En megfelo aljalmankent rendesen fogyasztok szenhidratot is, de ezt csak par hetente. A hosszu tavu cukorszintem igy is eleg jo. Ami a nyirokrakot illeti biztos nagy orom lehet, hogy valaki mar hatvan evesen megkapja es kezelik. Egyebkent meg feltehetoleg kulonbozo fokozatai es attetei vannak, nyilvan vannak akiket mar nemigen tudnak kigyogyitani ha pl.keson diagnosztizaljak.
Nem a fehérje egészségtelen, hanem az, ha ennyire elcseszett arányban van a három energiát adó tápanyag. Egyikből sem jó, ha túl sok vagy túl kevés van.
Durva. Különösen mivel az inzulinigény változó... legalábbis 1-es típusnál hosszú évekig tart, hogy beálljon. Egy ideig ugyanis van még valamennyi saját inzulin, sőt először jön egy csökkenés, amikor a szervezet még kihajtja magából, amit tud. Nekem 4-2-3-4 volt a minimum, majd fokozatos növekedés után egészen sokáig működött egy rendkívül egyszerű, de minden hivatalos információval ellentétes 7-7-7-7-es beosztás. Utána nőtt tovább, ahogy minden 1-esnél, amíg beállt egy nagyjából stabil szintre. Most, 20 év után, 18-12-16-18, leszámítva persze az időjárás, a lelkiállapot, a sport és a még ezeknél is kiszámíthatatlanabb random faktorok hatását. De ahogy írtam, a kórházi életnek eleve semmi köze a valósághoz, így amit ott kimérnek, az alapból irreális volna még akkor is, ha amúgy nem lenne változékony az igény. És persze erre jön még az, hogy bármikor közbejöhet valami, pl. egy durvább influenza, ami miatt akár 2 héten át másfélszeres adagra van szükséged... kis túlzással azt mondhatjuk, hogy életveszélyes kicentizni az adagot.
Nálam ez fordítva volt: kimérték/-számolták, hogy három hónapra mennyi inzulin kell a 160g-os CH diétámhoz és ennyi inzulint írtak, én meg kussoljak és tartsam magam az előíráshoz. Még jó, hogy dilettáns volt a doki és valójában nem volt szükségem inzulinra.
Szerencsére nálunk kb. annyi az éves felülvizsgálat, hogy
- Mennyi inzulint ad?
- ennyi és ennyi
- És minden rendben van?
- Igen.
Meg persze megnézik a HbA1c-t és a szemészeti leletet. Nem raboljuk fölöslegesen egymás idejét :-)
De amúgy hogy ellenőrizné, mennyit eszel, illetve mennyi inzulin kell? Nem tehet mást, mint hogy elfogadja a bemondott inzulinigényt. Ellenőrizni csak úgy volna módja, ha befektetne egy hétre és totális megfigyelés alatt tartana, és akkor is egy teljesen irreális, a mindennapitól jelentősen különböző életstílushoz tudna beállítani.
Engem is. El is hittem, hogy így kell. Mi lett szerinted az eredménye? Elárulom: kilószám zabáltam a tojást és a szalonnát éveken át, hogy ne éhezzek. Aztán egyszer úgy döntöttem, hogy bekaphatják, beadok több inzulint, és eszem annyi szénhidrátot, hogy normálisan tudjak táplálkozni. Tojást és szalonnát azóta is alig eszem, nem nagyon tudom kívánni őket, pedig mindkettőt szerettem.
Most 220-240 körül eszem alapból, sportmentes napokon (Ma inkább 600 lesz a vége, ha nem több, de ebben van 102 km bicikli :-) ). Még a 220-240 is kevés, így is túl kicsi a szénhidrát aránya a kalóriabevitelben az általánosan elterjedt javaslathoz képest, de ezzel már el lehet lenni.
Persze az ember bármihez tud alkalmazkodni, az eszkimóknál alig létezik szénhidrát, mégis működnek, de ismerek kiváló kondícióban levő, nagydarab vegán embert is, aki még a növények közül is leginkább gyümölcsöt eszik, így nagyon magas a szénhidrát aránya a táplálkozásában. Kb. 50 maratont futott eddig :-)
Kevés. 180 g szénhidrát 720 kcal. Különösebb fizikai aktivitás nélkül ennek kb. a háromszorosa kell egy átlagos méretű embernek. Ha szénhidrátból nem kap eleget, tömheti magába a zsírt és fehérjét egészségtelen mennyiségben.
Hát... Megvizsgáltak. Annyit sikerült, hogy már a szív UH is mutatja, hogy régóta magas a vérnyomásom, kaptam rá gyógyszert, de vannak kétségeim, ami miatt meg odamentem, azt természetesen nem produkáltam, ahhoz terheléses EKG kellene, de azt nem tartják soha, sehol indokoltnak.
Elmagyarázni meg prrsze nem tudom a dokinak, hogy olyankir mit érzek, mi az, amit én ritmuszavarként írok le. :(
