Cloaked jól írta, hogy mivel nem akarják, hogy esetleg atomrobbanásnak tűnjön, inkább nem csinálnak ilyet. A robot meg, mint gondolkodó gép, amúgy se biztos, hogy számításba jöhetne, mert a butleri dzsihad óta ilyet ugyebár nem szabad csinálni.
Atomfegyvert tilos volt emberek ellen használni; aki megtette, azt közösen kiirtották. A lézer–pajzs találkozással meg az volt az igazi gond, hogy ezt a robbanást nem mindig lehetett megkülönöztetni az atomrobbanástól, ezért sem merték kockáztatni. Mondjuk ez utóbbi nem tudom, mennyire reális, de benne volt a könyvben, hogy emiatt még a báró sem merné távirányítású lézerekkel lövetni Arrakeen pajzsait.
Úgy emlékszem, atomfegyvert egyezményes alapon nem használnak. Vélhetően a hatása miatt.
Ennél viszont asszem úgy van, hogy a lézer és a pajzs találkozása irtózatos robbanást okoz, magyarán kibaszott veszélyes, ezért nem használják. Mondjuk a falat ettől még valóban kibonthatnák lézerrel, de valszeg inkább már pajzs közelében sem kísérleteznek ilyesmivel...
nem emlékszik valaki, hogy a regényben a különböző fegyverek hogy voltak? pl. mintha olyat is megmagyarázna hogy miért nem használtak atombombát... meg ilyesmik...
pl a filmben volt amikor azzal a lézerrel kivágták az ajtót, ok, értem én hogy a testpajzson biztos nem megy át, de akkor csak az ellenség feje felett ki kell bontani a falat vele, és kész :)
A könyvekben a karakterek pont ilyenek: kidolgozatlanok, súlytalanok.
Igen, én is figyelmeztettem a népet, hogy NEM akarnak olyat mint a könyvek.
A könyvekben ugye nincsnek hősök. Vannak viszonylag szipatikus karakterek, meg viszonylag szimpatikus motivációk, de nem erről szól a könyv, hanem az authoriter diktatórikus rezsimek problémájáról, amik a hőskultuszban gyökereznek.
Álomszerű film, folyton megy a zene, ettől hangulatos az egész. Nagyon jó a látvány, és nagyon hangulatos. Az egésznek van egy furcsa hangulata, ami nem csak a zenében, látványban, hanem a rendezésben is megmutatkozik. Sok ötletes dolog van, de szinte semmi sincs túl jól bemutatva vagy megmutatva... A legtöbb karakter súlytalan... És sajnos szinte mind kissé élettelen... De komolyan, ez nagyon fontos lett volna. Szerintem a régi Dűne filmben ez sokkal jobb. Mondjuk jobban is tetszik a régi, annak nagyon volt súlya, minden szempontból. Persze, csak egyfajta illusztrációnak fogható fel a könyvhöz, de az a helyzet, hogy ez erről az újról is elmondható. (Persze régen láttam a régit, meg kéne újra nézni...)
Nekem a Dűne könyv lényege az volt, hogy valami nagyon rideg, félelmetes és groteszk világot mutat be hatásosan, amiben a jó hősök el vannak veszve. Ezt nagyon hozta a régi film is, de ez az új nem annyira...
Ami legjobban zavart, és ez rendezési hiba: sok jelenetben kevés a szereplő. Egy bolygó-uralkodó házban nem 1 darab főtiszt, 1 darab cseléd, 1 darab stb van... úgy általában a hivatali termekben nem 2-3 ember van... stb stb... emiatt az egész sokszor súlyát veszti...
A rendező másik hasonló stílusú filmje az új Blader Runner ennél sokkal jobb film... ott éltek a karakterek, ezért furcsa, hogy itt meg nem nagyon.
Egy idézetet keresek, még az előzmény-triológiából (talán a Butleri Dzsihád?). Ha jól rémlik, akkor Serena Butler-től: "...ne azt nézd, mit vesztettél, hanem azt, amid maradt."
Lényegében ez lenne, de pontosítást szeretnék kérni. Teljes idézet, pontos fellelhetősége (forrás - melyik kötet)... stb.
Nincs papírra nyomott, hagyományosan lapozott könyv, legalábbis az első könyvben az az OKB is vagy ezer éves (szó szerint).
A második könyvben mintha nyomnának szövegeket fűszer-papírra, de nem biztos hogy könyv mértékben.
De mivel a franchise igen lazán bánik az ilyen részletekkel (a Dűnében a Navigátorok még nem mutánsok, Feydnek van egy lánya, az eredeti Bene Geseritnek csak 2 iskolája maradt fenn (tehát a Bene Tleilax nem létezik), a Bene Geserit ügyködése és Paul kwisatzsága mögött egy Második Alapítvány áll, miegymás), igazából a változtatás simán belefér.
Akkor se panaszkodott senki, mikor Sting játszotta Feydet, akinek igazából az utóneve Feyd-Rautha, és úgy néz ki a könyvben mint Duncan a 2000-es minisorozatban.
Szóval jobb lenne arra koncentrálni, hogy legalább a ...Istencsászárát leforgassák, és ne megint az unásig ismert sztorit tolják elénk. 3 filmváltozat, meg a könyv eddig nem volt elég?
No akkor az a resz az OCB-rol, amit Yueh mutat Paulnak pont nem egy konyv, marmint amit mi annak hivunk.
Merthogy ez egy akkora dolog, mint a huvelykujjunk also resze.
"He put an object on the table between them—black, oblong, no larger than the end of Paul’s thumb."
“It’s a very old Orange Catholic Bible made for space travelers. Not a filmbook, but actually printed on filament paper. It has its own magnifier and electrostatic charge system.” He picked it up, demonstrated. “The book is held closed by the charge, which forces against spring-locked covers. You press the edge—thus, and the pages you’ve selected repel each other and the book opens.”
Es igaz, hogy lapok vannak benne, amiket lapozni lehet (gombokkal) amde olvasni egy nagyitoval kell - ami persze automatikusan elojon, amikor kinyitod a konyvet.
"He pressed the shallower one and the book spread open on his palm, its magnifier sliding into place."
Szoval ezt tutin nem konyvespolcon taroljak!
De hogy a holokonyv mennyire ter el vajon a papirra nyomtatott konyvtol es van-e papirra nyomtatott konyv - ezek utan elbizonytalanodtam.
Ha igazi könyvek sorakoznának a bookcase-en, akkor semmi értelme nem volna annak a résznek, ahol Paul rácsodálkozik az OK Bibliára a nyomtatott lapok miatt.
Nem voltak. Az említett Biblia is egy nagyítós, talán hüvelykujj méretű könyv volt, és az is nagy ritkaságnak számított azzal, hogy igazi nyomtatott lapok voltak benne, amiket valami elektromágneses mechanikával lehetett lapozni. A jelölés is a lapozómechanizmuson volt. A többi "könyv" holokönyv volt, hologramos multimédia-eszköz.
Van egy jelenet, amikor Dr. Yueh odaadja az Orániai Katolikus Bibliát(?) Paulnak és mondja, hogy nyissa ki a megjelölt helynél, de Paul egy másikat talál meg (amit Yueh felesége jelölt meg).
Azt hiszem, a keresett mű Lőrincz. L. László: Földalatti piramis c. regénye lesz. Bár ha a fantasztikum valóra válhat, megeshet, valakik kétszer írták meg ugyanazt a témát. :)
Elnézést, több év hiábavaló keresgélés után döntöttem hogy sci-fi olvasók fórumaiban kérdezek rá: Egy regényt kersek, nem lelem meg emlékeimben a címét.
Nincsen még magyar fordítása és 2003-as az angol nyelvű eredeti.
(Sajnos a magyar sci-fi kiadás ált. mindig a nyugati mögött kullog, sokszor évtizedekkel. A Dűnét is amerikai könyves megjelenése után 22 évvel adták csak ki nálunk.)
A magyar wikipédia oldal is csak egy archivált amerikai recenziót linkelt a könyvről.
A fia excentrikus személyiségéről és fura bogarairól már sokat írtunk a topikban, és úgy néz ki, ebben az életrajzi könyvben sem kerülhetjük el. Egy olyan memoárt kapunk, amiben nagyon sok szubjektív elem keveredik az objektív tényekkel, miközben egy teljes körű, hibákkal együtt bemutatott képet fest az apja életéről...
"the second half of the book seems more a memoir of Brian Herbert's attempts to patch up his relationship with his father, than a biography of the enigmatic and influential author who is ostensibly the subject of the book."
Vagyis a könyv második fele inkább Brian próbálkozása arra, hogy az apjával való nem túl jó kapcsolatát elsimítsa, mintsem a titokzatos és befolyásos szerző életrajzát írja meg, akinek látszólag a könyv tárgyának kellene lennie.
Egy igazi, részletes F. Herbert életrajz még mindig várat magára... (írja a kritikus, de nagyon igaza lehet, hiszen ilyen azóta sem jelent meg)
Nem rég a tudomásomra jutott, hogy létezik a Dreamer of Dune: The Biography of Frank Herbert, a szerző fia, Brian Herbert alkotása és nyomozni kezdtem, hogy van-e már magyar fordítása és hogyan tudnám megszerezni. 2004-ben publikálták angol nyelven, szóval kellene lennie magyarul is nem?
Annyi haszna talán lesz, hogy a mozifilm korbácsolta hullámokat meglovagolva, tán készít valaki egy eddigieknél színvonalasabb sorozatot belőle. Esetleg Herbert több könyvét is felhasználva.
Bár a mai trendet elnézve, Muad-dib bizonyára fekete lenne, a fremenek vezető is színesbőrű hangsúlyosan leszbikus nők (mondjuk itt a színesbőrrel nem lenne bajom, sivatag vagy mifene, lehet sötéten pigmentált a bőr).
Szóval lehet, akkor járnánk jól, ha csak pár évzized múlva, mikor lecsengett már a jelen őrület, nyúlnának hozzá. Addigra amúgy is az iszlám lesz a vezető vallás a világon, Herbert elképzelt jövőbeli világa pedig egy iszlám alapokon nyugvó galaktikus civilizációhoz áll a legközelebb (már szerintem).
Ha jobban belegondolunk, ez nagyon igaz: "komótos kibontakozása, sötét hangulata és furcsa narratív megoldásai képtelenek voltak felvenni a versenyt a 80-as évek sci-fi dömpingjével". Tehát az volt a legnagyobb gond, hogy más hasonló zsánerű filmekkel összehasonlítva túlságosan elvont, miszticizáló volt.
Mondok egy példát: a regényben még a Caladanon készülnek fel az Arrakisra, milyen veszélyek várnak rájuk, mire is kell a legjobban figyelni.
Egészen jól tapintható az a fajta feszültség, ami az ismeretlen iránt érződik. Ezzel szemben a filmben már eleve úgy beszélnek minderről, mint valami kötelező, de nagyon nehéz küldetésről, némi baljós előjellel... nem lehet/szabadna ezt az egészet így előre jelezni...
