Feltehetően a társasházi alapító okirat rendezte így a különböző ingatlanrészek tulajdonjogát. Ilyen esetben megvásárolni úgy lehetséges, hogy egy tulajdoni hányadot vásárolsz az ingatlanól, ami a garázs használatára fog jogosítani.
az ügyvéd a te kérésedre bármit belefoglalhat az adásvételibe ha a másik fél is elfogadja. én azért bemennék a nagyobb közműszolgáltatókhoz és a lakcím alapján megmondják hogy van-e tartozás a lakáson.
a tulajdoni lapon nem láttál nagyon sok CHF hitelt? ha levették akkor is látni kell. a teljes tul lap kell nem csak az eleje.
A szerződés a felek egybehangzó akaratával jön létre. Meg lehet közelíteni úgy is, hogy adnak egy tervezet, amit vagy aláírtok vagy nem, de sokkal praktikusabb, ha az álláspontokat közelíteni tudjátok - mondjuk ügyvédi segítséggel - egymáséihoz.
Mindenképpen keresek ügyvédet, köszi:) De ilyen esetben nem az OTP nyújt át egy szerződést, amit vagy aláírunk vagy nem? Átnézetni nyilván át fogjuk ügyvéddel, de beleszólásunk is lehet vajon? Ha csak előzetesen átnézetni akarjuk és az ügyvéd valami hibát talál benne ami miatt nem vesszük meg a lakást akkor is teljes munkadíjat szokás számolni vagy van valami előzetes tájékoztatási díj ami a vételi nyilatkozat és a szerződés átnézését magában foglalja? köszi
A vételi ajánlatban ez van amit küldtek: "Az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés és annak vevő nevére történő bejegyzésével összefüggő földhivatali eljárási költségek és illeték a vevőt terhelik, ide nem értve az ingatlant esetlegesen terhelő terhek tehermentesítésével összefüggő költségeket, melyek az Eladót terhelik."
Ez így tiszta szerintetek? Eszerint ha jól értem ha van is tartozás azt az eladó fizeti?
Kaptam most egy tulajdoni lap másolatot, nincs rajta semmi megjegyzés, a referens szerint nincs rajta tartozás, minden esetben tehermentes az ingatlan. Így is kockázatos?
a rezsitartozás egy pont felett már a szolgáltató (pl főtáv) jelzálogot jelez az ingatlan tulajdoni lapjára onnantól azt amig ki ne fizetik ott marad, kuka a lakás nem szabad megvenni.
én azt mondom ne kockáztass ha piaci áron adja . én is vártam pár hónapot egy nem végrehajtott lakásra.
Jó, de nekem mi közöm egy vadidegen ember tartozásához? Nem értem... Ha te eladod a mamádnak attól még rajtad követelhetik, mert neki visszakapcsolják, nem? nem azt mondtam hogy törlik a tartozást, de nyilván rajtad hajtják be, mivel a mamának nem mondhatja azt a áram, gáz, vízszolgáltató hogy nem köt vele szerződést, mert kötelezettsége van rá, vagy nem?
csak feltételesen kérdem, én lakok ott, felhalmozok 2m tartozást, kikötnek mindent, majd papíron átadom a mamának, aki a nevére írat mindent, és visszakötik ingyen?
szerinted ezt hányan nem használnák ki kishazánkban? :)
Még valami: sokan írták hogy nekik mégis ki kellett fizetni az előző tulaj rezsitartozását mert addig nem kötötték vissza. Én is úgy tudom hogy szolgáltatóknak kötelezettségük van az új tulajjal szolgáltatási szerződést kötni, és a szerződést logikusan nem a lakással kötik, hanem a tulaj nevén van. Ezt elvileg akkor nem lehet, csak bepróbálkoznak vele és sokan megijednek, és inkább befizetik és nem küzdenek velük?
Köszi. Rezsitartozást akkor ha van is nem tudják ránk verni utólag, nem mondhatják hogy nem kötik vissza amíg nem fizetjük ki az előző tulaj tartozását? Ha a tulajdoni lap tiszta az már jó, vagy attól még érhet meglepetés? Megnézzük holnap a lakást, képeken jó állapotúnak néz ki, meglátjuk.
Murray,
akkor adnak róla nullás igazolást, nem tudod? Vagy mondták hogy így nullásan adják el? Sajnos ez sem sokkal van piaci ár alatt, sőt reális áron van, de másikat nem találtunk sajnos azon a környéken...
nézegettem egy ilyen lakást én is, pont az otptől. úgy tudom nullásan adják át, rezsitartozást nem lehet örökölni. érdemes megnézni a végrehajtók mit vittek el mert még a tetőablakot is kiveszik.
Szeretnénk venni egy bank által visszavett lakást, amiben ki vannak kapcsolva a közművek. Az OTP Ingatlanpont tulajdona jelenleg a lakás, a képviselőjük egy tulajdoni lapot hajlandó mutatni hogy az övék az ingatlan, szerinte ahhoz hogy volt-e a lakáshoz kapcsolódó valamilyen közüzemi vagy egyéb tartozás nekem semmi közöm, legyen elég hogy tehermentes. Ha nem kapunk tőlük nullás igazolást és esetleg mégis van tartozás közmű, társasház vagy más felé azt rajtunk követelhetik, behajthatják? Vagy nekik is ki kell adni a nullás igazolásokat? Mi a teendő ilyen esetben hogy ne járjunk pórul, mire figyeljünk és mihez ragaszkodjunk? Kell hogy ők az ingatlant per. teher és igénymentesen adják át vagy eladhatják tartozással is amit nem tudnak rajtunk követelni később a szolgáltatók vagy más?
Ez sajnos nem így működik. A szerzés nyomán a NAV kiveti az illetéket, azt meg kell fizetni, és amennyiben egy éven belül az eladás is megvalósul, akkor az illetékkedvezmény mértéke visszaigényelhető. Másik megoldás, hogy a kivetett illetéket nem fizeti meg, de ez esetben a kedvezmény utáni végleges illetékösszegre késedelmi pótlékot fog felszámítani a NAV.
"Fordított" ingatlancsere vagyonszerzési illeték fizetésével kapcsolatban szeretnék némi segítséget kérni: A párommal vennénk egy kisebb sorházat és csak a vásárlás után adnánk el a jelenlegi lakásunkat. (Megfelelő sorházat találni sokkal nehezebb, mint eladni a
a jóval kisebb és olcsóbb lakást és arra elég kicsi az esély, hogy egyidőben találjunk megfelelő eladót és vevőt a jelenleg a béka segge alatti forgalmú ingatlan piacon)
Azt tudom, hogyha a ház megvétele után 1 éven belül eladjuk a lakást, akkor vagyonszerzési illetéket csak a két ingatlan árának a különbözetére kell fizetni.
A ház tulajdonba vételéig azonban elég kicsi az esély, hogy legalább egy előszerződést kössünk valakivel a lakás eladására.
Ami nem tiszta, hogy ilyen esetben hogy oldható meg az, hogy a ház vásárlása után a NAV csak a két ingatlan árának különbözetére vonatkozó illetéket követelje, és egy év után csak akkor küldjön csekket a maradék összegről, ha valamilyen oknál fogva mégse tudtuk eladni a lakást?
Azt szeretném kérdezni, hogy ingatlan ajándékozásnál lehet több személy meghatározott arányban az ajándékozott?
Szüleim a testvéremnek s nekem ajándékozná a házat, ezt igazán a nővérem szorgalmazza, mert én már rég nem lakok otthon s gyakorlatilag nem is költöttem a házra soha semmit, de Ő ott lakik a párjával a szüleimmel s most teljesen átalakítanák külön lakássá a felső szintet. Egy szó mint száz eddig is sokat költött ill. fog is költeni a házra így megállapodtunk 70-30%-ban. A nővérem úgy gondolná, hogy Ő lesz 100%-ban a tulaj, s lesz egy külön megállapodás amiben benne lesz, hogy a szülők halála után értékesítésre kerül a ház s abból 30% az enyém mert, hogy úgy tudja nem lehet több felé ajándékozni, de nekem ez a verzió nem igazán tetszik.
Nevemből adódóan - bár ezt mások aggatták rám - a közlekedési fórumcsoportnál vagyok aktív, de lenne egy fontos jogi kérdésem, amire választ nem találok sehol.
Öcsémmel édesapánk után örököltünk egy ingatlanon 1/6-1/6 tulajdonrészt, édesanyánk pedig haszonélvezeti jogot. (A régi szabályozás szerint, évekkel korábban). A maradék 1/3-1/3 "két" tulajdonos között osztozik meg.
Az ingatlant több, mint 20 éve csak mi használtuk (fizettünk rá mindent, füvet nyírtunk, stb.), a többi tulajdonos soha semmiben nem vett részt (se költségek, se kötelezettségek). Mivel visszaköltöztünk a fővárosba így tulajdonképpen üresen áll, de nyaranta is csak mi gondoztuk a házat.
A tulajdonostársak irreális áron, az érték többszöröséért lettek volna hajlandóak megválni a részüktől, a hivatalos értékbecslést sem fogadták el, sajátot pedig nem csináltattak.
Nekünk nem voltak hajlandóak eladni a felbecsült értéknek megfelelően, egymás között viszont megegyeztek. (Hiába küldtek értesítőt erről, mivel csak hitellel lett volna nekünk lehetőségünk, az pedig nem megy egyik napról a másikra).
Most 2/3-1/6-1/6 áll fent és a haszonélvezet. Kérdések: (a haszonélvezet már nem megtámadható, nem fellebbeztek a megállapítása után; az ingatlan osztatlan közös tulajdon).
Mit tudnak tenni a 2/3-ad többséggel?
Kérhetik-e / követelhetik-e most a nagyobb rész leválasztását?
Létezik-e "csak" a 2/6-odra bejegyzett haszonélvezet, s mit jelent ez a gyakorlatban (osztatlan közös tulajdon esetén)? (Ők rendszerint ezt emlegetik)
Többségi tulajdonosként miről dönthetnek és miről nem (ahol nem elég a többségi szavazás)?
A Ptk. haszonélvezetről szóló része tulajdonrészre bejegyzett haszonélvezetet nem említ, illetve az 5:156 § alapján "(2) Haszonélvezettel terhelt jogot vagy követelést a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni." nem tehetik meg a 2. kérdésben említettet a haszonélvezet megszűnéséig?
A válasz(okat) előre is köszönöm, sokat segítene.
(Apám régen lemondott a telek feléről úgy, hogy majd a testvérei megteszik ugyanezt a részére. Ez nem történt meg, ezért tartunk most itt. Most pedig a saját felünkről túrnának ki, sokat jelentene, ha nem tehetnék meg, nekünk fontos, s megígértük apánknak, hogy nem hagyjuk veszni a házat.)
