Ha olvasod a topikot, már többen leírták a választ az "alkoholmentes" italokkal kapcsolatban. Először is: nem teljesen alkoholmentesek - néhány kivételtől eltekintve -, és a szervezetnek, amelyik átitatódott tokától bokáig alkohollal, annyi is elég, hogy emlékezzen és követeljen... Úgy érzem, kibúvót keresel, valamiféle átmeneti megoldást - ez talán nem baj, ha csak rövid ideig tart. Én nem tenném, de ez én vagyok.
Olvasd el esetleg, ha hozzá tudsz jutni, Edith Piaf: Életem c. kis könyvét, ebben részletesen leírja küzdelmét az alkohollal. Elmeséli, hogyan, milyen trükkökkel próbálta becsapni a környezetét és saját magát, míg végül sok év hiábavaló küzdelme után belátta, csak az alkoholtól való teljes önmegtartóztatás vezet eredményre. Sikerrel járt, de addigra már nagyon beteg volt.
Sok könyv és film foglalkozik az alkoholistákkal, a legtöbbjük tanulságos. Jó néhányat felsoroltunk itt a topikban korábban közülük. Ha elolvasod egyiket-másikat, vagy megnézed és elgondolkodsz rajtuk, megérted, hogy ez egy nagy és nemes harc, amit az ember a szeretteiért és önmagáért, az emberhez méltóbb életéért vív. Minden más harcnál értékesebb, mivel saját magunkkal, a saját "démonainkkal" harcolunk, saját magunkat kell legyőznünk. Amikor elér az ember egy kis sikert benne, akkor megtapasztalja az égiek segítségét, megtapasztalja, hogy bár látszólag magányos a küzdelem, de mégsem az...
Részemről egyébként semmiféle alkoholos készítmény nem megengedett, mióta 12 éve józan vagyok. Még egy konyakmeggy sem! Most húsvétkor például kaptam valakitől egy töltött csokitojást, megnéztem az összetételét, mivel rémlett, hogy pár éve is kaptam és volt a krémben némi alkohol. 1-2% rum vagy bor, már nem tudom. És ebben is van, tehát nem fogom elfogyasztani, hanem odaadom a páromnak, akinek soha nem volt problémája az itallal.
Józanodni nem lehet megalkuvásokkal, majd józanul élni sem. Ez egy másik életforma. Sok problémád lehet akkor is, ha nem iszol, azonban ezzel az eggyel mindenképpen kevesebb.
Más embertől ne várj segítséget a józanodásodban (kivéve persze, ha orvosi segítségre szorulnál). A legtöbb segítséget itt találod meg a sorstársak sorsán, hozzászólásain keresztül. Viszont ahogy mondani szoktuk: senki sem tud helyetted nem inni.
Azért mert érettebbek lesznek és fontos lesz számunkra egy józan édesapa. Ezeket tapasztalatból írom, a gyerekek gyorsabban tudnak megbocsátani mint a felnőttek.
Ez igen jó hír nekem is. A nagyobbik most lesz 6 éves. Lassan 3 hónapja nem láttam :-(
Gondolom az ellenem nevelése is magas szinten folyik már :-(
Mivel Burgi úgyis mindjárt megkérdezi: Március 1 óta ez a 35. nap, abból 9 ittas és 26 józan volt. Húsvétkor megittam 2ü bort, anélkül ma lennék 22 napos.
Nem estem vissza, mint korábban és nem folytattam a következő este ugyanott, ahol abbahagytam. Viszont meglepett, hogy másnapos lettem utána. Remegett a kezem és szarul voltam. Mondjuk a B vitaminom pár hete elfogyott, lehet ezért remegtem annyira.
Szép Napot Mindenkinek! Tanácsot szeretnék kérni. Érdemes -e alkoholmentes italokkal próbálkozni (pl sör esetében), ha mondjuk rámjön hogy hú de innék valamit, vagy maradjak az üdítőitalnál/víznél? Mert ha megveszem a gyümis söröket ugyanolyan doboz, márka stb azzal elvagyok ideig-óráig de egy idő után jön a kísértés hogy jólvan hát egy "igazi" befér nem lesz abból baj ... és lesz. Valamint a tevékenységek...a sütés-főzés/konyhai dolgok általában hozzák magukkal az iszogatást amit elég nehéz kezelnem mert a Pavlovi reflex és az összekapcsolás rögtön beindul. Nektek hogyan volt, mi vált be, mivel sikerült elterelni a figyelmeteket? Én nem szeretnék ilyen napokat, számokat írogatni mert úgyis buktavári lesz, tudom nem ez a jó hozzáállás, de ez a második napom, tegnap sikerült elfoglalni magam és igyekeztem más dolgokra koncentrálni. Tudom-tudom csak ma nem iszunk. :)
Persze hogy bíznak benned, egy éve józan vagy - úgye az már valami!
Átélted milyen érzés egy alkoholista apa mellett felnőni, a fiúknak az apjuk az első példaképük az életben. Szerintem vágynak egy normális apára, ha nem kapják meg, akkor így vagy úgy de reagálnak. Ami furcsa nekem, hogy az alkoholista szülők gyermekei gyakran lesznek alkohol függők. Utáltam és szégyeltem apám részegen, megfogadtam anno gyermekként, hogy én soha nem leszek olyan mint akkor Ő. S végül mégis csak sikerült hasonló karriert befutni.
Én az alkoholista apámnak már régen megbocsátottam, bár józanul is nagyon sokáig nem igazán szólt hozzánk túl sokat..s ez gyerekként nyomot hagy.
Most már értem hogy ő akkor épült fel, de 10 évesen ezt nem érti egy gyerek hogy apa vele miért nem foglalkozik szinte soha.
Nagyon rossz volt így cseperedni hogy apám le se tojt sokáig. Nagyjából 12-13 éves koromig tartott ez, akkoriban volt már 5 éve józan, s ugye azóta is az.
Utána már javult ez és akkor kezdett el kialakulni egyáltalán egy apa fia kapcsolt köztünk.
Viszont az nagyon jól esik hogy már ő is biztat egy ideje, és bízik bennem. A legszűkebb családi körben már visszanyertem a bizalmat és elhiszik hogy nem akarok már inni. S ez erőt ad.
Ez nem olyan egyszerű, a családnak idő kell. A másik dolog, hogy Ő ne a családja miatt legyen józan, hanem saját magáért. Ha józan tud maradni hosszú távon, abból persze a család is profitál majd.
Ezt mondjuk folyamatosan, hogy csak saját magadért csináld, mert ha másért teszed és csalódás ér, akkor borul az egész.
Idővel úgyis eljön egy olyan állapot, amikor már eltudja majd dönteni hogy miképpen tovább?
Érdemes-e maradni a feleségével vagy nem, mert esetleg már nincs több a kapcsolatban. Ezt most még korai lenne eldönteni.
A gyerekek egy más téma, ők örökre a gyerekei maradnak, idővel biztosan változni fog az Ő viselkedésük is. Azért mert érettebbek lesznek és fontos lesz számunkra egy józan édesapa. Ezeket tapasztalatból írom, a gyerekek gyorsabban tudnak megbocsátani mint a felnőttek.
Nagyon nehéz helyzetben vagy és érthetően igen sötétnek és kétségbeejtőnek látod a helyzeted.
De, semmiképpen ne igyál, mert az alkohol okoz pár óra megnyugvást ugyan, de utána bizonyítottan (saját bőrömön is tapasztaltam) hihetetlen depressziós gondolatokat tud előidézni az arra érzékeny emberben. Amire újabb ivás jöhet, majd még rettenetesebb lelki állapotban a kijózanodás. És egyre elviselhetetlenebb helyzetbe kerül az ember érzelmileg, tudatilag. Ami visszavezethet az alkoholizmusba.
Ezért bármi is történjen, bírd ki és ne igyál! Ahogy Julio és Angbet is utalt rá, helyezd magad a középpontba. Folytasd a sportot és amit még szeretsz csinálni, és csak magadra koncentrálj.
Ne akarj most nevelő szándékkal közelíteni a gyerekeidhez, mert előre borítékolhatod a reakciójukat, ami Teged még mélyebb érzelmi állapotba taszít. És rajtuk most nem tudsz segíteni, sőt lehet, hogy dacból még annyit sem fognak tenni pl. tanulás terén, mint amit egyébként a józan eszük hatására megtennének, csakhogy szembe menjennek veled. Kerüld a családtagjaiddal a konfrontációt, mert jóra tőlük egyelőre nem igen számíthatsz. Ha ők közelítenek, azt persze fogadd el, de légy résen.
Csináld azt, amihez kedved van és tarts ki, akkor előbb-utóbb javul a helyzet, és az önbecsülésed is nőni fog, amit a környezeted is megérez majd. Azzal, hogy dolgozol és pézt viszel haza, szerintem egyelőre eleget teszel a családon belüli kötelezettségeidnek.
Igen, persze. A fb és társai persze csak ráerősítenek erre. Viszont az elmúlt pár évben én mindig úgy gondoltam az ivászatomra, mint szégyellnivaló piszkos titokra, amit úgy is kezelek. Anyámról sem tudta senki, hogy iszik, mily meglepő. Nehéz a mintáktól megszabadulni.
Nem vagy evvel egyedül, a családok nagy része ilyen, a látszat fenntartása fontosabb
mint a harmonikus párkapcsolat, vagy a harmonikus család. A jelenlegi társadalom, a közösségi média erre predesztinál. A családi élet küzdelmes,...egy idilli fotót lőni meg mennyivel könnyebb.....
Nekem még kicsik, kisiskolás és óvodás. Ittasan nemigen láttak, erre én is ügyeltem mindig, de nekik olyan kis kifinomult antennáik vannak, hogy úgyis érzik ha gáz van, ha érzékszervekkel semmi sem jön le. (Nincs veszekedés, hangos szó, ittas szülő látványa stb.) Persze én is mindig akkor csaptam szét magam, ha már elaludtak, és a férjemmel való viták az ivás és egyéb problémák miatt is akkor jöttek. Kicsit hazugnak is érzem magam emiatt, mert kb az ideál család képet festjük (programozunk, sokat foglalkozunk velük) csak Anya egy kicsit szeret inni.
a józansággal sajnos a problémák is felszinre jönnek és ezt nem nagyon tudom kezelni. Szeretnék elmenekülni, egy üveg piával egy sötét helyre. De nem fogok.
De én nem mentem be részegen a szobájukba és általában ügyeltem arra, hogy piásan ne lássanak. Ettől persze még tudták, hogy mi van: ha apa eltűnik, akkor részeg. A piás időszakomban önző módra hétvégéneként mintha nem is lettem volna számukra. Nem hülyék ők sem, most ezt kapom vissza tőlük.
félek, hogy végleg elrontottam a velük való kapcsolatot, főleg a nagyobbikkal. Ez rontja a motivációmat is.
Szia! Igen. A lányom születése után történt, kb 5 éve. Természetesen a terhességet/szoptatást kb egy éves koráig józanul töltöttem. Nullás, gyümis söröket ittam (lime, menta, görögdinnye, meggy, nemtudommi). Volt egy családi grillezés, olyan 10 hónapos volt a kicsi, oda hoztak a vendégek hasonló löttyöket. Igenám, de a Borsodinak akkor volt egy olyan márkája, hiába ráírták, hogy zéró, oldalt a termékleírásban szerepelt, hogy 0,5 vagy 1,5% alkoholtartalom. Nem néztem, nekem elég volt a „nagy” felirat. Abból megittam egy dobozzal. Hatást nem igazán éreztem, utólag derült ki hogy ebben bizony alkohol volt. Nem lett baj, utána több hónap eltelt még tisztán. Ne izgulj, nálad sem lesz. :)
Vasárnap megjínáltak és meg is ittam kb 1 1,5 decit egy vodkás üdiítőből. Ugyanolyan dobozban volt, mint az energia italok, ugyanolyan tuti-fruttis íz és illat, de valami mégse stimmelt, mondom megnézem mi ez a szar, nehogy megvegyem. Vodkás üdítő, 4.6% alkohol tartalom.... aki vette és kínálta sem nézte, a Lidl-ben vette a megszokott helyről leemelte. Utána néztem, hogy detto ugyanaz a csomagolása és az ára is forintra annyi mint az energia italuknak.
4 éve nem ittam egy kortyot sem, ezt leszámítva. Nem érzek semmit és nem kívánom az alkoholt, de most itt motoszkál a fejemben a dolog. Nem az, hogy inni kéne, hanem az, hogy ittam és baj lesz belőle esetleg.
ti jártatok már hasonlóan? mindenhol azt olvasom, hogy egy kis ital elfogyasztása után gyakorlatilag törvényszerű, hogy újra az italhoz fogok nyúlni akár tudat alatt is.
Hát...nálam is kezd betelni, szerencsére átvitt értelemben, viszont annyi sikertelen próbálkozásom volt már. Mindig szépen indult, eljártam tornázni, bicajozni a gyerekekkel, jókat aludtam, elfoglaltam magam, újítgattuk a házunkat, szépítgettem a kertünket, munkában kértem külön feladatokat. Aztán eltelt pár sikeres hét és jött a jólvagyok, miért ne ihatnék meg csak egy pohár bort stb...és kezdőtött az egész elölről.
Én alkoholista szülő gyereke vagyok. Anyám már nem él, 63 évesen hunyt el néhány éve. Kamaszként mérhetetlen düh és szégyenérzet volt bennem őt illetően. Amikor nem ivott, a munkával-háztartással volt elfoglalva, életének másik felét alkoholtól kiütve, alvással töltötte. Nem bántott, nem minősített minket soha (hárman vagyunk testvérek), de közös élmányek, családi programok nemigen jutottak ki. Emlékszem nem is akartam őt megérteni, ma már persze felnőtt fejjel máshogyan tekintek rá. Nem könnyű helyzet ez.
Jó reggelt mindenkinek! Köszönöm szépen a kedves fogadtatást. Egyelőre azt érzem, hogy indulni szeretnék valamerre, mert ez a helyzet most, így nem jó nekem.
Hiába a család és a rendezett szociális kapcsolatok, mert ez olyan probléma, ami eléggé elszeparálja az ember lányát, főleg ha nincs kivel beszélni róla. Nagy a rokonságom, tipikus magyarok vagyunk mi is, iszunk, ha ünnepelni kell, iszunk, ha baj van, iszunk, ha esik, iszunk, ha eláll az eső…. Ez egy ilyen berögződés és én olyan típus vagyok, akit könnyen beránt a gépszíj, nem tudok megmaradni a szociális ivásnál. Egy szó, mint száz: örülök annak, hogy itt kendőzetlenül beszélhetek a gondjaimról, sokat fog segíteni.
