Ezzel egyetértek azzal a kiegészítéssel, hogy én figyelembe veszem a kutyák reakcióit is, mert bizony segítenek.
Más. Megint felvetődött ithon a kérdés, hogy a kutyák tudják-e ki rokon kivel, ez befolyásolja -e az egymással való viselkedésüket. Mármint hogy rokon vagy falkatag viszonyban van-e a másikkal. Nekünk az a meggyőződésünk hogy igen.
Most figyeltük hogy milyen tüneményesek voltak Brill és Extra, akiknek apjuk azonos. Még eddig csak azt láttam, hogy ha a kicsi odament valakihez akkor rosszabb esetben elküldték, jobb esetben egy rövid szaglás után nem foglalkoztak vele. Ma a féltestvérek teljesen összegabalyodva bírkóztak, játszottak, egymás fülét rágták. Csak ők ketten az árnyékban.
amikor Teuszt elhoztuk, nekem hatarozottan nem tetszett. Juli nem szamitott rank, nem volt kozmetikazva es nagyobb volt, mint amire szamitottam. de hat kivalasztott, es pont engem, es a ferjem eroszakoskodott, hogy vigyuk el azonnal. aztan azota megneztuk Teusszal, hogy mirt tud a masik, es mar nem adnam semmi penzert:)
masfel eves a lanyom:) igazabol nalunk nincs kapcsolat a gyerekek es a kutyak kozott. megmondtam nekik, hogy a ket kuta az enyem, nem szekalni oket, es be is tartjak. en nem kedvelem a kutya-gyerek oszebujasos dolgokat.
no, hát erről beszéltem ( mert nehogy elbeszéljünk egymás mellett) nekünk kell résen lenni, megpróbálni kiszűrni, hogy jó helyen lesz-e a kutya vagy mindegymikor visszaveszem....hogy kimentsem az áldatlan helyzetéből. De ez az én dolgom, ne a kutyák reakciójából derüljön ez ki..... erre írtam amit írtam. Ha elértettem, bocsáto...
Valóban harapok a kisgyermekes családokra, pláne, ha törpéről van szó. Több kutyám bánta már, így óvatosan kezelem a helyzetet. És persze sosem a gyerkőccel van a gond, hanem édecsanya-édecsapa elképzeléseivel a felhúzható elemes élő kiskutyáról....
Óriást bátrabban adok kisgyerkőc mellé....Nemrég vitt el egy kölyköt egy 4 orgonasíp -gyerkőcös család és egy percig nem volt kétségem afelől, hogy jó helyre megy. Nagyon rendben voltak. És biztos vagyok benne, hogy ez az ebzet se ásni, se rágni nem fog tilos dolgokat, mert ideje és energiája sem lesz rá...
És ugye az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kölykök is különböző habitusuak. Akik velük élünk mindegyiket ismerjük. Kölyökhöz a nekivaló gazdát, vagy családot....és fordítva. Ezt a "majd kiválaszt bennünket a kutya" nem szeressem.
Jópáran tudjuk, hogy a kanhoz utazás, a fedeztetés, a vemhesség, az ellés, a kölyöknevelés tudománya eltörpül a kiskutya jó helyre való elhelyezéséhez képest.... mert azt a kutyát szereti a gazdája, amelyikkel megtalálja a hangot és megfelel az elvárásainak. Ha nem a megfelelő kutya van nála és eltér az igényük egymástól, máris nem fogja szeretni a kutyát és nyilván nem a gazda megy a háztól, hanem a neveletlen, buta, wesenhulladék, agresszív, vagy félénk kutya és csak panasz van.. Én általában a 3. panaszos alkalomnál nem erőlködöm és nem vitázom, hanem felajánlom, hogy visszaveszem, mert persze, hogy a kutyát nézem...ritkán, de előfordul és nyilván saját kudarcomként élem meg, hogy rosszúl döntöttem...a leendő gazdit illetően.
Nem misztifikálom túl és egy x hetes kiskutya majd fel is nő, ugye. És akkor is jó gazdájának kell lenni.
Lehet hogy nem egészen érthető amit írok. Akkor pl kit küldtem el: Apa, anya nagymama, gyerek. Anya nagyon akarja a kutyát, legugol hozzájuk, kapcsolatot teremt. Nagyi fogja ölben a már nem karonülőt és ha valaki arra szagol, masszívan hátrál egy lépést, közben hallgatja amit beszélgetünk. Apa ezalatt sétál az udvarban, valakit felhív és üzletel, majd kérdezi hogy honnan van a műfű a kerítésre. Megkérdezem, bocsi, ön is együtt fog lakni és élni a leendő kiskutyával? Anya felnéz, hát persze. Na mert én azt látom hogy nem érdeklődik. Hát mit bánom én ez az ő dolguk., volt a válasz. Azt mondtam hogy először is más fajtát válasszanak de csak akkor ha mindenki szeretné.
Aztán nem lecsapott farkú körözésről beszéltem, hanem arról hogy tudomásul vették hogy jött valaki, és most nem kell balhézni. Pont a laikust kell megfigyelni mert a kutyás jól felismeri hogy mit miért csinálhat a kutya akinek a portájára bement. Neked sokat el is mond a kutya viselkedése, de a laikusnak nem.
Ja és a kutyás aki "átvert":
Emlékszel még Pattyra? Neki van egy nagyon csinos fiú alomtestvére. Apa- anya-gyerekek. A gyerekek okosak, kedvesek, de a temperamentumuk alapján talán mopsz való nekik. Apa mondja hogy ő tudja hogy kell kutyát nevelni, mert német juhásza volt gyerek és fiatal korában. Láttam hogy nem is figyel a tanácsaimra, a fajta "jellemzésére", semmire, ő mindent tud. 3 évig bírták, addig sokat jártak vissza kozmetikára, örökké tele panasszal. 3 éves volt a kutya amikor azt mondták, hogy hozzam el a kutyát mert elaltatják. Kezelhetetlen, stb...
Nagyon tudtam pedig hogy nem kellett volna adni nekik, működött a pszihológiai játékom csak nem hallgattam oda.
De Te is mondtál már olyat, hogy ha azzal kezdik hogy a gyereknek akarnak kutyát akkor elhajtod őket. Ezt mondtad.
Kiskutya vásárlás- érdekes dolog. Nálunk valahogy mindig az emberi személyes szimpátián múlik. Valószínüleg azért, mert akikkel szimpatizálunk, azoknak a nálam lévő fekete törpe is szimpatikus. Talán ezért van, hogy nagyon sok közeli barátság alakult ki köztünk és a vevőink között. Többekkel rendszeresen összejárunk:) A szimpátia kapcsán képesek elfogadni az ajánlásainkat is, azaz megteszik, amire kérem őket. Még Cukikát is sikerült lefogyasztatnunk. Éva! Ők eredetileg közepet szerettek volna, de tőlünk már nem mentek tovább kutyanézőbe. Ma már nagyon jó barátaink. Cukika pedig már 8 éves!
...márhogy "bocs, nem vagy szimpatikus a kutyámnak /imnak nem kapsz kiskutyát"? És mi van a félelmi agresszióval?
Pl. nekem mint vevőnek is sokat elmondhat az, hogyan viselkedik egy kutya velem mint idegennel. Lehet, hogy egy laikust meg lehet ilyennel vezetni, de egy kutyásnak is meglehet a véleménye a bárhogy is vele viselkedő kutyáról. Attól, hogy a kutyád nem kedvel engem, (?)- aminek azért ugye más oka is lehet, mint a "szimpátia" vagy esetleg félelmet vált ki belőlem a sunyin körülöttem kőröző lecsapott fülü farkú kutya, ami még hatványozódik is, mert mindketten érezzük a másik idegállapotát, nem biztos, hogy én vagyok az alkalmatlan leendő kiskutyagazda....
Attól még lehetek jó gazdája egy X hetes kölyöknek, és uram bocsá,még az is lehet, hogy jobban is sikerül felnevelni, mint a "tömegével" tartott kennelszindrómás, gazdi szeretete után sóvárgó kennelek "tenyészállatait" , "akik" pszichológust játszva eldöntik, hogy ki megy és ki maradhat.- nekem ez egy kicsit butuska......bocsika....( ezt nem kimondottan a te kutyáidról mondom, csak általában..)
.....Időjárást nem jeleznek a kutyáid??? De azért kicsit túlmisztifikálod ezt, nem...?:)))
Én közepet sose akartam, a férjem kardoskodott mellette egy ideig, hogy a játékkutya helyett legyen közép, de mondtam neki, hogy "nyakas kakasnak" itt vagyunk mi ketten, minek még egy kutya is ha pont ilyen? Különben is, ha beleegyezett volna, hogy szuka legyen a közép, akkor talán én is meggondolom. :))
De elég az óriás meg a törpe, ők is adnak melót eleget.
Nálunk Viggokám az emberevő, csalhatatlanul tudta-érezte, melyik az a vállalkozó, aki átvert minket, melyik az a melós, amelyik lopott. Na őket kis híján tényleg megette. És nagyon nem bírja az italos embereket, ők is komoly veszélynek teszik ki magukat, ha közeledni próbálnak hozzá. Viszont múlt héten megfenyegettem, hogy megy a levesbe, mert a szomszédot farokcsóválva és örömködve engedte be a kisajtón. Hát milyen házőrző az ilyen?? :)))
Ebek "hűsölnek" a kutyamelegben, de a labdák azok "kéznél" vannak, hátha odamegyek focizni:
Ja, és a kiskirályfi felmászott a téglarakásra, onnan szemtelenkedett velem, amikor le akartam parancsolni:
Nálam ez úgy néz ki, hogy ha kölyöknézőbe jön a család, akkor kint hagyok két rokont. Ha ők a körbeszaglászás után felveszik az ügyet sem vetek a bandára pofát, akkor kiengedek még kettőt. És így tovább. Közben mindekit figyelek, ki hogy viselkedik. De az enyémek megmosdatni biztosan nem fognak senkit a családból. Viszont akkor ha nem nyugszanak meg gyorsan és nagyon kerülgetnek valakit a családból, akkor eltanácsolom őket.
Most nagyon érdekes figyelni az építkezés közben, kire hogyan reagálnak. Ez természetesen már nem a gyerekekről szól. A nálunk megforduló sokféle emberből nagyszerű érzékkel mutatják meg hogy kit nem kell szeretni, és ki az akit szintén nem annyira szeretünk, de egye fene, ha neked fontos akkor itt lehet.
Aki szerintem valami másból van és nem középsnaciból, az Castro. Nekem túl barátságos, nem igazi közép.
Nekem is ugyanazok az érveim, mint Edinának. Ki állít meg, milyen jogcímmel teszi/tenné ezt, és milyen jogcímen bírságol(na)?
Ha megnézed a dokumentumot, a címében benne van, hogy mi az - csak egy ajánlás, vagyis iránymutatás. A Kamara nem alkothat jogszabályt!
Téged, engem, bárkit megállítani, igazoltatni csakis és kizárólag hatósági személynek van joga! (pl. a BKV-ellenőr, vagyonőr, biztonsági őr sem hatósági személy, nem kérheti el a személyidet, ugyan ránézhet ha megmutatod, de kézzel nem érintheti!! sok birka magyar nincs ezzel tisztában... személyes adatokat tartalmazó okiratot nem kezelhet bárki... persze ha rendőrt hív, és te megvárod a rendőrt, neki már lesz jogköre arra, hogy igazoltasson, de megvárni nem vagy köteles - hehe...)
Mi az óriásért egy 1.5 és egy 3.5 éves kicsivel mentünk Anikához. Mégis kaptunk kutyát, pedig kezdetben nagyon tartózkodó volt velünk/velem ő is.
Ugye, Ebanyu? :))
Nekem ott dőlt el - merthogy én sem voltam biztos akkor 100%-ig a fajtában, amikor Anikó számunkra vadidegen "emberevői" sorra mosdatták a lányaimat, elölről-hátulról kapták az áldást a csajok. Morgás csak akkor volt, amikor "jó, mostmár én is hadd férjek oda hozzájuk!" Ez volt az első látogatás nála, hazafelé a kocsiban már azon ment a duma, hogy akkor melyik kiskutya is legyen majd az a bizonyos...
Szerintem minél nagyobb a kutya, annál kisebb gyerek mellé jó (én újszülöttként kaptam a papámtól első kutyámat, egy 7 hetes kuvaszt, akivel 14 évig voltunk "szerelemben"). A törpétől megvallom, én is tartottam kicsit, nehogy túlnyúzzák a csibéim, de alaptalan volt a dolog, valamiért jól viszonyulnak hozzá a gyerkőcök első pillanattól kezdve, igaz, előtte már edződtek az óriás mellett. Meg Zazu hamarabb faképnél hagyja a gyereket, ha esetleg elege van már belőle, Viggo a végletekig hagyja magát gyilkolni és nyúzni.
Az 1-3 éves korú kisgyerekekről volt szó, nem a tieidről. Azt is írtam hogy a nagyobbakat megnézem, beszélgetek velük, illetve a családdal és közben figyelem a gyerek viselkedését.
Az nem baj, sőt az a jó ha az egész család jön már előbb, mielőtt a döntés megszületik.
Az 1-3 éves korú kisgyerekekről volt szó nem a tieidről. Azt írtam hogy a nagyobbakkal előbb beszélgetek és megfigyelem a viselkedésüket. Azt lehet, nem írtam hogy a szülőket is. Amennyire ismerlek, Ti tőlem is kaptatok volna.
Hát nem is tudom hol kezdjem. Ki fog megállítani, és mit mond? A kamarát egyenlőre nagyon sokan le@rják, csak olvasd végig pl., kiknek vonták vissza a pecsétjüket, és nem adták le. És ezek csak a publikus dolgok. És azt senki nem gondolhatja, hogy a tulajdonos egy komplett orvosi szakvéleménnyel sétáltatja a kutyáját:) Egyébként a dobermann mennyivel különb? Neki miért szabad? Szóval van itt sok megválaszolandó kérdés. A kamara egyébként csak ajánlásokat hozhat, törvényt csak a parlament. De, ha betiltják a farokvágást, akkor minden fajtánál be kell!! Nincs különbség.
Utána kérdeztünk a kamaránál is. A legújabb, hogy az utcán is bármikor megállíthatnak és bűntetnek, ha a kiskutyának le van vágva füle vagy farka. Mert ajánlás ide vagy oda, a kamarai új lista szerint (azt mondták július 1.-vel minden állatorvos megkapta) nincs olyan, hogy ajánlás, hanem TILOS! :(
Persze mert 10 hetesen egy kis aranyos volt, aztán meg elfelejtették nevelni. 5 hónaposan már akkora ereje lett hogy játék közben felborogatta a gyerekeket. Végülis a logika megvan benne, hát nem maradt Regál 10 hetes. De szerencse!
Most is van ilyen középpel, csak az már 3 éves.
Nagyon sokan tényleg úgy gondolják hogy a kutyával egy élő játékot vesznek a gyereknek és tényleg szó szerint les@rják hogy mi lesz vele.
Ezért nem szívesen adok kisgyerekes fiataloknak snacit. Ez egy családi kutya, ha látom hogy felfogták hogy ez a kutya a harmadik gyerekük lesz, akkor vihetik.
félreértés ne essék... a kutyát 10 hetesen vitték el és 5 hónaposan kezdtek tőle félni az 5 és 7 éves fiúk, mert a kutya unalmában borogatta őket...de milyen jó, hogy visszahozták...
ezt a WW'06, 3x EUW Silsen Regal-t...azóta is "emberevő"
Na igen... persze féltem én is a gyereket ismeretlen állatoktól, de csak egészséges mértékben, és nem attól, amelyikkel együtt nőtt fel (lásd Anikának visszaküldték a kutyát mert féltek tőle a gyerekek...).
És nagyon gyorsan megtanulták a lánykáim, hogy nem visítozunk, nem kapkodunk állatok jelenlétében, így nem is ingerlik őket.
Sajnos még nem tudtam lefotózni a dolgot (nem bírok olyan csendben kilopakodni, hogy ne vegyenek észre), de az 5 éves nagylányom a heverésző nagykutya vállán nyugtatva a fejecskéjét szokott pihenni a kutya ágyában, a törpe meg az ő ölében fetreng. :))
A kisebbik gyerekem pedig 3 évesen megteszi a nagykutyával, hogy benyúl szerencsétlennek a szájába, és megkeresi a kenyérfalatot, mert szerinte a kutya nem jól kapta el, amikor odadobta neki. Az a hülye póniló meg tűri... :)))
en sem engedem oket oda kutyakhoz. a gyerekek visonganak, kapkodnak, en meg nem ismerem az adott allatot, nem tudom, mit fog reagalni. nem kell a balhe.
