Zárt rendszerre igaz az entrópia növekedés. A működési területünk, Föld nyitott, a Napból energiát kap, ami lehetővé tette a Földön például a szén, a fosszilisek felhalmozódását. Külső energia segítségével tehát az anyagáramlásokat tetszés szerint tudjuk vezérelni, körforgásos rendszereket tudunk létesíteni.
A sejtekben vannak az építő és lebontó folyamatok. Egy magasabb szinten a szervezetben is. pl apoptózis, autofágia. Ez még az emberi civilizációban nem alakult ki rendesen. Vannak kezdeményezések, de még sehol sincs.
Az élővilág is termel hulladékot. pl a mészkő hegyek. A guánó.(?) Ezek viszont a lemeztektonika miatt visszafordulnak a föld alá. Lassú folyamat. Új anyagok jönnek föl.
Nem foglalkoztam még ezzel, de pl. a mobilok és egyéb elektronikai dolgokat nem lehetne valami forró "kohóban" olvadékból visszanyerni az anyagokat? Talán centrifugálni, mint az urándúsítókban. És az összes szemetet a szeméttelepekről?
Ez az entrópia törvénye. Az élő szervezet a belső entrópiáának növekedését úgy tudja kordában tartani, hogy a környezetében intenzívebben növeli. (Hasonlóan egy hűtőgéphez: odabent úgy lehet hidegebb...) Habár az univerzum tágul, és így a relatív entróoia a világban csökken, mert az inasok újabb szobákat nyitnak ki a végtelen szállodában. Ugyanez az anyagra már nem igaz. A tágulásnál a tér ugyan több lesz, de anyag nem lesz benne több.
De az egyes nyersanyagok miért kupacokban vannak? Miért nem eleve teljesen szétszórva keletkeznek?
Az anyagok keveredéséről és szétszóródásáról a szétszedhetőségről is kéne valami törvény. Elfogynak a nyersanyagok, szétszóródnak, bekeverednek. Utána mi lesz? Vas még van dögivel, de sok anyag fogyóban.
Érdekes hírek. 12 km-ről 0.7 km-re tervezik csökkenteni a szélerőművek település távolságát. Tavaszra annyi napelemünk lesz, hogy lesznek időszakok amikor az ország teljes villamosenergia ellátását azokkal fedezzük.
Hirtelen "megjavult" a magyar energiahálózat, 93 %-án lehetővé válik a napelemek telepítése... ráadásul az eddig üldözött szélerőműveké is.
Bármit készítünk, annak van környezeti terhelése, de nem mindegy, hogy mennyi.
A kenyérgőzzel végrehajtott sétának nincs. Illetve annak is van valamennyi, de innen jön az, hogy akkor ne legyenek egyáltalán emberek, mert akkor egy szép tiszta környezetben tudunk élni. ... ööö... izé... mármint.. :D
A VTOL nem repülőgép, inkább hasonlít egy drónhoz.
Az előnye az, hogy a felszíni közlekedés útjainak a kapacitása véges, és jól látjuk, hogy amikor közel egyszerre akarnak közlekedni a népek, akkor abból dugók alakulnak ki,
A tömegközlekedés különben szerintem is a jó megoldás egy nagyvárosban, épp csak a kiépítése sok pénzbe kerül.
Ezzel szembem a repülő taxik (önvezetők, nyilván - ezt nem lehet az emberek kezébe adni) igénybe tudják venni a város feletti légteret nagyobb magasságig. Képzeld el azt, hogy hozzáadunk még pár réteget az útvonalhálózathoz. A kapacitás megsokszorozódik.
Ami probléma lehet: zajterhelés, valamint a város látképe. Valamint kell még kiépíteni le/felszálló helyeket.
Ahogy reálisan el tudom képzelni: a VTOL-ek nem lesznek magántulajdonban (99,999%-ban, persze biztos lesz egy-két gazdag illető, akinek lesz saját). Én elképzelhetőnek tartom, hogy lesznek nagyobb szállítókapacitásúak is, amik 6-8-12 embert visznek, kb légibuszok.
Mivel a VTOL légitaxik önvezetőek lesznek, így a parkolásuk kivitelezhető lesz majd egy-egy nagyobb raktárban, a város körül, vagy akár pár nagyobb épületben (vagy föld alatti raktárban) a város néhány pontján. Olyat képzelek el, mint amilyenek az automata parkolók, amikben az autókat a sofőr nélkül nyilván egy automata rendszer rak el sűrűn.
A hagyományos tömegközlekedéssel együtt szerintem úgy fognak működni, mint a mostani taxik. Drágább, de szemlélyre szabott módon viszi el az utast a célhoz.
"VTOL meg nem lesz egy darabig, meg hely sincs rá városban."
Ezt nem értem. A Csányi úr helikopterének, az Alexnak is van hely leszállni az OTPs irodaház tetején, pedig az nagyobb, mint egy VTOL taxi. Vagy teljesen félreértem, hogy miről írsz. :)
vannak nagyobbak is, de az is inkább a 100-150MW kategória
szerintem ez egy buzzword lett, amivel próbálják átpozícionálni az atomenergiát, hogy a régi az drága, rossz, veszélyes, és dinoszaurusz, de majd most az SMR nem ilyen lesz, hanem olyan 'olcsó' mint a napelem
de hát ez nem így van, és nem is lehet, a napelem attól olcsó, hogy ujgurok csinálják, szénből fejlesztett árammal, meg hidrogénnel, Kína legszegényebb tartományában, és nem a világ legtisztább áramával Norvégiában
atomenergiát meg nem lehet outsourcolni potenciálisan ellenséges országba, helyben értelmetlenül agyonszabályozzák, komplett politika üldözi, és tesz meg mindent a drágításáért vagy a betiltásáért
az atomenergetika problémája nem az üzemméret vagy egységméret, hanem a társadalmi elfogadottság, a politikai háttér, és az ezekből fakadó jogi szabályozási környezet
igazából valószínűleg pont a Paks1 most már 500MW-os üzemmérete volt az optimum, és amikor részben a szabályozói fix költségek kompenzálására elkezdtek üzemméretet növelni, azzal rontottak a hatékonyságon, műszakilag is túlkomplikálttá vált
