A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
kozvetlenul semmilyen kiserlet nem tudja kimutatni a G reszecsket, h hopp itt van egy reszecske. viszont kozvetve nagyon sok jelenseg, termeszetes v kiserleti, azt mutatja, h kell lennie egy kvantalt tomeg/energia hordozonak.
tehat a fotonok energia kulonbsege, a mindig elegendo mennyisegben rendelkezesre allo elektronok, kulonbozo tomegu es egymasba atalakulo reszecskek stb
"Gyulabácsinak négy elemi részecskéből állt a világ, cseikbácsinak, már csak kettőből. Redukálta a matériát. A végén meg csak egy marad."
;-)
Az 'én világképemben' mindent 1 "elemi részecské"-re lehet visszavezetni, ahol a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' 'alakulnak ki' a létező világ elemei...
Minden létező e.m. hullámokból áll, amelyek a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' haladnak/mozognak, csak a 'megjelenési formájuk' különböző.
Az energia, '3D-s tér-háló'-ban haladó e.m. hullámok, az "anyag"-nak nevezett 'jelenség' pedig, 3D-s szolitonok. ;-)
Gyula bácsinak négy elemi részecskéből állt a világ, cseik bácsinak, már csak kettőből. Redukálta a matériát. A végén meg csak egy marad. (a hegylakó);-)
ne keverjuk ossze a jelenseget a magyarazattal. az antianyag es pozitron lete csak feltetelezes, ami magyarazatot adhat a jelensegekre. jol bevett szokas a fizikatudomanyban, h ha egy uj jelenseget tapasztalnak, ami nem magyarazhato az elfogadott elmelet alkatreszeivel, akkor kitalalnak egy ujat, uj tulajdonsagokkal.
az en elmeletemben mindezek illetve az elektron es a proton, mint egyeduli valos reszecskek, a G es B reszecskebol vannak, illetve azok hatasa nyilvanul meg mintha lenne olyan reszecske.
antianyagra azert volt szukseg, mert az anyag kepes arra h eltunjon vagy a semmibol elotunjon. az elmeletemben a P reszecskek kepesek eldobni a B reszecskeiket, felszivodnak illetve G reszecskek kepesek ujra osszeallni, reszecske kepzodik.
az elmeletemben a P reszecskek reakcioja egy magneses mezore nem toltesbol, hanem a meret sebesseg aranybol szarmazik.
a foton az egyut halado G reszecske halmaz.
a gravitacio a G reszecske cskek aszimetrikus sebessegenek es a B reszecske mezo suruseg valtozasanak eredoje. harom szakasza van, ket vonzo es egy taszito. ezeket gondolja a fizika kulonallo gravitacionak, elektromos toltesne
„a gond ott van a kísérleti bizonyítással, hogy ha egy kísérlet nem várt eredményt hoz, akkor az elfogadott elméletet próbálják foltozgatni, nem pedig elvetik.”
Amennyiben a nem várt kísérleti eredményhez kellene elméletet alkotni, vagyis nem fordítva ülünk a lóra, hanem lovat cserélünk, előbb-utóbb elfogynak a lovak. (marad a gyaloggalopp);-)
hivatalos megfogalmazásban ez egy hipotézis. magyarban erre lehet használni az elmélet fogalmát is, de pl angolban már nem. elméletté akkor válik, ha elfogadják. vagyis az elmélet és a hipotézis közötti különbség szubjektív. az elméletnek vannak egyéb kitételei is, amiket nem kell vizsgálni a hipotézisnél.
határozott hatóköre van, vagyis h mire vonatkozik és abban a hatókörben teljes érvényűnek kell lennie
ellentmondás mentes
essen egybe a jelenségekkel
reprodukálható legyen, vagyis kísérlettel tesztelhető
csak zárójelben megjegyzem, vannak olyan elméletnek elfogadott hipotézisék, pl relelm, kvantum mechanikai, amik nem felelnek meg minden feltételnek, mégis elméletnek fogadták el.
az én elméletem (így magyarosan) hatóköre a teljes fizika.
tökéletesen ellentmondás mentes, minden jelenséget arra a pár alapfeltevésre alapozva magyaráz, amit itt is összefoglaltam korábban. 235.hsz
azt nem állíthatom, hogy abban minden jelenséget magyaráz, de azt igen, hogy eddig egy jelenséget sem találtam, amit nem magyaráz. meggyőződésem, hogy minden jelenségre van benne magyarázat.
számos olyan kísérleti eredménnyel esik egybe, amikre jelenleg nincs hivatalos magyarázat vagy a magyarázat ellentmondásos.
csak pár ilyen. a michelson-morley kísérletek, iszugyi ejtőkísérlete, a hidrogén atom fényképe, a fény lassított felvétele. de számos mindennapi jelenség ill iskolában tanított kísérlet is. pl. az em hullámok kis résen is áthaladnak, az elektromos töltések kísérletei, amik nem magyarázhatóak azonos szabály szerint. anyagok mágnesessége ill szupravezetés. a fúziós erőmű lehetetlensége stb stb.
csak az általad említettek:
kezdeti felfúvódást - nincs kezdeti felfúvódás, hanem ciklikus tágulás zsugorodás van. a folyamat a 245. hsz ben részletezve
az anyag-antianyag arányát - nincs antianyag. a gravitációs anomáliák a hibás gravitációs elméletből fakadnak. a gravitáció a 257. hsz ben, illetve az univerzum folyamatai bővebben a honlapomon a relelm cáfolata és az mm kísérlet magyarázata témájú publikációmban van leírva, magyarázva.
a gyorsuló tágulást - a fenti hsz ben benne van a tágulás-zsugorodás üteme. mi éppen egy gyorsuló fázisban vagyunk.
a távolhatást - nem létezik. a távolhatás csak egy jelenség, ami részecskék szabályos időközökben megváltozó forgásirányából adódik. ha egy halom részecskét em mezővel szétválasztunk, akkor a két különböző forgásirányú részecskék két csoportba oszlanak. ha ezután vizsgáljuk őket, akkor a forgásuk szükségszerűen ellentétes lesz. a forgás a spin. a spintől is függ, h egy részecske merre tér ki az em mező hatására. ez az elméletem VII. fejezet 6. és 7. szakaszában van részletezve.
a gond ott van a kísérleti bizonyítással, hogy ha egy kísérlet nem várt eredményt hoz, akkor az elfogadott elméletet próbálják foltozgatni, nem pedig elvetik.
sikerülni sikerült, de a végleges változathoz meg kell várni a tavaszt, vagyis a fűtési szezon végét. ugyanis annyira érzékeny a cucc a hőmérsékletre, hogy a fűtési ciklusok belezavarnak, hiába a vastag hőszigetelés. a lassú hőváltozásra belőttem a képletet, de ennek a változói függnek a hőváltozás intenzitásától is. lassú hőváltozást tudok kezelni, a nagyot nem a sok ismeretlen paramétere miatt. annyit meg nem ér, hogy ezeket is mérjem. megvárom amíg ezzel nem kell számolni.
nekem egyébként egyértelmű az eredmény, pont azt hozza amit vártam. még egy kicsit többet is.
most az áramtermeléssel kísérletezek, egyenlőre mérsékelt sikerrel. viszont ebből is tapasztaltam új dolgokat, amivel érdemes foglalkozni idővel.
ok, akkor neked isteni szubsztancia, nekem üres tér. neked van rejtett változó, nekem nincs. ezt itt most szeretném lezárni, mert ln nem hiszek istenben, viszont ezen vitázni sem. hit nem lehet tudományos eszmefuttatás tárgya.
igen, ez egy olyan bizonyításra nem szoruló állítás, hogy amíg nem bizonyítunk egy kapcsolatot, addig a kapcsolat létére nem hivatkozhatunk. szerintem ez a téma is kifujt...
szerintem meg igen. de mint az előzőek ezt sem érdemes tovább bonyolítani.
„szubsztancia* > A jelenségek sokféleségének állandó, megmaradó alapja, ill. vmely dolognak az a belső természete, lényege, amely a külső jelenségekben megnyilatkozik.”
A végtelen nagy potencia, „A jelenségek sokféleségének állandó, megmaradó alapja” amely a megnyilvánulatlan téridőnek „a belső természete, lényege, amely a külső jelenségekben megnyilatkozik”, a kiterjedése által.
Amennyiben egy folytonos dolog a téridő szubsztancia, úgy a végtelen kiterjedése is végtelen energiát jelenít meg.
Ha, viszont finomszerkezetű kvantumos, akkor a végtelen sok véges (kicsi) energiájú kvantum jeleníti meg a végtelen (nagy) energiát. A végesekkel lehet manipulálni a jelenségeket. A végtelennel, csak a hívőket lehet manipulálni.
„Egyébként ötletként felvetődött már a kvantált (finomszerkezetes) tér, de ez is csak ötlet.” AZ.;-)
Isten természetfeletti lény. Az ötdimenzós hódok, teljesen részei a természetnek lehetnek, akikre a kilencdimenziós kenguruk társasjátékának szabályai vonatkoznak :):):):):)
Azt pedig elfelejtettem megemlíteni, hogy úgy nem lehet igazolni egy ötletet, hogy simán kijelentjük minden más tény hazugság.
Le lehet cserélni a kvantummechanikát egy másikra (nem mondom, hogy nem lennék elégedett), de nem úgy, hogy minden mérést hamisnak nevezünk.
"Isten a tudományos igazságok/törvények eredő/végső oka...! Vagyis a "kettő, együtt - megy"... !"
Isten egy ember által alkotott képzeletbeli lény.
Semmi köze sincs sem a tudományhoz, sem a valósághoz.
Ha Istenről akarsz hitvitát folytatni, akkor légyszíves a megfelelő topikba átfáradni.
Van ilyen, több is.
Szomorú, hogy az új fizika témát ellepik az istenhívők, a régi fizika hívei, és az egyéb össze-vissza csapongó "szakemberek", akik semmit sem képesek hozzátenni az új fizikához.
/majd 'jön' cseik, és megmagyarázza, hogy a Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) hogyan "ad magyarázatot elég sok (összes) jelenségre" !
És 'megkapod a magadét' (hogy mi az igazság!), "a kezdeti felfúvódás"-ról, "az anyag-antianyag arányá"-ról, "a gyorsuló tágulás, és a távolhatás"-ról, "stb." /
"Ha Istenre akarod visszavezetni a fizikát, akkor értelmetlenné teszed az egész tudományos vitát. Mert ugye, ha Isten úgy akarja, akkor akármi akárhogy is lehet. És Isten útjai kifürkészhetetlenek."
Az igaz, hogy "Isten útjai kifürkészhetetlenek", de az nem! igaz, hogy "ha Isten úgy akarja, akkor akármi akárhogy is lehet".
Nem. Csak 'az', és olyan dolog lehet/valósulhat meg, ami Isten tervébe beleillik...
Ezért Isten is 'eléggé kötött' az általa teremtett fizikai (és más...!) szabályokhoz, törvényekhez, mert ha nem lennének ezek a nagyon erősen/'keményen' meghatározott és fenntartott! törvények, akkor nem lenne fenntartható és ellenőrizhető! a rendszer... ! ;-)
"El kellene döntened, hogyIstenről, vagy a tudományról akarsz vitázni. A kettő együtt nem megy."
Isten a tudományos igazságok/törvények eredő/végső oka...! Vagyis a "kettő, együtt - megy"... ! ;-)
Ha volna közöd a fizikához, akkor tudnád, hogy a tudományban soha, semmilyen elméletet sem vesznek bizonyítottnak. Használják, amíg alkalmas. Ha már nem, akkor alkotnak új/módosított elméletet.
"Bizonyította" valaki az (általános iskolai) forgatónyomaték-, vagy akárcsak az erővektor létezését ? (a szuperfizikus szakterülete). Soha, semmikor, fel sem merült, hogy kellene. És így tovább.
A gond ezzel az elmélettel az, hogy nem elmélet, csak egy ötlet.
Elméletté akkor válhatna, elég sok (összes) jelenségre magyarázatot adna, amit megtapasztalunk a világban, vagy közvetlenül és egyértelműen bizonyítható lenne.
Ha koherensen megmagyarázná - további feltételek bevonása nélkül - a kezdeti felfúvódást, az anyag-antianyag arányát, a gyorsuló tágulást, a távolhatást, stb, de nem tudná kísérlettel bizonyítani, az már elmélet. Ha egyértelműen bizonyítani is lehetne, akkor meg tény. A természet (fizika) igazsága szemét dolog. Ha egy elméletet 100 megfigyelés igazol, de egy egyértelműen cáfol, akkor az hibás, vagy hiányos. Ez van.
Sok sör után egy tudósféle társaságban felvetettem, hogy mi van, ha a világegyetemünk egy nagy ötdimenziós hódokból álló társadalom társasjátéka, akiknek a foga vége átlóg a mi három fizikai dimenziós terünkbe és a fogaikkal a játék szabályainak megfelelően bazi gyorsan mozgatják az összes részecskénket.
Ez megmagyaráz minden fizikai jelenséget? Igen.
Lehetséges? 10 sör után igen.
Cáfolható? Nem.
Valószínű? Hát nem igazán.
És nem vertek meg! :)
Egyébként ötletként felvetődött már a kvantált (finomszerkezetes) tér, de ez is csak ötlet.
Magam (van közöm a fizikához) nem vetem el a kvantummechanika elméletét, mindössze az a bajom vele, hogy azzal bizonyítják, hogy mérhető jelenség. Viszont a régmúltban kiszámolták a napfogatkozást, bolygómozgást, mindenfélét és ezzel bizonyították, hogy minden a föld körül kering. Hisz minden jelenséget megmondtak előre.
A kvantummechanika lehet hasonló. Mindent megjósol, de viccesen megjegyzik, hogy a világegyetemnek nem kötelező úgy viselkednie, hogy a miértjét is megértsük.
A befogadó halmazt szokták semminek nevezni, amiben az elválasztott halmazok, és a vegyes halmazok vannak, mit anyag. Amennyiben a befogadó halmaznak is van önálló gravitációsan taszító hatása, úgy az már nem a semmi, de nem is az anyag. Az anyagtalan térnek diffúz hatása van az anyagra, szétszórja azt. Az anyag, meg összeszedi magát benne, tömeget képez.;-)
