Azért egy olyan tanfolyamra befizetnék, ahol az Audiolandon lebzselő zenei analfabéta hifisták bemutatják, milyen statisztikai és egyéb módszerrel állapítják meg valamiről, hogy élethű-e avagy sem. Mi mihez lesz hű vagy hűtlen, ha alapból segghülyék ahhoz, amit hallgatnak? ;P
Kérésed parancs! Jó szórakozást annak további olvasásához, hogy analóg vs. digitális ügyben tkp. csak hallucinálsz, és talán még azt sem tudod, hogyan készültek a korongjaid...
Egyvalamit jól nagyon írtál. A zenehallgatást illetően nem a (mű)hifisták véleménye érdekes, hanem a valódi zenebarátoké, zenészeké, stb.. Nekik jellemzően sokkal durvább dolgok is beleférnek, mint a lemezzaj, mely egyébként csak a rossz hifin hallható aránytalan módon kiemelve. Tehát, hogy neked személy szerint mi nem fér bele, az nem mértékadó.
Nem véres vita ez hanem csak örök. :) Tamás szólt hogy álljunk le és most ez a rész is következik. Aztán egyszer valamikor újra elő fog ez majd kerülni. :D
HUUUUUUUUUH elnézést kérek minde kedves fórumtárstól, ezt nm szerettem volna, hogy ennyire egymásnak essetek, nincs miért, valakinek ez, valakinek az tetszik, nem mindegy?????
Mindenki azt hallgat amire igénye, lehetősége van, ne bátsuk egymást ezért, persze lehet véleményt nyilvánítani, de kedvesen és nem .................
Én ezzek ebből a véres vitából kiszáltam, maradok továbbra is inkább csak olvasó.
Próbálja a fene. Vagy az elemi szövegértésed elégtelen, vagy ismét egy belemagyarázás (tudatosan elkövetett szalmabáb). Itt be is fejezném, mivel nincs sok értelme az eredeti felvetéstől és a gyakorlattól egyaránt teljesen elrugaszkodott sületlenségeiddel (mint a hozzáadott zaj "értelmezése") foglalkozni.
Nincs itt semmiféle belemagyarázás. Az LP hallgatás bizonyítható módon a rendeszánszát éli és az LP forgalmazók az üzleti jelentéseikben is erősítik ennek tényét. Ezek ismeretében nekem nem tudod beadni, hogy tévedek. Egyértelműen nő a köldöknézők tábora. Akkor is így van, ha próbálod mentegetni a "hibrid" lemezeket úgy, hogy közben tudatosan nem beszélsz a master és a másolat közötti másolási veszteségekről sem.
Az én értelmezésem szerint a zenéhez csak a hallgatóság köhintése és a bekiabálások adhatnak alapzajt és az énekes lélegzésének hangja az amelyet még meghallhatok mint hibát, de ezeket a zenei élményre hangolt agyam úgyis átugorja. A hajtáslánc dübörgése, a lemezhibák pattogása és "nem hallható nyávogás" viszont már nem fér bele.
A "logikád" is hasonlóképpen mond csődöt. Aki az LP fölényéről beszél, annál igencsak valószínű, hogy a full analóg technikával készült kiadványok krémjére gondol - mi másra? És miért ne lenne tisztában van vele, hogy kb. mikor tértek át digitális rögzítésre, aztán digitális keverésre? Rakás belemagyarázás az egész, hogy finoman fogalmazzak.
A hibridlemezek hangjáról vitatkozva se lenne igazad, hiszen azokon a digitális jelfeldolgozás néhány kellemetlen auditív vonása mérséklődik avagy elviselhetőbb problémává alakul át, dehát ezt valaki vagy hallja, vagy nem.
Az okfejtésedre nem tudok választ adni. Személyesen kellene erről beszélnem néhány gyakorló hangmérnökkel.
Ebből a szempontból a hifisták, de még az audiophilek véleménye is mellékes. Nekik ugyanis a náluk lejátszott, megszólaltatott végeredmény élményszerűsége a mérce, nem pedig az élethűség. Egy igazán jól kevert felvétel, igazán jó minőségű cuccon visszajátszva, akkor is lehet élményszerű, ha semmi köze az élethűséghez.
És ebből jön a nagy kavarás. Én 1991-ben megkaptam a Beatles soksávos masterjének a másolatát. Mit mondjak egy vagyonért. Azzal a céllal, hogy amit keverek, azt kizárólag oktatási céllal használhatom fel. A sávok külön külön meghallgatása döbbenetes volt. Ezek az emberek katasztrófa, hogy mennyire nem tudn(t)ak énekelni. De a kiadott lemez élvezhető és szerethető volt.
Az általam kevert anyag ma is megvan CD-n, de képtelen vagyok hallgatni, mert én nem tudtam úgy eltüntetni a hibákat.
Fogadjuk el hogy tény amit mondasz. Mennyibe is kerül egy olyan mostani kiadású új lemez, amelynek analóg a mastere? Talán 15-20 eFt Ft? Aztán gondoljuk ezt tovább. Ha van ugyanez a lemez digital masterből 5 eFt-ért is akkor a 100-as vásárlói mintából vajon hányan fogják inkább az olcsóbbat választani? Ugye hogy az LP hallgatók 99% valójában nem is audiofil csak elhiteti magával hogy az (vagyis csak sznob)?
Nem kell kitalálnom semmit. Elég ha csak a logikát hívom segítségül. Ha a nyolcvanas éveket követő időszakból hallgatsz átszellemült audiofil arccal (egy pohár bor és gyertyafény mellett) LP-t - mondjuk egy Lord Of The Rings-t - akkor már annak mastere egyértelműen digitális. Persze ha a zenei érdelkődés maradt az 50-es 80-as évek időintervallumában akkor ritkábban futhatsz bele ebbe a dologba, de valami azt súgja nekem, hogy a fellendülőben lévő LP eladások nem ezekre a régi használt lemezekre vonatkoznak, "mert az istenadta nép" tapasztalatom szerint jobban szereti egyrészt az aktuális sztárjait hallgatni (és most ne magadból indulj ki, hanem a zenei piac törvényszerűségeiből), másrészt nem használt lemezt, hanem új kiadásokat vesz. A dolgot még erősíti az is hogy a régi bakelitek az évek során fizikailag elhasználódnak és azokat idővel ennek okán kiszámítható módon a zeneélvezők egy-egy újra cserélik. Az újak esetében pedig már az a gyártási protokoll fut amelyről korábban beszéltem. Szóval lehet fájdalmasan érint itt néhányatokat, de a tavaly karácsonyra családotoktól kapott kedvenc audiofil élményetek mastere az a digitális jelforrás ami beszédetek szerint halott, jellegtelen, rideg és ezért pfuj. :)
A közelmikrofonozott hegedűhang tökéletes példa arra, hogy nincs "vagy". Amikor egy géphanghoz szokott hifista elmegy a kamarazenei koncertre, akkor így vagy úgy, de helyére kerül a dolog. A hangmérnökök ma már tudják, mennyire neuralgikus pontja ez a digitális felvételtechnikának; mennyire szabad közel rakni a mikrofont, és bőven volt idejük kikísérletezni, miképpen lehet mégis elfogadhatóvá, "hallgathatóvá" varázsolni. A magasabb mintavételi rátájú rögzítés is segít, csak nem eléggé. Ebben a "versenyszámban" a mai napig lényegesen jobb tud lenni a klasszis analóg.
A tényekkel nem szabad szembemenni. 30 évvel ezelőtt úgy kellett vadászni a jó vagy elfogadható hangú lemezeket. Ma annyira megtanulták a digitális studiokat a hangmernokok, hogy a rossz hangú lemezeket kell vadászni. A lemezek többsége legalábbis elfogadható hangú.
Innen pedig ízlés kérdése. Mit szeretne a delikvens? Hosszan hallgatható hangot, vagy élethűen szólót? Mert az utóbbi elérhetetlen, bár célnak kituzhető.
De az nem igaz, hogy kazettás magnoval jobb forrás hangot lehet csinálni, mint egy digitális felvevő el. Pink Floyd szerű zenén talán, de már egy szóló hegedű kozelmikrofonozva padlóra küldi a kazettás magnót.
De ezt csak az tudhatja, aki legalább fél évente hallgat közvetlenül élőben akusztikus hangszereket. Szvsz.
"A mai újonnan legyártott LP-k 99%-ban 96kHz 24bit - vagy lényegileg komolyabb mintavételezésű - masterből készülnek"
Tixtelettel érdeklődnék, van-e konkrét tudomásod róla, hogy itt vki efféle hibrid LP-ket vásárol, netán ilyeneket hallgat? Vagy ezt is csak kitaláltad, ahogyan szoktad? (Költői kérdés.)
A lökött pontosan ugyanígy személyeskedett, de legalább néha humoros volt egy kicsit.
A nyugdíjas szekció meghagyja az új lp kiadásokat a hipszter köcsögöknek, akik a színes lemezre, a hologrammokra meg az etched faszságokra izgulnak.
Amúgy ma is készülnek full analóg felvételek, mondjuk ennek előfeltétele az úgynevezett hangszer használata, ami amúgy sem jellemző a modern hipszterek által hallgatott csühögésre.
A mai újonnan legyártott LP-k 99%-ban 96kHz 24bit - vagy lényegileg komolyabb mintavételezésű - masterből készülnek egy SSD-ről és ha pedig nem (ez a fenntmaradt kb. 1%-ra igaz) akkor pedig csak a többszöröséért kapható meg. :D Vagy úgy gondolod, hogy az általad kifogásoltan lélektelen digitális jelből analógba konvertált és LP-be vésett jel a nyávogástól, recsegéstől és dübörgéstől megtellik majd a zene lélekkel? Én még úgy tanultam hogy ha szar a forrás akkor a másolat csak szarabb lehet. Márpedig az LP-re fölesküdött nyugdíjas audiofil szekció szerint ez mégsem így van. Hanem? :)
Nekem ez már igazán részletkérdés, gigitális média számomra kapufa, biztos jól szól, csak nekem ne keljen hallgatnom, mert kikészülök tőle, egyszerűen idegesít az a fémes lélektelen tiszta hang, elveszi a konvertálgatások miatt a zene a zeneiségét.
Ismétlem ez az Én véleményem, és ha Neked az tetszik, akkor örülök és hallgasd jó egésséggel.
Nem beszéltem semmiféle wifiről. Média lejátszó CAT6 sftp kábelezés amely R45 porttal csatlakozik, valamint gigabites router és a média tárolására egy szerver.
Bocs lehet sőt biztos félreérthető voltam, a digitális hanrögzítés illetve az onnan történő lejátszás a világy csúfsága.
Mielőtt belemennénk, hogy még nem hallottam jót, jelezném, hogy rengeteg kisipari, illetve neves gyártók méregdrága rendszerét hallottam szólni, teszem hozzá kár volt az időért.
Természetesen nekem is van CD-m, talán nem is a legrosszabb, sőt tesztgyőztes is volt pár éve (persze ez megint nem jelent semmit), van több CD-m ami megvan bakeliten is, hát ha a külömbséget zongorázni tudnám (nem a CD szól jobban, a félreértések elkerülése végett jegyzem meg), akkor nem fizikai munkával keresném a kenyerem.
Persze nincs gond a WI-FI-s médialejátszókkal, csak nekem ne keljen közelebbi kapcsolatba kerülnöm velük.
A legroszabb esetben beteszek egy CD-t háttérzajnak, csak azért, hogy ha bütykölök ne legyen csend, de ha időm engedi esténként leülök felteszek egy bakelit lemezt és élvezem a zenét.
Jó hangmérnök tisztában van vele, hogy eszközeivel akkor is belenyúlhat a zenei folyamatba, ha nem akarja, és erre komolyzene felvételekor, keverésekor speciálisan figyelnie kell. A modern "könnyűzenében" pedig majdhogynem alkotótárs, nagyjából a Pink Floyd óta...
"nincs igényem arra hogy elővegyem ezeket és igazából akkor lennél okos, ha inkább azt szeretnéd megérteni, hogy miért nem?"
Okos? A helyes megfejtéshez nem kell túl sok ész: nincs az analóg eléggé jó minőségű lejátszásra alkalmas lemezjátszód (futómű+hangkar+hangszedő) és phonód. Nyilván venni sem kívánsz*, tehát jól mondod, hiányzik az igény. Hogy miért, talán ne részletezzük. A hifi 95%-ban pszichológia => fejben dől el.
* Az igazsághoz tartozik, hogy ezek már használtan sem olcsók
Dehogy kell ahhoz ujjat harapni!:) Csak át kell futni a legújabb audio-süketeléseket, melyet a magukat sznob elhatárolódásként nemhifistának mondó "hifisták" a fórumokon összehordanak;)
