Ha jól értem, akkor a műhely egy fémből készült tatószekezettel készült, 10x6-os alapterülettel, 2 méter magass falakkal és 5 méter magas gerincszelemennel, a tető nyílása 6 méter.
Ebből le szeretnél választani valamennyit, a 10méteres hosszába merőlegesen.
A fűteni kell, akkor falakat , a padlót, a tetőt is le kell szigetelni. Másképp nagyon gyenge lesz fűtése hatása.
A vascső vázas szerkezet hőhidas.
Azt kivülrő kéne leszigetelni, legalább 10cm vastag 80-as EPS-el.
A belső leválasztást úgy kell megoldani, hogy a faváz felmenjen a tetőig, lefúrsz a padlóra egy 10-es pallót, a tető ferde síkjaíra is és élére állított pallókat építesz be közéjük.
A függőleges tartók közé beépítesz 40cm-ként egy colos deszkát, vízszintesen. Ezek közé beépitesz 10cm vastag EPS polisztirolt és kivülről még egy 3-as, amit halózól és lefested.
Belülről meg gipszkartont, vízállót. A tető síkjára a szarvazatra merőlegesen be kell építeni vízszintes tartókat, oda betenni 10cm vastag táblás kőzetgyapottot- 40kg-köböst, rátűzni egy párazáró fóliát és gipszkartonal burkolni. A padlót meg kell emelni 10cm két réteg 5 cm xps polisztirénnel és arra rászerelni egy deszka burkoltot. Talán jó lenne késziteni egy 60x60-as colos deszka vázat, élére állitva a padlónak.
Enyvezéshez, préseléshez és festéshez-szárításhoz egy asztalosműhelyben min. 22 fok kéne a téli időszakba. Be kéne épiteni a fűtött térbe a falakba egy 250-es ipari ventillátort (hőcserélőst) és egy ugyanakkora szellőzőnyilást, hogy vigye ki a párát a teremből.
30 éve van asztalosműhely a cégnél (2000nm), elég sokat vesződünk a termeléssel a téli időszakba. A festődében, a szárítóban és a présteremben, télen meleg kell legyen.
Eddigi olvasgatásaim alapján a tekercses puha gyapotok nem ajánlottak függőleges falakba, mert összecsúsznak. A táblás eps/xps nehezen igazítható a vázhoz, hajlamosabb a hőhidasodásra, már amennyire itt számít, de ott kicsapódik a pára, azt meg a gipszkarton nem szereti nagy mennyiségben. Én a táblás kőzetgyapotot javasolnám.
A többi jó lehet, de majd jönnek akik értenek is hozzá, én csak amatőr kezdő vagyok.
Asztalos műhelyem vascső vázas, 2 réteg ponyva között 5cm hőszigetelés a borítása.
Lerekesztenék belőle kisebb fűthető/hűthető részeket favázas gipszkarton fallal, mert túl nagy. 6x10m alapterületű, az oldalain 2m magas, az ívek tetején 5m.
A mostani borítástól 10cm-el beljebb készülnének a gipszkarton falak, 5cm-es favázra.
Kívül belül fóliázva, a két fólia között a hőszigetelés, belső felére a gipszkarton.
A hőszigetelőből melyiket válasszam? Kétféle üveggyapotot találtam jó árban, nem tudom melyik lenne a megfelelőbb,
Vagy a kicsit drágább xps jobb lenne? Minden tanácsot, ötletet szívesen fogadok!
5 méteres fesztávra min. 20 cm az a vastagság aminek a lehajlása nem túl nagy (jobb szeműek által szemmel látható). A 22-23 cm födémvastagság az már kényelmes. Ezek a méretek csak a vasbeton lemezre vonatkoznak!
számolj 18 cm-rel. ez csak a nyers vasbeton (+vakolat, úsztató, estrich).
de ha ilyen cm-es problémák vannak, akkor "emeld meg a terepet" a ház körül 15fokban. azzal sokkal többet nyersz. vagy épits hozzá egy alacsony kutyaólat/gépész.búvóteret.
oromfal 3szöge sem számit bele.
OTÉK-ban minden benne van. abból lehet a trükköket kitalálni. de ez alapból az épiteszed dolga
Sziasztok! Nekem meg az lenne födémmel kapcsolatban a kérdésem, hogy 5 méteres fesztávon a monolit födémnek mi a szokásos vastagsága? Hosszúkás a szoba, ezért fejszámoláshoz egyirányú tartással készülne szerintem, próbálom megbecsülni, hogyan férünk majd bele az előírt építménymagasságba.
Általában az átlyuggatott vagy nagy terhelésű födémhez jobb a monolit, nem kell daruzni, sokkal jobban kielégíti a különleges(ebb) elvárásokat. Az előregyártott gerendás födém gyorsabban építhető, hamarabb terhelhető, nem kell zsaluzni, csak helyenként alátámasztani. Ha nincs mindenféle lépcsőfeljáró és az alaprajz is egyszerű akkor előnyösebb az e.gy. gerendás födém. Az építtetőnek mindegy HA A MONOLIT FÖDÉMET SZAKSZERŰEN ÉPÍTIK. Neki csak az kéne, hogy számítson, hogy mennyibe kerül. Kap egy födémet, használja egészséggel.
Nálunk LEP-nek nevezik ez a födémrendszert és kerámia a bérléstest.
Ezt alá kell támasztani, de nem kell bezsaluzni, ha minden szoba derékszögű, akkor nagyon gyorsan meg lehet építeni és nem kell daruzni.
Szerintem jóval olcsóbb, mind egy monolit. A mennyezet a LEP-nél mindig gipszakton. Készitettem néhányat, meg kell rendelni a gerendákat pontos méretre.
Kicsit bonyolultabb a helyzet.. a statikai tervek megvannak (400ezer huf) Leier mestergerendával tervezve és most így keresünk a kivitelezéshez céget. Aki tervezte ő a gerendásat ajánlotta hogy azzal szokta kivitelezni. Egy alternatív pedig erősködik hogy én a monolitot akarjam mert az mennyivel jobb, olcsóbb stb ( de inkább azért mert így szokta csinálni). Konkrét árat persze még nem mondott.
De ha még a födém is drágább plusz még az újratervezésért is fizessek megint…lehet inkább továbbállok
tudom, h egyértelműen leier LMF-t írtál, de létezik még a sima "E" gerenda is (vagy "EU", "EE"): ez azonnal terhelhető, de daruzni kell (darus teherautóval hozzák ki). ennek a menyezete repedhet a legkönnyebben, de gyárban készül (nem ronthatják el a teherbírását a helyszínen)
kérsz árat mindkettőre (anyag, szállítás, munkadij). kompletten. aztán kiderül (majd ird meg ide).
- mon. vb. homogénebb (nincs repedés), egyben koszorú (és ha kell, nyíláskiváltó) is, de nehezebb (jobb hőtartás és hangszigetelés), utólagos födémáttörés szabadabban elhelyezhető. ha olyan a tető: egyben alsó vonószerkezet is. alatta teljesen szabad alaprajzi kialakítás.
- vb. gerendás: könnyebb, nem kell alulról zsaluzni, nem kell hozzá annyi munkás (betonacélszerelés), és nem kell az építéséhez sok "tudás". de alulról lehetnek repedéscsíkok, ha szarul építik. kötött a födémnyílások helyei. kell alá nyíláskiváltó.
mindkettő jó. épitészterv függő, h melyik lehet a "jobb".
ha nehéz teherautók/metró/vasút járnak a közelben (remeg a föld), akkor a monolitot épitsd
Egy egyszerű alapterületű 100m2 házhoz szeretnénk betonfödémet. Szerintetek a monolit vasbeton vagy a Leier betongerendás megoldása lenne az olcsóbb, nagyságrendileg mennyivel? És melyiknek mi az előnye, hátránya?
" legfontosabb egy jó műszaki terv és az előméret.."
"Azt kell eléreni, hogy a szerződéskötés színtjén a finisz anyagok fajtája és ára le legyen szögezve, "
Az ép.gépész szakmában a fitting kifejezést értem. Én a csöveknél a különféle idomokat és szerelvényeket értem ez alatt. Azoknak a gyűjtő neve az értemezésem szerint.
Műszaki terveknél vannak összeállítási rajzok, különféle nézetekkel,metszetekkel és részletrajzok..... csomóponti rajzok.
Méretek és léptékek mindegyiken vannak.
Költségvetés. Mindig jó ha van,általában a tervező készíti, ha be is árazza, az jó.
Igaz semmire sem kötelez csak a megrendelőnek un. értékbecslés.
A legfontosabb egy jó műszaki terv és az előméret, mert abba le van írva és rajzova, hogy mit kell kivitelezni. Akkor nem tud variálni sem a megrendelő, sem a kivitelező, de a tervező sem.:)
Így a felelős műszaki vezető, a műszaki ellenőr a kivitelezés minőségével tud foglalkozni és nincsenek folyamatos viták a munkatelepen, hogy ki-mit-hogy értelmez (és egy adott műveletsort, hogy kell kivitelezni)- mert ezeknek a vége egy kompromisszum a munka minőségére.
Azt kell eléreni, hogy a szerződéskötés színtjén a finisz anyagok fajtája és ára le legyen szögezve, minden szakágnál. Ha van külső rendezés is azokra is.
Ez nem egy egyszerű folyamat, mert össze kell hozni a tervező-megrendelő-kivitelező és az ellenerző szervek olyan színtű kommunkiációját, hogy a dolgok működjenek a munkatelepen, így a kivitelező tud haladni munkával és nem fog kérni plusz pénzt (nincsenek holt idők a fázisoknál, anyagbeszerzési késedelmek, stb).
Innen még mindig lehet egy +10%-os felár, de nem 30% és nagyon kicsi az esélye a garanciás problémáknak.