Valószínű gond volt a petézésével, jó eséllyel tele van az a család atkával. Normál évben -ha van még valahol here- akkor igen, sikeres lehet, de ebben az esetben csak akkor élheti meg a család a tavaszt, ha már most van kellő telelő npesség. Habeindult a petbzés, takarni, takarni, takarni, etetni, etetni, etetni, de legfőbbkbépp atkamentesíteni. De inkább reménytelen az ilyenkori anyaváltás, de minimum egyesíteni kellmásik családdal.
Sziasztok kedves Méhészek! Van egy méztöltőgépem eladó, új - nem használt. Tudnátok segíteni, milyen szakmai fórumokon, hirdetési felületeken érdemes hirdetnem? Nagyon köszönöm előre is, Virag
Nem kell éretlen mézet pergetni, ilyen egyerű a megoldás. Ha nem tornyosodik a pergetőből kifolyó méz, akkor el kell napolni a pergetést. Akác esetében valóban nem szoktuk megvárni az egyébként ajánlott 50-75 % -os fedést. Nagyjából 20-30 % -ban fedett amikor már jó a sűrűsége, de ez változó. A keretet vízszintesen tartva ha enyhén megrázzuk és nem csepeg belőle a méz akár jó is lehet. A következő az hogy csinálunk egy próbapergetést, akinek sokkeretes sugaras pergetője van, ne rakja tele ilyenkor ha bizonytalan a méz érettségét illetőleg. Elég párdarab hogy lássuk milyen a folyékonysága, ha löttyen a vederben mint a víz, és krátert húz a felszínbe, akkor ennyi volt mára, a löttyöt jobb visszaetetni, 1-2 liternyit még nem gond.
Tudom nem könnyű tapasztalat híján dönteni, néha bizonytalan is a dolog, hűvös idő esetén, sűrűbbnek tűnhet a méz, melegben hígabbnak, de tévedést csak nagyon határértéken billegő méz esetében okozhat.
Tudom a méhész szeretné végre a hordóban tudni a mézét, a vándortanyáról hazatérni, és különben is csak hétvégére van segítsége a pergetéshez. De így nem lehet méhészkedni, pergetni nem hétvégén kell, hanem amikor már érett a méz.
A csöpögősségét arra értettem, hogy a kenyérre kent méz még mozog rajta, szemben pl. a repcemézzel. Meg ha kanállal kiveszem az üvegből, visszacsorog. A napraforgóméz pedig, ha teába rakom, púpos kanállal is adagolható :) Hársmézet eddig én sem láttam, de tavaly sikerült pergetnem valami olyasmit. Világosbarna, az íze mint a hárstea, és az illata... hogy mennyire volt valódi, azt nem tudom, de az egyik vevőm kettéöntötte a kilós üvegben kapott mennyiségét, és amikor másnap az irodájában jártam, még mindig dőlt kifelé a hársillat, szóval annyira nem lehetett rossz :)
Az én tavalyi akácom nem csöpög(ött, amíg el nem fogyott)... Konkrétan vágni lehetett, olyan sürü volt, 16,0-s volt a víztartalma, a mézpumpa, amit a zézesüvegre lehet rakni sárga tetövel, konkrétan szétesett, mert nem bírta felszívni és adagolni. Remélem, az ideit is be tudják süríteni. Az idei repcémé meg 15,5-15,7...
Minden méz másra való: az akác vajaskenyérre, süeshez-fözéshez, a repce krémesen sima kenyérre, folyósan süteménybe, a napraforgó teába, hogy ne kelljen bele citrom. A hárs és a gesztenye olyan, mint az unikornis, sokan beszélnek róla, de igazából valódi hársat és gesztenyét nem nagyon látott senki. Utóbbi gyak. csak velemnél terem, de valamilyen furcsa okból kifolyólag minden évben pont akkor van arrafelé nyúlós, így a vándorméhészek nem mehet(né)nek oda, hárserdö, ahonnét ténylegesen lehetne mézeltetni, meg csak pár tíz hektár van, minden más igazából tetüméz egy kis hárssal vagy gesztenyével feldobva.
A magam részéről, mielőtt még méheim lettek volna, már akkor sem szerettem az akácot. Geil, csöpögős szirup. Mióta van saját mézem, a családom is áttért a vegyesre meg a napraforgóra, és amikor eladom azt a kis mennyiséget, amit pergetek, igyekszem mindenkit megismertetni az alternatívákkal. Vannak részsikerek.
A probléma ott van, hogy a legtöbb fogyasztó szerint a cukrosodott méz hamis... Szóval igen sokat és igen sokaknak kell magyaráznia, hogy az a méz a kivétel, ami nem cukrosodott meg, ill. ami nem akác és folyékony, az melegítet és a melegítéssel elvesztette a pozitív tulajdonságainak a nagyrészét.
Éna magam részéröl próbálom mindenkinek elmagyarázni, hogy mi hogyan merre.
Új és újszerű méhészezközök eladók. Elektromos pörgető 30 1/2 nb keretes elektromos, potméteres, koracél. Méhleseprő álványos, merülő mézmelegítő, fedelezőláda álvánnyal, kisméretű hordók, új, sosem használt rakodó kaptárak, stb.
Ha valakit érdekel valami a felsoroltakból, keressen a 20/ három25-55nullaöt-ös telefonszámon.
Függ attól, hogy a környéken mekkora a méhsürüség. Ha nagyobb, azaz több a méhcsalád, akkor könnyebben lerabolják, ami a család végét fogja jelenteni.
A kirepülö raj sosem költözik az eredeti család közelébe. Megpihen a közelben, de még aznap (már ha az idöjárás engedi) továbblibben. Kb 700 m a természetes távolság két szomszédos méhcsalád között. de ha be akarod csalogatni öket a rajládába, vegyél anyaferomont, hátha az odacsalja a kirepülö rajt:
A gondozatlan család pár éven belüli elpusztulása kapcsán mennyi időt tippelsz? Csak azért kérdezem, mert nemrég tettem ki egy rajbefogó eszközt egy faodúban élő család közelébe, hátha oda költözik az esetleges raj. Gondolom, ellenálló fajta lehet, mert az odút állítólag legalább 7-8 éve lakják.
Magyarországon tavaly kb. 1.200.000 méhcsalád (kaptár, kas, nevezd, ahogy gondolod) volt, persze ez csökkent tavaszra, de szerinted ilyen számok mellett érdemes kockáztatnod a környező méhészeteket? Szerintem nem.
Necsinálj semmit, de ebbe beletartozik az is, hogy ne is szerezz méheket. A gondozatlan méhek egyrészt pár év alatt elpusztulnak, másrészt számos betegség/kórokozó forrása lehet egy elhanyagolt kaptár. Egykaptárnyi méhcsalád beporzás szempontjából jelentéktelen.
Felmerült bennem egy gondolat,és ha felsorolom az általam ismert tényeket,akkor nem tudom eldönteni hogy belevágjak e avagy sem.....a vivódásom eldöntéséhez kérnék némi hOzzáértő segítséget,ha lehet,melyeket előre is köszönök mindenkinek...!!!
A felmerült ötletem a következő:
Mivel egyre több helyen hallani hogy rohamosan,és folyamatosan csökken a beporzó rovarok száma,ezért arra gondoltam hogy /mondjuk a kukorica góré végére/felrögzítenék egy méhkaptárt és vennék egy méhcsaládot/azért oda,mert ott viszonylag esővédett nelyen lenne,nem lenne egész nap a tűző napon,és nincs nagy mozgás/max a baromfiak séremórálnak alant a földön....//......!
Ami a vívódásomat okozza/és bizonyára néhányan a térdüket csapkodva ki fognak röhögni/,az néhány nem elhanyagolandó momentum pl hogy :mivel cukros vagyok nincs szügségem a mézre,nem is tudom,és nem is akarnám elvenni a méhektől a mézet...nincs is időm velük foglalkozni,és nem is értek hozzá,csak azért gondoltam hogy kirakok egy kaptárt valahova,mert fontosnak tartom hogy ne pusztuljanak ki ezek a szerencsétlen,de tiszteletreméltóan szorgalmas kis állatok......!!!
Viszont tudom pl hogy ha nem gondozzáK megfelelően őket,akkor pl betegségeket kaphatnak el,atkákat parazitákat stb.. ami akár nagyobb területen is okozhat komoly állategézségügyi problémákat is,és másnak sem akarok rosszat,továbbá pl a rajzásokkor sem szeretnék senkinek gondot,bajt okozni.....!!!
Hogyan cselekszem helyesen,ha felrakok egy kaptárt,és hagyom hogy éljék világukat,szaporodjanak,sokasodjanak kedvükre ahogy évszázmilliók óta csinálják,vagy így inkább ne csináljak semmit....?????
Előre is köszi mindenkinek a segítő válaszát,legyen az akár pro,akár kontra....!!!
Amennyit jónak látsz, úgy értem, ahogy neked kényelmes kezelési magasság. Nekik majdnem mindegy, a természetben is elvannak egy fa odvában, mivel nem gyalog közlekednek :) De ha egy sima zsalukő magasságra fektetsz zártszelvényeket, az olyan 30 centi, az szerintem elég.
Amelyik család nem tudja megvédeni magát a hangyáktól, az nem is életképes :)
Sziasztok! Most kezdek méhészkedni. Egyelőre 3 családom jött meg a tegnapi napon. Nem vártam más időpont volt megbeszélve ezért 1/2 órám volt egy hevenyészett állvány összerakására. 6db B30-aspallókkal áthidalva. Azt szeretném kérdezni mit javasoltok a föld és a kaptárak közt mekkora legyen a távolság? Még egy kérdés a letelepítést követően meglepték a hangyák a kaptárakat na nem nagyon de azért szemel láthatóan nem kevesen voltak. Még a röpdeszkán is járkáltak de azokat a méhek gyorsan eltessékelték. Kérdésem a hangyák tudnak a méhesemben esetleg a kaptárban kárt okozni a családjaimnak? Megjegyzem kölyökcsaládokról van szó! Segítségeteket előre is köszönöm!
Ezek a piaci festékek általában zománc és olajfesték keverékei, a második sor festés már fényes sima felületet ad. A környéken sokan ezt vásárolják a kaptárak festéséhez. Magam is igen régen, talán már több mint 10 éve használom, de soha nem okozott gondot, méhpusztulást, vagy kiköltözést. Nyilván teljes száradás után pakolok bele méheket. Mint ahogyan az olajfestékek sem, azokat több mint 20 éve használom kaptárak festésére, mint ahogyan sokan mások. Szerintem akkoriban még a vízbázisú festékek nem voltak elterjedve.
Apám 1X próbálta higítós (nitrohigító) festékkel, el is pusztult az a családja, amelyik elsöként "költözhetett" bele.A probléma az, hogy melegben az oldószer kipárolog, de hogy pontosan mit, azt nehéz megmondani. vagy árt a méheknek, vagy kibírják. használni tuti nem használ nekik.
Piacon, ismeretlen összetevöjü festéket... hmmm... te tudod...
Nem, simán olajfesték hígítóval, vagy lakkbenzinnel. Mivel belül nem festünk kaptárat, tökmindegy. Bár a lakkbenzinnel nem ajánlatos hígítani mivel a festék porlad, fogni fog mint a meszelt fal. Nem kell ezt túlparázni, a festék úgy sem fogja hosszútávon megvédeni a kaptárakat.:)
Kimégy a piacra és veszel az ukrántól "zebrás" festéket, az is megteszi. Vagy nem ? :) Az utóbbi tíz éveben olyat használok, nincs vele semmi baj.
