Tegyük fel, hogy az anyag elemi részecskéi, (bozonok és fermionok) a téridő szinkronban felbukkanó kvantumaiból képződnek. Így előfordulhat az, hogy egymilliárd fényév távolságra egymástól, egyidőben „születik” egy elektron és egy pozitron. Ez a körülmény az összefonódás.(?) Ha olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy „megérintik egymást”, akkor bozon lesz belőlük. Foton, vagy neutrínó? ;-)
Azt még értem, hogy az árnyéknak nincs árnyéka. (Heuréka!) Azt azonban nem értem, hogy a görbült téridőben, a gravitációs lencsék között, a fonódó felek miként vetítenek egymásra „árnyékot”, és mi a fényforrás amitől „árnyékot” adnak? (költői a kérdés) :-)
Igen, ott nincs szó semmiféle terjedésről. De nem is két független rendszerről. Együtt alkotnak egy rendszert, melyben a két fél(rendszer) eltávolodott egymástól. És attól, hogy külön és távol vannak, úgy tűnhet függetlenek, de nem. Össze vannak fonódva.
" Szerintem: az elemi részecskék töltéseit, a nullponti energia(téridő), mint puffertároló biztosítja. Minden, amihez energia, mozgatóerő kell, az a nullponti energiából ered. ;-)"
"bocs, ebben az évben senki sem tett le semmi értékelhetőt az asztalra, így bizonyos díjakat ez évben nem osztunk ki"
A Nobellel nem a legutóbbi egy év teljesítményét díjazzák. Általában nem egy év alatt letudható munkákat díjaznak - bár ha elég nagy a jelentősége, ez se kizárt.
Értelme vsz van ezeknek, csak rá kell állítani a szürkéket. És igen, a halál elleni módszert légyszi légyszi, még életemben! :o)
„Kvantumpötty, attoszekundumos fényimpulzus - ven ezeknek értelme, vagy csak önmagáért való kutakodás olyan mikro részletekben, amik már semmit se osztanak-szoroznak, vagy csak nagyon keveset?”
Az emberi értelem arra van predesztinálva, hogy a végső határokat felkutassa. Ma már elég nagy a legkisebb és a legnagyobb közötti tartomány, de még nem mondhatjuk ki, hogy nincs tovább.;-)
Szipőcs Róbert volt Krausz Ferenc mérnök munkatársa a Nobelhez vezető találmány kifejlesztésében, s most mindketten további orvosi alkalmazásokon dolgoznak.
Majd keresek neked a kvantumpöttyökről is hasonlót.
Kvantumpötty, attoszekundumos fényimpulzus - ven ezeknek értelme, vagy csak önmagáért való kutakodás olyan mikro részletekben, amik már semmit se osztanak-szoroznak, vagy csak nagyon keveset?
A rák, a Parkinson, az ASL, az Azheimer gyógyszerét kéne már végre felfedezni, meg a klímára találni valami hatékonyat.
Uram bocsá' beleférne az is, hogy azt mondja a Nobel-bizottság, hogy bocs, ebben az évben senki sem tett le semmi értékelhetőt az asztalra, így bizonyos díjakat ez évben nem osztunk ki. Inkább, mint hogy marhaságokra adják.
Szerintem: az elemi részecskék töltéseit, a nullponti energia(téridő), mint puffertároló biztosítja. Minden, amihez energia, mozgatóerő kell, az a nullponti energiából ered. ;-)
„Ezekkel elméletileg le lehet írni egy kölcsönhatást.
Na de hagynak ezek valamilyen nyomot a ködkamrában?
Avagy: tényleg léteznek, vagy csak matematikai segédeszközok?”
A matematikai segédeszköz arra szolgál, hogy egy elméletet kiegészítsen, de igazolni csak fizikai kísérletekkel lehet azt.
„Tudjuk, hogy a Higgs-bozont közvetve sikerült csak kimutatni.
Nem hagy közvetlen nyomot a detektorban.
Itt felmerül még egy kérdés: ez meg miféle kölcsönhatás közvetítő részecskéje?”
Egy nemrégen elhunyt fórumtársunk szerint, az „akadémikus fizikusok” nem tudják igazán a tömeg eredtét.
Ha a Higgs mechanizmus adja az elemi részecskék tömegét, akkor egy skalármező lebomlási folyamatában van a kölcsönhatás. (az anyag/energia nem vész el, csak átalakul!)
„Ráadásul bizonyos elképzelések szerint minden kölcsönhatás egy tőről fakad.
Valamilyen szimmetriasértés választja szét őket.”
Szerintem is minden kölcsönhatás egy tőről fakad. Ez a tő, pedig a diszkrét téridő, a nullponti energia. Az úgynevezett szuperszimmetria csak a megnyilvánulatlanságban, vagyis a végtelen nagy (befagyott) potenciában található. A megnyilvánulásban a szimmetriasérülések azok, amik mozgásban tarják az egész „miskulanciát”, vagyis a világmindenséget. ;-)
„És a kérdés az, hogy a tér görbületét mi közvetíti a szomszédos helyekre.
Matematikailag viszont értelmetlen folytonos halmazon egy pont szomszédjáról beszélni.”
Amennyiben a gravitáció is töltésekből ered, mint az elektromosság, akkor a gravitációs mező (tér) gravitonjai a közvetítők. A téridő folytonosnak tűnik, mivel a kvantumjait semmivel nem lehet „megfogni”, kimutatni. Azonban az EM és GR mezőkben jelen vannak, mint közegképző entitások. A diszkrét elemű téridő „bevezetése”nélkül, nem lesz kvantumgravitációs elmélet. (szerintem)
