MR1 Kossuth rádió 2012. március 12-től hétköznaponként 19:30 - 19:42 Időfutár
Fiataloknak szóló, 21. századi hangzásvilágú hangjátéksorozatot indít március 12-től a Kossuth Rádió. A hétköznaponként este fél nyolckor jelentkező Időfutár Tasnádi István, Jeli Viktória és Gimesi Dóra ötlete és története alapján, Tövisházi Ambrus és Hó Márton zenéjével készül, egy kamaszlány kalandjait követi – térben és időben is.
Végülis ez nem meglepő, számomra sem és gondolom sok ember számára sem. Ezek a gyűlölködők és a különböző összeesküvés elmélet szövői nem igazán vannak tisztában az "ember működésével", nem mondom, hogy én vagyok a mindent tudó, de aki megérteni akarja a dolgokat, előbb-utóbb megérti.
Már megint hülyeségek. Sajnos nem csak Gorissen felületes, érdektelen könyve, de PappLászló Tamás megalapozott kritikája is hemzseg a pontatlamságoktól.
Gorissen minden forráskritika nélkül átvesz különböző, főleg amerikai eredetű anyagokból valótlanságokat. Robesspierre soha nem volt szabadkőműves, Goethe soha sem volt "páholy nagymester", de még főmester sem, Atatürk ugyan több szimpatikus gesztust tett, de nem volt páholytag.
A recenzes is szaporítja a pontatlanságokat. Rákosi és Szamuely a szabadkőműves alapítású és vezetésű, de a mozgalomhoz nem tartozó Galilei kört látogatták és nem szabakőműves páholyokat!
Az ügyben az egyetlen figyelemreméltó a Szent István Társaság, mint kiadó és a csapnivaló fordítás.
Nem ez az első jel, hogy a katolikus főpapság támadásba lendült Magyarországon. Nyugat Európában, ahol a szabadkőművességnek súlya van, eszükbe sem jutna ilyesmi. Nálunk, ahol a mozgalom súlya csekélyí, társadalmi befolyása - sajnos - szerény valakinek mumusra van szüksége. A katolikus egyház évente milliárdokat kap az államtól. A szabadkőművesség egyetlen épületet sem kapott vissza és egyetlen forint segélyt sem kap, nem is kér. De azért mi vagyunk a mumusok.
Szegedi kalendárium: február 27. 1915. február 27-én Czibula Viktor néven Szegeden született Csongor Győző tanár, botanikus, muzeológus, várostörténész, numizmatikus, szabadkőműves főmester.
A ... Tandi-féle (1991) születésnapi beszélgetésben olvashatjuk az alábbiakat:
„A szabadkőműves gondolattal a harmincas évek elején ismerkedtem meg, talán éppen Beretzk Péter révén, aki egy Fehér-tói kirándulás alkalmával beszélt erről így lettem a Szegedi Árpád Páholy tagja, majd mestere. "
A szegedi Délmagyarország írta február 15-én Ingatlanlicit címmel: „A város eladná a frekventált helyen, a 43-as főút mellett található, 2,6 hektáros ingatlanját is a Szőregi úton.”
Széll Kálmán miniszterelnöksége idején fogadta el az Országgyűlés az 1901. évi VIII. törvényt az állami gyermekmenhelyekről, amelyekben kezdetben 7, később 15 éves korig kaptak otthont az erre rászoruló gyermekek. 1906. február 25-én alakult meg Andrássy Gyula belügyminiszter, Karsai Sándor belügyi államtitkár és Scossa Dezső szegedi tanfelügyelő kezdeményezésére az Országos Gyermekvédő Liga. Működésének egyik első eredménye volt a szegedi Árpád szabadkőműves páholy közreműködésével (innen a neve) Újszegeden, a Szőregi út 80. sz. telken létesített „nevelőintézet züllött fiúk részére”. A város 20 holdat adományozott, a szegedi Fehér Kereszt Egyesület 40 ezer koronát kitevő egész vagyonát átadta az építkezés céljaira, a Szeged-Csanádi Takarékpénztár pedig 20 ezer koronás alapítvánnyal járult a célhoz. Az Árpád Otthon 1908 augusztusában nyílt meg. Századik évfordulójáról nem emlékezett meg a város. „A liga”, ahogy a szegediek emlegették, 1945-től állami kezelésbe került, a rendszerváltoztatás után megyei irányítású gyermekvédelmi intézmény lett. Nem tudni, miért, elsorvadt vagy elsorvasztották. Mindössze 16 állami gondozott lakja. Őket át akarták költöztetni Tápéra, egyik régi iskolából e célra felújított azonos rendeltetésű intézetbe (Budai Nagy Antal u. 51.). A tápaiak tiltakoztak. (Lásd: Tanács István: Lélekhalászat és ingatlanpanama, Népszabadság, júl. 4.) Én is, de más okból. Az Árpád Otthont a Rákosi-időkben államosították, azután átadták a városnak. A rendszerváltoztatás után nem volt szervezet, amely nyúlt volna érte, igényét jelentette volna visszaszerzésére. Az egyetlen erkölcsileg elfogadható megoldás, ha eredeti rendeltetésének megfelelően használjuk. A város – tulajdonjogának megtartásával – ingyenbérletként átadhatná az 1945 után betiltott, 1989-ben újjáalakult Magyar Gyermekvédő Ligának, amelynek szintén erkölcsi kötelessége elődei munkájának folytatása.
Megengedem, hogy az eladás – a város költségvetési hiányának könnyű pótlása – törvényes. De van-e erkölcsi alapja erre a városnak? „A telket átminősítik kertvárosivá. Lebontható a nevelőotthon régi épülete, két-három emeletes lakópark épülhet kisebb irodákkal, üzletekkel.”
Elődeink erőfeszítéseit akkor becsülhetjük meg, s akkor adhatunk példát a közélet mai áldozatos szereplőinek, hogy nem hiába tevékenykednek a közért, ha eredményeiket nem kótyavetyéljük el, hanem tevékenységüket érdemeik elismerésével, egyre magasabb színvonalon folytatjuk, továbbfejlesztjük. Milyen példát lát maga előtt, aki ma teremt önzetlen munkával intézményt, szervezetet, alapítványt: néhány évtized múlva az ő kezdeményezése is erre a sorsra jut? Senki nem mondhatja, hogy nincs elég árva, elhagyott, nevelőotthoni ellátásra szoruló 15 év alatti gyermek hazánkban. Az Árpád Otthon országos intézménnyé bővítve ma is találna rendeltetésének megfelelő tennivalókat.
Egész jól megcsinálták/megcsinálta. Tetszik a stílusa és a szimbólumok által rejtett menüpontok pont arra ösztönzik a látogatót, hogy mindent elolvasson a honlapon.
200 év után újra megfejtették a szabadkőműves titkosírást.
Pálóczi Horváth Ádám után 200 évvel Vámos Hanna fejtette meg a szabadkőműves nagymestereknek tekintett személyiségekről szóló latin nyelvű titkosírást.
Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. évfordulója alkalmából 2010. október 20–21-én tartottak kétnapos tudományos tanácskozást Magyar Arión címmel. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének szervezésében az Illyés Gyula Archívum és Műhelyben megrendezett konferencia anyagai mostanában jelentek meg a rec.iti-n, az MTA Irodalomtudományi Intézetének recenziós portálján. A Pálóczi Horváth Ádám műveiről készült kitűnő tanulmányok között több is foglalkozik a Felfedezett titok című regénnyel, Vámos Hanna "Leleplezett titok" című tanulmánya pedig egyenesen szenzációs.
A Szegedi Tudományegyetem fiatal kutatója, miután sikeresen feltört egy XVI. századból származó, eddig megfejtetlen titkosírással írt szöveget, egy újabb kihívással került szembe. Megkapta vizsgálatra Sárközy István (1759–1845) titkos naplójaként számon tartott rejtjelezett dokumentum néhány lapját. A megfejtés érdekében kollégája és mentora, Vadai István segítsége és biztatása mellett kezdte el tanulmányozni a korabeli, titkosításra használt módszereket.
Az emberiség történetében a kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. A diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle magán társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást - amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti, illetve a homofonikus behelyettesítést - amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek - alkalmaztak.
A Sárközy-hagyaték dokumentumának statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek.
Vámos Hanna végül hosszas kisérletezés után rájött, hogy egy speciális polialfabetikus eljárásról van szó, amikor nem egy kulcs alapján változik karakterről-karakterre a használt ábécé, hanem a szavakon belüli pozíció alapján. Az első betű nem változik, a második eggyel, a harmadik kettővel van eltolva, és így tovább. Például a cxo így visszafejtve a cum prepoziciót adja.
A dokumentumot desiffrírozva kiderült, hogy hipotetikus szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheus, stb. egészen Aquinoi Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A’ Böltsesség nagy Mestereinek A’ Szent Rend kezdetétül fogva a’ XIIdik Századig Biographiája úgy a’ mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a’ maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a’ maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az OSZK kézirattárában található meg, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy 20-szorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biográfiájához.
Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Horváth Ádám arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es datálású Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti időben törhette fel a rejtjelezést.
Vámos Hannának a Copiale Cipher megfejtéséhez mérhető szenzációs eredménye felvet néhány további kérdést. Vajon hol lappanghatnak a sorozat további kötetei, amelyek Pálóczi Horváth Ádám tulajdonában voltak? Mit tartalmazhat az általa meg nem fejtett két kötet? A feltehetőleg nyugat-európai eredetű anyagokhoz hasonló, azaz a fenti rejtjelezéssel titkosított latin nyelvű szabadkőműves szövegek találhatók-e még valahol?
Gene Hunt épp egy hírhedt autótolvajt üldöz, mikor az halálos balesetet szenved. Huntot gondatlan veszélyeztetéssel vádolják, ám Alex meggyőződése, hogy a tolvaj, Jed Wicklow rosszulléte okozta a balesetet. Jed egy városszéli cigánytábor lakója volt, ahol Dr. Battleford végez önkéntes orvosi munkát. A doktor ugyanannak a szabadkőműves páholynak a tagja, amelynek Mackintosh főkapitány is, aki bizalmasan meghívja Gene Huntot is a kiválasztottak körébe.
A Cremaster 3 egy hétórás, öt filmből álló (nem időrendi sorrendben forgatott) ciklus zárása, amelyet Matthew Barney 1994-ben kezdett el. Ebben az újító szellemű film-folyamban Barney-t az emberi test foglalkoztatja, különösen az a periódus, amikor a fogantatás után hat hétig az embrió még nem tartozik egyik nemhez sem. A többi darabhoz hasonlóan a Cremaster 3 is mellőzi a hagyományos narratívát. Miközben gyakran parodizál közismert filmműfajokat, Barney allegorikus jelentéssel ruházza fel képeit, egybefon mitológiát (a gigászok harca), építészetet (Guggenheim Múzeum, Chrysler Building), szabadkőműves rítusokat (Barney a beavatásra váró jelölt szerepében), kifinomult filmnyelvi eszközökkel tárva mindezt a néző elé. A Cremaster a mozi és az installáció határvonalán táncol, biológia, mozi, építészet és amerikai történelem egyaránt megidéződik a modern multimédia művészetek eme megkerülhetetlen darabjában.
CREMASTER 3 (2002) is set in New York City and narrates the construction of the Chrysler Building. A character itself, the building is host to inner, antagonistic forces at play for access to the process of (spiritual) transcendence. These factions find form in the struggle between Hiram Abiff or the Architect (played by Richard Serra), and the Entered Apprentice (played by Barney), who are both working on the building. They are reenacting the Masonic myth of Hiram Abiff, purported architect of Solomon's Temple, who possessed knowledge of the mysteries of the universe. The murder and resurrection of Abiff are reenacted during Masonic initiation rites.
After a prologue steeped in Celtic mythology, the narrative begins under the foundation of the partially constructed Chrysler Building. A female corpse digging her way out of a grave is the undead Gary Gilmore, protagonist of Cremaster 2. Carried out of her tomb by five boys, she is transported to the Chrysler Building's lobby and deposited in the back seat of a Chrysler Imperial New Yorker. During this scene, the camera cross-cuts to the Apprentice troweling cement over carved fuel-tank caps of five 1967 Chrysler Crown Imperials, each bearing the insignia of a different Cremaster episode. Packed with cement, these caps will serve as battering rams in a demolition derby about to begin. The Apprentice then scales one of the building's elevator shafts until reaching a car. Using this cabin as a mold, he pours cement to cast the perfect ashlar, a symmetrically hewn stone that symbolizes moral rectitude in Masonic ritual. By circumventing the carving process to create the perfect ashlar, the Apprentice has cheated in his rites of passage and has sabotaged the construction of the building.
The ensuing scene in the Chrysler Building's Cloud Club bar is a slapstick routine between bartender and Apprentice. Almost everything goes wrong, and these humorous mishaps result in the bartender playing his environment like a bagpipe. The accidents are caused by a woman (played by Aimee Mullins) in an adjoining room stuffing potatoes under the foundation of the bar until it is no longer level—a condition that echoes the corrupted state of the tower. The action is interrupted by a scene shift to a racetrack, where the Apprentice is accosted by hit men who break all his teeth in retribution for his deception. Back in the Cloud Club, he is escorted to a dental office and stripped of his clothes. An apron of flesh obtrudes from his navel, referencing the lambskin aprons worn by Masonic candidates as a symbol for the state of innocence before the Fall. In the dental suite the Apprentice is simultaneously punished and redeemed for his hubris by the Architect—whose own hubris also knows no bounds. Returning to his office, and anxious about the tower's slow progress, the Architect constructs two pillars that allude to the columns, Jachin and Boaz, designed by Abiff for Solomon's Temple. Meanwhile, the Apprentice escapes from the dental lab and climbs to the top of the tower. The Architect uses his columns as a ladder and climbs through an oculus in the ceiling. The next scene describes an apotheosis, the Architect becoming one with his design, as the tower itself is transformed into a maypole. At this point in the narrative the film pauses for a choric interlude. The rites of the Masonic fraternity, through allegorical representations of the five-part Cremaster cycle, are staged in the guise of a game in the Guggenheim Museum. Called "The Order," this competition features a fantastical incarnation of the Apprentice as its sole contestant, who must overcome obstacles on each level of the museum's spiraling rotunda. In one of the final scenes, which returns to the top of the Chrysler Building, the Architect is murdered by the Apprentice, who is then killed by the tower. Both men have been punished for their hubris and the building will remain unfinished. The film ends with a coda that links it to Cremaster 4. This is the legend of Fionn MacCumhail, which describes the formation of the Isle of Man, where the next installment of the Cremaster cycle takes place. —Nancy Spector
Partition, 2002 Petroleum jelly, internally lubricated plastic, refrigeration system, cast thermoplastic, stainless steel, and Astroturf 76 x 312 x 211 inches overall Courtesy of Barbara Gladstone Photo by Marc Domage, courtesy Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris
Számos kérdéseket és feleleteket gyűjtő és közreadó oldal van, pl. a Gyakori kérdések hu, a Helps hu, a Megkérdezem hu, a Kérdések válaszok hu, stb. Ezek egy részében egyáltalán nem foglalkoznak a szabadkőművességgel, másutt (mint a Gyakori kérdések hu-n) az egymással szöges ellentétben levő válaszokat is közreadják.
Egy új - meglehetősen csúnya - színt jelent ezen a palettán a Kérdések org weblap, amelyen a kérdésekre egyetlen válasz jelenik meg, s az objektivitás álcája alatt meglehetősen szubjektív.
A "Mi az a szabadkőművesség?" kérdésre adott válaszban például a többé-kevésbé helytálló információk mellett célzatosan terjeszt hamis nézeteket:
"Titkos szövetség, amely az emberszeretet hangoztatása mellett főleg a közvélemény liberális szellemű irányítására törekszik."
"Mint részint az állam, részint az egyházak tevékenységének bírálója és ellenőrizhetetlen versenytársa, rendszerint szembekerül e két intézménnyel."
"A Szabadkőművesség veszedelmesé válik ott, ahol faji különállás v. társadalom osztályszellem miatt a közérdektől idegen szellemű vezetők klikkszerűen leplezett faji vagy osztályérdekek melegágyává teszik. Ilyen volt a helyzet az 1900 évek elejétől a közepéig Magyarországon is, ez volt az egyik oka annak, hogy a magyar Szabadkőművesség a világháború és a nyomában következett mozgalmak idején a destruktív törekvések egyik mozgatójává vált."
Ez a módszer azért különösen veszélyes, mert amíg a nyíltan rasszista, fasiszta oldalak (pl. a Metapédia) információnak álcázott uszításait mindenki a helyi értékén (értéktelenségén) tudja kezelni, addig itt ez az álcázott szellemiség egyeseket megtéveszthet.
Isten, Buddha, vagy valami más? Mindenhol ott van...
A mindent látó szem - vagy az előrelátás szeme - egy olyan szimbólum, amelyben egy szem látható, körülötte fénysugarak vagy glória, és általában háromszög öleli körül. Néha Isten jelképeként jelenik meg, ahogy őrködik az emberiség felett.
...
A szabadkőművességben
Manapság a mindent látó szemről sokaknak a szabadkőművesség jut eszükbe. A Szem a szabadkőműves ikonográfiában először 1797-ben jelent meg, Thomas Smith Webb Szabadkőműves Figyelő című munkájában. tt a szem azt jelképezi, hogy egy kőműves minden gondolatát és cselekedet nyomon követi az Úr - akire a szabadkőművesek az Univerzum Nagy Építőjeként hivatkoznak. Tipikus a szabadkőműves ábrázolásokban, hogy a glória csak félkörívben szerepel a szem alatt. Néha háromszög is szerepel az ábrázolásokon.
Gondolatok a szabadkőművességről deakandras, 2011, december 18 - 16:53
A címben szereplő fogalommal ritkán találkozni a mindennapi életben. Jómagam is csak irodalom, esetleg történelem órán hallottam róla középiskolás koromban,ám amiket tanultam a szabadkőműves páholyokról,azok egyáltalán semmilyen visszatetszést nem keltettek bennem. Napjainkban annak,hogy ezt a kultúrában és történelemben egyaránt jelentős szerepet játszó közösséget többen is támadják,elsősorban két oka van: egyfelől a természetes emberi szabadságigény tekintélyelvi alapon történő elutasítása,másfelől pedig az,hogy a jelenlegi fogyasztói társadalom működési logikáját is tévesen a szabadság és egyenlőség jelszavaiból vezetik le-holott a két dolognak az égadta egy világon semmi köze egymáshoz.
Kezdetben az SD-Hauptamt II-112 referatúráján szabadkőműves ügyekkel foglalkozott. A munka unalmas és értelmetlen. Egy szabadkőművesekről szóló múzeumi kiállítás referensének ügyintézője. A kiállítás anyagát felügyelte, pecséteket, személyi kartonokat, szimbólumokat rendezgetett. Mint minden korábbi és későbbi munkahelyén, itt is kitűnt szorgalmával, pontosságával.
Bár a Birodalomban a zsidópolitika kiemelt jelentőségű ügy, az SD-ben a témának jellemző módon sokáig még önálló referatúrája sincs. A zsidó tematikát szervezetileg a szabadkőműves ügyekkel együtt kezelik. 1935/1936 fordulóján alakul meg Leopold Edler von Mildenstein vezetésével a zsidóügyi szekció. Eichmann szerencséjére az új főnök ismeri őt, értékeli precíz munkáját, és állást kínál neki. Készségesen igent mondott: „Azokban az időkben mindent elvállaltam volna, csak hogy megszabadulhassak azoktól az átkozott érméktől és pecsétektől…” – emlékezett később. (Eichmann 2000, 17, 30–33)
Névtelen bejelentés alapján, tegnapra virradóra egy különleges ügynökökből álló vatikáni rohamosztag, az Opus Dei emberei szállták meg a Seychelles-szigetek egyik népszerű strandját.
Az ügyet kirobbantó betelefonáló szerint a parton számos, különösen viselkedő, feltehetően valamiféle rituáléra készülődő, egyenruhába beöltözött szabad kőműves gyülekezik, akik valószínűleg egy új tag beavatását kívánják megünnepelni.
- Mint lelkiismeretes, a világ szellemi egészségét és hatalmi -anyagi felosztását féltő katolikus, nem hagyhattam, hogy a ceremóniát keresztülvigyék. Bár egy rajtaütés nyilván nem elég az egész szervezet felszámolásához, azonban ahol lehet, kötelességünk beavatkozni. - nyilatkozta a szomszédjai feljelentgetéseiről elhíresült idős néni, aki azóta nyomtalanul eltűnt. (Egyesek szerint valamiféle illumináltak rabolhatták el. - a szerk.)
A nyomozást ezúttal is, mint minden más hasonló eseményt a világon, Tommy Lee Jones vezette, kiről a titkolózás ellenére sikerült megtudnuk, hogy tényleg titkosügynök és valójában a színészi pályája az álca.
A sebészi pontosságú akció egyébként igen gyorsan és hatékonyan zajlott, azonban az Opus Dei ügynökei mégis csalódottnak tűntek. Mint kiderült, az idős hölgy minden buzgalma ellenére félrevezette a hatóságokat, mivel a parton senki mást nem találtak, mint csupán pár részeg hétköznapi kőművest,akik épp szabadságukat töltötték.
Tanulság: minden szabad kőműves illuminált, viszont nem minden szabadkőműves illuminát!
Összeesküvés-elméletek kedvetőinek ajánlom a Pink Floyd Klub fórumát. Kicsit bele kell lapozni, de nagyon szép elméletek, a "jó és rossz" világáról, az "igaz" és "nem igaz" zenészekről, a rossz és a jó ügyről, a szimbólumokról (!)... És persze mindenki benne van, mindenben.
(Az ilyesmi nem hozhat mást, mint amit hozott: mindenki összeveszik mindenkivel. A valamikor nagyobb reményű "klub" mára 2-3-4 ember megnyilatkozását, "megmondását" jelenti csupán).
Szeretem az ilyen mende-mondákat. Valójában mindíg az ésszerű megközelítését kellene nézni a dolgoknak. Például mi van akor, hogy ha a család kérésére a szertartás után máshol kívánta elhelyezni az elhunytat. ( a többi gyászoló tudta nélkül. ) A történelemben mind régen, mind a mai napig is van-volt ilyen eset. A kriptákat több esetben most is úgy szokták visszafalazni, hogy a szertartás végeztével, mikor már senki sincs ott. (természetesen nem mindíg így van, de az elöl bejárós kripták zöménél igen.) Tehát elképzelhető a tény, hogy már a falazás előtt kikerült az elhunyt a kriptából. A koporsót a kőművesek, vagy temetést végző helyi illetők állíthatták fel, mert valószínűleg útba lehetett nekik. Természetesen ők be voltak avatva a titokba. Ezért merték a koporsót felállítani. Továbbá, azt nem tudhatjuk, hogy miért is helyezett 1841-ben az asztalosmester három furatot a koporsóra, de valószínűsíthető, hogy az a temetéskor is már rajta lehetett. Csak nem volt figyelve. Lehet, hogy odakötöztek valamit. Ezt mi nem tudhatjuk. Egy biztos: emberi segítség nélkül nem jöhetett volna létre a csoda.
Ez megint Barbados szigetén esett meg, de százvalahány évvel később. 1943. augusztus 24-én egy ottani temetőbe ünnepélyes küldöttség érkezett. A kriptájában 1841-ben eltemetett helyi szabadkőműves vezető, Alexander Irvine holttestét akarták exhumálni. A sírboltot vasajtó és kettős fal zárta el. Amikor ezeket az akadályokat áttörték, a döbbent küldöttség és az exhumálók azt látták, hogy a szabadkőműves vezető koporsója függőlegesen áll. Méghozzá fejjel lefelé. Nem messze attól a vízszintes, falhoz épített polctól, amelyre annak idején elhelyezték. Ráadásul a koporsó fedelén valakik három kis lyukat fúrtak, ami biztosan nem volt ott a temetés idején. De a legnagyobb döbbenet akkor következett, amikor kinyitották a koporsót − az ugyanis teljesen üres volt…
Forrás: Nőiiportál.hu Beküldte: Oltyan Edit Közzétette: Molnár Ferenc
A Liszt-Bartók zongoraverseny nyertesei és döntősei valamint Szokolay Balázs Liszt-díjas zongoraművész ad gálakoncertet a szófiai Pancso Vladigerov Nemzeti Zeneakadémia koncerttermében hétfő este Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából.
[...]
A gálakoncert kísérőeseménye lesz Gracza Lajos zenetudós, a göttingeni Liszt Archívum tulajdonosának előadása Liszt és a szabadkőművesek kapcsolatáról a magyar intézetben szerdán. Előtte a hétfői koncert után Liszt relikviát adományoz a szófiai zeneakadémiának - tette hozzá az intézetigazgató.
Lily Llewellyn, a híres és gyönyörű operaénekesnő megkéri régi nagy szerelmét, Ront, hogy segítsen neki kinyomozni bátyja igencsak gyanús halálát. Ron, aki a brit hadsereg egyik elitegységének tagja volt, elvállalja a feladatot, és ezzel egy évszázadok óta megoldatlan rejtély kellős közepébe csöppen. A hivatalos jelentés szerint Oliver tragikus baleset áldozata lett, miközben a Föld legismertebb zeneszerzőjének, Mozart halálának körülményeit kutatta. A tények azonban mást mutatnak. Oliver feltárta, hogy Mozartot, aki maga is szabadkőműves volt, a titkos társaság egy szakadár csoportja gyilkolta meg. És az egyetlen nyom, amelyen el lehet indulni, egy levél, amelyet nagy valószínűséggel maga a zeneszerző írt. Amikor Lily és Ron megszerzik egy rituális áldozás felvételeit, rájönnek, hogy a szekta még mindig létezik – és semmitől sem riad vissza, hogy megőrizze titkait.
Ronnak és Lilynek az igazság kiderítésének érdekében egy időre félre kell tenniük közös, fájdalmakkal teli múltjukat, és végig kell kutatniuk egész Európát: Oxford csodálatos tornyaitól kezdve a császári Bécs fenséges épületein és Velence csatornalabirintusán át egészen Szlovénia hófödte hegyvidékéig.
SCOTT MARIANI skót író, aki fordítóként, hivatásos zenészként és szabadúszó újságíróként is dolgozott, mielőtt főfoglalkozású íróvá vált volna. Nyugat-Walesben, a sűrű erdő kellős közepén egy igazi, vadregényes írói remetelakban él. Amikor éppen nem ír, dzsesszt hallgat, filmet néz, veterán motorokon száguldozik vagy csillagászatot tanul.
Ha a Zenei lexikon Liszt-szócikkét nézzük, nem derül ki, hogy Liszt szabadkőműves volt. Ebből a szempontból mindegy, a Brockhaus-Riemannt vagy a "pirosat" ütjük fel, de akár kutakodhatunk a két háború közti "zöldben" is. Ha Gál György Sándor, Maróti Lajos vagy Hamburger Klára népszerű Liszt-könyvét olvassuk, abból sem. (Holott Gál György Sándor kőműves volt, s még 1938-ban, Diadalszekér címen megírta Liszt-könyvének első verzióját - ebben Liszt belépése szerepel ugyan, ám ott divatból lép be, mélyebb okai nincsenek; a könyv további részében említés sincs arról, hogy a dolognak folytatása lenne.) Az egyetlen magyar Liszt-könyv, melyben legalább avatása és motivációja tisztességesen le van írva, Harsányi Zsolt regénye, a Magyar rapszódia, mely 1936-ban, Liszt születésének 125. évfordulóján jelent meg. De mehetünk tovább is, mondván: sem a harmincas években, sem az említett ismeretterjesztő Liszt-monográfiák keletkezésének idején nem fújtak igazán szabadkőműves-barát szelek. Nosza, üssük fel a zenészek Bibliáját, a Groove nagylexikont: ebben sincs egy árva betű sem Liszt kőműves voltáról.
