Sziasztok!
Megjöttünk már több mint két hete, de visszavágyom. Beleszerettünk a Seychelle szigetekbe.
Emiratessel repültünk, teljesen jó volt az ellátás és pontosak a gépek.
Hétfőn reggel pontosan érkeztünk Mahéba. A papírokat nem is kérték, csak az útlevelelet, gyors volt a bejutás.
Transzferünk volt a kikötőbe, a komp nem volt vészes, nyugodt tenger fogadott.
Praslin szigetre érkezvén várt minket a transzfer busz és vittek minket az első szállásunkra a Coco de Mer nevű hotelbe, mely a nevét a tengeri kókuszról kapta. Ez a szálloda Praslin dél-nyugati részén van. Nem itt vannak a legszebb partok, de nekünk nagyon tetszett ez is. A hotel gyönyörű környezetben terül el. Több fajta pálmát, többek között tengeri kókuszt is megcsodálhattunk. A női kókusznak a termése egy női altestre hasonlít.
A szobák is nagyon szépek, tengerre néző nagy teraszokkal.
Amikor a szállodákat kerestem rengeteg hotel értékelést elolvastam és ennek a hotelnek volt a legtöbb pozitív visszajelzése és nem bántuk meg, hogy ide jöttünk.
Kisebb, családiasabb hotel, de minden megvan, ami kell.
Tengeri fű itt is volt, de beljebb, így nem volt zavaró. A part, szép tiszta, inkább sárgás homokos és ami külön tetszett, hogy volt egy stég, ami egy hajót ábrázolt és ott egy szép feszített víztükrű medence, ahonnét minden este csodálatos naplementékben gyönyörködhettünk, gyakorlatilag páholyból néztük.
Lehetett kajakot és sup-ot is kölcsönözni, fizetni nem kell értük.
Hatalmas kókusz pálmákról bármikor kérhettünk kókuszt. Mi nemcsak a levét szeretjük, hanem azt a finom fehér belsejét is kikanalazzuk.
A szálloda két kirándulást kínál díjmentesen. Az egyik a Jean Baptista túra, ahol a flórával és a faunával lehet ismerkedni, megmutatták a lány, a fiú és a gyerek tengeri kókuszt, a fahéjat, vaníliát és más növényeket. Szedtek nekünk apró, finom édes mangókat. Érdekes volt és ezen a túrán megtapasztaltuk, milyen a természetes szauna, mert iszonyú meleg, párás idő volt, de a későbbiekben teljesen hozzászoktunk.
A másik kirándulás alkalmával pedig az Anse Lazio strandra lehet menni, de mi ezt nem vettük igénybe, mivel egyik nap taxis túra keretében végig jártuk a szigetet.
Az Anse Georgette strand tetszett a legjobban, ez a Constance Lamuria hotel strandja. Belépéskor regisztrálni kellett magunkat és lázat mértek. 20 perc séta a strand, egy golf pályán keresztül vezet az út, már ezért is megéri elmenni, nagyon szép.
A strand gyönyörű, fehér homokos, türkizkék a víz, szép tiszta, hullámos, de lehetett benne úszkálni, snorkellezni, de azért nem maldívos a tengeri élővilág, de szép.
A másik gyönyörű strand az Anse Lazio volt. Itt a taxisunk ajánlotta, hogy menjünk tovább, mert van ott egy kisebb strand, ami nagyon sziklás és egy rövid homokos része van. Itt kezdtünk, aztán átsétáltunk a nagy strandra, álomszép volt ez is.
A sziget déli részén, ahol a kikötő is van, nagyon hinaras, tengeri füves volt a part és amikor ott jártunk a Cote D'Or strand is piszkosnak tűnt, ezért itt sem strandoltunk.
Egy másik nap pedig áthajóztunk egy privát hajókirándulás keretében La Digue szigetre egy nagyobb motorcsónakkal. Itt béreltünk egy elektromos golf kocsit sofőrrel és azzal kirándultunk, mivel kevés időnk volt a kerékpáros kirándulásra és nem is bírtuk volna abban a melegben. Útközben megálltunk az L'Union Estate farmon, ami egykor a kókusz ültetvény központja volt, kóstoltunk többféle kókuszt, itt megnéztük az Emánuel-házként nevezett trópusi haciendát. A területén aldabrai óriásteknősökkel is barátkozhattunk, valamint vanília ültetvényekben gyönyörködhettünk. Leghíresebb pontja a Bounty reklámokból ismert
Anse Source d' Argent. Gyönyörű szikla alakzatok nagyon tetszettek, de sajnos ott a térdig érő vízben úszkálni nem igen lehet, de nagyon szép tiszta, átlátszó a víz, sok szép halacskát is láttunk.
Ezután átvitt a sofőrünk minket a Grand Ansera, ami szintén gyönyörű, hasonló az Anse Lazio strandra. Ha több időnk lett volna, akkor biztosan elmentünk volna a Petite Ansera és az Anse Cocos strandra, itt a csoportban olvastam róla, hogy milyen szép.
Ezután hajóval a Curieuse nemzeti parkba, a teknősök szigetére mentünk, ahol teknősöket simogattunk, nagyon barátságosak voltak, szerették a fotózást is, 300 rúpia a belépő.
Teknős simogatás után, fürödtünk és snorkelleztünk.
Egy szép, lakatlan sziget mellett mentünk el, azt hiszem ez a madarak szigete. A lemenő nap sugarainak fényei világították meg.
Ezt a kirándulást a Vince Réka szervezte nekünk, aki kint él a Seychelle szigeteken.
A kirándulás során kaptunk üdítőt, sört, Takamaka rumot és vizet. Jól éreztük magunkat. Eredetileg az volt a tervem, hogy egyénileg megyünk át a menetrend szerint közlekedő komphajóval, de így kényelmesebb volt nekünk, mert háztól-házig vittek minket.
Az első 5 napból fél nap elment az utazással és a várakozással, egy nap sziget túra, egy nap hajós kirándulás, fél nap túrázás, úgyhogy egy egész napunk maradt pihenni a szállodában.
A 6. nap kora reggel 7 órára jött értünk ismét a transzfer, ami vitt a kikötőbe, mert reggel 8 órás komppal jöttünk vissza Mahéra. Sajnos szombaton csak reggel 8 órakor megy hajó és délután 16.30-kor, az meg már késő lett volna, ezért bevállaltuk a reggeli hajót.
Most még simább volt a tenger.
Az időjárásra nem lehetett panasz, minden nap szikrázó napsütés fogadott.
Ismét transzfer várt minket és vitt a második szállásunkra, a Constance Ephelia hotelbe. Bejelentkeztünk, de a szobát csak 2 órától lehetett elfoglalni, de addig is megkináltak minket reggelivel. Ez nagyon szimpatikus volt, hiszen reggeli még nem járt volna.
Gluténmentes palacsintát és finom süteményeket is hoztak és ihattunk teát, kávét, pezsgőt is.
Gyönyörű, tágas szobát kaptunk a déli strandhoz közel, tartozott hozzá egy medence is,vagyis több medence is tartozott a lakásokhoz, talán a miénk volt az egyik legszebb ott a déli parton.
Kertre néző szoba volt, de ha nem lettek volna nagy pálmafák az udvaron a tengert is láthattuk volna. Az erkély is egy szoba méretű, ventilátorral, árnyékolóval. Sokat nem ültünk kint, idő hiányában.
Vizet kaptunk és volt kapszulás kávéfőző és víz forraló.
Az északi strand (Port Launay)nagyon tengeri füves volt, ezért egy picit csalódás volt a korábbi lakóhelyünkhöz és strandokhoz hasonlítva, de a fekvése és a környezet tetszett.
A déli strand dagály idején egész tisztának tűnt, úgyhogy ott strandoltunk délután.
Apálykor pedig át lehetett sétálni a szemben lévő magán szigetre a forró vízben. Szinte égette a lábunkat.
A szálloda olyan nagy, hogy elektromos, nyitott, 3-4 pados autóval szállítottak minket.
Több étterem közül lehet választani, mi a fő étteremben vacsoráztunk minden nap, mert ott láttuk, hogy mit eszünk. Nagyon sokféle finomság közül lehetett választani. A férjemnek készítettek külön gluténmentes tésztákat és pizzát is, de volt többféle hús, köret is és a sütemények is finomak voltak. Sokféle gyümölcs is volt, de itt mangót egyik nap sem kaptunk. A Praslin-i szállodában minden reggel kaptunk mangót is, ott viszont vacsoránál csak 3 féle gyümölcs volt, de reggel bepótolták.
Mindkét szállodában nagyon jó volt a kaja, hizó kúrán voltunk, ezért mi ebédet egyszer sem ettünk, annyira bőséges volt a reggeli, hogy meg sem éheztünk estig.
Mahén az egyik nap sziget túrán voltunk Mervinnel, nagyon ajánlom, itt a csoportban olvastam róla és fel is vettem vele már otthonról a kapcsolatot, lebeszeltük előre a kirándulást. Gyönyörű helyekre elvitt és útközben rengeteget mesélt.
Voltunk több, szép kilátó helyen, a legszebb talán a Cipilia nevű kilátó volt, ahonnét láttuk a fővárost, az Éden szigetet, Mahe keleti partját, voltunk a tea gyárban, Beau Vallon strandon, Victoriában, itt megnéztük a hindu templomot, piacot, óratornyot. Az Èden szigeten is tettünk egy sétát, majd rumot kóstoltunk Takamaka rum gyárban.
Megnéztük útközben az Anse Royale strandot, de végül az Anse Intendance strandon fürödtünk. Nekünk ez volt a number 1. Majd a Takamaka beachen is tettünk egy sétát, ez is nagyon tetszett. Ha legközelebb jövünk, itt foglalok szállást. Majd Baie Lazare strandon romantikáztunk, ahol a párok házasodnak, majd a Petit Ansen láttuk talán az eddigi legcsodálatosabb naplementét.
Tartalmas nap volt.
Másnap pedig elsétáltunk a Sauzier vízeséshez, ami a szállodánk közelében van, érdemes meglátogatni, 50 rúpia a belépő. Jól esett fürödni a hűvös, édes vízben.
A szálloda környékén is van több szép kis strand, ezeket is megnéztük más alkalommal.
A nyaralás utolsó előtti napján kitisztult a Port Launay beach, úgyhogy tudtuk élvezni. Innét is nagyon szépek a naplementék. Nekem ez a gyengém, mindig megnézem, ha tehetem.
Összefoglalva, kevés volt az 5+5 nap a két szigeten, mert pihenésre alig jutott idő és a szállodákat sem tudtuk teljesen kihasználni. Pld. nem voltunk az Epheliaban a spa-ban sem, bár annyira nem is kívántuk ilyen melegben.
A tenger is olyan, mintha termál lenne, annyira meleg.
Minden este élőzenére tancoltunk az Epheliaban.
A másik hotelben nem volt este semmilyen szórakoztató program.
Nagyon szép a fitness terem előtti medence, trópusi környezetben helyezkedik el, lehet benne úszni és gyönyörű, tiszta fürdőszobája van, ahol utolsó nap megtudtunk fürdeni, bár a csomagszobából is nyílik egy fürdő, ahol lehet zuhanyozni.
Este 9-kor jött értünk a transzfer, 23.50-kor indult a gép.
A reptéren nem foglalkoztak a folyadékkal, véletlenül maradt nálam fél liter víz és a testápoló, nem szóltak érte.
Ami furcsa volt, hogy oltás igazolást kértek becsekkoláskor.
Csodálatos utazás volt, visszamennék bármikor, de nagyon hosszú még a bakancs listám, ezért nem biztos, hogy sikerül.
