Nem ide való! Gyenge minőség, gyenge vágás és szerkesztés, gyenge effektek, gyenge színészi képességek. Attól, mert egy nőt leöntenek egy kis vödörnyi vízzel egy népszokás keretében, nem fog egyből ontopic lenni... Ezen analógia során még a bibircsókos üzemi takarítónénink is felkerülhetne ide, mert a ahogy engedi a vizet a felmosóvödrébe a munkája elvégzése céljából, néhány csepp hipós víz ráfröccsen a munkaruhájára.
A sáros képek az előző hozzászólásokból inkább idevalóak, mint ez!
Csinálhatott volna egy teljes belefürdést, belehempergést teljesen felöltözve, tehát blézerestül, cipőstül. Utána meg a Dunában úszva lefürödhette volna.
Jó kis történet, szinte a szemem előtt volt, ahogy az ifjú hölgy sarazott a fehér blúzos kiskosztümjében. Bár nekem személy szerint inkább az tetszett volna, ha ugyanebben az összeállításban egy tóban úszik vagy akárcsak fürdik. Természetesen ez csak a különböző ízlésunk miatt van.
Ugyanakkor azt nagyon sajnálom, hogy Magyarországon nincs olyan uszoda, ahol engednék a teljes ruhában úszást. :(
Egy nyári napon a dunaparton sétáltam. Pontosabban nem is a parton, hanem az oda vezető földutakon. Ilyenkor szoktam gondolkodni általában egy-két sör társaságában. Sétáltam keresztül kasul a dimbes-dombos föld utakon. Itt sokan szoktak motorozni, főlegy nyáron, szóval eléggé ki van kezdve a talaj. Mindenhol hatalmas, mély és hosszan elhúzódó gödrök. Elerek egy kanyarhoz, ami után egy viszonylag egyenesebb, hosszabb szakasz jön. Mikor a kanyarba érek, kicsit megilyedek, mert látom, hogy előttem van valaki. Szoktak erre járni kutyát sétáltatni vagy pecasok is járkálnak erre, de ők főleg kocsival. De most olyat láttam, mint még soha. Egy lány állt előttem kb 30-40 méterre. Ebben nem volt semmi furcsa csak abban, ahogy fel volt öltözve. Mintha nem is egy ilyen helyre akart volna jönni csak eltévedt. Kicsit túl volt öltözve egy ilyen sétához. Nem láttam tisztán, de mintha ünneplőben lett volna. Háttal állt és feketében volt. Szoknya biztosan volt rajta még valamilyen blézer. Viszonylag messze álltam és tudva azt, hogy az ilyen ruhák alatt szoktak még valamit viselni, arra gondoltam, biztosan szép alakja van a lánynak. Mert ha van is alatta még egy blúz vagy valami, eléggé karcsúnak tűnt. Nem fordultam be a kanyarba, inkább visszább mentem és ugyan úgy, hátulról próbáltam közelebb menni, de az erdőn keresztül. Lassan haladtam, nehogy észre vegyen. Eközben csak ott állt és matatott valamit a táskájában. De nem láttam nagyon, mert inkább arra figyeltem, hogy nehogy rálépjek valami száraz ágra. Kb 15 méterre lehettem, amikor hallottam egy cipzár össze vagy széthúzásához hasonló hangot. Megálltam, most már elég jól láttam. Fekete kis topánkában állt, ami már alul kicsit barna volt. Nem csoda, sokat esett tegnap, minden csupa sár. De elég óvatos volt, mert tényleg épp hogy csak saras egy kicsit a cipő alja. Nem volt rajta harisnya, legalábbis úgy tűnt. Egy fekete, testhez simulós szoknyát viselt, amit hátul lehetett kicipzározni. De nem ezt hallottam az előbb, mert ez a cipzár teljesen fel volt húzva. Az a fekete blézer pedig nem ért túl sokáig, éppen hogy takarta a fenekét. Azt kell hogy mondjam, eléggé ízlésesen volt felöltözve egy ilyen erdei sétához. Miközben kicsit lehajolt vagy fel nézett, gondolom a táskában matatva, láttam a nyakánál valami fehéret. Gondolom valamilyen hasonlóan ízléses fehér blúz vagy felső lehet rajta. A haja pedig szép sima, barna és szabadon volt hagyva, csak előre volt húzva neki a válla fölött. Összességében nézve egy nagyon csinos, ízléses, elegáns fiatal lány volt, kb 25 éves lehetett. Amikor ide értem, akkor kezdett el turkálni a táskájában és kb fél percig csinálta, aztán megint hallottam a cipzárt. Ekkor körbe nézett, de csak oldalra. Kicsit nézemődött, hajolgatott, aztán elindult balra. Most kicsit féloldalasan már láttam, hogy tényleg egy fehér blúz van rajta, de csak egy pillanatig lehetett látni. A kis fekete tásjáját akasztotta fel egy ágra, majd vissza ment az út közepére. Ott megint háttal állt nekem. Nem tudtam, mire készül. Miért rakta le a táskáját? Közelebb mentem egy 5métert. Sűrű volt a növényzet, szóval biztosan nem vesz észre, ha nem vagyok hangos. Már ott álltam tőle kb 10 méterre. Ő csak ott állt félig háttal és nézegette a földet. Hol kicsit előbbre nézett, hol maga köré, balra-jobbra. Ott állt egy hosszú, motor hagyta nyom előtt, minek az elején egyre mélyülő tocsa volt, a bellyebb pedig egyre sűrűsödő sár. Aztan jött az érdekesség. Az egyik lábát felemelve bizonytalanul kezdett lépéseket tenni a tócsa felé. És nem csak felé, bele is ment mindkét lábbal. Na eddig volt tiszta a két kis topánka. Még csak a vizes pocsolyás részen járt, de a cipői teljesen pele süppedtek a sárba. Meg is állt egy két lépés után, mert már veszélyes volt a járás. Kicsit küszködött bal lábával, azzal jobban bele volt méllyedve, de sikerült kiemelnie. Hát nem tudom, hogy mennyire lehet gazdag lány, de ezt a cipőt biztosan ki kell dobnia. Nincs rádapadva vastag, fél kilós sárréteg, mert csak pocsolyába lépett vele eddig, de az eredeti színét nem mondaná meg az ember. Nem vagyon zavarja, úgy látszik, mintha ezért jött volna ide. Talán mégse tévedt el. Ezután megpróbálta fél kézzel levenni egy lábon egyensúlyozva, de nem sikerült. Vissza kellett lépnie a tócsába. Majdnem elesett, azért az durva lett volna. Kicsit haza vágta volna a szép ruháját. Gondolom ezt azért nem akarta, mert egyből látszott rajta, hogy megilyedt. Ki is lépett a pocsolyából mindkét lábbal. Gondoltam ez az egész attrakció egy furcsa kíváncsiságból eredhetett egy félre sikerült randi vagy nem tudom mi után. Talán egy elegáns étteremből jött vagy színházból, esetleg valamilyen irodai állása van és ez tulajdonképpen a munka helyi öltözéke. Mindenesetre nem tudom, hogy hogyan vagy miért kapcsolt össze két ilyen eseményt. Mármint egy olyat, ahol nagyon elegánsan kiöltözik és egy olyat, ahol elsüllyed a sárban. Nem értem. De láthatóan tényleg csak spontán volt a dolog, mert amint veszélybe került a cipőn kívül bármi, már vissza is vonult a biztonságos, száraz zónába. Bánatomra ezt is csak hátrálva tette, pedig már érdekelt a teljes öltözéke, hogy valyon tényleg valamilyen blúz van rajta vagy csak egy sima fehér felső. De mintha tudta volna, hogy közönsége van és direkt nem fordult hátra. Szóval kisétált megint a fához, aminek az ágára akasztotta a táskáját. Egyik kezével megtámaszkodott, másikkal lesegítette a kis cipőjét a bal lábáról, most már sikeresen, majd szinte egyből hátra dobta a válla fölött. A másik cipővel ugyan ezt tette, de mivel az sarasabb lett, nehezebben tudta lehámozni a lábáról. Talán ezért vitt több erőt a hátra hajításába, aminek köszönhetően az szinte az orrom előtt ért földet. Úgy látszik végleg lemondott a kis fekete cipőkről, hogy így elbánt velük aztán szó szerint eldobta őket. Lehet, hogy már amúgy is selejt volt, talán szakadt vagy kopott és azért végezte ki így őket, mint egy utolsó kegyelemdöféssel. De így legalább vitt bele egy kis izgalmat és nem csak unalmas módon kidobta otthon a szemétbe. Ezek után arra számítottam, hogy fogja a kis táskáját és tovább ballag, most hogy el végezte amiért jött vagyis a cipőktől való búcsúzást. De olyan esemény következett, amire nem számítottam. A táskát hagyta a helyén, felé sem nézett. E helyett vissza sietett apró kis óvatos lépésekben a tócsához közben kezeit kissé oldalra tartva egyensúlyozva, mivel mezítláb már nem állt olyan biztosan a pocsolya körül enyhén átázott földön. Megint eszembe jutott, hogy milyen rossz lenne, ha elcsúszna és egy kicsit is össze piszkolná a szép ruháját. Nem tudnék időben odafutni, hogy el kapjam és biztosan meg is ilyedne, aminek a következménye az lenne, hogy még jobban össze sarazná magát. Ráadásul tutira kétségbe esne. De szerencsére nem esett el, simán oda ért a tocsához és most már habozás nélkül elkezdett belesétálni, most már pár lépéssel tovább is merészkedett, ahol már a lábfejét teljesen elleots a sár. Lépkedett benne hol az egyik, hol a másik lábát kiemelve a sárból majd lerázva róla a trutyit vissza dugta a tócsába. Ezt csinálta egy darabig, közben két kézzel a haját simogatta, ami még mindig elől lógott a válla fölött. Ezután végre kezdett megfordulni. Így már látszódott, hogy egy nagyon jó állapotban lévő vagy teljesen új fehér blúzt viselt. Nem volt betűrve a szoknyába és nem volt teljesen begombolva. A dekoltázsa bárkit levett volna a lábáról, de az igazi szepség nyaktól felfelé volt látható. Nagyon szép, csinos arca volt. Nem volt túl sminkelve, nagyon természetes volt, egyedül a rúzsa volt kicsit bátrabb, már-már rikító piros szájfényt használt, de még ez sem törte meg az összhatást. Egyre inkább látszott, hogy ennek a lánynak nagyon jó ízlése van és tudja, hogyan vegyen le valakit a lábáról pusztán a megjelenésével. Egy darabig még forgolodva tipegett a sárban, majd hirtelen megállt, mintha valamire rálépett volna. És tényleg alrébb lökött valamit a lábával, gondolom egy kő lehetett vagy egy ág. Aztán szépen lassan kezdett lehajolni teljesen a tócsáig, amíg a kezével el nem érte, amit alrébb rúgott. Ekkor oldalt állt, a hosszú haja épp hogy nem lógott bele a sárba a blézer előre bukott, kicsit idétlenül féloldalasan kezdett gyűrödni, nem arra tervezték, hogy ilyen testhelyzet vegyen fel benne az ember. Meg hát nem az a nagy, bő fajta volt, inkább az az épp hogy bele fér a lány, testhez szorosan feszülős fajta. Persze így oldalról más is feltűnő volt egy kicsit hátrébb, amikor a kezével már elérte a földszintet. A derekát már nem takarta a fekete felső, ki látszott a fehér blúz, ami két oldalra ívelt felfelé, mint ahogy egy ilyen női ingnél vagy blúznál szokott lenni. A szoknyája is biztosan új volt mert nagyon jól bírta a kiképzést. Egy ilyen előrehajolasnál vigyázni kell, nehogy elveszísd az egyensúlyodat, szóval reflexből kicsit hátra emeled a másik lábadat, amivel nem tamaszkodsz, hogy ezzel egyensúlyba tudj maradni és ne bukjál előre. Ez a lány nagyon veszélyesen él. Ez már nem az első olyan mozdulata, ami ha egy kicsit is félre sikerül, akkor tönkre megy az egész ruhája. Szóval ott hajolgat, a haja vége már majdnem bele lóg a saras vízbe, egyik lábával támaszkodik, a másikkal hátra felé lépve egyensúlyoz. Szerencséje van, hogy egyáltalán engedi a szoknya ezt a nyújtózást. Ezzel a lábtartással mégjobban feszül és csoda, hogy nem szakad ki. Bár a lány alakja ezt mutatja, de ebből a mutatványból is látható, hogy ügyes a tornában. Bár csak néhány pillanatig tart a mutatvány, de ebben a közegben és öltözékben nem a legkönnyebb. Ügyesen megoldja, most sem történik baleset. Talán a haja vége egy pillanatra érhetett a víz felszínéhez, de ezt észre vette és dobott is egyet rajta a kezével, így már a hátán lógatva szép, vasalt barna haját. E közben a mozdulat közben testet felém kifordítva láttam egy pillanatra szemből. Blúza eléggé feszülős volt, de nem túl feszülős, egyszerűen látszott rajta, hogy a helyén tartja, amit kell. Végül megtalálta, amit keresett, egy kő volt az. Meg fogta, felegyenesedett és nemes egyszerűséggel alrébb dobta a követ a bozótba. Mivel saras lett a keze, amivel odalent keresgélt egy idelyig rázogatta, hátha lejön róla minden, de hamar megunta és inkább beletörölte a blézere újjába. Most akkor ő tényleg tönkre fogja tenni minden ruháját? Épp hogy csak átsiklott az agyamon a gondolat, amikor szép lassan legugolt, majd pedig bele is térdelt a pocsolyába. Ez után mindkét kezével bele tenyerelt a már mélyebb saras vízbe. Keresgélt még egy kicsit, pár kisebb kavicsot alrébb dobált. Majd két kezével igyekezett összekuporgatni a tocsa alján lévő sarat. Próbált megformázni egy kis golyót, de túl híg volt az anyag, ezért eléggé szét folyt a kezében. Azért eldobta kicsivel maga elé. A loccsanást követően még mindig térdelve hátra űlt a lábára hátul két oldalt megtámasztva magát kezeivel. A blézer hátulja és nyilván blúz is már soros volt egy kicsit. Egyik oldalról a másikra döntögette a fejét, mintha gondolkodna valamin, majd egyszer csak vissza emelkedett sima térdelésbe, de ezután meg is fordult. Most viszont pozíciót váltva előre nyújtotta lábait így már nem csak térdelt, hanem bele is űlt a sáros tócsába. Lábait előre nyújtva keresztezve pihentette, miközben ismét kezeivel támaszkodva, fejét felfelé emelve nézelődött. Azt hittem, ez után hanyatt vágja magát és neki áll sárangyalt csinálni. De csak ott űlt és nézelődött egy darabig. Mikor megunta, fogta magát és a sáros kezével feltűrte kicsit mindkét úját úgy, hogy a blúz is fel legyen tűrve, majd lábait felhúzva - már amennyire tudta a feszülős szoknyában - elkezdett hátrébb kúszni a sáros vízben. Két ilyen mozdulat utána, már látszott, hogy kicsit mélyebben van, ahol még azért mindig elég híg a felület és inkább saras víznek mondható, mint trutyis árnak. Ekkor elkezdett fészkelődni, csúszkálódni, ide oda mozgatva fenekét. Láthatóan nagyon élvezte, szemét is becsukta. Egy darabig előre hátra lassan ismételgette ezt a mozdulatot, miközben hallani lehetett a víz locsogását. Bizonyára jó sokáig élvezte volna ezt a gyakorlatot, de meghallott valamit az erdőből, talán egy kis állat mozgolódását. Ezután nem folytatta, hanem felállt, vissza tűrte a blúz és a blézer ujjait. Úgy tűnt nem akarja fojtani a malackodást. Körbe forgolódott, meg nézte magát elől hátul. Míg elől teljesen tiszta és száraz maradt, - leszámitva a ruha ujjait - hátul végig össze sarazta a szoknyáját és a lábai is nagyrészt sarasak voltak hátul. Kicsit lehajolt, közben mindkét kezével szépen lassan letisztította lábáról a sarat. Eközben háttal volt és ismét nagyon feszült már rajta a szoknya a fenekénél. Miután felállt megrázta kezeit, lábait és ismét kicsit körbe nézett, de csak egyet fordult mindkét irányba. Ezután elindult, de nem ment beljebb a tócsába. Meg kerülve azt elsétált egy másik autó vagy motor hagyta sáros kráter felé. Én is mentem utána, ugyan úgy megálltam nagyjából 10 méterrel alrébb. Miközben sétált, nézegette blézerét alul megfogva lefelé húzta, igazgatta. Ki, majd be gombolta majd ismét ki, probálgatva, hogyan kényelmesebb neki. Végül kigombolva hagyta. Ezután próbálta a bal oldali zsebét először a bal, majd a jobb kezével elérni. Kicsit magasabban helyezkedett el, mint egy olyan zseb, ami arra szolgál hogy benne pihentessük a kezünket, ezért kényelmetlen volt belenyúlni. De végül sikerült és elővett belőle valamit. Egy ügyes mozdulattal dobott egyet a haján, majd két enyhén saras kezével kezdte összefogni végül az elővett hajgumival copfba rendezni. Alig volt látható, hogy kicsit koszos lett a haja, de az még menthető volt. Nem úgy, mint a két cipő, a blézer vagy a szoknya. Sőt, a sárban csücsülős mutatványnál talán más is koszos lett. Így már nem lógott annyira a haja, de azért még mindig látszott, hogy elég hosszú. Miután elrendezte a frizuráját, meg állt egy nagyobb kráternél. Ez sokkal hosszabb és szélesebb volt. A szélétől befelé jó egy méterig már nem vizes tócsa volt, hanem inkább egy vékonyabb sárréteg. Onnantól befelé úgy tűnt kezd mélyülni és sűrűsödni az anyag. Egyedül a közepén volt látható egy kis víz, de onnantól mélyebben már biztosan csak sűrű iszapos réteg lehetett. Valószínűleg itt lehetett a legnéllyeb az egész, de nagyjából az egész saras, vizes tocsa egy szintben volt. Nehéz volt megállapítani, hol lehetett a legveszélyesebb. A lány - aki ekkor még mindig nagyon csinos és nagyjából rendezett volt, de már nem színház vagy iroda képes - biztosan valami ilyet keresett, mert tenyerét összedörzsölve nézegette, vizsgálgatta a méretes sár tengert. Szépen lassan körbe járta, lábait kecsesen téve egymás, mint ahogy a kifutón lépkedő ruha modellek szokták, miközben kezeit keresztbe fonta. Mikor körbe ért, megált és csípőre téve két kezét kezdett lassan bele sétálni a legsimább résznél ugyanazzal a stílusos fenékbillegetős járással. Mikor már bokáig benne volt, testsúlyat áthelyezte csak az egyik lábára egy igazán stílusos beállást elérve ezzel, majd egy hirtelen mozdulattal megfordult, haján dobva egyet nyakának szintén hirtelen mozdukatával, majd kissé gyorsabban elkezdett vissza sétálni. Mikor kiért a szélére elengedte magát, mintha vége lett volna a fellépésnek. Kicsit tipegett, topigott egyig kezével megvakarva feje búbját, másik kezével hátulról támasztva csípőjét feneke felett kicsit gyűrve a blézer még makulátlan részét. Majd mintha egy új ötlete támadt volna, újra besétált most bármilyen manökkeni stílust nélkülözve. Figyelt, hova lép kezeit kicsit eltartva, mint amikor a lányok várják, hogy száradjon a körömlakk. Besétált megint úgy bokáig, párszor lassan körbe lépkedett egy helyben, majd mikor oldalt állt, kezdett lassan leereszkedni, most egyből űlő pozícióba. Itt már azért elég mélyen benne volt a trugyiban ahhoz, hogy ne csak kívül legyen saras, hiába csak űlt, a szoknya alja teljesen benne volt a sárban, még úgy is, hogy kicsit fel voltak húzva a térdei. Kezével megint hátul támaszkodott, így fenekét felemelve talpon és tenyéren támaszkodott kicsit.
Lábai bokáig el voltak merülve, kezei addig, hogy ruhája ujjának egy kis része szintén a sárban volt már. Feneke nem volt magasan, épp hogy nem ért bele a sárba. Bele-bele tette fenekét a sárba, ami ennél a résznél már elég sűrű volt ahhoz, amolyan lucskos hangot adjon. Nem loccsant olyan nagyot, hogy mást is összesarazzon vele, csak hogy hallani lehessen ahogy tocsog a sárban. Kis kuncogások közepette csinálta ezt egy darabig, aztán visszahelyezve fenekét a trutyiba, ismét kicsit gondolkodott fejét egyik oldalra döntve. Egyik kezével megigazította szoknyáját hátul, így kissé oldalra dőlve a másik oldalra dőlt. Ezután pozíciót váltva feltérdelt, majd megfordult, így már nem kifelé, hanem a tócsa közepe felé nézve. Blézerének újjai már majdhogynem könyékig sár foltosak voltak kis cseppekben. De a helyett, hogy feltűrte volna, inkább még jobban próbálta lejjebb húzni, amennyire csak lehet, ettől persze még inkább saras lett. Tehát szemben térdelt a sűrű sármedencével, lábai félig elmerülve, szoknyája hátul teljesen sarasan, elöl a lenti rész sárral csöpögtetve, blézerének újja könyékig sarasak elől. Egy nagy sóhajtas következett a lánytól. Utána a kezeit felemelve nézte, ahogy sűrű sár cseppek hullanak le róla, majd mikor a lehető legtöbb sűrű sárréteg lefolyt, a maradékot kezdte beletörölni fekete blézerének zsebes részébe. Kezeivel egyre több sarat használva igyekezett csak a blézert össze piszkolni lentről felfelé haladva egészen a válláig. Mikor végzett óvatosan felállt, végig nézett magán elégedetten illegette magát miközben mosolygott. Kicsit megint lerázta a kezét, de közben ereszkedett vissza. Próbált török űlésbe, de hamar rá jött, hogy szoknyában ez nem fog menni, kicsit újra felállt félig és változtatva a terven simán leűlt előre nyújtott lábakkal. Még mindig a mocsár közepe felé volt fordulva lábai jobban benne voltak a sárban míg feneke kevésbé. Háta mögött a vékony állott sárréteg helyezkedett el. Hátra nézett a bal, majd a jobb válla felett egyszer majd mégegyszer, közben kezeivel és lábaival segitva magát kicsit kijjebb helyezkedett a sekélyebb részre. Maga elé nézett, majd újra sóhajtott egyet, szemeit becsukta és hanyatt dőlt a sárban. Lábait felhúzta, kezeit széttárt felfelé, de nem teljesen a feje fölé. Blézere feljebb csúszott ami így már nem csak az újj és könyék részén volt össze sarazva. Elöl a blúza még mindig fehér volt. Kicsit nevetett egyet, majd elkezdte fle-le mozgatni kezeit. Egyik lábát kinyújtotta másikat felhúzta, testét megfeszítve fenekét és hasát kicsit kitolva inkább a háta és a vállai voltak a saras talajon és így már a feje is hátul saras lett. Blézere szét nyílt kicsit oldalra lógva. Ebben a pózban oldalról szépen látszódott a blúza alatt megbújó két kis gömbölyű almácska. Egy kicsit jobban megnyúlva blúza gombjai között már egy kis rés is látszódott, de nem nagyon és csak egy pillanatig, amikor jobban kitólta a hasát. Ezután vissza engedve magát a talajra kezdte lehámozni magáról a blézert, de fekve nem sikerült, ezért felűlve próbálkozott tovább. Űlve kicsit nehéz volt ezért oldalra kellett dőlnie. Eközben a már copfos haja belelógott egy kicsit a sárba. Az előbbi háton fekvős mutatványtól nem csöpögött belőle a sár, csak egy kicsit osszébb állt, mivel a háta mögött nem volt mély, folyékony trutyi, inkább csak kissé felázott, krémes föld. Sikerült levenni a blézert. Így már látszott, hogy a fehér blúz újja kicsit bő, fodros fazonú, de csak az ujja vége felé. Onnantól felfelé ugyan olyan testhez simuló, mint a többi részen. Megszabadulva a sártól már kicsit nehezebb, fekete felsőtől kicsit kijjebb kúszva, térden odébb dobta a földútra. Deréktól felfelé csak hátul, egy kicsit a blúz volt saras, kicsit áttetszővé vált, de onnantól feljebb még tartott a szoknya, így takarta a háta alsó részét. Most megfordulva ismét neki indult a sáros kráter közepéhez. Négykézláb közelített az egyre mélyülő malac medencében. Lassan haladt, haja a hátán lógott kis sáros csimbókokkal tele. Egyre mélyebbre került és még csak egy métert tett meg. Amikor kezei legalább 20 centire bele voltak süppedve a ragadós trutyiba egyszer csak megállt. Itt mintha kicsit gondolkodott volna, majd egy mosolyt követve elkezdte bele engedni magát az iszapba. Nem dőlt bele hassal teljesen csak a hasa alját dörgölte be magát egy kicsit. Itt lábait leengedve már csak hastól felfelé nem feküdt benne a cuccban. Egyre előrébb kúszott, így egyre feljebb került a sár réteg és már a cicije alatt tartott. Ekkor ismét maga alá húzta lábait, feltérdelt és kicsit letúrta magáról a hasára került sarat. Elfordult, így szembe került velem, látszódott, hogy teljesen átitatódott sárral a blúzának az a része, ahol bele ért a lucskos trutyiba. Így még jobban a testéhez simult, de nem volt valami átlátszó, mivel eléggé rajta maradt egy kis réteg sár. Már csak cicitől felfelé volt tiszta, valamint könyéktől felfelé és persze a vállai meg az arca. Miután kicsit próbálta megtisztítani blúzát eredménytelenül, kicsit megigazította melltartója pántját az egyik oldalon, mintha megtekeredett volna. Ehhez a blúza alá kellett nyúlnia, ami mivel elég passzos volt, nehezen ment. Így már az egyik válla is kicsit saras lett, de valószínűleg sikerült megigazítani. Ezután ismét oldalra fordult, most hátával a sűrűbb, mélyebb rész felé és újra hanyatt dőlt. Kicsit mozgatta felső testét aminek köszönhetően vicces cuppogó hangot adott. Lábait felemelte, egyik lábával símogatta a másikat, így kicsit ledörzsölve róla a sarat. A szoknyája a sártól kezdett vissza csúszni és a lábáról lefelé csepego sár darabok mind a lábai között kötöttek ki. Tenyerével talicskolta a sarat és időnként kis sár darabokat emelve magára kenegette hol a hasát, hol a nyoknyája felső részét. Az iszappakolást követően felűlt kicsit, megrázta a fejét így kis sár darabokat lerázva magáról. Ezután rögtön megfordult , felállt és megigazította a már fürtökben lógó saras copfját. Oldalra döntve fejét kezdte lehúzni hajáról a jókora adag sárréteget egy jó nagy kupac trutyit hagyva ezzel a földön. A következő mozdulattal egy szintet feljebb lépett. Mindkét kezével hátra nyúlt blúzát felhúzta, majd egy kicsit nehézkesen, többszöri belekezdés után lassan lehúzta a szoknyája cipzárját. A cepzár teljesen le lett húzva, de a sártól ragadó szonyka nem mozdult magától. Kis fenékrázással próbálkozott először de ez sem segített, kézzel kellett lehámoznia magától. Amikor már combkögépig sikerült letolni, meg próbálta megint csípő és fenék billegetéssel lerázni, ekkor már kezdett megmozdulni, de még mindig nem volt teljes siker. Lehajolt és kézzel tolta le. A szoknya a földön volt. Így sárral átitatva inkább egy kupac saras trutyihoz hasonlított. Mindkét lábbal kilépett belőle. Leguggolt, felemelte és a blézer felé dobta. Amikor földet ért, lehetett hallani hogy legalább egy kilóval nehezebb volt a sár miatt és egy viszonylag nagy loccsanás kísérte a földetérését. Most már csak egy szál fehér félig saras blúzban állt ott. Alul épp annyira lógott a sártól, hogy el takarta a kényes részeket. A lábai combtól térdik majdnemhogy szárazak voltak még, onnantól lefelé viszont végig sáros. Kicsit megnézte magát, lábait keresztbe téve, kezeit hátul össze kulcsolva, majd igyekezett lejjebb húzni blúzát, így egyre jobban kezdett kilátszani melltartója. Felülről kettő gomb volt kigombolva, dekoltázsa mélyebb és szélesebb lett, kicsit melltartóját is feljebb húzta mindkét oldalt. A sáros kéz lenyomatok viccesnek tűntek, tekintve hogy melltől lefelé már csaknem mindene tocsog a sártól. Mikor ezzel végzett, újra vissza ereszkedett a sárba két lába közé leűlve, ekkor egy egészen halk és vékony hangot hallatott, úgy látszik az a bizonyos pont eddig tényleg száraz marsdt, de most ez is megváltozott. Itt kissé lassított a további ereszkedéssel, mint amikor a hideg vízbe megyünk egyre mélyebbre. De gyorsan túllélett ezen a kis akadályon, ment is tovább szépen lassan, egyre bellyebb. Már az öléig ért a sár, alul teljesen olyan lett. Ekkor előrébb dölt a térdére hátra nyúlt és megigazította a kissé elázott bugyiját. Másik kezével támaszkodott, mivel mindekozben előre volt dőlve. Az elázott blúz most már nem tapadt annyira a testéhez, sőt, oldalról átlátszó volt és szépen kirajzolódott testének vonala egészen a mellekig. Majd miután végzett hátul lejjebb engedte magát hogy a blúza bele lógjon a sárba. Ingatta magát előre-hátra, jobbra-balra majd a hasát is beleengedte a trutyiba. Ezután tovább ment és már a cicik is bele lettek lógatva egy kicsit. Egy darabig tunkolgatta saját magát a sűrű iszapba, majd teljesen be feküdt hassal a sárba. Egészen a nyakáig tiszta sár volt már a lány. Elkezdett forgolódni, hemperegni úgy, hogy már csak nyaktól felfelé maradt tiszta. Végül hamyadt fekve állt meg. Kicsit pihent, kezeit széttárta, lábait felhúzta. Most már kilátszott a sáros bugyija is. Kicsit hátrébb próbált kúdzni, ahol már igazán mély és tocsogós volt a sár. Itt már semmi nem számított. A lány kicsit szuszogott, a hasa fel-le mozgott, nagyon fel volt izgatva. Egyik kezével elkezdte simogatni a hasát. Szépen lássan kezdte és egyre lejjebb haladt. Közben mozgatta a fenekét és csípőjét hol előre - hátra, hol össze-vissza. Néha felemelte majd vissza dobta fenekét a dagonyába. Ezt egy darabig csinálta és közben cuppogott, tocsogott a teste és a sár. Végül mindkét kezével lenyúlt és kezdte letolni a bugyiját. Felhúzta lábait, a bugyi lekerült és már dobta is el. Egyik kezével a hasához kapott, másikkal odalent kezdte kényeztetni magát. Közben a teste is követte a mozgást, amit az érzések hoztak elő belőle. Lábait hol felhúzta, hol görcsösen kinyújtotta, leginkább felemás állásban tartotta, miközben hasát kitolta, fenekét elemelte és vissza-vissza engedte a mocsárba. Nem volt elsüllyedve, de nyaktól lefelé már eléggé bele volt süppedve a sűrű sárrétegbe. Fejét egy idővel minden irányba mozgatva folytatta mindezt, közben már kéjes nyögések hagyták el száját. Kezével egyre gyorsabban végezte a kényeztető mozdulatokat, aminek hatására hangja is kezdett megerősödni de koránt sem annyira, hogy azt messzebb bárki hallhassa. Testét is egyre csak mozgatta fel-le, fenekét ide-oda mozgatva. Már úgy látszott nagyon a csúcson van, amikor hirtelen felűlt, előre bukott és folytatta ugyan ezt hasra fekve. Már nagyon intenzíven mozgott egész testből és egy egy hangosabb nyögés is elhagyta száját. Ekkor minden gát leomlott, próbált nagy levegőt venni, majd hirtelen belenyomta arcát és végül teljes fejét a sárba, csak a fülei és a haja látszott ki, felső testének nagy része bele volt méllyedve a lucskos sárba, feneke kilátszott. Az Ide-oda mozgás miatt bluza majdnem teljesen fel volt csúszva. Egész végig hallani lehetett a sok loccsanást, cuppogást, amit a vékony ruhával és bőrrel érintkező cuppogós iszap adott. Már vagy 10-15 másodperce alá volt merülve a szutyokban, amikor erőteljes mozdulatokkal fejezte be az alsó részén végzett kényeztetést, ezzel egyidejűleg elcsukló hangok, nyögések hallatszódtak valahonnan a dagonyázó lány felől. Mikor a csúcson volt, hirtelen megállt, a sárba mélyen bele merült arcát kiemelte, levegőért kapkodott. Még végzett egy-két kellemes lassul simítást odalent, majd vissza emelkedett térdelő pózba. A haja egy csomóban lógott a hátán, blúza teljesen át volt ázva, látszott hogy testének minden része össze volt kenve. Oldalt fordult és leűlt a mocsár szélére. Még mindig kicsit szaporán vette a levegőt. Blúza majdhogynem teljesen kibgombolódott a hason csúszkálódástól. Mellei szépen látszódtak a mellbimbókat is bele értve. Mikor már nem szuszogott annyira, kezdte megtörölni arcát, valamennyire sikerült a szeménél, az orránál és a szájánál letisztitania magát. Ekkor lassan felállt, még egy kis sárréteg rajta volt egész testén. Potyogott és csurgott a feje tetejéről, a hajáról, válláról, egész testéről. Melleit megfogta, kicsit feljebb emelve a melltartóban lévő sár is elkezdett lefelé folyni. Blúzát le, majd fél huzogatta, törölgette, az egész át volt ázva, szinte nem is látszott, hogy volt rajta valami. Szépen lassan kisétált a száraz részre, vissza oda, ahonnan indult. Össze szedte eldobált ruhaneműit - cipőit leszamitva - és oda hordta a fa elé, ahol a táskája lógott. Odanyult a táskához és kivett belőle valamilyen száraz rongyot, amivel megtörölte a kezeit, majd pedig ledobta a földre. Ez után a már száraz kezeivel kezdett keresni valamit a táskában. Végül kivette a telefonját. Előre dőlt, pucsítva, blúza lógott a sok sártól, testét egészben lehetett látni minden egyes apró vonásig és formáig, ahogy sárral borítva mozog, közben néha próbálta megtörölni az arcát, leginkább a szemei tájékán. Kis ügyeskedés után hátra fordult, meg tett néhány lépést és kezdte végig simítani magát hol lentről fel, hol fentről lefelé. Blúzát teljesen kigombolva fordult jobbra, balra, hajolgatott előre, majd ugyan ezt megtette hátra fordulva. Néhány póz után a ruhái felé nyúlt és kezdte szépen lassan vissza venni őket. Először a nyoknyába lépett bele, kicsit ügyetlenül egyensúlyozva, kétszer is le kellett raknia a felemelt lábát. Végül sikerült és el kezdte felfelé húzni. Tértdnél kezdett nehezebbé válni, sok volt a szoknyában a benne maradt, kicsit már összeállt sár. Szépen lassan kezdett feljebb kerülni a szoknya, amikor lenézett a földre és rájött, hogy a bugyija lemaradt, de vállat vont és folytatta tovább az öltözködést. Kis fenék rázás és ugrálás után sikerült felhuzni teljesen a szoknyát. A cipzárt még nem húzta fel. Ezután elkezdte begombolni a blúzát alulról felfelé, de a felső háromnál most is megállt, kicsit igazgatta és eközben előre hajolt a telefon felé. Kicsit melleit is megfodosta majd feljebb húzta még egy kicsit a nyoknyát. Ezután elkezdte betűrni a blúzt a szoknyába szépen testhez simulósan, ami nem volt nehéz, mert még ragadt a testéhez a sártól. Mikor végzet, felhúzta hátul a szoknya cipzárját. Ezután megint körbe fordult párszor és hajolgatott. Végül a blézerhez nyúlt, amit szintén kicsit nehezen tudott felvenni. Végül teljesen fel volt öltözve - a bugyit és cipőt leszámítva -, majd kicsit illegett, billegett, fogdosta, simogatta magát. Ezután közel lépett a telefonhoz és elkezdte nézegetni, közben nagyokat mosolygott, kuncogott, néha a szája elé téve a kezét. Végül felvette a táskát, el rakta a telefont a bugyit és a rongyot, amivel törölközott. Meg kereste cipőjét, de csak az egyik párt találta, körbe nézett, de a másik ndm volt sehol. Újra vállát vont, majd elindult tovább a földúton. Mikor kicsit lassan, de leesett, hogy vége az előadásnak, felvettem az előttem landolt cipőt és a lány után mentem. Egy kanyar után újra megláttam. Nagyon jól nézett ki hátulról is, kis sár darabokat hullajtott maga után és messziről lehetett hallani, ahogy a sáros ruha cuppog és slattyog. Mikor már majdnem utol értem, meg fordult és kissé ijedten hátra hőkölve megkérdezte, hogy ki vagyok és mit akarok? Eddig őt figyeltem? Én erre csak annyit tudtam mondani, hogy meg találtam a cipőjét. Néhány kínos másodpercig nézzük egymást, amikor kinyögtem valamit. Ne haragudj, előttem landolt a cipőd és én amúgy nem ítéllek el ezért az egészért, sőt szerintem nagyon csinos és szexi volt minden. Nagyon tetszik a stílusod és ne haragudj, amiért így látlak. Nekem nagyon bejön és nagyon tetszel. Ekkor elindult felém, a cipőt és a táskát félúton lerakva. Megállt előttem, meg fogta a pólóm és bele törölte a száját. Megint látszódott a piros rúzs az ajkain. Ekkor bele nézett a szemembe és megkérdezte. Tenyleg tetszem? Így is ahogy most kinézek? Azt mondtam, igen. Ezután megcsókolt. Vagy 10 másodpercen keresztül, közben két kezével átkarolt és mögöttem összekulcsolta kezeit. Mikor vége volt, lassan hátrébb hajolt és azt mondta: akkor egy hét múlva ugyan itt lesz a műsor. Majd kivette a cipőt a kezemből, el sétált a többi holmijához és azokat is kézbe véve elment.
Az ilyen medencés bulikra általában vevők az emberek fétis nélkül is.. Ők olyankor feszengés nélkül mennek a vízbe én pedig a fétis miatt furcsálom a helyzetet. Amikor egy lány Csak simán bele megy a medencébe és még beszél is róla meg elmeséli milyen érzés akkor az nekem a csúcs....
Végre megtaláltam a módját, hogy hogy osszam meg a dreher "wetllok-os" reklámját, remélem tetszeni fog, bár azóta már többször is láthattátok már több helyen is:
