A 100-as filmet 50-re lövöm, az azt jelenti amire gondolsz. Befűzöd a 100 ASA filmet a gépbe, de a fénymérőt 50 ASA-ra állítod be. Így egy fényértéket túl fog a gép exponálni.
De amíg ilyen kérdéseid vannak, addig hagyd a gammát a fenébe, és használd a gyári értékeket az exponáláshoz, meg a híváshoz is. Szedd le a gyártó honlapjáról a tájékoztatókat, azok általában elég részletesek. Mivel a gyártók se totál idióták hogy a hülyeséget tolják, meg nem is a maguk ellenségei, olyan paramétereket adnak meg, amivel a legnagyobb valószínűséggel tudsz jó minőségű eredményt kapni. Szokásos körülmények között persze, az extremitások majd később jönnek.
Szokásos kérdés szokott lenni a milyen filmhez milyen hívót, meg a melyik a legjobb hívó. Ezek hülye kérdések. Nézz körül a piacon, és ha választottál filmet, nézd meg mit ajánl hozzá a gyártója, oszt jóvan. Vagy nézz körül, hogy milyen film-hívó párost akarsz használni és akkor már ilyeneket szerezz be. A legkevésbé akkor tudsz mellé lőni, ha mindkettő ugyanattól a gyártótól származik.
De ha csak próbálkozni akarsz, a legegyszerűbb, ha veszel C41 eljárásban hívható fekete-fehér filmet, ezt bármelyik gyorslaborban előhívják neked. Ilford XP, Kodak 400 CN BW, vagy valami ilyesmi a nevük.
Kedvedért kiszedtem egy részt, remélem így már OK ;-))))
Visszatérve a példánkhoz a Tmax100/Xtol 1+1 az általam kedvelt meredekséghez (kb. 0,55gamma) 8 percig kell hívni, ami nekem az általános film / hívás párosom (Normál hívás). Abban az esetben ha csökkentem a hívásidőt (Ésszerű határokon belül.) pl. 6min csökken a hívás meredeksége, csökken az ISO, kisebb lesz a szemcse, és javul a felbontás. (4*) Ha növelem a hívásidőt pl. 10min, meredekebb, kontrasztosabb lesz a kép, nő a szemcse, nő az ISO, csökken a felbontás. Sajnos az ISO a legtöbb esetben korán sem olyan mértékben nő, mint azt a gyártók illetve klf. szerzők állítják. Tehát például egy ISO400 -nak gyártott film (5*), erős túlhívás esetén sem lesz ISO1600 de mégy, lehet ISO800 se, sok esetben esetleg ISO500, cserébe a szemcse félelmetes nagyságokat érhet el. És még lágy papírra is nehezen nagyítható, a túlzott hívásmeredekség miatt. Viszont ha csökkentjük a hívásidőt az ISO rohamosan csökken, akár kevesebb mint a felére.
A filmes dobozra írt ISO értékek, illetve amiket a neten találsz, sajnos sok esetben nem felelnek meg a valóságnak. A többi infó a linken, jó töményen van fogalmazva tudom, próbáld meg elolvasni és értelmezni, ha valamit nem értesz kérdezz.
ok, de ez a hivás katyvasz ami ezen a linken van- az még odébb van :-) nem ezt kérdeztem :-) maradjunk ott hogy befűztem a filmet :-) és akkor az eredeti kérdés :-)
Azt megjegyezném, hogy valójában max ISO400 érhető el analóg módon. Némi kompromisszummal Kodak Tmax400 / Xtol 1+1 20fok 10min ISO800, de végeredmény lényegesen rosszabb lesz mint ISO400 ugyanez a film /hívó.
Sziasztok, első hozzászolásom asszem ezen a forumon :-) tudom helyesirás de mobilrol vagyok ... mindjárt egy triviális kérdésem lenne gondolom tele van vele a padlás- meg a zacsi is - és ezzel egyidőben fel is készűtem az oltásokra :-) No nem rég kezdtem el ujra filmre fotózni de légyszives tegyetek rendet a fejemben hogyaszongya a “100 as filmet 50 esre lövöm” kifejezés az aztat jelenti hogy ugy fotózom a témát “Mintha” 50 es érzékenységű film lenne befűzve és azzal számolom ki a helyes expót ?? Illetve fordítva is a kérdés ugyanaz hogy a 400 as filmet 1600 ra fotózva stb....mikor van ennek jelentősége ?? pár gyakorlati példával szemléltetve :-) előre is köszi ! .... majd még kérdezek :-) mert ugy látom itt má ki lett tárgyalva minden elég magas fokon ezt má nem lehet hova fokozni :-) igaz felét nem is értem , de fényképezni (nem fotózni ) szeretek :-) üdv !
Hol tudok előhívatni és nagyíttatni fekete-fehér filmet, amiből az egyik tekercs a gép (Smena) saját filmkazettájában van?Siófok a legközelebbi város hozzám, de ott nem csinálnak ilyet tudomásom szerint, a gépből szakszerűen kivették a kazettát, és ennyi.Régi családi fotók vannak a gépekben maradt filmeken, szeretném megmenteni őket, ha van rá mód.
Csak kiegészítésképp írok 1-2 dolgot, érdekességképp, mert a digitális röntgenek terjedésével várhatóan tonnaszám kerülnek fotóamatörökhöz a következő években elhasználatlan röntgenfilmek.
A röntgenkazettában a hagyományos technológiánál a film mindkét oldalán van egy ún. erősítő fólia. Ez fluoreszkál a röntgensugár hatására kékes, vagy zöldes fényben. A filmek csomagolásán jelölve is van, hogy kék vagy zöldérzékeny. Az előhíváskor tapasztalható feketedésért 95%-ban a fólia fénye és 5%-ban csak a röntgensugár maga felelős. Azért tesznek mindkét oldalra fóliát és emulziót, hogy ennek köszönhetően közel feleakkora sugárzásnak kelljen kitenni a beteget ugyanazért a felvételért.
A mammográfiás filmeknél/kazettáknál viszont csak egy oldalon van fólia/emulzió (legalábbis azokon, amit én láttam :) ), hogy részletgazdagabb legyen a kép.
Én amúgy camera obscurába raktam RTGfilmet, arra pont jó.
Ok. Koszonom, ideje lesz kialudni magam. Valami hasonlora gondoltam, fotos szempontbol ket dolog legyeges, nem lehet forditva kazettazni, es hivhato ugyanugy, mint a tobbi fotografiai sikfilm, azaz egy nagyobb tankban, befeszitve. Ha a hatoldala felfekudne, sima fixirrel lemarathato rola az emulzio.
Nem szeretném, ha álmatlan éjszakáid lennének amiatt, hogy milyen a kétoldalas film. Szóval: a röntgen-filmeknél a celluloid mind a két oldalára öntenek emulziót. Mégpedig azért, hogy a sugárzást minél jobban kihasználják. Mivel a röntgen-sugár nemcsak a beesési felületen hat az emulzióra, hanem át is hatol rajta, a hátoldali réteget is beexponálja. Azért nem egy extra vastag réteget öntenek csak az első rétegre, mert akkor görbülne a film.
Mint mondtam, Talajmente is kísérletezett ilyen filmekkel, és Ő említette az élességi problematikát a kétoldali réteggel kapcsolatban, magam arra gondolok, hogy nincs a filmen fényudvar mentesítő réteg (Vagy ha van, az nem a láthatótartományú sugárzásra van kihegyezve ;-) és ugye jön a fény ami megvilágítja az első emulziót, amin létrejön valamekkora fényszóródás, amire rátesz a hordozó, és a másik oldali emulzión meg még fokozottabban jön létre csak a szóródás. Szóval nagy kontraszt esetén, lehet nagyon érdekes képi hatások jöhetnek létre.
Hali! Mióta legutóbb beszéltünk telefonon járatom az agyam a dolgon, tálhívás, van olyan tál, ami 15-20mm –rel nagyobb a 18x24 síkfilmnél. Mind a négy sarokban egy 10mm (10x10x10 vagy hasonló méret.) „távtartó” és ehhez rögzül a film, csipeszszerű vagy valamilyen gombostű szerű, a hosszú oldalra fixen egy tölcsér rögzítve, ahol a vegyszert beöntöd. Előfürdő a komplett egész tálat egy nagy edénybe meríted, hívót beöntőd, öblítés szintén a komplett tálat meríted, fixálás vagy komplett tál vagy beöntöd mint a hívót, mosás komplett az egész betéve mondjuk egy papírmosóba stb. ;-))))
Szerintem a hátulról, azaz a hordozó felől retusálhatót hívták kétoldalasnak. Ott nem volt ezüsthalogenid, csak talán emulzió, vagy valami hasonló, amin megtapadt a festék. Persze lehet hogy keverem valamivel a szezont, meg a fazont.
Sajnos a Krisztián-féle betét már nem működik ennél a film méretnél, úgyhogy mást kell kitalálni rá. Belehajtani sem lehet hengeres tankba, mert az én filmem is kétoldalas.
Szerintem, Te jobban hibás voltál benne, és főleg ezen topik tönkretételében, csak meg kell nézni a hozzászólások mennyiségét a topikleírás megváltoztatása előtt és után.
