Legutóbb életem első jelentős eseményéről írtam: megszülettem.
Most egy mai jelentős eseményről írok: elballagtam.
És többé már sosem leszek iskolás.
Ez volt a leginkább szeretett is kolám. A tanítónénijeink nagyon szerettek, kényeztettek minket.
Nagyon szép évzáró ünnepséget tartottunk, abban a csodálatos Nádor teremben.
Az énektanár vezetésével vendégzenekarral, és iskolatársaim előadásában kórusokat hallgattunk, néptáncot és barokk táncot láttunk.
Majd Kati néni megtartotta az évzáró-beszédet. Volt akiket dícsért jó sport és tanulmányi eredményéért, és volt akiket elmarasztalt rossz magaviseletükért. Sokan voltak, akik nagyon sokat hiányoztak, és voltak olyanok, akik betegségből adódó másságukért csúfolták ki új osztálytársaikat.
Iskolánkba nagyon sok gyerek tanul, itt vannak az óvodások, az általános iskolások, a kisegítő iskolások, a szakképzősök és a speciális, munkára felkészítő szakképzősök.
Mink a végzős ballagók elöl ültünk, sok szép virággal a kezünkben.
Majd Kati néni elkezdte a szakiskolásoknak kiosztani a bizonyítványokat. Mindenkihez volt egy két dícsérő szava. Izgatottan vártam mikor kerülök sorra. Megdícsér-e, Kati néni, mert szépen megtanultam szőni.
És egyszercsak végeszakadt a felsorolás. Kati néni a speciális tagozat végzőseit nem hívta ki, mintha ott sem lettünk volna, mintha mi nem ennek az iskolának a tanulói lettünk volna.
Nagyon szomorúak voltunk.
De tanítónénink hamarosan megvigasztalt minket. Szép kis ünnepséget rendeztünk saját osztálytermünkben. Gergő zenélt és énekelt nekünk, míg tanítónénink sütijét majszoltuk, kóláját ittuk.
És végre kedves szavak kíséretében megkaptuk mi is szép bizonyítványunk oklevelünk - ÉS
10 ezer Ft ajándékot az iskolától. Megörültem, mert azt mondta anyukám ebből már megvehetjük a régóta vágyott nagy felbontású monitort és végre minden programom fogom tudni használni.
Nagyon sajnálom, hogy itt kell hagyni ezt az iskolát. Még nem tudom mit fogok csinálni, de anyucim majdcsak kitalál valamit.
Üdvözlöm az összes nénit és bácsit, aki olvassa beszámolóimat.
Kedves isaszegi!
1. Bocsánatot kértem.
2. Nem kentem a felelősséget ibolykára. Ha úgy gondolnám, hogy a félreértés egyedül az Ő hibája, akkor miért kértem volna bocsánatot az első mondatomban?
3. Ne vagdalkozz egy olyan történettel, aminek maximum a felét ismerheted.
Hali,
Pirítós
Köszi, ez méltó befejezés volt. Mindig szerettem az árnyalt humort.
(Nem is tudom igazán eldönteni, hogy Karinthy Frigyesre vagy Ferencre emlékeztetsz-e inkább.)
De azé vigyázz: Ariel megjelent a színen... He-he-he.
Kedves Moderátorok! Kérem, hogy
a topicindító után töröljetek mindent, és
helyezzétek át a Törzsasztalra a cuccot. Ha
így megy át, már nekik sem fog kelleni:), elrémülnek,
hogy mi megy itt a politikán, viszont az ügy megér
annyit, hogy az Ibolyka segítséget kaphasson.
És minél hamarabb tegyétek meg. Itt tényleg nincs
létjogosultsága.
Igen, Pirítós, már majdnem eljutottál oda, hogy beismerj egy tévedést (nagy dolog lenne ez a te életedben) de nem, megtaláltad a mentségedet, igen, Ibolyka tévesztette el a házszámot.
Nem kéne megveretned őt Száváékkal?
Kedves Geyza!
Azért várlyuk csak ki a fojtatást.
Mert hogy ibolyka ölég furán kiáltott azért a segéjért. Nem egy tipikus karitatív felhívás, ahol az autista kisgyereket Autikának hívják.
Szóval ebből az entrée-ból, még bármi is lehet.
De legyen neked igazad.
Csak azt nem értem még mindig, hogy mit keres ez a téma a Politika fórumon?
Hali,
Pirítós
Kedves Geyza, oké, nem is vitatkozunk.
Sajnos itt a politikán néha
elmegy az empátia, ez a képességünk néha
cserbenhagy minket. Nem is az Ibolyka itt a lényeg,
mert mi mindent megtennénk, hogy neki könnyebb
legyen...de Te is tudod: ha valaki nem hajlandó
olvasni is az Indexen, csak ír, akkor bizony belekerülhet
egy ilyesmibe.:(
Elolvastam a hozzászólásokat (nagyjából), de semmi olyat nem találtam, ami miatt akárcsak egy vesszőt is vissza kellene vonnom a Messire-nek írottakból.
ibolyka SZDSZ-szimpatizáns. Ilyenek vannak, nem nagy bűn, mivel többpártrendszer van. Szerinte Fischer Ivánt igazságtalanul (esetleg zsidósága miatt) piszkálták. Ebben szerintem nincs igaza.
Mindezek teljesen lényegtelenek abból a szempontból, hogy egy fogyatékos gyerek édesanyjának az írásából gúnyt űzni szemét, embertelen dolog.
Kedves Geyza, mielött megbánnál bármit.
Kérlek hogy olvasd el az Ibolyka eddigi
hozzászólásait (finom vagyok, ha azt mondom:
nem a Könnyűlovasság Támadása volt ahogy
kezdett az Indexen:)), és ez okozhatta a félreértést.:(
A múltkor megbántam, hogy összerúgtam veled a port. De nem volt igazam. A megbánással. Te súlyos elmebeteg, mániákus vagy, ha neked egy nehéz helyzetben levő anya segélykiáltására is csak a politikai gyűlölködés jut az eszedbe.
Ahhoz, hogy kifejezzem a rólad alkotott véleményemet, a te eszköztáradat kellene használni, de odáig azért nem süllyedek.
Hölgyek Urak!
Elnézést kérek, ha ez komoly!
Valamint megabocs, de a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen témafeldobás a Politika fórumban(sic!) provokáció szok lenni.
Rosszak a tapasztalataim, valamint ibolyka eltévesztette a házszámot.
Hali,
Pirítós
Messire, most ízetlenkedésedet kompenzálandó, valamennyi titkárnőddel megkezdhetnéd a kutatómunkát és hasznos tanácsözönnel szolgálhatnál annak, aki rászorul.Ez lenne egy úriemberi gesztus.És a minimum.
Üdv: mic.
A topic-nak szerintem itt is van értelme, meg a törzsasztalban is.Hozzánk is felvételizett egy diák, szerintem autista volt, és a felvételi kritériumainak nem mindenben tudott megfelelni, tehát fájdalommal kellett elutasítanunk.Pedig a szülő azt szerette volna, ha un. "normál" gimnáziumba jár és ott barátokra lel.Azért választott minket,mert mi rendszeresen foglalkozunk vakokkal, akik időnként még egyetemekre is bejutnak.
SZVSZ Autika napi gondozásán túl a legfontosabb a megfelelő iskola fellelése. Hogy olyan készségeket sajátítson el, amik segítségével idővel teljesen önellátóvá és önmagáról gondoskodóvá válhat.
Szégyenkezve jegyzem meg, hogy a Pető intézet jutott csak eszembe,oda is mennek tőlünk diákok nevelőnek.
Talán mások tudnak segíteni, abban biztos vagyok, hogy alapítvány is működik.Remélem, ezt már megtaláltad.
Írj többet a gyermekről:
Szeretettel üdvözöllek:micacska
Kedves Ibolyka!
Fel a fejjel. Nem lehet valami könnyő Neked, de elismerésre méltó, amit csinálsz. S talán nem is tudod, hogy fiaddal együtt mennyivel jobb helyzetben vagytok, mint azok a fogyatékosok, akik ebben a topicban jópofáskodnak. Szerencséjükre ők sem tudják - egyelőre. Remélhetőleg azt a krízist, amikor ráébrednek erre, könnyen átvészelik.
Mielőtt elmenne a topic, idemásolom a vonatkozó topcból bemutatkozásodat:
"ibolyka válasz erre | adatok | e-mail 2000.05.16 23:42 (41)
50 éves, mérnök, számítógép használó, programozó.
Főállású mama értelmi fogyatékos nagy fiam mellett.
Sok minden éredekel. Indexen politikával, fogyatékosok érdekképviseletével, magyar országi cigány helyzettel szeretnék foglalkozni. "
