A Tabán más tészta. De itt 3 ház, a bazilika látványkiszabadítása miatt. A Halászbástya alatt 2 villa, a Fortuna ház udvari szárnya, a Rudas fürdő déli szárnyának emelete 1942-ből jut hirtelen eszembe. Továbbá 1936 körül az óbudai Királydomb házai.
Azt tapasztaltam, hogy február 20.-a után már nem nagyon szokott komolyabb hideg (-10/-20 fok) előfordulni, pláne tartósabb ideig. Úgyhogy még kb. 1 hónap van, amikor rezeg(het) a léc, de szerencsére egyelőre nem jeleznek előre nagyobb hideget. Felmelegedés van, egyre enyhébbek a telek. Fűtés szempontjából ez előnyös, kártevők szempontjából nem. Van kertem, nyáron rengeteg a poloska és egyebek. De havi egy rovarölős permetezéssel vissza lehet szorítani a kártevőket egy kicsit.
Csak az a baj, hogy az a márciusi-áprilisi pár nap, esetleg egy hét bőven elég arra, hogy minden gyümölcs elfagyjon. Főleg, hogy ezekben nyúlós-nyálkás telekben túl meleg van ahhoz, hogy a növények rendesen nyugalmi állapotba kerüljenek. Arról nem is beszélve, hogy minden sokkal előbb kezd rügyezni meg virágzani, így pont a legsérülékenyebb időszakban kapja el a fagy. Én inkább lapátolnék, meg sapkát viselnék, bár ez utóbbit ritkán szoktam
Ami márciusban jön, az már nem tart ki sokáig. Emlékszem a régi telekre, mikor 2 hónapig irtó hideg volt és a koszos hó várta, hogy elvigyék a Dunába végre.
Nekem a hideg meg a hó egy cseppet sem hiányzik. A meleg sokkal kevésbé zavar, mint a tartós hideg, csúszós utak stb.
Szintén zenész, ezért az itteni klímát jobban is bírom, mint nyáron otthon. Most pl. napsütéses -5°C van, nincs szél, de el kell takarítsam a havat a beállóról. Nem sok, lehet tán 15 cm?
Valamit számít a vastag fal de egy valós szigeteléshez képest minimális a hatása. Továbbá a falak és ablaktokok közötti hézag is erős hőhíd. Sajnos gyökeres, nagyságrendileg jobb eredményt ezeknél a régi házaknál nem lehet elérni. Ráadásul ahol több tulajdonos van, ott szinte lehetetlen egységes álláspontra jutni.
Itt egy állatorvosi ló a Wekerle telep, Határ útról. Épp pirosat kaptam. Az egyik maga fölött a tetőt újította föl a sarokrészen, a másik nem várt tovább -jogosan- a hőszigeteléssel. Még a homlokzati tagozatokat is felrakta! Nem ritka az ilyen megoldás. A helyben előállított mészhomok téglák elég rossz hőszigetelésűek.
Egy szép belvárosi házban azonban még ez is lehetetlen, nem marad más mint a költözés. Ez is egy ok, a lakossági kiüresedésre.
Azoknak a régi házaknak nagyon vastagok a külső falaik, jól szigetelnek. Nyáron viszont hűvösek, nem kell légkondi. Mindössze le kell cserélni a huzatos ablakokat, máris nem lesz horror a fűtés költsége.
Szűk. A lakásbelső lehet bármekkora. Ámbár szomszédokból a 6-12 helyett 20-40 van. Ez már a megérkezésnél látszik a viszonyokon. Még hamarabb, kocsival. Egy fszt-i garázs, előtte kifutóval összehasonlíthatatlan. Kilátás. Belső udvar, szemközti házsor helyett pl. Svábhegy, János hegy, Hárshegy panorámája. Ismét lépcsőház: kimenve onnan nagy kert az enyhén más jellegű, illatú járda helyett.
A fentiek révén amikor sokan megtehették, váltottak. Ez is a kiürülés egyik összetevője. Nem véletlenül lett annyi belvárosi polgári nagy lakásból iroda, fogászat, szálláshely.
Semmi bajom nem lenne a Hilton szállóval, ha nem a Budai várnegyedben lenne, a Mátyás templom és a Halászbástya mellett. Pár száz méterrel vagy 1-2 km-rel odébb teljesen elviselhető lenne. A turisták is a régi épületekre kíváncsiak, nem a modern förmedvényekre. Olyat otthon is látnak eleget.
Mit értesz szűk, zajos élettér alatt? A rokonomék 9. kerületi lakása pl. 120 nm-es, 350 centis belmagassággal. Nagyon szép tágas. Amikor náluk aludtam a villamos zaja idegesített, de minden nagyobb város belvárosa zajosabb, mint a külvárosi részek.
Nálam vidéken 280 centis a belmagasság és néha beleverem a fejem a csillárba.
A Hilton szálló szerintem egyáltalán nem fertelmes. Nem lehet múzeumban élni, részben romok közt, más részben meg díszletként újjáépített, nem is annyira izéléses vagy régi, épületek közt.
