Tizennyolc olyan halfaj jelent meg a brit partok közelében az elmúlt húsz évben, amelyek korábban sosem fordultak elő a térségben. A tudósok szerint az új otthont kereső hidegvérű állatok rajzása is egy bizonyíték a globális felmelegedésre.
(Journal of MBA alapján: Magyar Hírlap)
Az előrejelzés nem fapados extrapoláció alapján készült, hanem komplex modellek alapján. Újabb modellek már 8 fokos emelkedést is jósolnak.
A www.eghajlatvaltozas.hu oldalon valahol talalsz reszletesebb ismertetéseket is az IPCC jelentésről, de akár az egész jelentést is letöltheted az IPCC honlapjáról...
Megnéztem Zágoni mester honlapján az általad emlegetett linket (http://hps.elte.hu/~zagoni/chat.htm ) ,
az ott található görbéket és a magyarázatot. Egyenlőre még nem érzem magam teljesen meggyőzve, első
ránézésre meglehetősen önkényesnek tünik a természeti és emberi tényezőkre való szétbontás. A 3. ábrán
a piros vonallal jelzett mért hőmérsékletváltozás gondolom stimmel, én is egy ehhez hasonló ábrára
emlékezve írtam le a (45)-beli megállapításaimat. Ezeken is jól látszik a 3 általam említett szakasz,
a 40-es évek közepéig tartó (én előbb 30-as éveket írtam,de vszínűleg rosszul emlékeztem) kb 0.5 fokos
növekedés, aztán egy 30 éves stagnálás, majd ismét növekedés.
Az alapvető problémám a b. ábrán szürkével jelzett antropgenetic (emberi hatás modellezése) grafikonnal
van. A modellből úgy tűnik, hogy 1970-ig az emberi hatás 0 volt, majd utána meredeken növekvő, míg
ha a széndioxidkoncentráció növekedését nézzük (ami sajnos itt nincs ábrázolva), az már a 30-40-es
évektől meredeken nőtt a 70-es évekig is, semmi sem indokolja, hogy ebben az időben az emberi hatás
nulla legyen. Igy persze a természet okozta hatás, ami feltehetőleg a mért és az emberi hatás
különbsége az ötvenes években enyhén pozitív lesz, ami pont ellentéte az én állításomnak. Még az sem
teljesen világos, az emberi hatás hogy lehet enyhén negatív a 40-es évek végén a (b) ábrán.
Az (a) ábrán látható modellben a természetes erők nem okoznak hőmérsékletnövekedést az utóbbi 20-30
évben, ezért az utolsó 30 év 0.5 fok körüli növekedését teljes mértékben az üvegházhatásnak tulajdonítja.
E modell alapján számolják gondolom a század végéig a 3-6 fokos melegedést. Ha viszont azt feltételezzük,
hogy az utóbbi időben pl csak a felét okozta a felmelegedésnek az üvegházhatás, a másik fele meg
természetes, akkor mindjárt csak feleannyi felmelegedés várható a következő száz évben ,mint az ábrákból
extrapolálható lenne.
Gondolom még sokféle modellt lehetne felállítani, és mondenki megtalálhatja a neki tetszőt.
Zágoni Miklós elég részletesen ismerteti az IPCC ezzel kapcsolatos modelleit és az abból levonható következtetéseket.
Valahol a honlapon elérhető az IPCC jelentés részletes ismertetése is, de most nincs időm kikeresni...
A probléma csak az, hogy ezt az elmúlt 150 évi növekedést szvsz. legalább két tényezo eredoje okozza.
Ha megnézi az ember a homérséklet változását az utóbbi 150 évben, akkor 1870 és 1930 között talál
egy kb 0.5 fokos növekedést, ami nem indokolható a széndioxidkoncentráció változásával. 1930 és
1970 között a homérséklet gyakorlatilag stagnált vagy kis mértékben csökkent, miközben a széndioxid
koncentráció jelentosen növekedett. Az 1970-es évek óta pedig van egy 0.3-0.5 fokos növekedés a
homérsékletben, és a széndioxid koncentráció is nott. Ebbol a felületes szemlélo arra következtethet,
hogy legalább 2 különbözo folyamat eredményeként jött létre a homérsékletnövekedés. Az egyik a
széndioxidkoncentráció változása okozta üvegházhatás, ami monoton növekvo és feltehetoleg arányos
a szédioxidkoncentráció változásával, a másik pedig egy ettol független ingadozás, ami a 19. század
végi 20. század eleji homérsékletnövekedést, majd a 1930- 1970 közötti homérsékletcsökkenést (az
üvegházhatással együtt stagnálást) okozta. Hogy jelenleg ez az üvegházhatástól független homérsékletingadozás
pozitív vagy negatív, azt gondolom senki sen tudja (legfeljebb maga az éghajlatváltozás vagy a
nickje:). Még nem nagyon láttam olyan cikket, amiben más tényezot is figyelembe vettek volna
az üvegházhatáson kívül, így könnyen tévesek lehetnek azok homérsékleti extrapolációk, amik csak
az üvegházhatásnak tulajdonítják a homérsékletnövekedést (különösen azok, amelye az utóbbi 10-20
év homérsékleteibol akarnak extrapolálni).
Egyes kutatók szerint a hatalmas tömb a globális felmelegedés miatt vált le az Antarktiszról
Az elmúlt egy hét alatt két hatalmas jégtábla vált le az Antarktiszról. A jelenség egyes szakértők szerint normálisnak tekinthető, míg mások a globális felmelegedést okolják a történtekért.
Újabb hatalmas (C 19-nek elnevezett) jéghegy vált le az antarktiszi jégtömeg Ross-talapzatáról. A Wisconsini Egyetem (UW) közreműködésével működtetett antarktiszi meteorológiai kutatóközpont (AMRC) munkatársai pénteken készült műholdfelvételek nyomán állapították meg, hogy a mostani jégtömb több mint kétszáz kilométer hosszú és közel kétszer akkora, mint az egy héttel korábban leszakadt, 76 kilométer hosszú, átlagosan 7,4 kilométer széles C18 nevű jéghegy.
A tömb leválása nem lepte meg az AMRC szakembereit. Charles Stearns, az intézet vezető kutatója szerint az antarktiszi kontinentális talapzatról a vékonyabb jég időről időre a vastagabb rétegekbe csúszik, amely a tömbök letöredezését okozza. A most leszakadt darab a leválás előtt harminc évig volt mozgásban - tette hozzá, az UW hetilapjaként megjelenő Wisconsin Weeknek nyilatkozva.
Számos klimatológus szerint világszerte a globális felmelegedés okolható azért, hogy az utóbbi években egyre gyakrabban válnak le jégtömbök az Antarktiszról. Ha ez a tézis a helytálló, akkor a déli kontinenset borító jég olvadása nyomán megváltozhatnak a tengeri áramlatok és a globális éghajlat is, azzal együtt, hogy az antarktiszi jégből kiolvadó víz jelentősen megemelheti az óceánok és tengerek vízszintjét. Mindemellett, ha a globális hőmérséklet-emelkedés folytatódik, akkor az antarktiszi jég törékennyé válhat, ezért a jövőben újabb jégtömbök leszakadására kell számítani.
A felfedezések híre alig egy hónappal azután érkezett, hogy az Antarktiszról egy országnyi jégdarab vált le. Amint arról beszámoltunk, az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC) március végén jelentette, hogy a Larsen B-22-nek nevezett, a Csendes-óceántól délre eső Amundsen-tengeren januárban elszabadult és sok ezer darabra tört jégtömb már az Atlanti-óceán déli részén, a Weddel-tengeren sodródik. Az eredetileg 64 kilométer széles és 85 kilométer hosszú, ám az olvadás miatt folyamatosan csökkenő méretű monstrum leszakadása pillanatában 5538 négyzetkilométer területet borított be, vagyis kilencszer volt nagyobb Szingapúrnál.
Igazad van, tényleg jó lenne egy ilyen statisztika.
Persze az sincs kizárva, hogy tényleg globálisan melegedünk, csak persze senki se tudja, hogy mennyire
Ezzel kapcsolatban már jelentek meg friss tanulmányok. az IPCC 3. jelentése szerint az elmúlt 150 évben 0,6 C fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet. A magyar éghajlatkutatók tavaly ősszel kiadott jelentése szintén 0,68 C fokos emelkedést mutat az elmúlt száz évre.
Nézz körül a www.mtvsz.hu/klima/ ill. a www.eghajlatvaltozas.hu oldalakon....
Nagyon érdekesek ezek a leváló jéghegyek, csak azt hiányolom, hogy semmi olyan statisztikát nem
közölnek, hogy az utóbbi 10-20 évben mennyivel volt több a leváló jéghegyek tömege, mint az azt
megelőző időszakban.
Ha az ember megkisérel utánaszámolni, akkor 13 millió km2 és pl 700 mm éves csapadékot feltételezve
arra az eredményre jut, hogy évente átlag 90000 km2 100 méter vastagságú jégmezőnek kell leválnia
ahhoz, hogy az Antarktisz jégtakarója változtlan vastagságú maradjon (az adott hőmérsékleti viszonyok
mellett a párolgás és olvadás feltehetőleg elhanyagolható). Az is lehet, hogy ezek a jégmezők nem
egyenletesen válnak le, hanem a hidegebb időszakokban semmi, aztán egy picivel melegebb időkben
évi többszázezer négyzetkilométer. Persze az sincs kizárva, hogy tényleg globálisan melegedünk, csak
persze senki se tudja, hogy mennyire.
Ahogy márciusban is, újabb hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszról - jelentették amerikai kutatók
Hatalmas jégzátony vált le ismét az Antarktiszról. A tengerbe sodródó óriási - 500 négyzetkilométeres - kiterjedésű jégtömb leválását tegnap késő este jelentették be amerikai tudósok. A kutatók a bejelentéssel egyidőben hangsúlyozták, hogy a jelenség a globális felmelegedés felgyorsulására utal.
Ráadásul ma már nem lehet egyedi jelenségről beszélni. Márciusban már levált az Antarktiszról a Larsen jégzátony, amely szintén óriási kiterjedésű jégtömb.
A Ross jégzátonyról levált hatalmas jégtömbre (kb. New York City nagyságával megegyező méretű) egy állami sarkköri megfigyeléseket végző kutatóintézetben lettek figyelmesek, amikor május 5-ei katonai műholdfelvételeket vizsgáltak - egészen más céllal. A felvételeken a jégtömb már elsodródott a zátonytól, ezért valószínűleg már egy-két hete elszakadhatott le arról.
A tudósok úgy vélik, hogy a márciusi és a
most bekövetkezett hatalmas jéghegy leszakadás egyaránt a globális felmelegedés hírnökei. A jégsapkák megolvadása az üvegházhatású gázok kibocsátásának eredménye, amelyek a globális felmelegedést okozzák.
A tudósok egyetértenek abban, hogy a gleccserek elsőként jelzik a hőmérséklet emelkedését. Így az antarktiszi jégpáncél töredezése intő jel arra, hogy az eddigi gyakorlattal a légszennyezés terén szakítanunk kell, ha az óceánszint emelkedését el akarjuk kerülni.
(Reuters)
Sok szeretettel meghívunk mindenkit a Védegylet Tanulókörének októberi összejövetelére!
Idopont: 2001. október 4., csütörtök, 16.30
Helyszín: Helikon Könyvesház, VI. Bajcsy-Zsilinszky út 37.
(1 perc séta az Arany János utcai metrómegállótól)
Témánk ez alkalommal az egyik legfontosabb környezeti probléma, a GLOBÁLIS
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: Milyen következményekkel jár(hat)? Hogyan fogja érinteni hazánkat? Mit tehetünk a katasztrófa elkerülése érdekében?
A rövid, problémafelveto eloadásokat beszélgetés illetve vita követi.
Meghívott vendégeink a kérdés legavatottabb hazai szakértoi közül kerültek ki.
Eloadók:
- MIKA JÁNOS (Országos Meteorológiai Szolgálat)
Az éghajlatváltozás meteorológiai tényei
- PÁLVÖLGYI TAMÁS (Budapesti Muszaki Egyetem)
Az éghajlatváltozás politikai és gazdasági háttere
- FEILER JÓZSEF (Magyar Természetvédok Szövetsége) A nemzetközi klímatárgyalások helyzete
Felkért hozzászólók:
- PATÓ ZSUZSANNA (CEU - Közép-Európai Egyetem)
- TAKÁCS GÁBOR (Energia Klub)
- ZÁGONI MIKLÓS (ELTE TTK)
Moderátor:
TAKÁCS-SÁNTA ANDRÁS (ELTE)
A rendezvény nyílt, barátait, ismeroseit is sok szeretettel várjuk!!!
Fél Celsius-fokkal nôtt hazánk átlaghômérséklete
A Földnek szinte minden pontján mérhetô globális felmelegedés Magyarországon is érzékelteti hatását
Ez derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Melegedett-e Magyarország éghajlata a XX. században? címu vizsgálati anyagából. A vizsgálat során az OMSZ tíz magyarországi fôállomás 1901-2000-re vonatkozó középhômérsékleti adatsorát vetette egybe. - Az utóbbi meleg évek hatására 0,5-0,8 Celsius-fokkal melegedett Magyarország felszíni hômérséklete - erôsítette meg a felmérés eredményeit Szalai Sándor, a meteorológiai szolgálat osztályvezetôje, a kiadvány egyik szerzôje.
A kutatás eredményeibôl kitunik, hogy Magyarországon a XX. században az elmúlt év volt a legmelegebb. További nagyobb melegedés fôként a nyugati országrészben, kisebb a keleti részén valószínusíthetô
Jelenleg is kimutatható a csapadék, valamint a fagyos napok számának csökkenése - mondta Szalai Sándor.
A szakember szerint az üvegházhatás 50 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás adja, aminek fô forrása az energiaipar, ezen felül nagy szerepe van a metángázok, freonok hatásának is.
A Meteorológiai Világszervezet elmúlt évi összefoglaló adataiból kiderül, hogy 2000-ben az átlagos globális felszíni hômérséklet a Föld számos területén 0,29 Celsius-fokkal túlhaladta az 1961-1990 közti átlagot.
Nem kell izguln, a karbon korban még nagyobb volt, vagy 5-10 fokkal a Föld átlaghőmérséklete, mint mos, igaz, akkor a szárazföldek területe is jóval kisebb volt, mint most, és azt nem az ember okozta. A mostani felmelegedésnek is vége le egyszer, miután összedölt az emberi társadalom és az ember is kipusztult. Na de ez utóbbi úgy 60-70 millió évre tehető, akorra már nem csak a Föld, de az állatvilág is jelentősen meg fog változni. Lásd Dougal Dickson: Élet az ember után című művében, milyen is lesz az a földtörténeti kor.
Pl legutóbb a 16. század végén volt egy igen erőlteljes lehűlés, kb. 15 évig tartott, és ahogy jött, elmúlt.
Én úgy hallottam, hogy jóval tovább tartott mint 15 év. Ezt az időszakot hívják kis jégkorszaknak. A klimatológusok szerint a 17. században volt a mélypontja, amit egy hosszabb stagnáló időszak követett. Aztán 1859 körül volt egy fordulópont, azóta folyamatosan növekszik a föld középhőmérséklete. Ez a folyamat gyorsult fel az elmúlt 20 évben.
Elképzelhető, hogy az évmilliókkal ezelőtti változások is gyorsak voltak. Ezt nem tudjuk. Pl legutóbb a 16. század végén volt egy igen erőlteljes lehűlés, kb. 15 évig tartott, és ahogy jött, elmúlt.
Ezzel együtt engem is aggaszt a dolog...
Én is így tudom. Interglaciális, vagyis két jégkorszak közötti felmelegedési időszakban vagyunk. Erre most még rétesz néhány fokot az 1800-as évek óta tartó emberi ipari tevékenység is, ami kiszámíthatatlanabbá tszi a folyamatot. Még az is bekövetkezhet, hogy az emberi tevékenység hatására rövidül az átmeneti meleg időszak, és hamarabb következik be a lehűlés. Ennek jelentős esélye is van, ha a Jeges-tengerben növekszik az édesvíz mennyisége a jégtakaró olvadása miatt, könnyen leállhat a Golf-áramlat (és a Kuro-shio is hasonló okokból a csendes-óceáni térségben), akkor pedig rövid idő alatt nagyon hideg lesz.
Az ido, kedves BSz, az ido! Mit szamit, mi zajlott le x millio eve, plane, hogy minek nevezzuk el a mostani idoszakot, amikor itt es most arrol szol a dolog, hogy a valtozas tul gyors ahhoz, hogy egyes (nem is kicsi) nemzetgazdasagok alkalmazkodni tudjanak majd!
Nem volt időm végigolvasni minden hosszú hozzászólást.De:NYUGI!
Szerintem szó sincs globális felmelegedésről,sőt a Jégkorszakban vagyunk.Ugyanis a jégkorszak során nincs állandó jégtakaró.Valamikor előrenyomul(glaciális),valamikor visszaszorul(interglaciális).Most valószínűleg egy ilyen egyszerű felmelegedési időszakot élünk.
Bush elnök pedig ugye épp a napokban jelentette be: mit érdekli őt az üvegházhatás, fő a gazdaság... Hát tényleg fő...
(Amúgy vannak olyan vélemények is, hogy a Föld normális átlaghőmérséklete az általunk megszokottnál jóval melegebb, ne felejtsük: a triász-jura stb. időszakban Magyarország területén is ha nem is trópusi, de mindenképp mediterrán jellegű fauna és flóra élt. Aztán jött a jégkorszak, ami földtörténeti léptekben most van lecsengőben, állítólag ezért is lehet most a melegedés. Más kérdés, hogy az emberi kultúra épp ebben a jégkorszakban tudott létre jönni...)
Csak amilyen pechesek vagyunk, nálunk még ez sem ilyen lenne. Inkább lenne mediterrán sivatag, óriási légkondi számlákkal.
A meteorológiai modellek szerint, ha növekszik a hőmérséklet, akkor nedvesebbé fog válni a Kárpát-medence klímája. Az időszakonként nedves szubtrópusi klíma felé tolódna el nagyon csapadékos (mint 99 nyara volt) időszakokkal. Amikor akkor az eddigieknél is nagyobb árzivek zúdulnának le a hegyekből, ami egyébként is valószínű, mivel a románok és az ukránok 5-10 éven belül teljesen kiirtják a Kárpátok erdőségeit. (A román alvilág például a nemzeti parkokban is intenzíven vágja az erdőket)
Már többször észrevettem, milyen könnyű félreérteni azt, amit valójában kifejezni akartam. Ha az általam emlegetett pálmafákat meg fűtésszámlát hoztad fel példának, akkor ezek szerint nem derült ki világosan, hogy azt nem a felmelegedés iránti lelkesedésemben írtam! Ezentúl jobban figyelek a pontos fogalmazásra! Amikor a pálmafákat emlegettem, bennem is megfogalmazódott a kényszerű népvándorlások a hatása. Le sem mertem írni, hiszen biztos, ha a változás gyors lesz (néhány évtized), akkor országnyi tömegek csak úgy békésen nem tudnak helyet változtatni. Teljesen kiszámíthatatlanok a következmények. Csak bízni lehet abban, hogy lassú változásról van szó, és akkor talán elkerülhető lesz a káosz. Ezt írtad is....
Ezek szerint olvastad, hogy a kőolaj felhasználást tartom én is a felmelegedés motorjának (persze még lehet több más is, de a felhasználás tömege miatt ez 'ránézésre' biztosnak mondható). Csakhogy ezeket az eltüntetett találmányokat meg feltalálókat egyre kevésbé tudom elhinni. Tíz éve aktívan lehet használni az Internetet, ha valakinek van találmánya ami kiválthatná az olajat, már csak önvédelemből is közzé kell tenni. Mit tudnának ezzel csinálni az olajmaffiák? Ja, hogy a szabadalom, meg a remélt haszon, hiszen ingyen senki sem hajlandó feltalálni semmit. Csakhogy már lassan ugyanolyan bűn lesz évekig a fiókban rejtegetni egy ilyen felfedezést (ha van), mint a gátlástalan környezetszennyezés folytatása. A nyilvánosság elé úgy is ki lehet jönni, hogy csak a működőképességet elég bebizonyítani, életbiztosításként meg letétekbe helyezni a részleteket. Sajnos senki nem akar előrukkolni a világmegváltó találmányával! Én már nem is hiszem, hogy van ilyen.
Annyian szóltatok már az éghajlatváltozásról és az időjárás kiszámíthatatlanságáról, hogy ebbe most nem is szeretnék belefolyni. Végigolvasva a hozzászólásokat azért valami mégis felötlött bennem.
Ez nem más, mint a Föld éghajlatváltozása által okozott hosszú távú előrejelzésekben olvasható bizonytalanság és a következményekkel nem is foglalkozó szemléletmód. Többőtök hozzászólásában olvastam, hogy milyen jó lenne, ha kis hazánk éghajlata alapvetően mediterrán lehetne (pálmafék, stb.), és megspórolhatnánk a téli fűtésszámlákat. Egy dolog nem hagy nyugodni: ahhoz, hogy ez a fajta radikális változás évtizedek alapján bekövetkezzen -ami a jelenlegi szennyezési értékek mellett nem irreális- Európa és a többi kontinens területén mekkora változásoknak (nevezhetem akár katasztrófáknak) kell majd bekövetkezniük? Nem kell hozzá különösebb képzelőerő, hogy ezek a változások óriási tömegek élőhelyét tehetik lakhatatlanná. Innen pedig már csak egy kis ugrás a világméretű népvándorlási-, és menekülthullámok megindulása, amelyek (persze csak véleményem szerint) akár globális méretű fegyveres konfliktusokhoz, háborúhoz is vezethetnek a szülőföldjüket elvesztett és az életfeltételeit megőrizni képes világrészek (szándékosan nem nemzetekről beszélek) között.
Szeretném azt hinni, hogy ennek a (remélem utópisztikus) elképzelésnek a vezető orszgok elejét szeretnék venni, de a 'környezetvédelmi konferenciák' lezárását követő semmitmondó hírek engem nem bíztatnak túlzott optimizmusra. Kívánom, hogy ne legyen igazam! Ennek ellenére egyáltalán nem nyugtat meg az a hozzáállás, ahogyan a környezetvédelem, és főként a légszennyezés problémáját kezeljük. A kőolajfelhasználás csökkentésére, a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására tett kísérletek sorozatos kudarca számomra nem a tudomány kudarca. A kőolajipari lobbi világméretű jelenlétéből könnyen észrevehető, hogy a jelentős kőolajkincsekkel rendelkező országok, valamint a világpiac stabilitása a fejlett világ jelenlegi gazdasági rendszerében egyértelműen a kőolajfelhasználásra épül - mégpedig anyagi megfontolásból. Ez a szűklátókörű pénzügyi taktika lehet az, amely néhány évtized múlva pont az ezt eröltető országokat (a tengerek közelsége miatt) fogja veszélybe sodorni. Csakhogy a rövidlátás annyira jellemző a nyereségvágytól hajtott gazdaságora, hogy ezt képtelenek józanul mérlegelni. Ezzel magyarázható, hogy a számos rendkívüli találmány és megalkotóik nyomtalanul tűntek el, vagy záródtak jó időre szabadalmi hivatalok páncélszekrényeibe.
Szeretném hinni, hogy mindaz amit most leírtam, sötétebb a ránk váró jövőnél - cáfoljatok meg, mert örülnék neki... Üdv: Globemaster
