Nem öncélú volt, félvezető kutatáshoz, gyártáshoz képeztek mérnököket. Csak éppen nem lett semmi a hazai félvezetőgyártásból. :-) Lehetett választani, hogy megyek külföldre (lett volna állásom a Fermi Lab-ban Chicago mellett), vagy a kfki-ba (egyben szegénységi fogadalom) vagy az iparba. Maradtam, találtam jó fejlesztő munkahelyet, aztán - amilyen hamar lehetett - saját céget indítottam.
Ez volt a neve: Híradástechnika szak, B tagozat, Műszaki fizika. 15 embernek nem hoztak létre külön kart. A 2. évben a matematikából legjobb hallgatókból válogatták össze. Az elképzelés olyan képzés volt, amely félvezető tervezéshez alkalmas. Mikor a többiek már főleg gyakorlati tárgyakat tanultak, nekünk maradt elméleti jellegű, pl. analízis, sztochasztikus folyamatok, kvantumfizika, szilárdtestfizika. Ezekből az előadásokat is kis tantermekben tartották, nem a nagy előadókban, mivel az évfolyam többsége ezeket nem tanulta.
Hát érdekes kombinációk.. villamosmérnöki szakon belül, ráadásul hiradástechnikain, műszaki fizika, szilárdtestfizika. Ez kb. olyan, hogy ilyen dolgokhoz értenek épp az itt dolgozó tanáraink, szögeljünk össze beleőle valami kari szakirányt, mert az kell.
"Az Egyetem 1987-ben létrehozta a Természet- és Társadalomtudományi Kart (TTTK)."
"Idővel a természettudományi, ill. társadalomtudományi részeknek a saját szakokban is megnyilvánuló önálló ereje, a kétféle területet képviselő egységek egyre növekvő súlya a hazai oktatásban és kutatásban, a kar szétválását tették szükségessé. Így a TTTK bázisán két új kar jött létre: a Természettudományi Kar (TTK), valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)."
Munka szerint sose foglalkoztam fizikával, nagyrészt elfelejtettem, csak azóta is érdekel. Áramkör tervezéssel, meg embedded uC programozással foglalkozom.
Nem, villamosmérnök. Híradástechnika szak, azon belül volt egy spec kis létszámú képzés, műszaki fizika. Több matematika és fizika volt, mint a normál képzésben, különösen szilárdtestfizika.
Elég szemléletes, miért nem. Nézzük két vektorral. A szorzat tekinthető úgy, hogy a nagysága terület, az iránya a terület síkjára merőleges.
Na most, egy A vektort végtelen sok olyan B vektorral szorozhatsz meg, hogy ugyanazt a C vektort eredményezze. (a C csak a terület nagyságát és síkját tartalmazza, az alakját nem)
Értelemszerű emiatt, hogy ha A-t és C-t ismered, nem tudsz egy bizonyos B-t visszakapni belőlük.
Pont azt írtam, hogy a tömeg az egyenleteid átrendezésével kiesik, tehát nem hibatényező.
A madzag 82cm hosszú vékony damil a végén fém horoggal.
Ha a repülőt ráteszem és ellököm, akkor ellipszis alakú pályára megy és elkezd körbe forogni a damil körül.
Megpróbálok pl. egy teniszlabdát rátenni a horogra, hátha akkor kiderül, hogy mekkorát és merre kell löknöm, hogy körpályán maradjon, de nem ígérek gyors eredményt, most tűzoltásokra van szükség más területeken.
Nem bírtam ki, számoltam és játszottam még kicsit.
Először a számolás. 60 centiméter hosszú kötélre, különböző szögekre a
- kerületi sebesség (m/s-ban és km/h-ban is) - a szögsebesség
- a frekvencia (fordulatszám), azaz az egy másodperc alatt megtett fordulatok száma
- a periódusidő, azaz ennyi idő kell egy fordulathoz
Ugyanez 100 cm-re:
Ki is próbáltam, és ezt a módszert tulajdonképpen neked is ajánlom a repülődhöz. Egy dugasztáp (telefontölő-szerű cucc) akad a kezem ügyébe. Lemértem 60 cm-t, ott megfogtam a drótját, és lelógatva elkezdtem a kezemet finoman mozgatva körpályára állítani. Nem nehéz. Stopperrel mértem az időt, szemre néztem a szöget. Nem teljesen stimmelt, de kb. ott van: 30-40 fok lehetett a szög (és ennek a mérése volt a legpontatlanabb), és 1,3 s volt a periódusidő (30 fordulat 39 mp. alatt). Inkább 1,4 kellett volna legyen, de szerintem bőven mérési pontatlanságon belül volt az eredmény.
Próbáld te is így, kézben tartva, hátha. Minél hosszabb a kötél, annál kisebb kell legyen a szögsebesség.
Adtam egy összefüggést a kötél hossza, a sebesség, a szög és a g (kvázi konstans) között. Válassz egy szimpatikus kötélhosszt és egy szimpatikus szöget, ahhoz határozd meg a v-t és lökd meg érintő irányban olyan szögnél akkora sebességgel és körpályán fog mozogni, a tömegtől függetlenül.
Ha jól számolom, 1 m hosszú kötél esetén 30 fokra kitérítve a helyes kezdősebesség kb. 1,7 m/s, azaz 6 km/h.
Persze ez ideális állapot, ha nincs légellenállás, súrlódás, ilyesmi. Kísérletezhetsz is. Köss valami kicsit és nehezet (hogy a légellenállás kevésbé zavarjon) egy plafonra rögzített kötélre (és lehetőleg lyukasat, hogy ne az legyen, hogy elszabadul és kiviszi az ablakot vagy valaki szemét). Feszítsd meg a kötelet, térítsd ki, lökd meg érintő irányba. Találd meg a jó sebességet, aminél körpályán marad, aminek lassan (légellenállás, súrlódás) csökken az átmérője. Minél kisebb szögből indulsz, annál kisebb kezdősebesség kell. Akkor jó, ha kb. vízszintes síkban kering.
A gyenge motor jó esetben arra lehet elég, hogy a légellenállást kompenzálja. Semmiképp nem próbálkoznék 1,5 V-nál nagyobb feszültséggel, kis pech és felgyújtod a LiIon akkut, amit aztán nem sok esélyed van eloltani.
Oké, mindaz, amit leírtam, elmélet, amit nem próbáltam ki. Ki kéne próbálni, de nem hozzá most érkezésem...
Köszönöm, tehát a képletedben m-el jelzett tömeg nem fontos, illetve kiesik?
"ha a repülőd motorja v sebességgel képes a repülőt vinni úgy, hogy közben felülről lóg, akkor a fenti képlettel megválasztva a kötél hosszát és a szöget, körpályán fog maradni.
A helyzet az, hogy felülről nyugalmi állapotban lóg, ha bekapcsolom a motort, csak a szalagot lebegteti, de azt se teljesen, csak kb. kétharmad hosszan, a szalag vége már lelóg.
A rossz hír tehát az, hogy a v sebesség az lényegében nulla, nem képes álló helyzetből elindulni. Valószínűleg ezt tudja a gyűrtó, ezért írta a leírásban, hogy a gépet bekapcsolás után gyengéd mozdulattal kell kézzel körpályára küldeni.
A jó hír az, hogy a gép bekapcsolt motornál nem kezd egyetlen irányba se elforogni, tehát valóban tökéletes egyensúlyban van.
A korábban írt kődarab keringetésnél a kő az rá van kötve a madzagra, kényszerítve van a körmozgásra.
Ez a repülő a madzagon egy csapágynak tekinthető megoldásra van felfüggesztve, tehát egy ponton van rögzítve, de szabadon foroghat.
Valószínűleg ezért kezdett hintázni, amikor a leírás szerint gyendéd mozdulattal elindítottam, mert nincs v sebesség, így a képletedben szereplő (m x g) a domináns, és így sima ingaként vissza akar térni a középponti nyugalmi helyzetbe.
Mivel új elemmel lett indítva, és az elemtartóban egyetlen AA elemnek van helye, azon agyalok, ha a 1,5V-os AA elemet és 3,7V-os Lion akkura cserélem, akkor azzal elérhető lesz-e a kívánt sebesség elérése, vagy csak tönkreteszem a motort?
Éppen azért nem, mert van elektromos komponens is. De most úgy teszünk, mintha a borostyánkövet nem találták volna meg, Másrészt a tömeg helyes megválasztásával a mágneses erő kikompenzálható?
