Csökkenteni helyben maradva például úgy lehet, hogy hetente fél fokkal lejjebb a termosztátot, szellőztetés szigorúan öt perc kereszthuzat és nem félóra nyitott ablak, a zuhanyozást öt percre korlátozzuk, villanyt csak akkor és csak ott kapcsolunk ahol kell, izzót energiatakarékosra cserélünk, egyik szobát nem fűtjük, hálószobát eleve csak hűvösebbre, ilyenek. Ha van internet, akkor lehet ott filmeket nézni, TV-ből elég az alap (ha kell egyáltalán). Megosztani pl. úgy lehet, hogy rokon/barát/ismerős embert, szükség esetén akár ismeretlent is "befogadunk" alacsony bérleti díj plusz rezsifelezés mellett. Nagy családi ház egy szülő plusz 3 gyerekre igazából luxus, meg ne sértődj, nem általában és értelmetlenül luxus, csak éppen a te helyzetedben praktikusan az. Ki is lehet adni a teljes házat sokért (+ nagy rezsi) és bérelni egy kisebb lakást kevésért (+kisebb rezsi), a különbözet máris a gyerekekre költhető. Ha a munkahelyedhez/iskolájukhoz/tömegközlekedéshez közelebbi helyen bérelsz így, akkor rögtön nem kell a benzinre se olyan sokat költeni, ráadásul ha az odaút-hazaút mondjuk így félóra az eddigi másfél óra helyett, akkor máris nyertél naponta egy órát, együtt tölthető időre, pihenésre, hamarabb elvégzett házimunkára...
Egy nagy családi házban maradtunk, a rezsije 80/ hó. (gáz, víz, villany, kuka, biztosítás, tv, telefon) Gondoltam már arra, hogy elmegyünk egy kicsi albérletbe, de azt sem tudnám kihozni kevesebből a bérleti díj + rezsi együtt lenne ennyi. Télen kályhában fűtök innen-onnan kunyizott fával, hogy rásegítsünk a gázra, de max. 19 fok van. (Mellesleg apa lakáshasználati díjat kér!!!)
Kénytelen vagyok a gyerekeket kocsival hordani, onnan tekerni a melóba, mert nem tudnám megoldani, hogy időben mindenki beérjen. Ez havi 30. Egyébként olyan helyen lakunk, hogy a tömegközlekedés is lenne ennyi négyünknek.
Az iskolai költségeknél minden háromszorozódik, tehát ez kb. 7e/gyerek. Nem részletezem. Nem lehet kibújni alóla.
Tiltatni bírói határozattal lehet. Vagy végrehajtással, ha van végzés a gyt-ről. Azért az durva lenne, ha magánlevélre -akár ügyvéd által fogalmazottra-tiltanának...
Nem értem, hogy ez most mire válasz. Nagyon leegyszerűsítve úgy van az, hogy vagy van tartásdíj ÉS láthatás is szabályozva, vagy nincs szabályozva egyik se. Nem kérheted csak egyiknek a szabályozását. Illetve kérheted, ideiglenes/előzetes intézkedésként, de a házasság felbontását a bíró csak úgy zárhatja le, hogy mindkettőről rendelkezett. Vagy úgy, ahogy megállapodtatok, vagy ennek hiányában úgy ahogy legjobbnak látja.
Azt értem, hogy szerinted 100%-ban a másik a hunyó, de gondolom ő nem ért egyet veled, és nem azt mondta a bíróságon, hogy tisztelt bíróság, minden úgy van ahogy a felperes mondja. Ha pedig nem ugyanazt mondta amit te akkor a bírónak két össze nem egyeztethető állsápontból kellett valamit kihoznia. Olyasmit, amire amúgy is kötelezi a jog.
Ugye nem gondolod, hogy a bíróság igazságot szolgáltat? A jog igazából nem erre van. Az csak eldönt valami vitát valahogy.
Azért kell láthatási napokat meghatározni, mert másnap szétköltözhettek, és akkor nem kell újra csak ezért bíróságra menni.
A kapcsolattartás szabályozása nem arról szól, hogy mennyit tölhet a különélőnek minősülő szülő, tipikusan az apa, a gyerekeivel ha amúgy képesek érdemben megállapodni az anyával. Mert akkor amennyit csak akar, ugye. Ott lehet akár mindennap is. A szabályozás arra kell, hogy mik az elvben számon kérhető/kikényszeríthető kötelezettségek és jogok, ha nem sikerülne a szülők közti megegyezés. Ami válás után sajna elég gyakori.
Ha megfordítod, akkor amit mondasz, az olyan, mint ha az ex azt mondta volna, nem érti miért kell tartásdíjat meghatározni, hiszen együtt laktok, ő szokott bevásárolni is.
Még egy. Ha jól tudom, a bíróság nem simán a bejelentett jövedelem alapján dönti el a tartásdíjat, kivéve ha nincs más adat amiből kiindulhat. Ha például a bejelentett és az életvitelhez szükséges jövedelem nagyon messze van egymástól, akkor nem kell APEH/NAV feljelentés, elég igazolni a bíróság előtt, hogy apuka Mercivel jár, Boss cipőben és Armani öltönyben, továbbá Balin szokott nyaralni, és ez nem fedezhető minimálbérből.
Ha jól tudom.
Ráadásul prémium, osztalék, mittudomén is szolgálhat alapul, ha a bejelentett túl kevés.
Nem tudom, van neked ügyvéded? Mert ha igen, ezeket csak el kellene mondania neked...
Én nem szeretném most újrakezdeni a régi vitát, hogy anyuka mennyire vakargatja otthon a fenekét egy (vagy több) kisgyerekkel, amíg apuka halálra hajtja magát kis családjáért. És aztán a galád nőci még sörözni sem engedi el péntek este, hallatlan.
Kérdések:
1. Meg lett ez beszélve előre anyukával, hogy majd neki a gyereknevelés ezt fogja jelenteni (gyk: hogy egyedül kell helytállnia minden gyerekkel kapcsolatos dologban)?
2. Végig van az gondolva, hogy anyuka (esetleg) nem bírja és kidől?
Baromi jól el lehet ezen vitatkozgatni, csak épp nincsen értelme. Természetesen nem azt állítom, hogy az egyik vagy a másik véglet az oké, ezt egy szülőpárnak kell úgy elrendeznie, hogy az mindkettőnek élhető legyen.
Az apa szónál totál egyetértünk. Bár a hierarchiában elfoglalt helye, bevallom nem tudom hogyan keveredett ide.
Szívás, tudom. De eltekintve a nehéz pillanatoktól, nagyon sok boldogságot adnak a gyerekeim. Tudom, hogy mindenkinek a saját kertje a legzöldebb, de olyan okos és szép és jól nevelt és... gyerekeim vannak, hogy még soha, egyetlen percre sem bántam meg, hogy vannak. Valahol, ott belül tudom, hogy nem mi vagyunk az igazi vesztesei ennek a történetnek...
Az, amit leírtál, valahol nagyon rendben van. Én örülök neki, hogy hallottunk egy ilyen véleményt is. Szeretném neked elmondani, hogy mi itt nem arról beszélünk, ami a váláshoz vezetett, hanem arról, ami a gyt-t illeti a válás után.
1. A bíróság nem a jövedelem alapján állapítja meg a tartásdíj összegét? (Ha valaki osztályvezetőként minimálbérre volna bejelentve, akkor nem egyszerűen csak az adóhatósághoz kell fordulni?)
De, igen, a bíróság -sajnos- a bejelentett jövedelem után állapítja meg, ami gyakran fényévekre van a valós jövedelemtől.
De, igen, oda kellene fordulni, csak én megpróbálok még ebben a helyzetben is ember maradni és még nem vitt rá a lélek. (De talán a szükség majd odavisz.)
2. Ha egy pasi ilyen szemétül viselkedik, akkor hogyan nem derült ez ki az elmúlt tíz évben? (Ritkán szoktak negyvenen éves emberek pszichét váltani.)
Nem 10, hanem sokkal több. És hidd el, igen sok pasi pszichét vált 40 körül. Túl sok.
3. Amikor majd te "normális pasit" választassz legközelebb (mert az ember társas lény ugye) akkor azokat fogod előnyben részesíteni, akik azt mondják: "Bocs, de egy vasam sincs mert az ex+gyerektartás elvisz mindent ugye és rá se nagyon érek, mert ha szabadidőm van azt a gyerekeimmel töltöm!" ...? (Vagy netán te is úgy gondolod negyvenen évesen, hogy jár neked egy független, gazdag és csak téged imádó pasi - aki persze ritkán található a negyvenesek táborában?)
Igen, kimondottan olyan pasit szeretnék, akinek van gyereke és, aki gondoskodik is róla. Pont ilyet szeretnék, csak sajnos nem állnak sorban sem ilyenek sem olyanok :-)
Nehogy bárki félreértsen, kérdéseimben semmi prejudikáció nincs.
Vegyünk egy példát. (Ismerős, nem én!:))
Nettó jövedelem 175 ezer, valóságos. 3 gyerek után gyerektartás 70 ezer. Lakás rokoni jószolgálat miatt, de a teljes rezsi van. A maradék ugye erre megy el, aztán enni is kell, ruházkodás fél évente kínai piac. Gyerekeit napi rendszerességgel (nem kéthetente!), mert nagyon szereti őket.
Nem ismerős, én! Nettó: 160. Rezsi, tankolás, iskolai befizetések: 130. A maradékot be lehet osztani HÁROM fiúgyereknek ruhára, cipőre, szülinapra, zsebpénznek, osztálykirándulásra, stb. Enni már rég csak maradék (-15 kg), ruha zéró. Gyerek éjjel-nappal, mert ez van.
Az egyéni élethelyzeteket nehéz nevesíteni, de mondjuk szélsőséges példákkal azért megvílágítanám.
Élünk ugye egy anyagilag és egzisztenciálisan hihetetlenül feszített világban. Elvárás, hogy a család biztonságban legyen (ez ugye a nők elsőszámú lelki motivációja), gyermekvállalás szituban ezért a férfi szinte egyedül marad ezen feltétel biztosításában.
De elvárás, hogy hét-nulla-nullakor glédában álljon a kiskád mellett fürdetni, mert...
És amikor kell, a családi jármű is a kapuban legyen, mert ügyeletes oltás, orvos, védőnő, bölcsödei előmegbeszélés vagy bármi céljából neki is részt kell vállalni a feladatokból. (Teljesen "mellékesen" éppen próbálja egyébként összevakarni a napi betevőt. Ergo vagy szabira megy, vagy jóindulatú a főnök (egy darabig), vagy napi betevő összegszerűleg csökken.)
Néha anyuka nagyon megértő. Megérti, hogy apuka napi sok órában szeretné előteremteni. De azt nem érti meg, hogy az előteremtés után miért is nincs n-0 idő alatt apuka a lakásban, tehermentesíteni anyukát. És micsoda elvetemült dolog, amikor apuka péntek este összeesne és ha már otthon se egy megértő jó szó, akkor esetleg a barátokkal focizva (utána sörözve) összekaphatná magát. De nem mert anyuka micsodát gályázott a héten, ő nem napi fél órában fürdeti a csemetét, hanem egész álló nap, bele is rokkan. (Hogy aztán a játszótéren a többi anyukával elpanaszolják, hogy micsoda egy rettenetes és borzasztó életet élnek ők.)
Megint kérdések:
1. Meg lett ez beszélve előre apukával, hogy majd neki a párkapcsolat ezt fogja jelenteni?
2. Végig van az gondolva, hogy apuka (esetleg) nem bírja és kidől?
És nincs olyan, hogy többféle "apa" kifejezés. Mert ha apát szólítom, azt mondom, "figyelj, Józsi!" Ha viszont a gyerekhez beszélek azt mondom, "figyelj, apád..." Az a gyerek pedig nem debil, megérti (megértené), hogy az anyja párja az ő apja, anyjának Józsi, neki Apu. Helyette megérti, hogy apa egy alárendelt személy, aki a családi hierarchiában vahol úgy a semmiben kóvályog, és tulajdonképpen nincs is tisztelni mit rajta, hiszen se anya nem tiszteli, a nagyszülők is inkább csak :(, akkor ő mi a fészkes fenének figyelne arra, hogy ez a "lény" mit akar?
Tudomásul kéne venni, hogy a társadalmunk 98%-ka vesztes. Nem milliomos, nem olimpiai bajnok, nem celeb, nem nettó ingyenélő. Hanem a napi betévőért küzdő ember. Vagyis mi mind, minannyian. És tisztelni és becsülni kéne érte eegymást. De ehelyett vegzáljuk egymást, elvárásokat támasztunk és azokat aztán unos untalan a másik orrára koppintjuk. Nap mint nap.
Jaj, és nehogy félre tessenek érteni! Férfitársaim persze rászolgálnak gazdagon minderre. Ők sem készülnek fel mindarra ami rájuk vár, ők sem nevesítik, hogy számukra igazán mit is jelent mindaz, hogy párkapcsolat. Kényelmes vacsi, mossott ing, néha-néha nedves punci (bocs...) és hideg sör a meccs előtt, alatt.
De be kéne látni, hogy ez nem vezet ám messze, a szituáció (mindkét részről!) így nagyon el van ám cseszve! És az biztosan nem vezet a megoldáshoz, hogy mindenki csak a saját sérelmeit szajkózza.
Szerinted milyen feladatai vannak egy apának, és milyen kötöttséget lehet tőle elvárni?
(Amúgy "apa" és "apa" megszólítás között elég nagy különbség van, hiszen a gyereknek nem mondom azt, hogy majd Gyuszi (ie. az apja) megcsinálja. Ha úgy hívja valaki a párját apának, hogy a gyerekek ott sincsenek, hát az elég izé.)
Gyerekelhelyezésről, tartásdíjról van már (előzetes) döntés? Mert ha nincs, akkor minden eddig írt lépés stornó, akkor nincs mit végrehajtatni, nincs miért feljelenteni, nincs értelme levelet írni, akkor átmeneti időszak van és hatványozott szívás :(
Még egy (két) kérdés, ez(ek) teljesen általános(ak) és teoretikus(ak).
Vajon hány nő gondol arra előere, hogy amikor egy párkapcsolatból család lesz, akkor a gyereknek nem lecserélnie kellene az addigi párt?
Hány nő gondol arra, hogy "apa" nem egy anya, nem azokat a feladatokat kéne rábízni és nem azt a fajta kötöttséget elvárni tőle amit egy nőtől?
Hány nő gondol arra, hogy amikor először hívja (néhai) párját "apának", akkor végleg megszakadt a párkapcsolat és egy olyan valamivé alakul át, ami egy családban testvérek, szülők és gyerekek, nagyszülők és unokák között van, de nem SZEXUÁLISAN IS EGYMÁST VONZÓ PÁROK között?
1. A bíróság nem a jövedelem alapján állapítja meg a tartásdíj összegét? (Ha valaki osztályvezetőként minimálbérre volna bejelentve, akkor nem egyszerűen csak az adóhatósághoz kell fordulni?)
2. Ha egy pasi ilyen szemétül viselkedik, akkor hogyan nem derült ez ki az elmúlt tíz évben? (Ritkán szoktak negyvenen éves emberek pszichét váltani.)
3. Amikor majd te "normális pasit" választassz legközelebb (mert az ember társas lény ugye) akkor azokat fogod előnyben részesíteni, akik azt mondják: "Bocs, de egy vasam sincs mert az ex+gyerektartás elvisz mindent ugye és rá se nagyon érek, mert ha szabadidőm van azt a gyerekeimmel töltöm!" ...? (Vagy netán te is úgy gondolod negyvenen évesen, hogy jár neked egy független, gazdag és csak téged imádó pasi - aki persze ritkán található a negyvenesek táborában?)
Nehogy bárki félreértsen, kérdéseimben semmi prejudikáció nincs.
Vegyünk egy példát. (Ismerős, nem én!:))
Nettó jövedelem 175 ezer, valóságos. 3 gyerek után gyerektartás 70 ezer. Lakás rokoni jószolgálat miatt, de a teljes rezsi van. A maradék ugye erre megy el, aztán enni is kell, ruházkodás fél évente kínai piac. Gyerekeit napi rendszerességgel (nem kéthetente!), mert nagyon szereti őket.
Na, most erre, hogyan lehet új életet kezdeni? Milyen randi is végződik azzal, hogy "hú de jó fej vagy, bújjunk ágyba!"..?! És ő is csak egy szeretetteljes életre vágyok. De amikor hosszú évek után a 3 gyerek mellett nem negyedik, hanem sehányadik nem volt a sorban, akkor at mondta: "elég!" inkább egyedül, inkább nyomorogva, de a szeretetnélküli kötötség, köszi NEM! És nem új barátnő, meg új élet, meg új mifene.
pontosítok: aki benne él, fizeti a rezsit és állagmegóvásra is köteles, legalábbis nekem egyedül kellett fizetnem a locsolófej cseréjét, bár nem használom, mert a vízdíjat nem tudom kifizetni, hiába zártam el, folyatott, cserélni kellett
de a kommunális adó, amit a ház "birtoklása" miatt fizet évente az ember az önkormányzatnak, az közös költség, felesben fizettük.
Meglátásom szerint a mielőbbi megegyezés lehet a legjobb megoldás még akkor is, ha nem minden úgy alakul, ahogy az ember szeretné.... (persze fő dolgokból ne engedj)
Nálunk pl. viszonylag tűrhetően kommunikáltunk, míg a férjem ügyvédje nem volt a képben. Aztán már csak uszítás folyt. Érdekes, hogy ő ezt a módszert választotta. Az enyém a békés megállapdás híve sárdobálás nélkül.
Náluk minimum, hogy az "ellenséget" bármilyen ürüggyel, de 2-3 alkalommal fel kell jelenteni, hogy legyen mit felhozni ellene.
1) vagy közösen megállapodtok abban mennyit ér az egész lakás
2) felértékeltetitek (nekem 35ezerbe került a ház értékeltetése, max. 10 percet volt itt az ürge)
a megállapított ár felét kifizeted a férjednek - akár úgy, hogy lemondasz a gyerektartásról és az lesz a havi törlesztő.
A harmadik eset, ha nem tudtok megegyezni és peren belül a bíróság értékeli fel: ezt ne várjátok meg, rámegy minden pénzetek.
Nálunk is nagy a harc, de muszáj peren kívül megállapodni. Ha a bíróság dönt, az összes vagyon x százalékát be kell fizetni illetékként, ráadásul a bíróságon nem igazat, csak ítéletet hirdetnek. Attól függ milyen lábbal kel fel a bíró, rosszul járhatsz.
Én az első tárgyalásra nem tudtam elmenni, mert csütörtök délután jött a papír, hogy hétfőn lesz. (Kötelességük lenne 8 nappal előbb értesíteni.) Nem tudtam elhelyezni a két gyereket, suli, ovi már nem volt.
A férjem, aki amúgy rám se ....-ik, a tárgyalás után eljött, igaz csak a kapuig és azt mondta, egyezzünk meg!
Megúsztam a bírónőt,...... képzelhetitek milyen lehet, ha a férjem eljött utána!
Az első ügyvédem is rémhíreket mesélt, de amikor a második megtudta, hogy ki a bírónő, azt mondta dupla ár :)
Durva....görcsbe is ugrik a gyomrom, ha csak rá gondolok.....pedig nemsokára látjuk egymást :(
Az mi bírónk 13.000 ft-ot (!!!) ítélt gyerekenként ideiglenesen. Kíváncsi lennék ő mennyiből él... Pedig biztosan nem növi ki a cipőjét minden szezonban.
Exem szülei szeretik a gyerekeimet, ezért sok mindent elnézek nekik, de az már nekem is sok volt, hogy amikor nehezményeztem, hogy a drága a nőjét nyaraltatja, miközben a gyerekeit lesz@rja, azt mondták: joga van élni.
+ ezek a lakással kapcsolatos nagyobb költségek, amik a társasház egészét érintik, nem olyanok, mint hogy bent a lakásban festeni kell, mert lelaktuk.. :-/
Amikor majd eladjuk a lakást, úgyis a felét megkapja az árának, viszont az nem igazságos, hogy én többet költöttem rá olyan téren is, ami nem a mi lakáshasználatunkból ered..
Szerintem.
Kezdek elvágyni ebből a lakásból. :(((
Olyanról tud valaki, hogy ha hitel van, hogy számolják ki az összeget, amit ki kell fizetni, ha meg akarom vásárolni a tulajdonrész másik felét? Úgy saccperkábé érdekelne... Hátha lesz olyan munkám, hogy át tudnám vállalni a másik fél hiteltörlesztést is.
