elővakartam aműanyag korongomat, leszedtem rola az utolsó "világmegváltó kisérlet reqvizítumait, és megforattam 1/sec fordulat számon! 14 teljes kört ment meg még egy picit! A forgórész tömegét nem tudom megmérni mert nem akarom szétszedni!
A pontos átmérője 13,8 cm- Nem tudom miért emlékeztem 20cm -re!talán a "távolság"-
HEH!
Nem értem a "hihetetlen" kifelyezést itt!
Nincs abban semmi hihetetlen ha valaki lelkesedik valamiért és áldozrá. Sok szerencsétlen hülye az életét is rátette az elveire, bár ilyet személyesen nem ismerek. Amit a természetről írsz az baromira igaz, nem tud hazudni csak "idegen" nyelven beszél! Valaki úgy fogalmazott, hogy "nincs tiltott tudás"...Lassan már filozofiai topic-ot nyitunk!
Silan valószínűleg most elfoglalt, remélem nem hagy vakon félúton!
Én is tettem már fel több leszedőt. A peremhez ezek "szinte" csak pont szerűen értek, amikor is a feszültség nem de az áram jól nőtt, Ez is egybeesik az elmélettel. Silan elméletét az cágolhatná a legjobban, ha sikerülne az elméletileg leírt elemi szálnak nevezett ízé kersztmetszeténél vékonyabb vetületű felülettel rendelkező "pontszerű" leszedőt használni! Ezt még leírni sem egyszerű hátmég megépíteni. Gondold el! A nulla felületnél a szinte nulla nyomási erő is a korongba szűrná, és máris nem lenne a felület nulla! És még elis mozduljon, forogjon!!! Fonográfként felvenné a káromkodásunkat!
Az viszont érdekes lehet hogyan tudtál cm hosszon illeszteni, ez érdekel, kérlek írd le!
Az új mágneseimet éjjelre a kocsiban hagytam! Reggelre átrendeződött a garázs. A szerszámkészlet, a bicikli és még pár kacat a löháriton éktelenkedett, és az egész kocsistól feltapadt a garázsajtóra! Napersze csak hülyülök!!!
De a mágnesek így együtt 14*16 cm hengerként elég impozánsak, ha az arcom bal felére teszem, és gyorsan elfordítom a fejem a fogamban megzizzem az amalgám! Remélem nem jár erre a mókus-örs mert az íránytűjük biztos behülyülne!
Nekem meg van egy olyan 20cm átmérőjű jól csapágyazott műanyag korongom ami alacsony forgdolaton is (200/perc) fordul 18-19 teljes kört. A tömege csak pár deka, de jó merev! Összerakhatnánk a V mágneseiddel hátha csodát tud!
Az én V mágneseimmel nem sikerült semmi tovább mozdulást elérni!
Sajnos nem kaptam meg a válaszod!
Próbáld újra
Hihetetlen dolgokat művelsz, lenyűgöző lelkesedéssel dolgozol. Jó ilyet 'látni'!Teljesen egyetértek veled, ha valamit nem értünk, vagy nem tudjuk kiszámolni, mérjük meg! Egyedül a természet tudja hibátlanul a fizikát, mindig neki van igaza. Naná.
Silan magyarázatáról azt hiszem úgy írtam, hogy érteni vélem. Nem ez lenne az első ilyen amiről kiderül, hogy mégsem. A terület változása még csak-csak, de a nyomatékkal kezdettől fogva bajban vagyok én is, különösen ebben a konstrukcióban, ahogy most leírtad.
Ja! A barkács generátorommal elvégeztem egy olyan kísérletet, hogy a szénkefe az egyik esetben kicsi ponton érintkezett a koronggal, a másik esetben pedig a korong kerületének mintegy egyötödén feküdt fel. Mindkét esetben teljesen azonos feszültséget illetve áramot mértem. Az eddigiek alapján jogos ez?
Válaszoltam az emiledre még reggel, ha nem kaptad meg légyszi írj újra!
Kösz.
A V mágneses kísérlettel odáig jutottam, hogy a golyó az emelkedőn felmászott, az emelkedő végén lepottyant, és kigurult a mágnesek közül kb 30 cm-re. Ez utóbbit tartottam a legnagyobb eredménynek, mert ha nem jól volt beállítva az emelkedő szöge, a mágnesek egymástól való távolsága és az egymással bezárt szöge, akkor vagy fel sem jutott az emelkedő csúcsára, vagy ha igen, akkor ott már olyan kicsi volt a sebessége, hogy a pottyanás után benn maradt a mágnesek közt, vagy valamelyik mágnes magához rántotta esés közben. Az eredeti kísérlet leírásban a helyzeti energiákból számolgatnak többlet energiát, én idáig már nem jutottam el, ahhoz precízebben kellet volna megépíteni a szerkezetet, meg pontosan méricskélni. Az eredeti kísérletről bemutatott videók eléggé meggyőzőek, nekem azonban sokkal lassabban mozgott a golyó, de hát olyan bazi mágneseim sem voltak. Azért a videókon sem tudtak körfolyamatot bemutatni, azért ez nem lehet véletlen.
A CSAK AZ A BAJOM HOGY A KISÉRLETEIKET NEM TUDOM LEUTÁNOZNI, MEGISMÉTELNI ! Neked ment a V mágneses golyós kisérlet?! Tehát ezt azokra írom csak szédítenek és nem azokra akik nem diplomások! Én is leírom tévedéseim mint a tapasztalatomat, de be merem ismerni, hogyha valamit elszúrtam! Ha ezek a NEM FIZIKUSOKAT kérdezed az erdményeikről akkor azt nem tudják megismételni, vagy legalábbis nem az ellenőrzőtt körülmények között! Az Egely vitalitásmérő topic-ba is írtam de onnan eljöttem mert Iván már túl személyesre veszi Egely üldözését. Annyira, hogy az iróniámból csak az ellelábasáról szólót veszi észre, a róla szólót nem! nem akarom Ivánt megbántani amit tesz az helyesnek tartom de a módja és az erőszakossága...! sajnálom...
Persze! én sem várok 2000%-ot a kiran féle 101% is kielégít, illetve a mérésemben az is, ha a terhelés nem jelenkezik a kimeneten!
OFF
Ez egy örökértékű filozófia!
sajnos ezt sem én találtam ki!
ON
Jaj!
Dehogyis akarom a hit felé terelni a dolgot, de most a FIZIKUSOK mellett áll az igazság.Ha nem is mindenben értek, mivel a felírt képleteikkel jól kilehet számolni a kiséleteim eredményeit, csak magamat égetném ha nem hinnék nekik!
Silan... -ha ugyan méltó vagyok rá- én is csak dícsérni tudom a tudásáért, magyarázó készségéért, és azért a kicsit tanáros kitartásért amivel engem is (láttam Téged is ) istápol. Az elöbbi ömlengésem remélem nem bántja meg de mivel másként nem tudom, így köszönöm meg neki! Szeretném ha a többi a témákhoz csatlakozó (pro és kontra)hozzászoló ezt nem venné zokon, ŐK szintén nagyon értékes része ennek a mulatságnak, és köztük is vannak igen jófejek!
Na a jó hír:
Megvannak a mágnesek!!!
És szép nagyok, sajnos baromi nehezek és úgy kaptam meg őket 10rugóért, hogy a fegyverzetek sincsenek rajtuk. Büdösíteni sem kell velük!
A alant leírt képlet szerint kb 0,1V-ot vehetek le korongonként és a 8 drb mágnessel ki tudok alakítani 6 generátor egységet egy tengelyen amikkel 2-4 W-ot várok levenni! Ez már egzakt mérésre ad lehetőséget! remélem hétvégéig el is készülök vele!
Sajnos Silan magyarázatát hiába fogadom el, érteni nem értem. Te igen? Hogy alakul itt ki a terület és, hogy változik???
Azt sem értem miért eredezteti az várt mechanikai ellenállást az esetlegesen álló mágnes és álló leszedő közé! hogy lehet forgás ellen "dolgozni" ha nem forgatunk!
ITT IS kérlek nézz rá a mail-edre!
Ezt írtam:
akkora és igen gyors,hirtelen fluxusváltozás a terület megszűnése miatt ami pont kiegyentliti az előző folyamat alatt kitermelt energia eredményt - mint az önindukciónál a "visszarúgás" vagy valami ilyesmi!
Persze, hogy tovább próbálom gondolni, arra már rájöttem, mivel a fluxusban az indukció a vektor, és az határozza meg a termelt feszültség irányát, a terület megszűnése nem adna ellentétes irányú áramot illetve feszültséget ami kioltaná az előzőleg termeltet! Na ezt megspóroltam Neked! Az önidukciónál megfordul a indukció/változás iránya!
A magyarázatod úgy is megállja a helyét ha a szénkefe másik végére vagy közepére teszed a kiinduláskor az elemi szálat csak ekkor más feszültséget kapsz, de ha a teljes szénkefe felületét nézed akkor ott mindíg van egy éppen belépő szál ami a minimum, illetve van kilépő ami a maximum feszültséget adja! Talán ezért a feszültségszámító képlet is így szól(Budó):
½wB( r külső 2 r belső 2 ) avagy időben U=/dΦ/dt=B df/dt
látom nem hajlandó a WORD-ból normálisan bemásolódni de aki akarja érti! Vagy már tudja is!
Nade azért mert ezt matekosan értem még mindig nem látom ám azt a *területet* létezni amitől a fluxus van mert ha csak időpillanatot nézek akkor az "elemi szál" nulla kiterjedésű,de feszültség van rajta, és hiába van akárhány a szénkefe "alatt", ez nem lehet a megoldás mert a szénkefe kapcsolódó felületének változtatása a kicsatolt feszültséget nem, csak az áramot változtatja.( a kisérleteim szerint is).
Butavagyok de nem értem hogyan van szögelfordulás ha a peremen mindehol van leszedő(vételen sok) és az önmagával össze van kapcsolva. lásd higany.
JFery
"de milyen más csinálni!!! lásd csajozás, kaja, pia stb... " Igazad van, ezeket is mennyit gyakoroljuk, és mindig ujra meg újra késztetést érzünk, hogy csináljuk. :-)
A szénkefével kapcsolatban is igazad van, rövid szenet használva és jobban rányomva sikerült úgy 10 ohm generátor belső ellenállást mérni (10 ohm terheléssel a terhelés nélkül mért 4 mV 2 mV-ra esett le), de mint mondtam nem is ez az érdekes. A levett elektromos teljesítmény és a tengely nyomaték (vagy az azzal közel arányos meghajtó teljesítmény) összefüggését kellene kellene mérhető tartományban egzaktul megmérni. Abban a tartományban, ahol még nem fröccsen szét a generátor, mielőtt bárki is mérni tudna rajta. Ja, az én szétfröccsent generátorom is leadott 2000 %-ot. :-) Légyszi ezzel a fizikus mellé állító szöveggel ne tereld a témát a hit mezejére, onnan még senki nem jött vissza. Azt hiszem, Silan fizikustól tanulhattuk itt a legtöbb használhatót e témában. Csigavér a százalékokkal, egy ici-pici mért eltérés a számítottól is éppen elegendő volna a fejvakarásra, de a legfontosabb kritérium, hogy a mérés bárhol megismételhető legyen!
Kösz az ékezeteim dícséretét, de sajnos ha ide írok, akkor azt nem az Opera böngészőben teszem.
OFF Látom van még közös elvünk! Jó dolog beszélni valamiről, de milyen más csinálni!!! lásd csajozás, kaja, pia stb... A gyakorlat Uraim, a gyakorlat!!! ON
Tényleg baromi primitiv a szerkezet könnyű megépíteni! Kell is, mert ki lehet próbálni "mind két oldal" állításait! Gondolom, és látom is a kezdeti tapasztalatok Téged is a FIZIKUSOK mellé állítanak, bár tudom Te az elméleti ismereteid miatt sosem voltál kétséges, csak kiváncsi!
Én már az általad leírt, megcsinált és kérdezett módokat megépítettem és kipóbáltam, ezek egy jórészét ebben és a másik két nullpontis topicban le is írtam, gondolom olvastad! A kicsatolásoddal lehet a baj, nagy a belső ellenállása. Még az iparban alkalmazott szokásos szénkefék belsőellenálása is tizedohm nagyságrendű mert ott a száz vattokhoz száz ohmok tartoznak és így is viszonylag kicsi a veszteség. Nekem, legjobban a vékony bronz lemezke vált be L=0,15. Jól vezet és viszonylag szívós és rugalmas valamint jól forrasztható is!
Irod, hogy NYÁK-ból csináltad a vezető részt! Mint gyártó Te is ismered a felépítését, Kár a vastag és csak a mechanikai szilárdságot adó műanyagot betenni a mágnesek közé mert azzal hogy távolítod a mágneseket, csökkented az indukciót. A NYÁK-on a rezezés csak 2-15 századmiliméter és csak ez ad vezetést! Én már 2-3 ampert is ki tudok venni belőle, a bronz vagy réz koronggal!
A szomszédom gépész, vele is sokat beszélgetek erről a témáról , pontosabban nyüstölöm vele( szegény). Én vegyésznek is tanultam, Ő pedig gépészként dolgozott galvanizáló üzemben, és gépminősítőként is látott egy s mást. Budó a könyvében írja : "A fenti elven alapuló unipoláris dinamógépek aránylag kis feszültségű, de igen nagy inenzitású egyenáram előállítására alkalmasak; kiterjettebb felhasnálást csak újabban nyernek, főleg eletrokémiai üzemekben." Szomszédommal megvitatva az esetleges ipari felhasználást, arra jutottunk, hogy ezt az alacsony feszültségek miatt legfeljebb az aluminium eletrolizisére lehetne felhasználni de a csúszó alkatrészek vagy a higany elkerülése miatt nem valószínű ennek a használata. pl. Inotán is inkább több kádat kötnek sorba és a magasabb feszültséget így osztják meg. A neten publikáló NEM FIZIKUSOK szerint is csak néhány száz milivolt mellett érnek el több ezer amper áramerősséget! Van aki 100,000 amperről ír! A rendelkezésemre álló leírások vagy nagyon sok csúszó érinkezőt tartalmaznak, vagy higanyt. A csúszóérinkezők növeleik a mechanikai ellenállást
és hamar el is kopnak, a higany a jól vezető fémekkel(réztartalom,gondolom nem platinázták, vagy aranyozták be vastagon a korongjaik szélét) amalgámot ad ami szilárd, és a baromi áram terhelés, a mágnesek asszimetriájából adódó örvényáramtól elpárolog, a maradékot(a leírások szerinti akár 20cm sugarú korongot 7500-zal pörgetnek)a centrifugális gyorsulás szétföcsköli. Na szóval ezekről állítják az 5-600 % hatásfokot.
OFF A szívem verdes ha ennyi új szöveget találok az érdelkelt témában! ON
Silan!
Én is úgy látom, hogy ez a feltekredős-kúp palástforgatós kisérlet egybevág az elmélettel illetve a képlet által biztosított működéssel!
Hát igen! Az angol tudásom minimun kétséges. A suliban csak annyit tudtak belémverni, hogy NYET, meg azt, hogy DA!- az, hogy jól ellenálltam nekik pulsz egy évembe került- A nyelvekhez nincs érzékem, néha magyarul is nehezen fogyalmazok, hogy az egyértelmű legyen!
Arra gondoltam, hogy mivel a mágnesek tere elméletileg állandó és az elmozdulás nem ehhez a térhez kötött,- bár ebben kell lennie- hanem a "két vezető rész között" előírt, ezért az ellenerőnek is ott kellene létrejönnie!
Az, hogy ennél az általam összedobott készüléknél ezt mértem, az bármitől is lehet. Ellenben itt vagyunk megint a terhelés által okozott fékező nyomaték kialakulásának mikéntjénél. Ha kis feszültségen nagy áramot lehet levenni róla, tehát a gyakorlatban is megfelelő generátor teljesítményt, akkor ennak megfelelő nyomaték kialakulására kell számítani. Namost hogy tudna komoly fékező nyomaték kialakulni egy szénkefében ami esetleg már miliméterekre van a mágnestől, továbbá a tulajdonképpen levegőben 'lógó' elvezetésekben. Néhány száz wattos hagyományos generátorokban is már nagyon ügyelni kell a légrés nagyságára, és ami lényeg, ha csak egy menetet is tekernek, azt is vasra kell tekerni (légmagos tekercsben is keletkezik ugyan feszültség, de az elektromotoros ereje csekély, nem lehet teljesítményt levegőn kersztül áteröltetni). Tehát kérdés továbbra is az ellennyomaték kialakulásánk mikéntjének elve, ha át akarunk lépni a néhány mW leadott teljesítményen. Értem én, hogy az áram nem a szénkefében, meg az elvezetésekben generálódik, hanem a két mágnes közti korongban, de ha a fékező nyomaték nem a szénkefében meg az elvezetésekben jelentkezik, akkor kezdhetjük elölről, mert ez alapkérdés szerintem. Viszont ha mégis ott alakul ki az ellennyomaték, akkor továbbra is úgy látom, hogy a generátor nem terhelhető az elmondottak miatt, elektromotoros ereje csekély, hiába nulla ohm közeli a korong ellenállás, az egész rendszer csak feszültséggenerátorkénk működik.
Igaz, hogy kis feszultseget, viszont nagy aramot lehet a homopolaris generatorral eloallitani. Erre hasznaljak.
Mitol lenne nagy a generator ellenallasa?
Itt vagyok, és szeretnék okosabb lenni az elhangzottaktól. Közben próbálom kitalálni, van-e a világon ennek a generátornak bármi gyakorlati haszna, alkalmazása? Néhány mV feszültség, nagy generátor ellenállás, elvileg sem terhelhető teljesítmény, ezrelékben mérhető hatásfok. Ez a helyzet. Ezek után van még valaki aki azt állítja, hogy a hajtásba befektetett energiával összemérhetőt vett le a korongról, sőt nagyobbat?? Na ne! Egyébként bárki kipróbálhatja, én fél óra alatt összeütöttem a következő barkács generátort, a lényeget teljesen jól produkálja. Fel kell hozzá áldozni 2 db kis hangszórót, amit a már említett melegítéses módszerrel megszabadítok a mágneskörétől. Kell még a mágneseknél kb. 10 mm-el nagyobb átmérőjű nyomtatott áramkörökhöz használt rézfóliázott lemez (én egyik oldalon fóliázottat használtam, bútorlap lyukasztóval vágtam belőle korongot). A korong közepébe 6-os csavart rögzítek (ez lesz a tengely), majd a mágnes gyűrűket a korong két oldalára ragasztottam pillantragasztóval. ezzel kész is a szerkezet, villanyfúróval megforgattam, áramleszedőnek 2B-s ceruzabélt használtam (az egyik hely a fúrótokmány síma része, a másik a két mágnes közti korong kilátszó fóliázott része). 5-10 mV-ot tud, ha nem terheljük. Már néhány kohm terhelés hatására is nulla lesz a feszültség. Nem túl bíztató kezdet a meghajtáshoz használt fúró által felvett néhány száz wattjához képest. Viszont jó kísérleti eszköz, a fóliázott lemez lehet kétoldalas, lehet maratni küllő formát, spirálisat, stb. Ki tudja, mi jön ki belőle....
A kiserleteid eredmenye tokeletesen osszhangban van az elmelettel, es az ertelmezesed is helyes. Ha elolvasod a 0. hozzaszolast, ott idez engem V. Laszlo egy masik topicbol, es en ott mar leirtam, hogy a lenyeg a ket vezetoresz egymashoz kepesti forgasa a magneses terben, es hogy nyugodtan hozza lehet forrasztani a leszedoket a koronghoz, ugy is mukodni fog a keszulek, csak akkor fel fognak tekeredni a vezetekek a tengely kore. Ha egyutt forog a ket resz, akkor nincs aram, mivel nincs fluxusvaltozas. Tehat az ertelmezesed helyes, es valoban, a hozzaforrasztott elrendezesnel a vezetekek feltekeredese mellett ugyanakkora aramnak kell keletkeznie, mint a csuszoerintkezos megoldasnal feltekeredes nelkul. Igy a mereseid kivaloan igazoljak az elmelet helyesseget.
A higanyos kiserletnel szerintem letre kell jonnie az aramnak, mivel ott forog egymashoz kepest a ket vezetoresz. Az angol leirast rosszul ertelmezted. A leiras is azt irja, hogy van aram: "it might not be expected to produce output currents. Yet it does." A "no current results" szovegresz az elotte levo rajzhoz kapcsolodan arrol az esetre vonatkozik, amikor a berendezes also es felso resze nem forog egymashoz kepest, hanem egyutt forognak. Ilyenkor termeszetesen nem folyik aram.
A tobbi felvetesedre majd kesobb valaszolok.
Ja, meg annyit: a fekezo ero abbol adodik, hogy magneses terben mozgatott aramjarta vezetore a magneses ter erot gyakorol. Tehat itt a magneses ter es az aramjarta vezetekek kozotti kolcsonhatasrol van szo.
Újból megcsináltam a peremhez forrasztott "leszedőjű kísérletet!
Két módon, két eredménnyel, de ezek azt hiszem egy felé mutatnak, ha jól okoskodom! Kérlek ellenőrizd a gondolatmentemet!
A korong és a két mágnes réztengelyen vannak aminek csak az egyik végét fogom be az eszterga tokmányába úgy, hogy a központi leszedő még biztonságosan érinthesse a tengelyt. A "leszedő" vezetéket ami 2 méterhosszú, az az annak egyik végét a bronzkorong széléhez forrasztottam, és a másik végéhez oszcilloszkópot csatlakoztattam aminek a földje a központi leszedő. A szópon azonnal mindenféle zavarok jelentek meg mV-os nagyságrendben! Brummfeszültség. Kossuth rádió az 540 KHz ferqin stb. Ezeket egy a szkóp bemnetét söntölő 10uF-os kondival "elnyomtam". Te érted a kondi miért nem zavarja a mérést. A esztergát 600 fordulat /percre állítottam -útálom a repeszhatást- a vezetéket úgy tartottam, hogy:
1. hagytam feltekeredni a mágnesre a korong mellé. Ekkor mértem a csúszóérinkezős kontrollmérésnek megfelelő 3-4 mV -os DC feszültséget. Tehát így működött az összeállítás mivel a feltekerés eredményeként volt szögelfordulás. Az egész kb 2 másodpercig tartott utána a mérőcsűcsról leszakadt a vezeték vége mert elfogyott, de a kondi még tartotta pár másodpercig a töltést. A szóp bemenete 1MOhm.
2 . Mikor a mérést a fenti elrendezés szerint állítottam össze, de a vezetéket nem feltekeredni hagytam hanem a forgástengelyben a kb 8 cm átmérőjű tárcsától 50 cm-re kézzel tartottam - így a tárcsa mint egy kúp forgástest talpa szerepelt és a kifeszített vezeték a kúp palástját járta körbe- ezért a tárcsára az nem tudott feltekeredni de kb. 10-12 másodperc alatt az anyaga kifáradt és elszakadt. E közben ezt mértem: a szópon semmiféle egyenfeszültségű összetevő nem jelent meg, viszont a forgás ütemében egy gyenge váltakozó áramú színuszt láttam, ami abból adódhatott, hogy most a vezeték el-el haladt a eszterga szerszámtartója mellett és az a sok mágneses kísérlettől már tökre fel van mágneseződve! * Tehát ebben az esetben nem volt szögelfordulás mert a koronggal együtt forgott a vezető, ezért nem is volt DC. Azt hiszem jól okoskodom, és jók a következtetéseim! Ha valami a leírásban nem tiszta kérdezzetek rá!
* Vasfogúak figyelem! A műhelyemen áthaladni veszélyes, és tilos! Ha valami önöket szájon ragadja azért a vezetőség nem vállal felelősséget!!
NA, hát ezt mértem.
Ne haragudj de vissza kell térnem az elemi szálas magyarázatodhoz. Újra átbogarásztam mert valami még mindíg izéli a csőröm!
"K es L egy vonalban, vannak, igy a magneses ter fele 0 feluletet mutatnak" Ez rendben! Az is, hogy:"ahogy forgatod a kereket...megno annak a kis korszeletnek a terulete". DE amikor: "forgatott szal vege elhagyja a szenkefet..." az a kérdés merül fel bennem hogy ekkor nem jön e létre akkora és igen gyors,hirtelen fluxusváltozás a terület megsűnése miatt ami pont kiegyentliti az előző folyamat alatt kitermelt energia eredményét - mint az önindukciónál a "visszarúgás" vagy valami ilyesmi!
Az ezt az esetleges jelenséget nem kellene, hogy megszüntesse, hogy jön a következő szál!
Ha amit most leírtam igaz, az szerint lehet hogy nem is így generálja a feszültséget a generátorunk! Kérlek cáfolj és indokolj!
A higanyos kísérletben a hiányos angol tudásom miatt leginkább csak az ragadta meg a figyelmem, hogy " NO CURRENT RESULTS! " Ha jól értem akkor ez azt jelenti, hogy nem eredményezett áramot!
Kezdek megvilágosodni! Tehát amit leírsz az egy elméletileg végtelen pici kiterjedésű, ám valójában egy kristálynyi( , azért , hogy legyen benne szabad elektron) vezetősávot vizsgálsz! Ráadásul a Te szénkeféd valós tehát feltételezi, hogy nem csak pontszerűen, hanem mint a valóságban tetszőleges, ám létező felülettel érintkezik a korong széléhez. Ezt a magyarázatodot értem! És el is kell fogadnom mert pontszerű szénkefét nem tudok építeni!
Remélem érted, érzed, hogy csak vitapartnered, ellenfeled kívánok lenni, és nem ellenséged!
Hát, hogy ne aludj túl jól -nekem már jobban megy-
még megpróbálom a premhez forrasztott leszedőjű korongot újra megforgatni, hátha azon mégiscsak van feszültség. Ez a Te ötleted, és ha ad feszültséget akkor ez a fenti magyarázat,-illetve a Budó féle sem- amit el is fogadtam, nem áll meg, mivel nincs elmozdulás a leszedő és a korong közt!
Még valami az eszembe jutott, egy kicsit még had akadékoskodjak! A Budó féle leírás és szerint nincs feszültség indukálás ha a korong peremén végtelen sok ponton érintjük. Már írtam is, hogy a neten erről olvastam iserről -a linket megpróbálom előbányászni, mert a múltkor az E-mail-ommal együtt elveszett-. Valaki a korongot visszintesbe állította, a peremét körben leperemezte mint a konzerv doboz kis palástszerű túllógó szélét. Ezt a peremet, de csak a peremet higannyal teli gyűrűalakú kis ügyes kádba mártotta és persze a mágnesekkel együtt csak a korongot forgatta, és semmiféle feszültséget nem tudott rajta mérni!
A Te elved szerint ennek kellene működnie.
Kérlek arra is reagálj, hogy az ellenerő szerintem nem a leszedő és mágnes, hanem a leszedő és korong között van. A koronban sugárirányban folyó áram magára merőleges mágneses teret hoz létre, ez a sok-sok vezető szál összeadódó mágneses terecskéinek összerakosgatásából alakul ki és a koronggal együtt forgó mágneseket vonzza, vagy taszítja, de elmozdulást nem tud létrehozni. Viszont a leszedőben ugyan ez az áram és mágneses tér "folytatódik" és ezzel már lehet közelítő fázisban taszító, távolódó fázisban vonzó hatása a vizsgált korongpontban folyó áramnak. Szerintem ez az erőpár adja a mechanikus fékező erőt ami a feszültség/áram termeléskor fellép és ennek a hatását szeretném még mindig megmérni.
Persze, hogy budapesti vagyok Te kis SHERLOCK, méghozzá Szigetlakó!(nem pepsi)
Most a K-t a 6. hozzaszolas abrajaban ne elmeleti szalnak tekintsd, hanem kepzelj el egy olyan szerkezetet, ahol tenylegesen valodi drotszalak vannak korong helyett. Az aramkor a K, az L es a szenkefe altal alkotott zart gorbe, vagyis egy kis korcikk. Az ezek altal kozrezart terulet szorozva a magneses terrel a fluxus. Latnod kell, hogy kezdetben K es L egy vonalban vannak, igy a magneses ter fele 0 feluletet mutatnak, majd ahogy forgatod a kereket, egyre nagyobb lesz az altaluk bezart szog, es ezzel egyutt novekszik az altaluk kozrezart felulet, azaz a fluxus is. Tehat a korben aram fog indukalodni, mikozben a felulet 0-rol megno annak a kis korszeletnek a teruletere. Aztan a forgatott szal vege elhagyja a szenkefet, de jon a kovetkezo szal, amivel megismetlodik ugyanez.
Marmost egyszeru szamitassal kijon, hogy az indukalodott aram nem fugg attol, hogy hany sugariranyu drotszalad van a forgatott kereken. Csak attol, hogy milyen gyorsan forgatod a kereket. Tehat a drotszalakat vegtelenul besuritheted, akkor is ugyanakkora aramot fogsz kapni. A vegtelenul besuritett drotszalak pedig ugyebar egy korongot adnak ki. A korongnal persze mar nem latjuk ezeket a kis elemi teruletnovekedeseket, de attol meg a lenyeg ugyanaz. Ha a drotszalas szerkezet mukodeset erted, akkor erted a korongosat is.
Termeszetesen Budapesttol szamitottam a 8200 km-t, mivel nem nehez rajonni, hogy te Bp-en vagy.
Tehát a 'K' a mágneses térben lévő korogn egy elméleti szála amin a korongban az áram folyik, a szénkefe a leszedő, és az 'L' a mérőeszköz, vagy fogyasztó veztékei amin itt a kicsatolt áram folyik! Tehát ahogy írtam ezek az áramkőr részei.
Kérlek nem tarts kukacosnak de én itt nem látom a korongon azt a felületet ami megváltozna, csak egy "elméleti vezető szálat"látok ami a feszültséget termeli, adja a többi rész azt csak elvezeti és felzabálja.
Lejjebb írod, hogy a csúszóérintkező nélkül is megy a dolog de ha a feltekeredést el akarjuk kerülni -egyébként ötletesen- a forgatást alternálva kell végezni.
Ezt is kipróbáltam de nem sikerült feszültséget mérnem! A nem-et nem tudom bizonyitani, ezért lehet hogy hibáztam a próba közben- többször is-?
Köszönöm, hogy foglalkozol velem, igyekszem okulni és tanulni belőle. Néha nehezen és zavarosan öntöm formába a mondanivalómat, ezért bocs!
Kedves Silan!
Megpróbálom a problémát kifejteni amai miatt nam értem: Bármilyen módon is akarok feszültséget generálni, ahhoz fluxusváltozás kell! Vagy az idukció (vektor) nagyságát, vagy irányát változtatom, vagy a felület méretét amire hat az adott vezetőben. Ennek a törvénynek az érvényesülését keresem ebben a generátorban. Természetesen én is elhiszem, hogy ez nem egy fizikán kívüli szerkezet, de hiába olvasom végig a topic-ot a Te magyarázatodból sem értem mitől van itt felület változás mivel csak a felület koronghoz képesti helyzete változik, a nagysága nem. Abban úgylátom egyetértünk, hogy a mágneses indukció vektor állandó (és nem a fluxus amint tévesen írtam).
A LENZ kisérletben a könyvem az áramból vezette vissza a feszültség nagyságát az ellenálláson keresztűl és ez zavart meg. De ez itt most tényleg lényegtelen.
(59)-ben a változás vélt felfedezése adott néhán percnyi sikerélményt és azt hittem már értem. Mikor rájöttem hogy nem értem ez nagyon kiborított.
Az egyszálat azért írom mert például ezt az egyszálat veszi figyelembe Budó könyvében a felírt képlet, ehhez képest írja fel az elmozdulást és csak enner a "sugárnak" az indukciós térben lévő szakasza számít a feszültség termelésben.
A 6. hozzászólásodban is a sugáralakban elhelyezett vezetőkkel magyarázod a működést- meg is építettem a "sugárkereket" a korong helyére és működik is-. Ezért veszem úgy, hogy az egy leszedőpár között csak "egyszál" van jelen, legalább is a korong így felfogható. Én ezért nem látok itt felületet a fluxus részére. Meg kell jegyeznem, hogy én a többi generátorban sem látom a felületet, de azokban nyilvánvaló az indukció változás! Le tudom írni hogy mi fluxus de valahogy nem látom működni. ( Szegény Fizika Tanáraim!)
Tényleg nem akarok kötözködni, de tényleg nem értem, azt írod: Ahogy elforgatod a korongot, ez a terulet novekszik... nem értem miért mövekedne az indukciós térben lévő felület, mikor a külső leszedő csak "pontszerűen" érinti a korong szélét és -főleg az én felfogásom szerint- csak a sugárirányú szál "söpör" a korong felületén-vagy inkább a korongban végig. de annak az elméleti szálnak nincs kiterjedése. Ha igaz ez a szál-okoskodásom akkor erről még írok, hogy mért találom a korong és a leszedő köztinek a fékezőnyomatékot.
A hurok kifelyezést itt az áramkörre gondolod?
Még egyszer megnézem a 6-os hozzászólást!
Igazad lehet mert tényleg nem tudnánk beszéni. Mivel nem írod hogy mihez képest 8200 Km -nem is kell- gondolom Magyarország esetleg Bp. nem gondoltam ,hogy a világháló ennyire világ!!!
Ilyet irsz: "valtozik a terulet is, es ez adja a fluxusvaltozast, nem csak az idobeli valtozas".
Ezt nem ertem. Amikor valtozik a terulet, akkor idoben valtozik, nem? Mi masban valtozna? Ugyhogy nem tudom ertelmezni a fenti mondatodat.
Aztan azt irod: "a Lenz-fele kiserletben a vezeto hossza es igy ellenallasa is valtozik, tehat ha egyenletesen mozgatod, akkor is valtozik a feszultseg".
Ez tevedes. A feszultseg allando marad, az aram valtozik. De ez tok lenyegtelen, Tekintsd szupravezetonek a drotot es rakjal bele egy R ellenallast.
Aztan meg azt irod: "az egypolusunal... csak egy szal vezeto van a magneses terben".
Dehogyis. Egy szal vezetoben hogy folyhatna aram? Nezd meg az abrat a 6. hozzaszolasnal. A K, az L es a szenkefe egy hurkot kepez, es a hurok altal kozrezart teruleten atmegy a magneses ter. Ahogy elforgatod a korongot, ez a terulet novekszik, tehat valtozik a fluxus, tehat aram fog folyni a hurokban. Ennyi.
Beszelni nem igazan tudnank, mert ennek ido- es terbeli akadalyai vannak (8200 km, 7 ora).
OFF
Bocsi az elöbbiért, ha kiborulok szeretem jól csinálni, teátrálisan mert így rombolom legjobban az önbecsülésem és mások esetleges jóvéleményét!
Azért jó lenne ha esetleg tudnék veled pár szót beszélni mert látom a Te felkészültséged messze több a tudásomnál és sok kérdésemre nem értem a választ -nem csak a tieidet nem-. (Nekem nehezen megy ez a gondolatok billentyűzetes megfogalmazása mert mire leírom az egyiket, már másik hármat ami az eszemben volt, elfelejtem! )Erre szoktam kínomban mondani, hogy az emberi elme nem a kérdések megválaszolására, hanem újabb, bonyolultabb kérdések feltevésére való!
ON
Persze tegnap a fizika könyvben ezt a kísérletet is láttam. Amikoris amit tegnap azt hittem értek, megint összedőlt bennem, mert ha megnézed -de úgyís tudod- a LENZ féle szerkezetben változik a terület is és ez adja fluxus változást, nem csak az időbeli változás. Sajnos az analógia sántít! A LENZ féle kisérletben nem teheted folyamatossá az energia termelést! Láthatod a vezető hossza és így ellenállása is változik, tehát ha egyenletesen is mozgatod akkor is változik a feszültség, az egypolusúban ez legalább látványosan megmutatja magát hogy miért van másként. Az egypolusúnál pedig nem látom miért változna a fluxus térben mikor csak egy szál vezető van az áramkőrben a mágnesek közt. A LENZ féle kisérletben "gyürögetheted" is a vezetőt attól is van energiád de a monopólusúban csak akkor van ha a leszedő csúszik a koronghoz képest(DC). Olyan mint ha a mágneses térben lévő vezető egy szakaszának állnia egy másik szakaszának mozognia kellene a mágneses térhez képest, de a határvonaluknak határozottnak kellene lennie és annak is a mágneses térben kell lennie, hogy energiát termeljen! Ha tudnál olyan kisérleti összeállítást ahol csak -mint itt is- időben változik a fluxus mozgás hatására, és a dolog nem trafó jellegű (DC)az talán segítene megértenem a jelenséget.
Irod: Jó töpregést! Töprengeni azon tudok, hogy hogyan, miért nem értem, de én szeretném érteni, mert tapasztani már tapasztaltam!
Termeszetesen a fluxus ketfelekeppen valtozhat meg: vagy a magneses ter novekszik (valtozatlan terulet mellett), vagy a terulet novekszik. Tehat ha van egy drothurkom allando magneses terben, es ezt a drothurkot megnagyobbitom (megnovelve az altala kozrezart teruletet), vagy ugy forditom, hogy nagyobb feluletet mutasson a magneses terre merolegesen, akkor ezzel no a fluxus es aram generalodik a hurokban. Ha a drothurok ellenallasa R, akkor I=(dF/dt)/R aram fog indukalodni, ahol dF/dt a fluxus ido szerinti derivaltja.
De ugyanezt le lehet irni tisztan a Lorentz-ero alapjan is. Olvasd el a 2. sz. hozzaszolasomat. Itt van hozza az abra:
Kedves Silan!
Igazad van a leírásom hibás! Rosszul használtam a fluxus fogalmát! Igen, látom én is sorban leírok magamnak ellentmodó következtetéseket, de a zavarom oka az értetlenség amivel a jelenség előtt állok.
Most megeröltettem magam és elővettem egy fizika könyvet. A kotta a fluxusra azt írja: Az indukcióvektorra merőleges 'A' felületet átdöfő indukció vonalak száma a "FÍ" mágneses fluxus:
FÍ=BA
Azt is írja, hogy ha 'B' idukciójú mezőben mozgatok 'l'hosszú rudat 'v' ha a vektorok merőlegesek az indukált feszültség 'U=vBl'. Hát igen az itteni leírás tényleg nem tartalmazza a indukció általam rosszul emlékezett változását, az csak az ú.n. nyugalmi indukcióra írja.
Már elkezdtem leírni, hogy még mindíg nem értem a fulxus változást, de miközben átolvastam a leírásod, hogy pontossan fogalmazzak, és beugrott!!!
Én mindíg a fluxusban értelmezett területet illetve az azon területen létrejövő változást térben kerestem pedig, ha most jól értem a forgási sebességből adódóan az adott idő alatti terület változást kellett volna értenem. Tehát ezért jön létre elektron megoszlás, az az feszültség.*
Remélem most már jól értem mert úgy érzem, hogy ez bennem kerekké vált. V.László elemi szálas ötlete azért nem működhet mert ott pontosan a szögsebességet mint olyant, illetve annak időtényezőjét veszti el a szerkezet. Érdekes, hogy ott a forgást ( mint időbeni mozgást) hiányoltam de arra már nem jöttem rá miért nem értem a saját kezemben tartott szerkenytűt.
De azt még mindig fenntartom, hogy a általam megmérni kívánt teljesítmény változást a meghajtásban, (puskáztam a könyvből-ha már elöttem van -) ami a Lenz törvényből következik, a korong és a hozzáképest elmozduló leszedő közt kell létrejönnie!
* Most, hogy leírtam és úja végig olvastam már megint vannak kétségeim, a következő mondatomat be kellene írnom a csillaghoz- de akkor megint az elején lennék-: Bár ezt leszedő nélkül sohasem sikerült mérnem!
Talán azért mert a korongban alakul ki a fluxusváltozás de a leszedő végzi az indukció vonalak metszését ... vagy mia sz@... Ha másként rakom össze akkor ez már nem igaz!
A FENE EGYE MEG MÁR MEGINT NEM ÉRTEM!!!
Urak valaki kérem ha lehet verbálisan korrepetáljon mert nekem ez így nem megy!
Kérem az Önkéntjelenkező bátor és főleg időmilliomos hős harcost E mail-je meg a
telefon számát, hogy felhívhassam, hogy ezt a kérdészagyvalékot a fejemben segítsen kisimítani. Ha profi üzen azzal is megállapodok csak nyugim lenne már!
Ideggyógyász ne ajánljatok mert azt szoktam reggelizni!
Lehet, hogy nem vagy tisztaban a fluxus definiciojaval, legalabbis a hozzaszolasodbol igy tunik. Nincs olyan, hogy "homogen fluxus". A fluxus nem azonos a magneses terrel. A fluxus a magneses ter es a felulet szorzata (altalanos esetben integralja). Egy aramkorben az altala kozrezart teruletre szamitott fluxus valtozasi sebessegevel aranyos aram generalodik. Marmost annal az esetnel, amikor korong helyett sugariranyu drotszalak vannak (lasd a korabbi rajzomat) ugyebar vilagosan latszik, hogy amikor egy drotszal vegigsopri a szenkefet, akkor a drotszal, a szenkefe es a leszedo vezetek altal kozrezart hurokban a fluxus 0-rol valamilyen ertekre novekszik. Ennek kovetkezteben a hurokban aram folyik. Aztan jon a kovetkezo drotszal, vagyis a kovetkezo hurokkal tortenik ugyanez. Tehat minden egyes drotszal eseteben letrejon ez a fluxusnovekedes. Az aramot ki lehet szamolni a fluxusvaltozas sebessegebol, ami a forgas szogsebessegebol adodik. A korong ugye pedig nem mas, mint vegtelen sok drotszal, vegtelen suruen, tehat ott is ugyanaz az eredmeny. Kis elemi hurkok kovetik egymast, mindegyiknel fluxusnovekedessel.
Az orvenyaramoknak az egesz jelenseghez semmi koze. Az orvenyaramok a korongban inhomogen magneses ter eseten jonnek letre, es csak veszteseget okoznak (melegszik a korong). Ezert korong helyett jobb a drotszalas megoldas, ez megakadalyozza az orvenyaramok kialakulasat.
