Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Amit még nem írt az AS az az hogy nem az volt a gyakorlat célja hogy eltalálják e vagy sem. Szépen is néznénk ki ha az lenne a sikerélmény hogy egy álló bazi nagy vasat eltelálunk e vagy sem.
A Harpoonoknál azt tesztelték hogy a hálózat alapú hadviselés által egyszerre több különböző platformról ( felszíni hajók repülők ) hogyan tudják megoldani hogy a rakéták egyszerre érjenek a célhoz. Természetesen a rakétahordozók különböző irányból és távolságból indítottak mert hát így életszerű.
A lézer bombáknak meg van egy érdekes tulajdonsága. A vízfelszinen bizonyos hullámzásnál a céljel eltűnik , nem látja az irányítófej. Nem is a lézeres bombák voltak az érdekesek hanem hogy a hagyományosokkal hajigálni kezdtek az az több km távolságból egy meredek emelkedésben oldották hogy így maradjanak kívül a légvédelem hatókörén.
De ahogy mondtam korábban végülis a nagyvasat egyszerű fedélzeti ágyúkkal sűlyesztették el.
Itt is volt egy érdekesség ugyanis a céltávolság a lövegeknél 5+ Km volt és az volt a szabály , kikötés hogy a cél a vízvonal és nem a felépítmény.
kívül egy "apró" oka van még pedig hogy a bombák nagy része és az összes HARPOON gyakorló fejjel súlymakettel volt felszerelve pont aért hogy ne sűlyedjen el hamar.
Aha, erről nem írtak az Aranysasban, vagy átsiklottam felette. (kicsit én is furcsállottam persze, mert azért egy éles Harpoon is jó nagyot üt)
Ha a torpedó kontakt gyújtóval van szerelve akkor onnan is mehet a "gyújtás" de az is elég ha a víz jet ahogy a koreai hajónál is alúlról megroppantja a hajótestet. Ilyenkor csövek vezetékek törnek folynak gyulladnak, plusz ha még valamelyik fegyvert vagy raktárát éri a szerencsés találatakkor meg pláne.
Csak egy érdekes infó amin érdemes elgondolkodni. Most a RIMPAC 2010 es gyakorlaton a fő célpont egy "anyahajó" volt a korábbi New Orleans. A hajóból kiépítették a meghajtást de mivel valós célnak szánták így a vízzáró falak nem csak benne maradtak hanem be is voltak zárva. A hajó jól bírta a HARPOON MAVERICK és BOMBATALÁLATOKAT ami nem is csoda mert hát nem volt robbanóanyag bennük csak súlymakett. Azonban a lövészet végén a hajót a felszíni egységek fedélzeti ágyúinak ( 76-127 mm ) a vízvonalra leadott lövései sűlyesztették el.
Tehát még csak nem is egy torpedó vagy több hanem sokkal kissebb lövedékek.
Mindkét esetben fedélzeti robbanás volt, amit a torpedó nem tud...
A víz alatti robbanás esetén ezzel szemben elenyésző a tűz kialakulásának valószínűsége. Hacsak nem a hajótestre akasztgatják fel a rakettákat. Ami ugye nem így van.
RIMPAC 2010. A korábbi New Orleans volt kiszemelve hogy kimondottan célhajóként funkcionáljon. Mielött odavontatták nem hogy az aszbesztot meg olajat meg minden egyebet el kellett távolítaniuk de még a festék nagyrészét is kívül belül mert hogy ólomtartalmú és a zöldek szerint az nem mehet a tengerbe.
A hajóra lőttek HARPOON-t garmadával és hagyományos valamint lézerbombéákkal is dolgoztak rá és valóban még ez után is vígan úszott. Ennek az erős konstrukción kívül egy "apró" oka van még pedig hogy a bombák nagy része és az összes HARPOON gyakorló fejjel súlymakettel volt felszerelve pont aért hogy ne sűlyedjen el hamar. Aztán a végső felvonásban nyolc felszíni egység vette ágyútűz alá és ez volt mi megborította a hajót.
Tehát így érthető hogy miért birta annyira a Plieur által is említett "nem volt benne semmi éghető" mellékszál mellett.
Ezt nem venném készpénznek,ugyanis elnézve pld a New Orleans elsülyesztését, hiányoznak róla a fontosabb kellékek: gépek, üzemanyag, lőszer, tehát az ami igazán katasztrófális hatással járna. Csak emlékeztetőűl mire képes egy egyszerű sima baleset:
Egen, bár az orosz rakétákról kevesen tudunk e tekintetben. Gondolom egy szuperszónikus, nagyobb robbanófejű rakéta, egy pár Sunburn vagy Yakhont már sokkal gázosabb.
Ja és most olvastam, készen van az általunk már itt is tárgyalt kínai CVN gyilkos ballisztikus rakéta! Állítólag tesztelték a kínaiak és rá tudták vezetni egy úszó célra.
tekintve az elmúlt háborúkat, felszíni találattól visoznylag ritkán sülyledt el hajó (persze, viszonyítás mértéke) - Yorktown, Bismarck is úszóképes maradt...
A 7. flottában a CVN mellett van 7 romboló és két cirkáló. Még ha mindegyik egy Seahawk is lenne, az akkor is 9 helikopter, plusz a CVN saját wingje, a CVW-5 speciális wing, 150%-os feltöltöttséggel, ez + 12 helikoptert jelent kb.
A terep ott pedig kifejezetten kedvez a P-3-asoknak és P-8-asoknak, felszállhatnak Tajvanról, Okinawáról és Japánból is.
Három régi helikopterhordozót raktak ki csalinak, az Arleigh Burkék megszórták Harpoon-al (3-4 db), utána F-18-asok szálltak fel és kapott még annyit, és nem süllyedt el. Az F-18-asok közelebb mentek és megdolgozták Maverick-ekkel, még mindig a felszínen maradt a hajó. Végül a résztvevők nagy örömére a felszíni hajók közel mehettek és szétágyúzták a helikopterhordozót, mely végül öt kilométeres hullámsírba süllyedt.
Szóval egy nagy teknő iszonyat sokat kibír, pedig a Harpoon 220 kilós robbanófeje sem piskóta.
Az "okosok" ( captain és attól fölfele ) nállunk azt mondják hogy egy Poseidon három Orionnal ér fel.
Ezzel nekem mindig az a problémám, mint az összes ilyen "egy modernebb 10 régit vált ki, kisebb, olcsóbb, hatékonyabb" dologgal, hogy lehet, hogy egy Poseidon 3 Orionnal ér fel, de egy Poseidon nem tud egyszerre 3 helyen lenni, 3 Orion meg igen...
"Itt most a 688-asokról beszéltünk, de azért ott vannak a Seahawkok a rombolókról, cirkálókról és a hordozóról"
ASeahawkból nem mindenkinek van és ha a legjobb felállást vesszük akkor van kettő a fedélzeten. HA !!!!! jó az idő akkor az egyik felküldve a másik készenlétben Egyetlen esély a tisztességes felderítésre ha agyonbólyázod a felvonulási utadat. Ehez viszont akkor a gyárnak éjjel nappal nyomnia kell és új államkötvényeket kell kibocsájtani.
Manapság a tengók még mindíg igen komoly veszélyt és megoldatlan problémát jelentenek.
A fő problémát így fogalmazhatjuk meg
Amit nem látsz azt nem tudod eltalálni. Viszont amit nem látsz az el tud téged találni.
És hozzá teszem hogy amit nem látsz attól félsz és ezért rentgeteget teszel fölöslegesen ellene vagy éppen e miatt hibázol.
"Egyébként a Poseidonokon kívül elég nagy leépülést látok ASW dolgokban az USN-nél:"
Az "okosok" ( captain és attól fölfele ) nállunk azt mondják hogy egy Poseidon három Orionnal ér fel. Ezen kívül mind a felszíni hajókon mind a heliken a szenzorok egy új generációja állt áll rendszerbe. Az USN és a világ ezen felén ilyen jelenség nem tapasztalható de az EU ban annál inkább.
"- Az Arleigh Burke rombolókon a FlightIIA verziótól nincs vontatott szonár"
Van nekik más. De még nem döntötték el hogy bevált e vagy sem.
"Hordozót nem-nuki torpedóval nem fog elsüllyeszteni. Megálltani is csak fatális nagy mázlival. Inkább lassítani tudja. "
A Délkoreai korvettet egy 200 kg os harcirészű torpedó kettészelte. Pont a gépháznál ( paszív szonáros önirányítás ). Ha a CV-nek csak egy csavarját tengelyét vágja gajra egy szem torpedó ( már pedig képes rá ) akkor az azonnal "misson kill" és irány vissza a kikötőbe rosszabb esetbe Pearle be mert csak ott tudják megjavítani.
Azonban ha a torpedó aktív szonáros irányítással rendelkezik akkor általában megadható neki hogy a hajótest mely részét támadja. Általában az első vagy első kettő ha nagyobb hajóra lőnek a hajó tatrészére van állítva mert valszeg úgy is menekülöre fogja vagyis az lesz a legközelebbi és igen érzékeny része. Egy ott bekapott találat csökkenti vagy kinyírja a hajó sebességét kormányozhatóságát.
De jelen esetünkben is bár igen erős "gerince" van a CV nek de bizony keményen belevág a "jet" és egy hadihajón minden hely tele van érzékeny vagy gyúlékony anyagokkal.
Anno az HMS Sheffield is másodlagos károk miatt sűlyedt el és nem a robbanófej miatt ami fel sem robbant.
Haditengerészeti szakembert még nem hallottam azzal kapcsolatban kétségeket megfogalmazni hogy egy US CV elsűlyeszthető e vagy nem. Pláne a tengósokat.
"Megjegyzem, addig jó, amíg mindenki hisz abban a legendában, hogy egy hordozó " nem éppen torpedók elleni harcra van tervezve".
Legalábbis felettébb gyanúsnak tartom, hogy - miközben a légvédelem képes a hangesbesség körüli-feletti, 40-50 mm-es akármi ellen hatásosan védekezni - a köztudatban semmi sincs a víz alatti világról. Mánpedig ugye a hordozó körüli világnak pont a fele van a víz alatt..."
A helyzet az hogy a ladik akkora hogy a hagyományos csalik egyszerűen képtelenek elfedni a torpedó elöl. Amire képes az a nagy sebesség de az is 30-32 kts ami már nem elég csak időhúzásra. Illetve arra sem ha közelről adják le a salvót.
Tartok tőle hamarosan lesz alkalmunk megtudni hogy ezek a nagy laposak hogy bírják a kiképzést.
Mostanában amúgy több cég is jelentkezett új generációs torpedó védelmi rendszerekkel. Majd meglátjuk.
Itt most a 688-asokról beszéltünk, de azért ott vannak a Seahawkok a rombolókról, cirkálókról és a hordozóról, a Poseidonok pedig a szárazföldi bázisokról. Hacsak nem valami PH szerű orvtámadás készülne és az USN kiszagolja a balhét, tele lesz a környék ASW légierővel is.
Egyébként a Poseidonokon kívül elég nagy leépülést látok ASW dolgokban az USN-nél:
- az S-3 Viking hajófedélzeti ASW gépeket kivonták, tudtommal nincs helyettük semmi (bár gondolom balhé esetén váltótípus hiányában reaktiválnák őket) - azért mégiscsak hamarabb eljut gyanús helyekre, mint a helik - Az Arleigh Burke rombolókon a FlightIIA verziótól nincs vontatott szonár - Poseidonból még viszonylag kevés épült
Úgy tudom, hogy a passzív (mindenféle hálók és keretek a vízvonal alatt) viszonylag hamar elvetették, sok volt vele a probléma. Valahol hallottam, hogy készül egy víz alatti CIWS, ami 50-100 m-re fel tudná robbantani a torpedót, nem tudom, lett-e belőle valami. Csalirendszerek viszont már elég komolyak vannak, melyek a vetőcsövekből indíthatóak.
De még mindig a legjobb torpedó elleni védelem, ha kilövöd a tengót, mielőtt közel érhetne :)
Hordozót nem-nuki torpedóval nem fog elsüllyeszteni. Megálltani is csak fatális nagy mázlival. Inkább lassítani tudja.
Megjegyzem, addig jó, amíg mindenki hisz abban a legendában, hogy egy hordozó " nem éppen torpedók elleni harcra van tervezve".
Legalábbis felettébb gyanúsnak tartom, hogy - miközben a légvédelem képes a hangesbesség körüli-feletti, 40-50 mm-es akármi ellen hatásosan védekezni - a köztudatban semmi sincs a víz alatti világról. Mánpedig ugye a hordozó körüli világnak pont a fele van a víz alatt...
Amennyiben a 688 as a CVBG elött söpröget úgy kénytelen átlagban gyorsabban haladni mint a flottakötelék. Az pedig a 2025 kts sebességgel közlekedik. Neki ennél gyorsabban kell átlagban mennie mert jobbra ballra kitér megáll fülel. Rohanok fülelek rohanok fülelek. Ez a módi. Kivéve ha több tengó van mint kettő vagy pedig a kutatási terület ( ami megegyezik a flotta vonulási tervével ) le van szűkítve. Ebben az esetben egy előrerohan megáll fülel. A másik rohan előre meg áll fülel. A tengó biztosítás akkor igazán hatékony ha a CVBG egy járőrútvonalon mozog pl az Arab öböl környékén és a tengóknak irányokat kell fedezniük. Így is használják őket, mert a CV-k sebessége miatt a D/E vagy a nuki ellenséges tengóknak rá kell kapcsolniuk hogy pozícióba kerüljenek. Ezt akkor teszik amikor a flottacsoort éppen a tatját mutatja mert akkor van a legnagyobb esély hogy őt nem hallják meg. Mondjuk a vontatott szonárt meg erre találták ki.
A dolog összetett és a technikán, tudáson, motiváción kívül még ma is jelentős tétel a képletben a SZERENCSE.
Ez ellen meg sem felkészülni sem védekezni nem lehet.
"az, hogy rá tud lőni a célra, az mennyire jelent találatot is?"
A dolog egy többismeretlenes egyenlethez hasonló. Nagyon sok mindentől füg.
Milyen torpedóval milyen tűzvezető rendszerrel. Milyen hajóra milyen sebességnél milyen távolságról, milyen hőmérsékletű, mélységű, összetételű, áramlású vízben stb stb stb.
Ha kamikaze stílusban megy a dolog , az az a kapitánynak meg van mondva hogy MINDENÁRON találja el , és ehez megkapja a legfejletteb önirányitott torpedókat akkor kegyetlen zavart tud okozni. Ha a kisérők nem veszik észre akkor nekiküldi a salvot a CV -nek ami nem éppen torpedók elleni harcra van tervezve.
De ha a kisérőknek küldi neki a torpedót akkor azok is kénytelenek megfordulni, menekülni időt nyerni a zavaráshoz ellentevékenységhez. Ha rossz szeles idő van akkor a kopterek sem segítenek a felszíni egységek ki vannak szolgáltatva.
A véleményem az hogy a jelenlegi technikával minimum "mission kill" találatot érne el de a sülyesztés sem kizárt. Ráadásúl mivel úgy is egérfogóban van így már tüzelni fog mindenkire mindenhol.
De a pakliban az is benne van hogy bepánikol pl egy blöffnek. Ilyen az amikor kifut a flotta a kikötőböl és a tengóvadász egységek aktívan szonározva hirtelen nagy sebességre kapcsolva elkezdenek a szélrózsa minden irányába száguldani. Ebből ott lent teazt hallod hogy valaki nagyjából vagy pontosan feléd aktívozik és rákapcsolt. Az az már nem csak "fishing"-el hanem támad is. Ha a rizses kapitány nem elég merész és betojik akkor már ebből a távolságból tüzelni fog vagy pedig menekülőre fogja.
