De ezzel visszatudod adni olyan elektordinamikai jelenségeket,mint a Faraaday-törvény,Biot-Savart törvény,Coulomb-törvény,stb.A kvantált töltések léte nem sérti a kontinuitási törvényt?
Mert nem 'szönyeg alá söprö' kisérleti eredmények interpretálásából és mulaszások ignorálásából, meg dogmákból kell kiindulni, hanem az invariáns gravitációs töltések g(k) = {+ g m(k), - g m(k)} létezéséböl, ahol az m(P), m(e) az elemi tömegek és az egyetemes gravitációs álladó G(grav.) = g^2/4pi.
Bign: "Két eset lehetséges. (a) a gravitáció úgy működik ahogy "megállapítottad" és kíséllettel kimutattad, Ebben az esetben bárhol, bármikor kimutatható lenne, mivel a kölcsönhatás úgy működne."
Csak egy eset lehetséges: Mindenhol és mindenki által ellenörizhetöen a gravitáció úgy müködik, mint ahogy én kimutattam!
Aurora11: "Az F(e.m.) törvényeinél a Maxwell-egyenleteket használja,ugyanakkor nem tartja igaznak az E=mc2 összefüggést.Meg a határozatlansági összefüggést.Pedig az elektrodinamikábó hoszták a speciális relativitáselméletet,és a fotonokra vonatkozó kvantummechanikát is."
B@szták az elektrodinamikából hozni a sepcrelt és a fotonoka, azokat hülye feltevések alapján hozták.
Az lett volna a helyes, ha beépítették volna a kvantált töltéseket Maxwell elektrodinamikájába.
Még ha ebben (78) igazad lenne is, ez nem állít semmit a (77)-tel kapcsolatban, illetve a kísérleteddel kapcsolatban.
Két eset lehetséges. (a) a gravitáció úgy működik ahogy "megállapítottad" és kíséllettel kimutattad, Ebben az esetben bárhol, bármikor kimutatható lenne, mivel a kölcsönhatás úgy működne.
(b) csak Brémában, stb és sehol másutt. Tehát máshol (az egész Nap redszerben, univerzumban) máshogy müködik, mert ha nem, akkor kimutatható lenne.
Bign, a 20. század 'nagy' kutatóinak sikerült mint a két fundamentális mezöt elcseszni. Az elektromágeses mezöt az E = hv kvantálással, a gravitációs mezöt meg a szönyeg alá söpréssel: ignorálták a gravitációs több ezreléknyi eltéréseit és a testek izotópösszetételtöl függö szabadesését nem ellenörizték
Az események lefolyását (idöbeli fejlödését) a két c-vel terjedö mezö (tehát a c-vel terjedö hatás) okozza. De a kezdöfeltételek sohasem ismertek pontosan. Ez történik minden esetben.
Ha valami (összes-1) esetben (a) lefolyású és 1 esetben (b), akkor természetesen (b) a normál lefolyása az eseményeknek, míg a többi az zavarás eredménye. :O)
Aztán adjátok fel azt az ostobaságot, amit több mint 46.000 hsz alatt a 'Cáfoljuk a relativitáselméletet'-ben rendeztek, mert nem tudjátok a fizikai alapfogalmait kibogozni.
Minden részecskerendszert a négy stabil elemirészecske, az elektron (e), a pozitron (p), a proton (P) és az elton (E) alkot, a stabil és az instabil részecskéket is.
Söt még a 'sötét anyagot' is ezek alkotják, ami nem is 'sötét', mert a 'sötét anyag' kitevöi egyenlöszámú elektron- és pozitronból és egyenlöszámú proton- és eltonból állnak, mint az (e,p)- és (P,E)-neutrínók. De a 'sötét anyag' kitevöi nem tudnak kondenzálódni, mert a kétféle töltésük semlegesítik egymást, ezek elektromosan semlegesek és tömegnélkülinek tünnek (nem hat rájuk a statikus gravitációs hatás sem).
A kondenzált (P,e,p) és (E,p,e)-felépítésü anyag között viszont taszító a gravitációs hatás. A gravitáció tehát nem is tömegvozás, mint ahogy azt a klasszkus fizikában a kutatók hitték. Nem is csoda, hogy gyorsulással távolodó galaxisokat figyelnek meg az asztrofizikusok. Ezt jó lenne a ma élö fizikusoknak belátni, mert semmi kedvem nincs kivárni, amig az ostoba fizikai oktatás alatt nevelkedett kutatók mind kihalnak.
Aurora11: "A pionokról,a hiperonokról és más részeckékről szó sincs az Új fizika elméletében."
Dehogy nincs szó róluk, "Gravitációs töltések az Egyesített Mezö Elméletben":
http://www.magtudin.org/Gravitacio%202.htm
Csak el kellett volna neked olvasni a cikket. MINDEN stabil és instabil részecskét fel lehet építeni a stabil elektronból (e), pozitronból (p), protonból (P) és eltonból (E):
Az F(e.m.) törvényeinél a Maxwell-egyenleteket használja,ugyanakkor nem tartja igaznak az E=mc2 összefüggést.Meg a határozatlansági összefüggést.Pedig az elektrodinamikábó hoszták a speciális relativitáselméletet,és a fotonokra vonatkozó kvantummechanikát is.
A pionokról,a hiperonokról és más részeckékről szó sincs az Új fizika elméletében.
Egyébként megnézve ennek az iszugyinak az egyenleteit, szerintem ő se csinált mást, mint annak idején a Korom Gyula, aki cáfolta a relativitást, de az összes képletét egy az egyben átvette :)
iszugyi is a jól ismert képleteket használja mindenütt, persze néhány helyen belerondít hogy megfeleljen az "ejtőkísérletének", de gyakorlatilag azoknak a tudósoknak a képleteit másolja le, akiket itt nagy mellénnyel lenéz.
A gravitációs törvénye egy az egyben a klasszikus newtoni törvény, belekontárkodva a saját "töltéseit", az elektrodinamika teljesen a maxwel féle, a magerőknél meg gyakorlatilag semmilyen összefüggést nem tud felmutatni, még azt a fél-tapasztalati képletet se, amit a régi fizika azért ismer.
Tulajdonképpen visszatért a 19. századi klasszikus fizikához, csak még azt is telerondította. A 20. század eredményeiről meg egyszerűen tudomást sem vesz.
Az ejtőtoronyban meg mindent teljesen leárnyékoltak,hogy ne jusson be semmilyen elektromágneses zavar?Ami fajlagosan 1042-szer erősebb a gravitációnál!
Végül is iszugyi már megválaszolta a kérdést. Az űrhajó több ezer kilóméteres zuhanásakor azért nem figyelhető meg az, ami az ő 140 méteres kísérletében megfigyelhető volt, mert az űrhajóban sok az elektromos műszer, és ezeknek a hatása pont kiegyenlíti az eltéréseket :)
Ennél tudományosabb választ hogy lehet elképzelni? :)
A Brémai ejtőkísérletet hányszor végeztétek el?Mert az űrben nagyon sokan voltak már súlytalanság állapotában.Ott több ezer kilométernyit zuhannak folyamatosan,nemcsak 140 métert.
Hallottál-e arról,hogy űrhajóban megfigyeltek-e ilyet?A Téridő Fizika című könyvben azt olvastam,hogy minden egyformán lebeg,egy súlytalanság állapotában levő űrhajóban.
Az Új fizika gravitációs töltése,miért a tömegdeffektustól függ?
Aurora11: "Egy tiszta vastárgy,egy tiszta fa test és egy tiszta réz test,és egy tiszta uránból álló test együtt,egymáshoz képest hogy mozognak szabadesés közben?"
iszugyi, akkor elmagyarázom neked: egy test akkor van a súlytalanság állapotában, amikor felületi erők nem hatnak rá, csak térfogati erők (remélem, nem kell magyarázni, hogy mit nevezünk felületi és térfogati erőnek).
Ennek a definíciónak semmi köze az izotópösszetételhez, meg a te mellébeszélésedhez. A föld körül keringő űrhajóban lévő testek ugyanúgy súlytalanság állapotában vannak, mint az ejtőtoronyban zuhanó testek.