CSINOS WEBMODELL HÖLGYEKET (mint Te vagy ! ) KERES BUDAPESTI LUXUS WEBSTÚDIÓNK , szexmentes diszkrét munkára ! ( Várjuk ezen a területen kezdő vagy otthonról már dolgozó, magasabb keresetre vágyó modellek , valamint vidékiek jelentkezését is 18-35 éves korig ! ) .TOVÁBBÁ KERESÜNK , GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ OPERÁTOROKAT . MAGYARORSZÁGON EGYEDÜLÁLLÓAN KIALAKÍTOTT STÚDIÓNK ,HELYSZÍNEINK ,BERENDEZÉSÜNK LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTANAK ARRA ,HOGY AZ ÁLTALUNK SZOLGÁLTATOTT MŰSOR A LEGSZÍNVONALASABB , LEGKERESETTEBB LEGYEN, EZÁLTAL JÖVEDELMED A LEGMAGASABBAK KÖZÉ TARTOZZON. ( 350000-1200000 ft ) BŐVEBB INFORMÁCIÓ , JELENTKEZÉS : www.webprodukcio.com oldalon vagy www.info@webprodukcio.com VÁRJUK JELENTKEZÉSED , HOGY VELÜNK VALÓRA VÁLTHASD ÁLMAID ! Üdv webprodukcio csapata
hali! szerintem kérvényezni kéne azt az adót amelyiken adták az L word-ot, hogy kezdjék el újra játszani.. csak én nem tudom h hol adták, ezért írok ide..
Szerintem nagyobb az eselyuk egy normalis, stabil, jolmukodo kapcsolatra, mint egy hetero parnak (mondom ezt ugy, hogy nincs egyetlen leszbikus lany ismerosom sem)
Sztem is izgalmas, de nem votam kollégista, talán akkor könnyebb dolgom lenne. Nem tudom, a leszbik hol smerkedhetnek. Csak anyit tudok, hogy mndig is a női testre gerjedtem, szeretnék végre egyszer egy komoly kapcsolatot létesten ami a bizalmon és kölcsönös megbecsülésen alapul.
Hm, nekem ehez hasonló nincs szóval nem koleszos, de beleszerettem az egyik barátnőmbe.. Msn-en beszélgettünk rengeteget sok közös vonás volt bennünk én mérleg vagyok ő pedig ikrek jól megtaláltuk a közös hangot.És megbeszéltünk egy találkozást akkor még semmi ilyesmi hajlam nem volt bennünk.. hanem a második találkozásnál amikor Lellén ott ültünk a parton és néztük azokat a hullámokat amik felén csapódtak ki egyre jobban mintha sugalni akartak volna valamit is,egyre erőteljesebben értek a sziklákhoz.Nem mertünk lépni mert féltünk a másik reakciójára...ne tán meg szakad a barátság stb.. Aztán amikor bejött a vonatom és el kellett búcsúznom Tőle...mintha széttéptek volna belülről ráadásul másnap volt a beköltözés a kollégiumba így nehézkesebbé tette az el válást Tőle, nem bírtam tovább majd arra lettem figyelmes hogy az arcomon már végig csordult a könny és ő is látta.. Este mikor hazaértem beszéltünk még msn-en és végül is elmondtuk, egymásnak, hogy mit is érzünk.. Nagyon megkönnyebbültünk miután ezt elmondtuk egymásnak.. Nagyon jó volt minden..Dúlt a Love és a föld felett jártam 3 méterrel...majd jöttek a gondok...Veszekedtünk...kiborultam de végül kibékültünk ismét szépnek tűnt minden.. Közbe tetszett neki egy srác erről én tudtam de teljesen elfelejtkeztem róla...szóval mondta hogy nem tudja elképzelni magát egy csajjal...és ez a helyzet csak fokozódott de ő sem volt biztos, abban amit mondott... majd mondta, hogy megváltoztam a kolesz óta, nem értettem mire gondol..majd elmondta, hogy a megfelelési vágyam zavarja a legjobban...majd egy kicsit hanyagoltuk egymást..(pár nap+ míg koleszba voltam) ismét beszélgetni kezdtünk de nem volt olyan könnyed mint akkor...ez persze teljesen a padlóra küldött, hogy nem csak egy szerelmet hanem egy barátot is elveszettem egyszerre...Utána többször is elküldött melegebb éghajlatra... meg bocsátottam neki...és azóta mégegyszer találkoztunk azért hogy eltudja dönteni mit érez irántam. Nos fura volt..még a történtek hatása alatt voltam...neki egy pasi kell stb...nem tudtam vele úgy viselkedni ahogy azt kellett volna. Ökölbe szorítottam a kezem csak hogy ne öleljem meg, rá haraptam a számra vagy össze szorítottam a fogaimat hogy ne adjak neki csókot..(De ő kezdeményezett hármat és többször is egymáshoz bújtunk).mert az lebegett előttem: neki pasi kell... most minden szép lehetne de mi lesz holnap...? holnap ismét vége szakad az egésznek és talán ismét elkezdődik talán igen talán nem...féltem ettől a bizonytalanságtól. Majd végül az lett, hogy rosszul esett neki az, hogy olyan passzív voltam és msn-ről is letörölt de végén vissza vett...szóval ilyen se veled se nélkülde kapcsolat uralkodik most köztünk. Bár már azt hiszem kezdek kiábrándulni belőle még mindig bevillannak a képek...szóval próbálom magammal elhitetni, hogy már nem szeretem...pedig de... és küzdeni is szeretnék azért ami a miénk és ami jár nekünk. hiszek abba hogy nem ez az. (:
Köszönöm! Igyekeztem hűen vissza adni a történteket. Ám én úgy érzem, minden igyekezetem ellenére, a valósághoz képest színtelen, és fakó.... Nincs illata, nem biztos, hogy elő hozza az érzeteket... Ezekkel együtt örülök, ha élményt nyújtott valakinek. :)
Észre sem vettük, ahogy pörögtek a percek... Már a nyelveink izgága játéka is ösztönös volt, teljességgel szabálytalan, önfeledt játékká gerjedt, ami minden csapásával különböző érzékünket borzolta, és ostromolta, mindig másként, fokozatosan újabbat és újabbat. Először csak az arcunkat csiklandozta, miként egy kezdődő, bújkáló mosoly, aztán egyre hullámzott le-föl az egész testünkön. Fájdalmas-élesen belénk nyilalva itt-ott. A szívünk táján, mintha kicsordulna... A gyomrunk helyén pillangók szálltak, talán izgulunk? Mi ez a forróság a hasamban, ami egyre törekszik az ölem felé? És mi történik ha oda ér, lehet, hogy felgyulladok? Ám a természet mily bölcs, természetesen termeli az "oltóanyagot". Kinél hogy... Neki lassan a combján csordogál... Próbált felszínre törni az a józan gondolatcsíra, hogy honnan tudom ezt, a csókon már régen túlhaladtunk, de nem törődtünk vele. Semmi nem érdekelt jobban, mint, hogy kiderítsem, hogy máshol milyen íze van... Ott az a lüktető ér a nyakán, és ha fínoman megharapom? Összerándul-e sikoltva? Mélyről feltörő elnyújtott nyögés volt a válasz... És haladtam tovább, egyre egészen a hasáig. Mindenhol fínom illat várt, és puha bőr fogadta a szám... Remegő hangja térített magamhoz. - Azt hiszem készen állok... Szeretném ha.... szeretném tudni... szeretnék magamba fogadni.... Ajjaj, erre eddig nem gondoltunk. Hirtelen úgy éreztem, nagyon nem készültünk fel... De nem lehet, hogy ez tönkre tegye...?! Lassan, kicsit magunkhoz tértünk, rátaláltunk a gondolkodásunkra. Ebből adódóan elővarázsolódott az optimista kreativitás. Kánonban mondtuk; nincs lehetetlen, csak tehetetlen! Küldtünk mellé egymásnak egy-egy bíztató mosolyvarázst... Ez utááááán a következő tárgyak kerültek elő: 1 gumióvszer (ezt nem kerestük, de ha már belebotlottunk.... ne kallódjon tovább), 1 fakanál(túl vékony), két fakanál(még mindig), 3 fakanál(alakul), 4 fakanál(őőőőő, és nincsen belőle több). Oké! Akkor; 1 dezodor(túl vastag) Másik dezodor (jó a kerület, de háromszögűűűűűűűűű, nem jó....), és végül a jó öreg színesceruza készlet.... Kötegre-marokra fogtam...., hmmmm, ez? Nézte, és a kezembe adta az óvszert... Megígértem, hogy óvatos leszek, ő pedig azt, hogy, ha valami kellemetlen, azonnal jelez... Egy jó idő múlva, izzadságtól gyöngyöző testtel feküdtünk egymás mellett, ajkunkon a mindenttudó mosollyal, csillogó szemekkel ábrándozva, repeső lélekkel, mert a fiúk nem hiába várnak. A szex jó, és, ami jó, azt be kell ugye engedni az életünkbe. Azt hiszem azon az éjjelen mindketten a Szerelmünkről álmodtunk, s arról, hogy Vele, milyen is lesz majd... De előtte szent esküvel fogadtuk egymásnak, hogy ez az éjjel, amíg mindketten másként nem döntünk, a mi titkunk marad.... ;)
Az én történetem, ugyan nem a koleszban esett meg, de tinik voltunk, és kiváncsiak, éés cseppet céltudatosak, mondhatni. A legjobb barátnőmmel, (aki ma is az amúgy) 11 éves korunk óta voltunk barátnők. Ebből adódóan rengetegszer, fürödtünk, aludtunk együtt, hol náluk, hol nálunk. Olyan szinten ismertük egymást, hogy az egyik kedvenc játékunk az volt, hogy egyikőnk kigondolt egy komlett sztorit, nyilván szerelmeses, szexelőset;), és a másikónk simán kitalálta, szinte szóról-szóra, amit elképzelt a másik. Egyszer aztán, mikor már 14 évesek voltunk, és mindketten nyakig az első szerelemben, ami "komolyra is fordulhat", náluk töltöttünk egy hétvégét, amikor üres volt a kégli. Dumáltunk, vacsiztunk, fürödtünk, dumáltunk, kicsit tv-ztünk, de nem kötött le egyikőnket sem igazán a műsor. Különben is teljesen teli volt a fejünk ama komoly dilemmával, hogy milyen is lehet a szex. Mert hát mindketten benne voltunk az ominózus, ezzel "fenyegető", első komoly kapcsolatban. Kitaláltuk hát, hogy mivel úgy sem tudunk elvonatkoztatni a témától, és beszélgetés által nem jutunk előbbre vele, hogy művelődni kéne a témában. Első körben úgy döntöttünk, hogy a házi könyvtárat célozzuk meg, s ha nem találunk semmit, hát feltesszük a pléhpofát, és elbaktatunk egy rendes könyvtárba, hátha... Erre nem került sor, ugyanis találtunk egy hasznosnak tűnő könyvet, guszta címmel; Illatoskert. ;) Hasra vágódtunk, és felváltva, hangosan olvastuk... Ahogy olvastuk egyre több riasztó kép sorjázott a szemünk előtt, és a könyv közepére érve egyként jutottunk arra a következtetésre, hogy vagy tényleg kell ebben lenni valami jónak, vagy megbolondult a világ... Ezen kívül szinkronban jelentettük ki nagy ünnepélyesen, hogy köpünk a világra, meg az átlagra, és a szokásokra is... Mi bizony nem fogunk szexelni senkivel, ha az nem jó. Nade, valahogy ki kéne deríteni, hogy most akkor idővel engedjünk-e majd a szerelmeink ilyettén közeledésének, vagy sem...?! Eltökéltük magunkat; megtudjuk. Vettük a könyvet, és szép sorban elindultunk. 1. A csók. Adott 2 száj, két nyelv, egyik erre, másik arra lavíroz.... leosztottuk a szerepeket, hogy ki lészen a "pasas"= balra nyelvelő... Szembe fordultunk egymással, vállunkon az élet legkomolyabb problémájának, hatalmas terhével, és nekigyűrkőztünk. Vigyázz, kész rajta! Koccanás, egy hatalmas aúúúúúú, aztán vihogásban törtünk ki. Megegyeztünk, hogy nyitott szemmel kezdünk neki legközelebb, mert így kissé balesetveszélyes az ügy. Másodszorra, már csak akkor csuktuk be a szemünket, amikor a nyelveink a helyükön voltak... Párbeszéd utánna: - Te mit éreztél? - Háát olyan puha, meg nyálas, meg narancsos.. - Hülye, nem így értettem... Hanem tudooood, úgy amúgy? Valami, izé, bizsergés? - Hát nem is tudom, odáig még nem jutottam el... - Még? Gondolod, hogy kevés volt az idő rá? - Nem tudom, ez is lehet... - Próbáljuk meg mégegyszer, hosszabban? - Aha, de most dugd ki jobban a nyelvedet! - Jó, de te meg húzd visszább kicsit, különben nem fér oda az enyém! - Oké! - Rendicsek! És már össze is tapadtunk, a világ legtermészetesebb módján... Akkor még fogalmunk sem volt róla, hogy ez az első jól sikerül csók milyen élmények kezdete volt. Hisz még csak ekkor kezdődött az este. Gyerek volt még az idő! ;)
Egyszer egyik lány masztizott a szobában a kollégiumban, ahol aludtam, de mikor észrevette, hogy nem alszom, azonnal abbahagyta. Pedig mindenemben éreztem, ahogy a szívem dobog, még a tarkómban is, persze nem mertem elmondani neki.
Egyszer látam a villamoson egy fiatal leszbi párt, nagyon boldognak tűntek, egymás ölében ültek. Az öreg nyanyák meg megbotránkozva nézegettek másfelé.
Ez bukta. Írásod kapcsán kíváncsiságból visszaolvastam, miket írtál korábban. A legjobban az tetszett, amit a maszturbációról szóló topikban írtál, hogy ugyan későn kezdted, 27 évesen, de nagyon tetszett. Érdekes az inkonzisztencia az itteni 19 évvel.
19 éves voltam, az akkori barátom az ország túlsóvégén járt egyetemre, s bár lelkiismeretfurdalásom volt, mégis rendszeresen maszturbáltam távollétében. Mindig rá gondoltam, semmi biszexualitás nem volt bennem. A legjobb barátnőm Fruzsi volt az egyetlen támaszom amikor egyedül voltam eljártunk úszni, kirándulni, nagyon jó barátom a mai napig. Egy nyári napon történt elindultunk úszni mint mindig, de az uszoda karbantartás miatt zárva volt, strandra nem akartunk menni a zsufoltság miatt. Csalódottan elindultunk hazafelé. Nálunk senki sem volt otthon. Amikor hazaértünk Fruzsi előrukkolt vele hogy nagyon meleg van ő bizony hűsítésre vágyik, azt javasolta üljünk be a kádba mind a ketten. Elég nagy volt a kádunk, 2 embernek azért mégis kicsit szűkös. Bementünk a fürdőbe, engedtem a vizet, ő elkezdett vetkőzni, azt mondta ha már itthon vagyunk, fürdőruha sem kell. Még mindig nem kapcsolatam mire készül, én ugyanis nem tudtam róla hogy ő... Szóval beültünk a kádba egymással szembe kicsit szűkösen. Kellemes volt a víz én pedig menthetetlenül zavarban voltam hiszen egy másik lány ült velem szemben ilyen közel még nem voltam azonos nemühöz meztelenül, elpirultam. Kínosan nevetni kezdtem. Észrevette, hogy zavarban vagyok. Elkezdtünk beszélgetni, pasikról szexről, és ekkor egyszerűen csak kijelentette hogy felizgult, és elkezdte símogatni a melleit, nyalni a bimbóit. Teljesen ledöbbentem. Majd engem kezdett símogatni, csókolgatni, felizgultam egy pillanat alatt. A zuhanyrózsával elégítettük ki egymást, felváltva. Nagyon élveztem. Utána a szobámban folytattuk zárt ajtók mögött, sosem élveztem annyira a testi gyönyört azelött mint akkor. Végül amikor a nyelvével elégített ki annyira élveztem, hogy folyásom volt orgazmus közben, majdnem elszédültem, hihetetlen volt. Akkor még én nem nyaltam őt ki. De azon a nyáron amikor a nyaralónkban voltunk megtörtént ez is és nagyon élveztem, azóta vagyok biszexuális.
Gyógypedagógusként dolgozom, 19 éves korom óta vagyok biszexuális. Az intézmény ahol dolgozom rendszeresen fogad külföldről tanulmányi utra érkező diákokat, azon a nyáron is így történt. Csak egyetlen tanuló érkezett, angliából. A 24 éves Sarah. 1 hónapot töltött nálunk. Az intézményen belül lakott nem nagyon járkált ki a városba. Mivel nálunk nem sokan beszélnek angolul jobbára én foglalkoztam vele. Kiváncsiságomnak nem tudtam engedni, és bár szabályellenes, amikor lent volt a kertben átnéztem a holmijait, találtam egy vibrátort is. Nagyon tetszett a lány, egyik alkalommal hétvégén amikor mind beteg, mind alkalmazott kevés van bent beszaladtam. Benéztem a szobályába de nem volt ott. A folyosó végén volt a zuhanyzóban. Eleinte csak az ajtó résen keresztül figyeltem őt teljesen benedvesedtem végül azonban nem bírtam ki és csatlakoztam hozzá. Elkezdtem finoman símogatni, egy szót se szólt, de ő is bátran simogatott engem. kb 20 perc után átosontunk a szobájába, bezártuk az ajtót és hatalmasat szerelmeskedtünk, a vibrátor is előkerült, nagyon benedvesedtem. Imádtam ahogyan nyögdécsel, az is felizgatott hogy egyáltalán nem borotválta a punciját. Hosszasan szerelmeskedtünk többször is elélveztünk mind a ketten, csodálatos volt. Ottléte alatt még benéztem hozzá párszor, persze a férjem semmit sem tudott az egészről. azóta is tartom vele a kapcsolatot igaz csak levelezés szinten.
