ehhez hasonlóval volt már dolgotok? lehet h néha koncertre elektromos gitár helyett az akusztikost vinném, és jó lenne egy mágneses jel is. használhatók az effélék valamire?
búg a gitárom, ha nem érek hozzá a húrokhoz, vagy a kábelhez, pedálhoz. mármint a piezo. vagyis le kell földeljem saját testűleg, vagy valami ilyesmi, nem értek a villanyhoz. egyébként egy Dowina JCE 555-ről van szó. tippek? mitől lehet, hogy lehet elmulasztani, stb.
Nem türelem kérdése volt. Az első időben azt hittem, megtaláltam életem húrját. Csak aztán nem lehetett kapni (nem bírták a megrendelést), majd pedig ötből három kuka volt. Úgyhogy fölhagytam vele. De ez csak a Django húr, a többit nem próbáltam (az archtop húrt igen, de csak egyszer, akkor tetszett, sokáig volt a jazzgitáromon, de rendszeres használatról nincs tapaszatlatom).
Türelmes ember vagy. Nálam egy napig voltak fenn. :) Legrövidebb ideig egy Yamaha készlet bírta: felrakás után pár perccel csípőfogóval téptem le őket.
Hát, a hullámzó minőség és rendelkezésre állás erőteljesen a handmade jelleget bizonyítja. Volt olyan Newtone-om, amit már csak azért szedtem le fél év után, mert illett. :) Meg volt olyan, ami egy hetet bírt...
Newtone-ék honlapján van egy kép, ami azt sugallja, kézzel csinálják a húrokat. Elvileg lehetséges, de nem hiszem, hogy ezzel komoly mennyiséget tudnak tartani.
Hát, szerintem meg legalább egy csévélőautomata adagolja a rézszálat, és az előtolást is tudod állítani egy csavarral. Ez a handmade eléggé humbug lehet húroknál, nagyjából annyit jelenthez, hogy nincs pénz gépesíteni, és ebből hype-ot kreálunk :-) Konkrétan a húroknál nem nagyon látom a kézzel készítés előnyeit.
Nem utálom, de handmade, márpedig az ezt jelenti. :) Csak esetleg nem nénik tekergetik, hanem bácsik, és kapnak munkavédelmi kesztyűt. Sőt, az összes kézzel készült húr így készül, semmi lézeres tervezés, meg hasonló huncutságok.
Hehe, de van lejjebb is, a klasszik román, régeni gitárhúr (ahol a Horat gyártják), na, azt nénik puszta kézzel tekercselték. Acéldrót befogva két tokmányszerűségbe, kifeszítve, majd a néni becsippentette az ujjai közé a vékony réz-szálat, beindította a motrot, és szépen betekerte vele. Az ujjain konkrétan fél centi vastag, megfeketedett és kifényesedett bőrkeményedés volt. Nem ám lézeres mérés meg ilyen modern huncutságok.
A slide a rövidebb lecsengés miatt nem nagyon megy, de van néhány dalom (bossa), amelyek elixiren nem szóllaltak meg, élesen keményen szóltak, most meg jól. Tényleg olyan nylon érzetre, csak ahhoz hiányolom a húrvastagságot.
Finom akkordok szépen puhán szólnak, de nagyon sikálni nem érdemes, mert zárt, lekerekített hangja van. Én rendszerint ujjal pengetek akkordokat is, de most úgy éreztem, egy sikálós kiséretnél kell a pengető.
Szólónál a korrektül kijátszott hangok karakteresen megszólalnak, szép "lantszerű" pengésük van, de nehezen nyújthatóak a hangok - illetve túl könnyen nyúlnak a húrok, de nem szólnak, csak ha pengetem, teccikérteni... kamuzni nem nagyon lehet ezen.
Tegnap próbateremben játszottam rajta kierősítve - önmagában mindig szépen szólt, de ha a banda játszott, idegesitően nem tudtam találni olyan hangzást, ami a zenekarban megszólalt volna. Aztán amikor hazaértem, otthon éjszaka hihetetlenül szépen szólt, teljesen elragadtatam magam.
Szóval alakul, egyelőre maradnak ezek a kicsi gitáron, legalább nem tépik le a fedelét, ha ennél nagyobb bangra vágyom, lehet hogy inkább lecserélem a drednoughton a 3 éves Martin húrokat..:)
Uhh, hát ez a klasszik szoci gitárjúr, réz tekercseléssel, 10 perc játék után vállalhatatlanul büdös volt tőle a kezed, izzadósaknak be is zöldült :-) Legutoljára vagy 15 éve láttam a Triálban. Asszem a Melódia volt a jobb (de lehet, hogy tévedek).
bár úgy tudnék "csikorogni" mint Ry...:) Nem tudom, logikusan hangzik, hogy a sima húr jobban csúszik, de igazából szerintem nagy jelentősége nincsen. Egyrészt a játék jórészt a magas húrokon folyik, azok meg nem csikorognak, másrészt a mély húrok csikorgásának is lehet zenei jellege, éppúgy, mint a folk zenében a csikorgó akkordváltásoknak. Pl Rynál a Paris texas szólóiban, ahol némi kísérteties hatást ér el a hosszan röcögő mély hangokon - ha sima lenne a húr, rövidebb és finomabb lenne a lecsengése. Egy biztos, amikor gitározni tanultam, lehetett kapni gagyi magyar húrt, BOY volt a neve, sima volt és vastag, na azon lehetett slidozni! De olyan már nincsen...eh régen minden jobb volt..:)
Köszönöm a részletes infot. Azt hiszem, kipróbálom ezt a silk and steelt, kiváncsivá tettél. Már korábban volt egy nagytestű country gitárom, csak az teljesen passziv piezzo elektronikás, és a kierősitésével mindig gond volt, és ezért vettem ezt, eredetileg nylonhúrosat akartam, hogy kipróbáljam azt a karaktert, de aztán mégsem mertem bevállalni. Most akkor talán egy húrcserével kipróbálhatom, hogy menne e nekem a "fingerstyle"...
Ajánlgatott a srác egy "flat top" tipusú húrt D' Addariótól a slidehoz, ami csiszolt, de az 10 es volt csak, és az se olcsó. Korábban használtam elektromos gitáron köszörült GHS jazz húrt, és az nagyon szépen szólt slide-al, jó vastag hang, semmi csikorgás...
A d'addariot valamiért nem szerettem meg, mert korábban (elektromos gitáron) volt egy olyan érzésem, hogy amikor felteszed, nagyon szép fényesen szól, de pár hét után betompul a hangja. Míg az earnie ballnál (elektromos gitár) mindig úgy éreztem, kisebb szenzáció egy húrcsere, de sokkal tovább szól elfogadható minőségben Egy profi zenésznél nyilván másodlagos a tartósság a minőség mögött, de a hozzám hasonló amatőrök, akik még a húr árát sem keresik meg a zenéléssel, már sajnos szempont. Pl a slide miatt és egyébként is több hangolást használok, ez is betesz a tartósságnak, ha profi lennék, valószinűleg lenne minden hangoláshoz külön gitárom, külön slidehoz beállitva...ráadásul az akusztikus gitárt ritkábban használom, és amikor áll, akkor is használódik a húr. Nevetségesnek tűnhet ennyit filózni a húrvásárláson, ahelyett, hgy kipróbálnék tizet, de praktikus okból mindig két készletet veszek, és ha szakadás van, akkor ideiglenesen a régi húrokkal tudom pótolni a rosszakat, így nyerek egy kis időt a teljes húrcserével, tehát most úgy érzem, nem szeretnék hónapokig variálni, ami húrt veszek, azt a tipust szeretném sokáig használni.
Na , köszönöm hogy meghallgattál, holnap dűlőre jutok. :)
Gypsy gitároknál ez sztenderd. Nem is szólnak jól mással, de én a Takamine gitáromon is lecseréltem a bronz húrt, bár az AER foszfor bronz (ami amúgy GHS) bejött 011-050 kiosztással, de még annak is keménynek találtam a hangját. Köszörült húr a jazzgitáromon van, az is GHS.
Finomabb hangja van a Silk&Steel-nek, másmilyen a csengése, teljesen más hangkarakter. Puhább, könnyebb lefogni még a vastagabbat is. Fingerstyle-ra van elvileg kitalálva, tehát ujjal való pengetésre, jó arra is, de én pengetőzök leginkább. Sokan azt mondják, félúton van a fémhúr és a nejlon közt a hangja.
Az ezüst réteg hamar kopik, de akkor nem nájlonhúros. hanem rézhúros gitárral állsz ott, ugyanis a lényege (ha jól tudom), hogy az acél húron van egy selyemréteg, majd egy réz sodrás, ami le van ezüstözve (valószínűleg leginkább esztétikai okból, nem hiszem, hogy a hangzáson sokat változtat).
Egy biztos, Silk&Steel húrnál ne számíts rá, hogy fél évig tart. Gyakori használat esetén 1-2 hónap maximum. Pyramid húrt nem próbáltam, kíváncsi lennék rá. Most D'Addariom van, Gallit sokat használtam, az jó, de nem lehet kapni, Savarez ugyanígy, Pearse dettó. Martint nem sokára kapok, majd kiderül. A D'Addario Django nekem kicsit kemény, de pl. azt is kipróbálhatod, lehet, hogy slide-ra pont jó.
Legjobb mindenképpen, ha kipróbálod. Ha nem jön be, tudom javasolni a GHS foszfor bronz húrjait, az sokáig is tart, meg szép is a hnagja (bár én csak az AER számára gyártott fajtát használtam, de szerintem nincs különbség). A legjobb módszer, hogy addig veszel másfélét, amíg az egyik be nem válik. Sok függ agitártól is. Pl. az én Saga Gitane-omon nem szól jól a D'Addario Django, egy Johnson ovállyukason kiváló, de pl. a Johnson d lyukasomon volt fönn AER bronz is, és jól szólt, a Gitane-on penetráns.
Köszönöm a választ, megerősítettél Elixir ügyben. Nekem ez az Elixir húr eazért ellenszenves, mert nem hisezm el, hogy 5x tartósabb húr műszakilag lehetséges kompromisszumok nélkül. Akkor az összes többi többi gyártó miért nem gyárt 5x tartósabb húrt, ilyen bénák? Gyártson akkor az elixir csak 2x tartósabb húrt, adja annyiért, mint a többiek, de azt se ilyen parasztvakító dobozba tegye...
Azért is jó, hogy írtál, mer épp az imént beugrottam itt a Bercsényiben egy kis gitárboltba, ahol az eladó pont a figyelmemebe ajálotta a silk & steelt (pyramid), mondván, hogy az én (kis testű) gitáromra az lenne való. Már majdnem kötélnek (húrnak) is álltam, de aztán gondoltam, előbb feljövök, megkutatom a neten, hogy mi ez, de mindezidáig nem találtam semmit, a Pyramid strings weboldala mélyen hallgat róla. Az eladó szerint melegebb, kevésbé csattogó hangja van mint a bronznak, több méllyel, ami a kistestű gitáron nem is lenne rossz.
De megkérdezhetem, hogy miért jött be ez neked? Én úgy tudtam, te cigány jazzt játszol főleg, és ahhoz vastag, meleg hangú csiszolt húrokat képzelnék el. Én leginkább elektromos bluest játszom, ezt a gitárt dalírásra és néha unplugged klubzenélésre használom, nem zavarna, ha puhább lenne, de slidozom is sokat, és annak jó a keményebb húr. Másrészt attól is tartok kicsit, hogy ez az ezüst réteg két slide blues után lekopna, és akkor ott állnék egy nylon húros gitárral...
A húr ízlés kérdése. Én pl. igen erősen kerülöm az Elixír húrt, mert utálom. De mások meg pont ellenkezőleg vannak. Úgyhogy tegyél föl olyat, ami neked jó. A tartósság meg olyan mindegy. Silk&steel húrokat használok, pillanatok alatt megy tönkre, de csak ezeknek van olyan hangja, ami nekem jó.
Üdv, viszonylag kezdő vagyok az akusztikus ligában, lehet egy banális kérdésem? Elszakadt egy húr. Nem korrózió, hanem baleset következtében - valaki megbotlott, és felborult a vadonatúj hangszer, szerencsére más baja nem esett. Normális körülmények közt vennék egy új készletet, és eldobnám a régit, de új elixir húrok vannak fent, a gitárral adták őket.
Kerestem ilyen készletet, hogy a megmaradtakat megtarhassam tarcsiba, vagy esetleg csak egy húrt cseréljek, a kereskedő szerint persze minden pénzt megér, mert 5x tartósabb, de én egyelőre csak azt látom hogy va drága és olyan a csomagolása, mint a kotoné, őszintén vér gagyinak tűnik.. másrészt persze speciális eset, de nekem konkrétan egy hétig tartott. Szerintetek szavazzak még Mr Elixirnek bizalmat, vagy jó lesz a jó öreg Martin húr?
