Van valakinek - esetleg - információja arról, hogy Budapesten hol kapható, melyik gyógyszertárban 1mg-os Xanax? 3 havi mennyiségre lenne szükség, tehát 9 dobozra összesen. Már jó pár patikát felhívtam és azt a választ kaptam, hogy hiánycikk. A testvérem komoly pánikbeteg és kifogyóban van a gyógyszerből. Ha esetleg tudna valaki segíteni infóval, nagyon hálás lennék.
Nagyon szívesen! Súlyos függőségből felépülni 1-3 évbe is beletelhet. Neked nem kell ennyi idő, ne aggódj. Krónikus stressz nem 2 nap alatt alakul ki, és nem is elég 2 nap, hogy az idegrendszer lelazuljon, de pár hónap alatt azért sokat javulhat a helyzet. A szorongató dolgokat el kell engedni, a lazító dolgokat meg napi szinten bevezetni, és majd jobb lesz. Érdemes kitapasztalni, hogy mi az amitől befeszül az ember, és mi az amitől ellazul. A kávé, horror filmek, sikítós heavy metál általában feszülté teszi a legtöbb embert, míg egy relax zene közben nyugis könyv olvasás megnyugtatólag hat. Ha az ember éhes, tudja, hogy enni kell, és az idegrendszer is egyértelműen jelzi, hogy mit szeret és mit nem. Persze nem lehet minden stresszt kiiktatni, de a fölöslegeseket érdemes és kifizetődő elkerülni, kihagyni.
Köszönöm a válaszodat. Az mindenképp megnyugtató, hogy komoly függőségem nem nagyon lehet.
Viszont abban szinte biztos vagyok, hogy valamennyire megzavarta az idegrendszerem ez az egész. És még mindig nem állt vissza a normálisra.
Az elmúlt egy-két hétben próbálok olyan dolgokat csinálni amiket említettél és nem rástresszelni a dologra és úgy érzem lassan, de javul a helyzet.
A remegés már sokkal visszafogottabb szerencsére és az éles hallással is kicsit jobb a helyzet. Egyedül az alvással vannak még problémáim, volt már egyszer-kétszer, hogy két-három részletben végigaludtam az éjszakát, de azért ez még többnyire problémát okoz.
Egyszerűen hiába vagyok nagyon fáradt és álmos, folyamatosan pörög az agyam és emiatt nem tudok könnyen elaludni, vagy ha el is alszom egy órán belül újra felébredek és ez így megy egész éjjel. És ilyenkor másnap nem vagyok épp csúcsformában az összesen pár órányi felszínes alvástól...
De bízom benne, hogy ez is javul lassacskán és minden rendben lesz :)
Sziasztok! Egy pár napja írtam, de most nem látom, szóval akkor újra, röviden. Néhány bejegyzéssel lejjebb lévő problémára: rövid ideig tartó, kis dózisú nyugtató szedés nem okoz igazi függőséget. De arra elég, hogy megzavarja az idegrendszert. Továbbá van egy orvosok által is kevéssé ismert jelenség, a paradox hatás, amikor bizonyos gyógyszerek a normális hatásnak pont az ellenkezőjét váltják ki. Altatótól totális álmatlanság, nyugtatótól szorongás, pánik, vérnyomás csökkentőtől magas vérnyomás lesz, stb, stb. Az idegrendszer sok mindentől be tud feszülni, de sok mindentől el is tud lazulni, nem csak a nyugtatótól. A kollégának azt javasolnám, hogy ne szedje a gyógyszert. ( Nem szedünk olyan gyógyszert, amitől még rosszabbul vagyunk, mint attól, amire szedjük, ez alap törvény). Továbbá napi szinten kellene csinálni kellemes-lazító dolgokat. Sport, séta, meditálás, relaxálás, olvasás, kellemes zenék, filmek, hobbik. Tudom, hogy egy befeszült ember számára idiótán hangozhat a következő tanács, de lazábban kell hozzáállni a dolgokhoz. Sem a helyzetre, sem a tünetekre nem ráfeszülni. Le lehet oldani a stresszt, de ez nem 2 nap lesz, és valóban tenni is kell érte. Kitartás, jobbulást!
Nem haragszom kedves MAN 10, szerencsére azon szedők közé tartoztam, akik nem hittek az orvosuknak feltétel nélkül, így nem kellett szembesülnöm a leszokással és az elvonási tünetekkel. Mivel többes számban írtál ezek szerint te sem voltál körültekintő, a legnagyobb baj amúgy, hogy csak ettől várjátok a jobbulást, pedig ez a gyógyszer csak a fizikai tüneteket csökkenti. Ahhoz pedig nem kell évekig szedni. Ha nem haragszol nem fogom magam szégyellni azért, mert nem tartozom a táborotokba és elnézést, hogy a tapasztaltam szó mellé nem írtam oda, hogy gondolkodtam és utánanéztem annak, hogyan lehetnék jobb állapotban anélkül, hogy gyógyszerfüggővé ne válnék. Igazad van, éppen ezért az évekig tartó szedés utáni leszokásban nincs tapasztalatom.
Benzószedéshez tényleg nem kell tudás? Hát ezért tartunk itt, ahol... Mért tudatlanul beszedtük a gyógyszert, aztán meg csak nézünk, ha emelni kell, vagy épp elvonási tüneteink vannak abbahagyáskor! Megbíztunk az orvosokban, akik felírták, ők biztos tudják, hogy mit lehet. De ha utánaolvastunk volna, akkor talán másképp szedjük, vagy nem hosszú ideig, vagy lassan csökkentünk. Tehát nem running wild a hibás, mért ő elméletben is tudja, nem csak azt, amit tapasztalt. Úgyhogy nem kell haragudni kedves Gombóc!
Ahhoz, hogy két hét 0,25mg szedés után nem alakulhat ki olyan elvonási tünet, amit csoporttársunk említ nem kell nagy tudás, csak tapasztalat. Még akkor is ha mindannyian mások vagyunk.
Bocsánat, rosszul írtam a neved! Csak arra gondoltam, hogy az ide író hozzászólók közül talán te tudsz a gyógyszerelvonásról, és hatásairól a legtöbbet.
Így viszont nem tudom mit csináljak, fogalmam sincs mi okozhatja, mert ezen kívül nem szedek semmit, csak multivitamint és az allergia gyógyszeremet, de azt már nagyon régóta, az nem okozhatja.
Az igaz, hogy valamennyit stresszelek továbbra is, de szerintem csak enyhén, nem nagyon.
Abban mindenképp egyetértek, hogy szörnyű ha nem tud az ember aludni, eddig nem is gondoltam, hogy ez mennyire rossz lehet.
Az alváshiány rombolóbb, mint a frontin. Főleg hosszútávon. Hétfőn sikerült másfél órát aludnom, hát az a nap pusztulat volt mint fizikai, mind mentális értelemben.
Ilyen kevéstől még nem kéne, de most hogy írod, ez a felerősödött szívdobogás érzet nálam is fennáll régóta. De a kialvatlanság is gyilkos, én is 1 órát aludtam tegnap. Ma inkább beveszem az adagot.
Nekem talán nem olyan súlyos a helyzetem mint néhányatoknak itt a fórumban, azonban én is kérnék egy kis segítséget ha lehet.
38 éves vagyok, soha nem voltak különösebb pszichológiai problémáim, sem depresszió, sem pánikbetegség, semmi ilyesmi. Nyugatót, altatót, antidepresszánst sem szedtem soha.
Most azonban, a korona helyzet miatt erősen bestresszeltem, a családomat, de magamat is féltve, olyannyira, hogy a mellkasomban is éreztem szúrásokat, nehezen aludtam, stb.
Elmentem a háziorvosomhoz és ő azt mondta, szerinte nincs fizikai bajom, az izgalomra azonban ad egy nagyon enyhe nyugtatót. És amit felírt az frontin volt, esténként 0,25 mg. Mivel soha életemben nem szedtem ilyesmit és szinte nem is hallottam a frontinról (csak a xanaxról) gondoltam ebből csak nem lehet semmi baj, elkezdtem szedni. Igaz a betegtájékoztató kicsit megijesztett, de gondoltam a doki csak jobban tudja, ezért neten sem kerestem utána a frontinnak.
Sokatokkal ellentétben én nem éreztem semmi különösebb hatását annak, hogy szedtem, még csak azt sem mondhatom, hogy olyan fantasztikusan aludtam volna tőle.
Nem egész két hétig szedtem, április 1 és 13 között, azonban 14-én este még a beszedése előtt kezdtem furcsa tüneteket érezni, nem voltam jól, hiperérzékeny lett a hallásom és az is zavart ha bárki hozzámért, a bőröm is nagyon érzékeny lett. De még rosszabb, hogy egy olyan dolog kezdődött el akkor, hogy elkezdtem "érezni", ahogy ver a szívem (lassan, nem gyorsan, nem volt magas a pulzusom) és minden egyes szívverésnél mintha valami végigfutott volna a testemen, egy nagyon kicsit beleremegett mindenem. Nem tudom másképp megfogalmazni, mintha nagyon érzékenyek lennének az izmaim, vagy az idegrendszerem.
Ettől nagyon megijedtem és úgy döntöttem hogy akkor ennyit a frontinról, én ezt nem szedem többet.
Másnap beszéltem az orvosommal, ő azt mondta szedjem tovább. De nem tettem meg. Pár nappal későbbre volt időpontom kardiológiai szakrendelésre, amit még akkor kértem mikor először szúrni kezdett a szívem. Itt alapos kivizsgálás után megállapította az orvos, hogy a szívemnek semmi baja és azt mondta a frontint mindenképp hagyjam abba. Közben persze utánaolvastam és láttam, hogy mennyire durva elvonási tüneteket produkálhat ez a szer.
Szóval két hete nem szedem már a frontint, két hét szedés után. Azonban a fent említett tünetek még mindig megvannak, még ha enyhültek is, kivéve a bőrérzékenyésget, az elmúlt. Viszont az erős hallás és a "remegés" megvan, főleg esténként erősebben. És ez az utóbbi zavar igazán mert iszonyat nehézzé teszi az alvást. Fekvő pozicióban ugyanis sokkal jobban érzem ezt a szívverés végigfut a testen dolgot és emiatt ha el is alszok felébredek egy-két óra után és nem tudok visszaaludni. Múlt héten pár napig jobb volt, de az elmúlt 3-4 éjjel talán olyan 2-3 órákat aludtam összesen. (És ez különösen nem jó így a járvány idején mikor kéne az erős immunrendszer, de amúgy sem kellemes dolog.)
Szóval a kérdésem :) Szerintetek létezik az, hogy mindössze nem egész két hétig szedve is elvonási tüneteket okoz a frontin? (Kiszámoltam, összesen 13x0,25 mg-t, vagyis 3,25-t mg-t szedtem be, azt gondolnám ez tényleg minimális adag.) És ha okoz, akkor olyan tüneteket amik két hét alatt sem múlnak el? Igaz, hogy nem csökkentettem, hanem egyszerűen abbahagytam, de ez akkor is nagyon durva ha így van. És ha ettől van, vajon mikor fog ez elmúlni? Vagy mástól lehet ez a szívveréses "rengés" és frontin ilyet nem okozhat? Nálam ez a frontin annyit ért el, hogy nem voltam sokkal jobban tőle mikor szedtem akkor sem, azóta viszont kifejezetten rosszul vagyok...
Köszönöm ha valaki tud valami okosat mondani erre :)
SZTK orvosok futószalagon írják a XANAX/FRONTIN/RIVOTRIL hármas kombinációt aztán ennyi a betegellátás. Komolyabb betegségeket sem kezelni, sem felismerni nem tudnak és erre idejük sem jut, amikor egy betegre jut a SZTK-ban 5-15perc. Ennyi idő alatt normális diagnózist még belógyászaton sem lehet felállítani, nem még pszichitrián...
Én kétszer voltam nála az sztkban. Tudom, nem úgy foglalkoznak otta beteggel, mint magánrendelésen, de én akkor piszkosul szorongtam, és gyorsan kellett. Nem tudtam aludni sem. Kiírta a xanaxot, meg még vmit depresszióra, de azt nem szedtem. A xanaxot is kevesebbet, mint ahogyrendelte, mért már akkor utánaolvastam... KB két hónapig szedtem, aztán csökkenteni kezdtem.... Mindjárt a déli adagot elhagytam, egy hónap pokol... Hőhullámok, fejfájás, álmatlanság, légszomj, szorongás. Utána lassabban hagytam el, ezért sokáig tartott. Tavaly januárban fogyott el. Utána is voltak még érdekes tünetek. Meg néha még mostanában is. Ezért írtam ide.
Az SZTK-s "orvosok" még valamikor a 80-90 es években tanultak. Azok az ismeretek már réges rég el is avultak, és a többit is elfelejtették. Az egyetemet végigbulizták, kettesekkel bukdácsoltak át. Nos, az ilyenek kezébe adjuk a mentális egészségünket. Én csak azt nem értem, hogy ha én, vagy bárki más el tudja olvasni a függőségről, elvonásról szóló tájékoztatókat, akkor az orvosok miért nem?! Egy időben úgy jártam pszichiáterhez, hogy már többet tudtam a témáról, mint ő. Amikor kérdeztem párat, csak pislogott. Akkor fizettem utoljára pszichiáternak. Azóta már tévében sem akarok látni egyet se. Az internet korában már nincs buta beteg, csak lusta. MINDEN fent van a hálón, csak el kell olvasni.
A testi-lelki egészség meg egy olyan téma, ami miatt érdemes is. Nyilván szórakoztatóbb a fészbukot bogarászni, mint a elvonós táblázatokat, de mindenki maga döntse el, hogy neki mi a fontosabb. Ezt persze nem rád értettem MAN 10, hanem úgy általánosságban.
Nekem is mondta az sztk pszichiáter, hogy nem érti, hogy a többi beteg miért kéri, hogy emelje az adagot. Ezek szerint fingja sincs a toleranciáról, meg a függőségről... De én megtanultam, szintén a saját tapasztalatom keresztül.
Nagyon szívesen! Miután egy orvos sem tudott érdemben segíteni, se felvilágosítani, hogy mi a függőség-elvonás, felszívtam a taknyot, leültem a gép elé, és elolvastam minden elérhető dolgot a témában ( Ez több száz oldal volt, és hónapokig tartott). Az elvonási tünetek kínját pedig a saját bőrömön tapasztaltam meg. Így beképzeltség nélkül mondhatom, hogy sokkal többet tudok a témáról az átlag orvosoknál. És akinek tudok, segítek, hogy ne kelljen átélnie amit nekem. Vagy ha muszáj, akkor legalább ne halálos rettegésben kelljen átmennie rajta.
Nincs mit igazán. Igen, ez a derealizációs érzékcsalódás. Nekem inkább a deperszonalizáció volt, és néha még előjön. Ezeket a múló rosszulléteket hívja a szakirodalom hullámoknak (waves). Idővel majd egyre enyhébbek lesznek és egyre rövidebb ideig tartanak. De azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a teljes gyógyulás után sem vagyunk védve a szorongásos tünetektől. Sok kávé, alkohol, fáradtság, stressz, időjárási front miatt fellángolhatnak a tünetek. igaz, már nem fognak olyan sokáig tartani, mint az elvonás közben, mert erősebb az idegrendszer, így jobban tudja kezelni, korrigálni a dolgokat.
Én a környezete láttam furcsának, vágy inkább távolinak. Mintha 10 méterre lett volna tőlem, ami valójában 2méterre volt. Lámpát kapcsoltam, néztem mindenfelé, hogy visszajöjjön a rendes táv... Hát elég rossz élmény volt...
Köszi az infót! Amúgy elég jól vagyok már, azért volt furcsa a napokban jelentkező szorongás. Elég erős volt néhány óráig. Aztán elmúlt. Ezért kérdeztem, hogy lehetséges-e,hogy ennyi idővel a létezés után jelentkezik a tünet. Elég viharos volt az elvonás.
BenzoBuddies Community Forum Index az oldal neve. Angolul van, de van hozzá fordító, a lényeget meg lehet érteni.
Ha a külvilágot látod furcsán megváltozottnak, az a derealizáció. Ha önmagadat érzed idegennek, eltorzultnak az a deperszonalizáció. Ezek lényegében érzékcsalódások, észlelési zavarok. Nem a szemmel van a gond, hanem az aggyal. De semmi pánik, alap elvonási tünet, el fog múlni! a DR és a DP jelentkeztet együtt, külön, hullámokban, enyhén, vagy durván. Majd elkopik, mint a cipő talpa. Az a legjobb ha nem is törődsz vele, mert a szorongás csak felerősíti.
