3 fénnyel érkeztek. Ezeken kötelező volt használni, vagy opciós? A 3 fényt előíró jelzési utasítás életbelépése előtt előtt hatályos utasítás, hogy rendelkezett erről?
Mivel a topikban sokan szeretnek szegecset számlálni, én most egy kis digitális szegecsszámlálásként szeretnék megosztani néhány infót a magyar modellek homlokvilágítás témájában, ami talán hasznos lehet azoknak, akik a járművekbe elektronikát vagy dekódert készítenek, esetleg CV-ket állítanak.
Mint az közismert (jöjjön közelebb, Safranek), a MÁV más vasutakhoz képest eléggé későn, 1978. január 1-jétől rendelte el a vonatok elejének három fehér fénnyel történő kivilágítását. A gőzmozdonyok és a régebbi dízeljárművek addig csak két jelzőlámpával/fényszóróval rendelkeztek, ezért az M28, M44, ABmot, ABymot, ABbmot, Bbmot motorkocsikra meglehetősen hevenyészett módon (noha utasítás szerint rögzített helyre, egységes rajz szerint támokra), a honos vontatási főnökségek szerelték fel a traktorokon, Csepel gépkocsikon használthoz hasonló lámpákat 1977. december 1. határidővel. Előírták azt is, hogy a lámpáknak a látszani elvet kell kielégíteniük, sőt a fénytompítással nem rendelkező jelzőlámpákba legfeljebb 40 W-os izzókat volt szabad beszerelni, elkerülendő a vakítást a vonattalálkozásoknál. (A GySEV már ennél az időpontnál jóval korábban felszerelte a harmadik jelzőlámpákat a vonatkozó osztrák utasítások miatt.)
A már három homlokjelzőlámpával (fényszóróval) szállított mozdonyoknál is voltak érdekességek. Az M32, M41, M41 vezérlőkocsi, M61, M62, M63 és M44 sorozatú mozdonyoknál a világítás rendszere olyan volt, hogy a fénytompítás bekapcsolásakor a felső fényszóró kialudt. Ezért az E/1. utasítás 119/a. pontjának teljesíthetősége érdekében ezen sorozatoknál a világítás kapcsolásának átalakítását rendelték el legkésőbb 1979. december 1. határidővel, szintén saját hatáskörben a vontatási főnökségek által végreahajtva. Érdekes, hogy az MDa, M43, M47 és M40 sorozatok mindhárom fény tompítása gyárilag biztosított volt, ezért azokon csak a fénytompító ellenállások ellenőrzését rendelték el.
Forrás: 108375/1977.7.A. és 102110/1979.7.A. számú ügyiratok
Sajnos nem tudom, hogy lemérték-e a Bobót vagy sem, de mivel a PIKO-nak a lengyel piac nagyon a szíve csücske - gondolom a jó eladási számok miatt, illetve a csehek is sokmindent kapnak, nem tartom elképzelhetelennek, hogy megjelenik a nem túl távoli jövőben a Bobó. Ha pedig így lesz, akkor már nekünk is jut majd belőle.
pooset topiktárs írt róla itt, ő csak tavaly kb. egy hónapig volt “velünk” január-február környékén, azóta nincs hozzászólása, de bizonyos “jelekből” arra következtetek, hogy egy másik nick névvel nemrég visszatért.
Alapesetben nem. Ha neten rendelted és az elállási határidőn belül vagy, akkor elállhatsz a szerződéstől és visszakapod a pénzt.
Mivel 100 ezer alatti portékáról van szó egy év a jótállás.
Ekkor jár vissza a pénzed:
ha az első javítás során kiderül, hogy a cikk nem javítható, és a fogyasztó másként nem rendelkezik;
ha a jótállási időtartam alatt a cikk három javítás után ismét meghibásodik, és a fogyasztó eltérően nem rendelkezik; valamint, ha a fogyasztó nem igényli a vételár leszállítását, és nem kíván javítást;
ha a kijavításra az igény közlésétől számított 30 napig nem kerül sor.
Nekem ugyebár megadta magát az A.C.M.E. M63. Szeretném visszakérni a pénzt az esetlegesen megjavított, vagy kicserélt mozdony helyett. Szívesen venném a tanácsotokat, hogy jogilag megtehetem-e ezt.
Mert a Gyík - tetszik, nem tetszik - egy rétegtermék. Az, hogy most két kis gyártó is kihozta, talán megtévesztő, de attól még így van. Az is teljesen racionális lett volna, ha még pár évig senki nem adja ki, nem lett volna tüntetés emiatt a modellboltok előtt. Ha az ACME-nél nem lett volna korábban a Gigant, mint műszaki alap, ők pl. szerintem nem is láttak volna hozzá.
A Piko nagy gyártó, nagy sorozatokkal, lehetőleg több országba eladva, sok-sok bőrt lehúzva egy-egy szerszámról. Mind a Piko, mind a magyar vevő jobban jár, ha (legalábbis még egy jó ideig) az alaptípusokat hozzák ki. Ilyen téren a V43 jó döntés volt, viszont szép számmal akadnak még hiányzó alaptípusok és nem csak a vontatójárművek terén. Ne felejtsük el, hogy arról szóltak a hírek, hogy a Szilit is meg kellett itthonról finanszírozni és nyilván nem mindegy, hogy mibe teszik a pénzt.
