Egy eb csak úgy nem tűnik el! Meglehet elvitték az akkori nagy divattal indulgató tanyák egyikére...nem tudom és nem is fogom megtudni! Hogy ki mit feltételez, azt sok minden befolyásolja, pár beszélgetés után vontam le ezt a konzekvenciát...ennyi...nem a magam fejéből pattant ki csak úgy:) Minden kutyás könyv első oldalain megtalálható, az ebek két éves korukig tanulnak igazán....ezért írtam, hogy nem igazán tudnék vele mit kezdeni, ráadásul mint az lejjebb látható , a nem megfelelő táplálás sajnos nem marad következmények nélkül, tehát" csak az Isten tudja, min mehetett keresztül"! Ahol ketten jól laknak, ott többen is:-) Miért nem fogadja Ön be őt? Egyébként azt gondolom, életet csak az Isten képes adni, nem pedig az emberek létrehozni:.-( Ha egy kutyán nincs áldás, akkor nincs:-( És elnézést a szavakért...
...csipázlak én is.......csak szombatra neveztem.......de lehet, hogy itthon maradok, ha ilyen marad az idő. Öreg kutyaszaporító vagyok már ahhoz, ott fagyoskodjam, vagy ázzak sz..rá...bárhol is. Ha vinnék neked trombitafolyandár töveket, szerinted lesz ott valaki aki vasárnapi is??
Na ezzel nagyon egyetértek. Majdnem lett nekem is ilyen esetem itthon saját kutyám/im/mal. Csak az tünt fel, nekem is, hozzáértő barátosnémnak is, hogy a fenébe lehet hogy az én különböző vonalú kutyáim mind "enyhék meg közepesek".
"Véleményem szerint ha egy gazdi megsértődik , vagy olyannak tűnik a viselkedése, nagyon szerette a kutyáját és ez lehet az oka!"
Ez nagyon-nagyon jó lenne ha igy lenne, de nagyon sokszor nem így van. És ha nem mondjuk el világosan a variációkat, akkor évek múlva valahol majd azt fogja mesélni hogy az ő tenyésztője milyen harácsoló, bunkó, felelőtlen, csak a pénzzel törődő sz@r egy alak volt.
Te nagyon egyoldalúan nézed a vevő-eladó viszonyt. Mert tetszik vagy nem, ez a felállás, veszel-eladok. Ennek egy -szerintem az embernél különb teremtmény a tárgya akit mi hoztunk létre. Akkor működik az élet símán ha érzik a felek egymáson, hogy mindenkinek a kutya sorsa az előbbrevaló. Akkor nem fognak összeveszni meg megsértődni egymás felvetésein. Ehhez viszont hatalmas tapasztalat és emberismeret kell elsősorban a tenyésztő részéről, hiszen ő hozta létre a vita tárgyát képező kutyát.
Azt én külön nem értem hogy "Tehát egy kétéves ebbel, aki már az isten tudja miken ment keresztül, nem tudnék mit kezdeni" Legfeljebb nem akarsz rajta gondolkodni, nem a 2 éves kutya sorsa a fontos, te nem akarod magad ilyen feladatokkal terhelni. Nem vitatom hogy ez egyébként minden általában vett kutyakedvelőnek-tartónak sikerűlhet, ez már tényleg komoly feladat. Én ilyen gazdit is ismerek és sokáig hálás leszek még neki.
És az meg felháborít hogy képes vagy feltételezni hogy egyszerűen visszalopták tőled a kutyát. A tenyésztő úgy játja hogy kiadott a kezéből valamit amit nem kellett volna, akkor, megkisérli visszavásárolni, ha ez nem működik akkor olyan megegyezést kezdeményez, ami a kutyát nem mozdítja ki helyéből, de számára is hozzáférhető lesz.
Azt kifelejtettem, hogy a túl sok fehérjeevés valszeg azért volt, merthát éhes volt a kicsikutyuska, a drága gazdi meg adott neki enni... bő másfélszer annyi babatápot felzabált naponta, mint a hasonló korú óriások. :)))
Igaz, szép nagyra nőtt, egyévesen 72 cantit mértem... bár tenyészteni sosem akartam vele, úgyhogy a standard az ő esetében nem igazán érdekel. Tekintélyt parancsol a mérete-kinézete, a viselkedése nemkülönben. :))
Pedig van ilyen, hogy az egyik orvos így, a másik úgy...
Mi Viggo-val egy éves kora előtt megjártuk a hadak útját, volt olyan doki, aki 2 röntgenfelvételből azt mondta, hogy mehet a kutya a levesbe, és nem érti miért tud még egyáltalán lábra állni, valamint sürgősen (egy héten belül!!!) műteni akarja a 8-9 hónapos kiskutya mindkét(!!) mellső lábát, holott a probléma csak az egyiken jelentkezett (ugyanezen orvos közölte 10 hónapos korban, hogy úgyis diszpláziás lesz a kutya...).
Nem titok az előzmény, pici korban túl sok fehérjét evett, így csonthártyagyuszija lett, amiből ugyan minden kutya kinő, mihelyst befejezte a növekedési korszakot, csak addig vacak a dolog. Nagytestű kutyakölyök betegség, van amelyik kuttynál előjön, van amelyiknél nem. Így ettünk mi már 4.5 hónapos korban junior tápot, hogy kevesebb legyen a fehérjebevitele (meg kapott hozzá fincsi pörköltszaftos tésztát vagy rizset is, anyuci icipici fiacskája). :)) Aztán egy röntgenen "aggályos porcfejlődést" fedezett fel az orvos - még jó, hogy 8 hónaposan fejlődik a kutya lábában a porc...
A műtétre egyébként nem került sor, egyrészt mert én, a "felelőtlen" gazdi húztam-halasztottam a dolgot, egy ideig havonta vittem röntgenre (mostmár oda se, felesleges), és jéééé... egyéves korra elmúlt a gond... Emellett megmutattam anno az első rémisztő diagnózist követően A SPECIALISTA dokinak az egyetemen, aki jót röhögött azon, hogy egy fejlődésben lévő kiskutya porcait-csontvégeit akarja megműttetni a másik orvos, és annyit mondott, hogy kímélő élet egy ideig, megfigyelés, és reméli, még sokáig fogunk örülni a kutyusnak. Amellett, hogy megnyugtatott, megspórolt nekem jó sok hét kínlódást, és némi 6-számjegyű műtéti számlát. Pedig az egyetemen nem arról híresek, hogy szeretnek elesni a műtéti bevételektől...
Nem hisztizek a dolog miatt, így történt, van ilyen, okosan oda kell figyelni az eb táplálására, és óvatosan kell mozgatni, amíg fejlődésben van. Én is tájékoztattam a kutyámnak a zannyát, de soha meg nem fordult a fejemben, hogy megválnék az ebtől, hiszen az én drágaságomról van szó. A gyerekemet se viszem vissza a kórházba, hogy adjanak másikat, csak mert megtaknyosodott...
A kutya amúgy köszöni szépen, jól érzi magát, a levesbe menő lábaival önszorgalomból olyanokat ugrik, hogy eldobálom a parókámat miatta, és fut mint a nyúl, pedig lábra se kellene tudnia állni. :))
Szóval minimum kettő, de inkább három, egymástól független orvos lássa az ebemet, mielőtt bármi diagnózist kimondanak rá és hozzányúlnak...
Érdekes amit írsz... hogy az egyik doki így látja a másik úgy... első felindulásomban én is újra akartam szüretni Minnát, főleg az ivartalanítás előtt... de most már tüneteket is produkál... úgyhogy sajnos! jó volt az első doki diagnózisa....
...mihelyst jobb idő lesz megyünk ivartalanítódni... remélem a fejének is használ! :-)
Más... ki jön Pécsre kiálíltásra? Tudom sokan megvárják még a komáromi eredményeket... :-)
jó reggelt mindenkinek...annyi minden történt itt a hétvégén, hogy győzöm olvasni.
Vesz-Ta kapcsán azt látom, hogy nagyon rosszúl érintett, amikor a tenyésztő felvetette a visszavitel lehetőségét. Nagyon meg lehettél bántva, hogy nem tudott, vagy nem akart azonos hullámhosszon lenni veled. Legalábbis nekem most ez jön le, hacsak tájékoztatni akartad. Pedig csak azt tette, ami a dóga volt. 1994-ben még szegényebb volt a fajta genetikailag, bár talán pont ezért én nem is hallottam még akkor a Dp. terheltségről a fajtánál. Ma valóban sokkal nagyobb probléma és sajnos ma sem garancia a két mentes szülő sem arra, hogy az utód is az lesz. A só-bors óriás nagyon kevés genetikai sokszinüséggel rendelkezik, hacsak nem keversz színt, elkerülhetetlen a beltenyésztés, annyira kevés az idegen "alapanyag". ha színt keversz, búcsupá több generációig a színnek...
Mindenesetre probléma az is, hogy sem a '90-es években és sajnos jelen időben sem tenyésztési követelmény a szülők egészségügyi szűrése . De ahogy fentebb írtam, ez sem garancia, de legalább van némi rálátás....Ami még böki a szemem, hogy a megszűrt kutyusod súlyos/ közepes eredményt kapott, amivel azért még boldogan éltetek együtt 13 éves koráig. Azért egy súlyos DP. minimum egy arthrozist megkívánna a későbbiekben.....Én ma már olyan óvatos duhaj vagyok, hogy nem elégedek megy egy orvos vizsgálatával, mert amit az egyik A-nak lát azt a másik C-nek. És itt van az ebjószág elásva. Hogy lehet ez? Nem ragozom a témát tovább, de az nonszensz, hogy a kutya ( és gazdája) egész majdani életére kiható vizsgálati eredmény nem egzakt, így mindenki "becsaphat" mindenkit. És a tenyésztő lehet bármennyire előrelátó (márha érdekli egyáltalán a téma) nem tudja garantálni, amit neki sem garantáltak.
A többi témához: én alapvetően visszahozó típus vagyok. Nem kell? Nem tetsziK? Megunta? Hozza vissza, ne kezdje el tovább árúlgatni a gazdi, mert a kutya látja a kárát.
Nem vagyunk egyformák!!Tenyésztők és gazdik sem!! A tenyésztő mindíg egy ütközési pont, sok gazdi nagyon szereti hallani, hogy mindenki hibás de ő nem, az állatorvos is megmondta....
Látom te is tenyésztesz kutyát és remélem az elkövetkező évek majd meggyúrják a szíved és a lelked és mindíg helyesen fogsz cselekedni és tudod majd kezelni és képviselni a saját tenyésztői álláspontod és mint jó emberismerő, mindenkinek minden helyzetben eltalálod a szájaízét amivel megnyugtatod és utána még aludni is tudsz majd gombóc nélkül a torkodban éjjel.
Erre is, meg az örökbe fogadósra is reagálok...Mint azt írtam, szerintem borzalmas fontos, hogy a kezdettől fogva a gazda, jó gazda-e!? Tehát egy kétéves ebbel, aki már az isten tudja miken ment keresztül, nem tudnék mit kezdeni:-( Találtunk ebet egyébként, nem ismerem a kennelt "táncoslábú", meg egyébként sem vagyok járatos a schnauzer pedigréket illetően...Megnézzük, megtapogatjuk és elhozzuk:-) beszámolok róla, meg természetesen az élete alakulásáról is! A tenyésztőtől kiválasztott, elhozott kutya az enyém! Nem érdekelne semmiféle garancia....számomra semmilyen opció nem lenne járható, természetesen közölném ha az ebbel születési problémám lenne, de csak, hogy lássa a tenyésztő és segítsem a munkáját!Talán az elhalálozása esetén kérnék másikat!Véleményem szerint ha egy gazdi megsértődik , vagy olyannak tűnik a viselkedése, nagyon szerette a kutyáját és ez lehet az oka! Teszem gyorsan hozzá, hogy egyszer hoztam el tenyésztőtől kutyust, még Pesten, amikor kiviteleztük a kenneljeit az udvarában, fenn maradt 80, vagy 60 ezer forint és csak így tudta rendezni:) Puliról van szó egyébként... Szóval elhoztam törzskönyvesen egy kant aki nagyon széppé nőtte ki magát...a tenyésztő soha nem is nézett feléje:-) se telefon, se semmi...egyszer aztán találkoztunk velük /a férjével együtt/ és meglátták az ebemet:-) Láttam a szemükön, hogy meglepő valami,- a kutyán, de nem értettem....sajnos egy hónapra minderre, kétévesen a Pulimat akinek Ékes lett a neve/tudom , hogy lány név/ ellopták:-( Kerestük mindenhol, plakátoltunk, postásokat faggattam, de nem lett meg:( Naiv voltam szerintem...a tenyésztőnél kellett volna keresnem, semmi bizonyítékom ugyan, és mindez csak most ötlött fel bennem....lehet nem is ott volt, mindegy...hogy ellopták azt meg onnan tudom, hogy sosem ment ki /nem is tudott/ nem is mert volna, tudta a szabályokat és iszonyat okos volt! Nem volt támadó, nagyon békés eb volt! Jesszusom mennyit írtam...megyek is! A legjobbakat! :-)
Reagálok:) Jó arról olvasni-tudni, hogy Téged érdekel a kutyusok sorsa, és ha kell segítesz.Nem mindenki teszi ezt meg. Ami a gazdikat illeti, hát ők is nagyon sokfélék... Nem vagyok rosszindulatú, nem általánosítottam a tenyésztőket, csak a velem történteket írtam meg.
Azt még megkérdezem, hogy az általam lejjebb említett esetekre miért nem reagálsz semmit?
Természetesen tudnia kell a tenyésztőnek arról, ha nála született kutya valamilyen örökletes betegségben szenved.
Egy tavalyi esetem. A kiskutya szépen növekedett, az elmondás szerint aktív ingergazdag környezetben. Úgy félévenként kaptam SMS-t róla. Fotót nem sikerült kapnom. Egyszercsak minden átmenet nélkül jön egy levél melyben tudatja velem a gazda, hogy a kutya beteg, otthon az orvos nem tudja meggyógyítani, ők így nem akarják tartani, el fogják altatni és különben is szégyelljem magam mert ők azt hitték hogy jó helyről vásároltak kutyát, és tessék, erre beteg lett.
Eddigre még nem volt eldöntve hogy örökletes vagy szerzett volt-e a betegség.
2 alomtestvér rendszeresen jár hozzám, a többieket felhívtam hogy mi van a kutyájukkal. Sehol nem volt semmi.
Ezután ajánlottam nekik 2 specialistát , valamint azt hogy ha felkeresték őket, kérem a számlát.
Azóta sem jelentkeztek.
Ismét kérdezem: szerintetek?
Általában az egyszerű kutyatartó -hála az égnek- /vagy sajnos/ nem tudja elképzelni hogy milyen helyzetekbe kerülünk a csak piszkálódni akaró gazdinak nevezett emberek miatt. Szerencsére igen ritkán, de előfordul, 15 év alatt 3 emlékezetes esetem volt.
Ja és mégegy. A 4 hónapos Ed-et először megműttettem sérvvel, majd amikor ezután meghalt a gazdája és a családnak nem kellett, visszavásároltam az özvegytől.
Ne érts félre, nem akarom magamat fényezni, de a tenyésztők igenis megérdemlik hogy kiálljak mellettük.
Megerkeztunk Hodmezovasarhelyrol, igaz kisse korulmenyesen, mivel kocsink megadta magat utkozben, igy egy kis logisztikanak koszonhetoen leerkeztunk. Eredemnyeink Hejoligeti Hocus-Pocus "Greg": Nagyon igeretes, Puppy BIS! Hejoligeti Felicita "Summer": HPJ, HFGY, ezzel teljesitette a junior champion feltetelet Dark Dog Jack Bauer "Drazse": CAC, HFGY, majd nagy meglepetesunkre 2. FCS gyoztes lett, aminek rendkivul orultunk, ezt csak tetezte h Drazse a mai nap Legszebb kutyajanak valasztottak, Best In Show lett!! Sosem volt meg ilyen elmenyben reszeunk, de vegre ezt is atelhettuk, hihetetlen jo erzes!
Közben Ryan szerbiaban remekelt, Szabadkan a CACIB-on CAC, CACIB, BOB cimet kapott, ezzel befejezte az Interchampionjat.
Miért, Te fordított esetben a dögkutat választanád?
Ok, lehet hogy neked sajnálatos módon volt egy rosz tapasztalatod. Ezért, vagy úgy egyébként vagy ennyire rosszindulatú?
Te pl. onnan tudhatod, hogy akár hetenként elmehetsz kölyköt látogatni, minden alkalommal feltarthatod millió kérdéssel és ugyanezeket bármikor még telefonon is felteheted, kapsz a kölyöknek alomszagú játékot, néhány napra hazai tápot, stb. Többször is elmondja hogy ezentúl is bármikor hívd fel, kérdezz mielőtt elrontasz valamit, hiszen még az 5-6 éves kutyák gazdáival is van egy lazább kapcsolata stb.
Nem itt kezdődik, de ezek az érdeklődő, majd vevő támpontjai lehetnek.
Persze ha felhív és elmondja a gondját akkor én bizony azt is válaszolhatom, hogy a problémának ő az oka. És akkor elvárom hogy ne megsértődjön hanem próbálja meg az általam javasolt megoldásokat.
Csak a helyi dögkútig... Nem tudom honnantól számít valaki tenyésztőnek, de úgy tudom a mai napig foglalkozik schnauzerekkel. Ami a hozzáállást illeti, nekem NEM volt követelésem vele szemben, nem akartam másik-még egy kutyát, sem pénzt visszakapni. Naivan azt hittem, jó ha tud róla mi van az általa tenyésztett kutymóval :)
Mit kezd a tenyésztő a visszaadott kutyával? Tenyésztésbe veszi, elaltatja, valakinek odaadja? Ez zsarolása a vevőnek.
Tulajdonképpen tenyészállatként értéktelen a kutya, de ha nem tenyészetni vette valaki, akkor sem az orvosnál akarja leadni jövödelmének egy részét. Nem úgy adta el a tenyésztő, na ez aztán e f@sza diszpláziás kutya, ez pont Őnnek való.
Egyébként mit gondoltál, elküldte volna Kínába pörköltnek? Vagy mit tett volna?
Biztosan tenyésztő volt az a tenyésztő? Csak azért kérdem mert nem értem a dolgot. (Sőt, úgy érzem, hogy a Te hozzáállásod lehetett az oka annak hogy tovább nem tárgyaltatok. Ha lecsaptad a telefont, utána mit is vártál? Bocsánat, ha tévedek)