A megjelenés éve körül némi ellentmondás van. David A. Jasen bibliográfiája szerint a Sally kalandjai 1922 októberében jelent meg, 20 évvel Wodehouse első könyve (The Pothunters, 1902) után, de a kiadó egy évvel későbbi dátumot, 1923-at írt a címlapra. Az amerikai kiadás Jasen szerint valóban 1923-ban jött ki. Ezzel szemben maga Wodehouse 1924 májusában egy barátjának, W. Townendnek szóló levelében azt írja: "Április elején fejeztem be a Sally kalandjai megírását" -- ami csak 1924 májusát jelentheti.
Ebben a kérdésben tehát nem látni teljesen tisztán, de az biztos, hogy a könyv érett író művének tekinthető. Másfelől viszont utána még több mint ötven évig írt újabb és újabb könyveket, tehát végeredményben ekkor még tartott a fiatalkora.
azt hallom a kiadótól, hogy a napokban megjelent a Sally kalandjai című, aránylag rózsaszín borítójú új Wodehouse-kötet. Ajánlom a mélyen tisztelt publikum figyelmébe.
Erre gondoltam... Marmint VII Oliver is maganak adja ki magat, meg P Jim is.
Youwine megjegyzese a Nyari Zivatar eloszavat juttatta eszembe :)
Engem mulattatnak az ismetlesek is. Visszakoszonnek ugyanazok a poenok, sokszor ugyanavval a bibliai vagy irodalmi referenciaval jatszadozik, ami a joleso ismerosseg erzesevel tolt el. Valahogy az onmagaban is mulatsagos, hogy annyira jonak talalta a sajat gegjet, hogy ujra felhasznalta.
Mélységesen egyetértek. (Csak nálam még Molnár Z. is maradhat). Engem néha zavar, hogy ugyanaz a történet. Persze a hasonlatok, a hangulatfestés mindig más és végső soron Wodehousenál ez az ami számít. A sztori az esetek ca. 70 %-ában másodlagos.
Csá
Köves
Nem szó szerint értettem persze, hanem hogy a történet fonala gyakran igencsak hasonló.
Pl. Jeeves és Wooster számos/számtalan esetben el kell lopjanak valamit valamilyen ismerőstől/rokontól, ahol éppen vendégeskednek, hogy valami "katasztrófát" - és ez majdnem mindig egy könyv megjelenése - megakadályozzanak.
Avagy a blandingsiak számtalan unokafivére/-nővére, akiknek mindig Emsworth a gyámjuk és a galád idősebb rokonok mián nem házasodhatnak sose, de Gally majd segít.
Félre ne értsd, imádom mindegyiket! És ahogy megjelenik, meg is veszem, az
antikváriumokat meg bújom a régebbiekért. Bár lenne egy olyan kikötése a Wodehouse Trustnak, hogy Magyarországon kizárólag Révbíró fordításban jelenhetnek meg a könyvei. (Na jó, Szerb A. és Guthi E. maradhat...)
Az alkotó és a stílus tökéletes találkozása, mint Arany János és a balladák esetében.
Tudnál erre konkrét példát mondani, Youwine? Mert én nemhogy "egy rakás"-ról, de egyetlen ilyenről sem tudok.
Az persze előfordult, hogy az amerikai kiadásnak más volt a címe, mint a brit piacra szánt változatnak, és néha szövegszerű különbség is van a kettő között -- de ez azért nem ugyanaz, mint amit te állítasz.
Valaki meg tudja mondani nekem, hogy miért nem élnek mostanában a tagolásaim? Kéne valami flikflak bele? (Tagek, ilyesmi?) Most már zavar, hogy összefolyok.
Van még mit lefordítani. :)
Néha Wodehouse olvasása közben úgy éreztem, mintha valaki a halála után tovább írta volna a regényeit - mint Rejtőnél.
Azt hiszem, én tévedtem. Ritka termékeny pali volt.
Csá
Köves
A király összeesküvést sző maga ellen, kirobbantja a forradalmat, lemond, és száműzetésbe vonul Velencébe, ahol rangrejtve él szárnysegédjével. Beleszeret egy nőbe, aki egy szélhámosnak dolgozik, többek között amaeriaiakat vernek át, "régi" képeket rájuk sózva. A főszélhámos, amikor találkozik az exkirállyal - mint a nő barátjával, Oszkárral - kitalál egy új átverést, amihez a királynak önmagát kell alakítani, mivel ugye hasonlít magára. De a király rájön aa királyi hivatás lényegére, megmenti országát, és visszatér a trónra.
Ööö... Én mindekettőn túl vagyok, és nem világos. Biztos azért, mert elég rég olvastam a műveket. Mi is az összefüggés?
(A VII. Olivér valamiféle balkáni monarchia paródiája, nem?)
Csá
Köves
Sajnos csak a Pendragon legendát... de abban is volt néhány nagyon nagy poén, mindamellett, hogy szinte horrorisztikus mű.
A VII. Olivér miért érdekes?
Köszönöm! Mert tudom, hogy a kedvesem csak és kizárólag a tengerparton akar majd feküdni, amit én nem igazán szeretek... így elláttam magam olvasnivalóval, amit a part menti hűvös tavernákban lapozgathatok!
Nos, a Nászidőszak Jeeves-es történet a szokásosnál is több szerelmi szállal, megismerheted a nagybátyját :)). Ingadozok, hogy ezt rangsoroljam előre, de talán a Piccadily Jim jobb, (nem tartozik egyik állandó szereplős vonulatba sem, Önááló sztori), főleg ha a férfi főhős nyafogós jeleneteit leszámítom, az apja pl. kifejezetten egy jellem... Azért nem árt ha a nüanszok teljes felfogásához otthon vagy néhány angolszász sportágban...
Jó nyaralást! Hogy hogy ennyi időd lesz olvasni???????
Jövő hét elején indulok nyaralni ezért bementem a könyveesboltba és hosszas kutakodás után találtam olyan Wodehouse műveket, melyeket még nem volt szerencsém elolvasni (mint tudjuk nyaraláshoz a legjobb!)
A köv. műveket sikerült vásárolnom:
Piccadilly Jim ford:Vitéz Ágnes (?)
Eszményi Sámuel ford: Várady GYörgy (?)
Nászidőszak ford: Molnár Zotán (!)
Sajnos gyakorlatilag már minden Révbíró fordítás megvan, ezért kellett ezeket megvennem, de reményteljesen indulok neki a könyveknek, főként az általam már ismert Molnár Zoltán fordításának.
Kérdésem csak annyi lenne, olvasta-e valaki a könyveket, milyen véleménnyel van róluk, élmény lesz-é avagy szenvedés?
Mint valami tökéletesített különleges tudakozó :)) Cserébe elmesélhetem neked mindazt, amit Nansenről tudni akarnál... :)
Annak viszont örülök, hogy Jeevesről derülhetnek még ki dolgok. Ez a Sally motívum nekem túl burjánzónak tűnik, kitalálhatott volna újabb női nevet is..
A válaszok cecilke kérdéseire, sorrendben: nem, nem és nem.
A Sally kalandjai főszereplője Sally Nicholas. Cecilke feltehetőleg a Doctor Sallyt olvasta, abban dr. Sally Smith szerepel. Ennélfogva nem is dobta a vőlegényét (legalábbis nem tudni erről). Továbbá: van még olyan Jeeves/Wooster-történet, amely nem jelent meg magyarul.
Az angol könyv megszerzése kissé problémásnak tűnik.
Más.
Olvasom itt, hogy Sally kalandjai a következő könyv,. Amit én olvastam abban éppen eljegyezte magát... Ez még előtte történne? Vagy könnyen jött, könnyen megy, már dobta a vőlegényt? Jobb lett volna egy Jeeves, tényleg az már mind megjelent magyarul?
A satóról eszembe jutott az általam legutóbb magamévá tett P.G.W-mű, Tüzes víz című alkotás, az imént belelapoztam, és rájöttem, hogy itte' Blissac néven van elneveződve a kastély.
És a ferdítő: Vérbíró Révbíró Mester Úr!
(Elnézést kérek a véletlen elgépelési hibáért...!)
Van egy olyan névmutató David A. Jasen könyvében (A Bibliography and Reader's Guide to the First Editions of P. G. Wodehouse), amelyből megállapítható, hogy melyik szereplő melyik könyvben fordul elő. Lord Emsworth és Bertie Wooster neve mellett jó sok adat van, de csak egy van, amelyik közös. Ez azt jelenti, hogy ebben a kötetben Lord E. és Bertie is szerepel. Csahogy ez a könyv a Plum Pie című novelláskötet, és ők más-más novellában szerepelnek...
