a relatív tömeghiány delta() innen tehát kiszámítható.
De a tehetetlen tömeget ki lehet így is fejezni,
m(A-izotóp;i) = A (m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2,
az (e,p) elektronneutrínók M számával és a magot képzö (P,e,p) részecskék kötési energiájával. Az M-et és a kötési energiát meg egy variációs elv segítségével ki lehet modellezni.
Arilou: "Ha a különböző minőségű anyagokra másképp hat a gravitáció, akkor azok más pályákon is kell mozogjanak egy keringő űrhajóban, nem? És ez jól megfigyelhető lenne sok ezer kilóméteren át. "
Elöször is egy kis kijavítás: Nem a gravitáció hat másképp, hanem a testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege különbözik
m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))
és a különbség függ az izotópösszetételtöl, ami megjelen a nehézségi gyorsulásban
Neked csak az a zuhanás, ami egyenes vonalú függőleges?
Ha a különböző minőségű anyagokra másképp hat a gravitáció, akkor azok más pályákon is kell mozogjanak egy keringő űrhajóban, nem? És ez jól megfigyelhető lenne sok ezer kilóméteren át. Ha mégsem, akkor azt mivel magyarázod?
De ezzel visszatudod adni olyan elektordinamikai jelenségeket,mint a Faraaday-törvény,Biot-Savart törvény,Coulomb-törvény,stb.A kvantált töltések léte nem sérti a kontinuitási törvényt?
Mert nem 'szönyeg alá söprö' kisérleti eredmények interpretálásából és mulaszások ignorálásából, meg dogmákból kell kiindulni, hanem az invariáns gravitációs töltések g(k) = {+ g m(k), - g m(k)} létezéséböl, ahol az m(P), m(e) az elemi tömegek és az egyetemes gravitációs álladó G(grav.) = g^2/4pi.
Bign: "Két eset lehetséges. (a) a gravitáció úgy működik ahogy "megállapítottad" és kíséllettel kimutattad, Ebben az esetben bárhol, bármikor kimutatható lenne, mivel a kölcsönhatás úgy működne."
Csak egy eset lehetséges: Mindenhol és mindenki által ellenörizhetöen a gravitáció úgy müködik, mint ahogy én kimutattam!
Aurora11: "Az F(e.m.) törvényeinél a Maxwell-egyenleteket használja,ugyanakkor nem tartja igaznak az E=mc2 összefüggést.Meg a határozatlansági összefüggést.Pedig az elektrodinamikábó hoszták a speciális relativitáselméletet,és a fotonokra vonatkozó kvantummechanikát is."
B@szták az elektrodinamikából hozni a sepcrelt és a fotonoka, azokat hülye feltevések alapján hozták.
Az lett volna a helyes, ha beépítették volna a kvantált töltéseket Maxwell elektrodinamikájába.
Még ha ebben (78) igazad lenne is, ez nem állít semmit a (77)-tel kapcsolatban, illetve a kísérleteddel kapcsolatban.
Két eset lehetséges. (a) a gravitáció úgy működik ahogy "megállapítottad" és kíséllettel kimutattad, Ebben az esetben bárhol, bármikor kimutatható lenne, mivel a kölcsönhatás úgy működne.
(b) csak Brémában, stb és sehol másutt. Tehát máshol (az egész Nap redszerben, univerzumban) máshogy müködik, mert ha nem, akkor kimutatható lenne.
Bign, a 20. század 'nagy' kutatóinak sikerült mint a két fundamentális mezöt elcseszni. Az elektromágeses mezöt az E = hv kvantálással, a gravitációs mezöt meg a szönyeg alá söpréssel: ignorálták a gravitációs több ezreléknyi eltéréseit és a testek izotópösszetételtöl függö szabadesését nem ellenörizték
Az események lefolyását (idöbeli fejlödését) a két c-vel terjedö mezö (tehát a c-vel terjedö hatás) okozza. De a kezdöfeltételek sohasem ismertek pontosan. Ez történik minden esetben.
Ha valami (összes-1) esetben (a) lefolyású és 1 esetben (b), akkor természetesen (b) a normál lefolyása az eseményeknek, míg a többi az zavarás eredménye. :O)
Aztán adjátok fel azt az ostobaságot, amit több mint 46.000 hsz alatt a 'Cáfoljuk a relativitáselméletet'-ben rendeztek, mert nem tudjátok a fizikai alapfogalmait kibogozni.
Minden részecskerendszert a négy stabil elemirészecske, az elektron (e), a pozitron (p), a proton (P) és az elton (E) alkot, a stabil és az instabil részecskéket is.
Söt még a 'sötét anyagot' is ezek alkotják, ami nem is 'sötét', mert a 'sötét anyag' kitevöi egyenlöszámú elektron- és pozitronból és egyenlöszámú proton- és eltonból állnak, mint az (e,p)- és (P,E)-neutrínók. De a 'sötét anyag' kitevöi nem tudnak kondenzálódni, mert a kétféle töltésük semlegesítik egymást, ezek elektromosan semlegesek és tömegnélkülinek tünnek (nem hat rájuk a statikus gravitációs hatás sem).
A kondenzált (P,e,p) és (E,p,e)-felépítésü anyag között viszont taszító a gravitációs hatás. A gravitáció tehát nem is tömegvozás, mint ahogy azt a klasszkus fizikában a kutatók hitték. Nem is csoda, hogy gyorsulással távolodó galaxisokat figyelnek meg az asztrofizikusok. Ezt jó lenne a ma élö fizikusoknak belátni, mert semmi kedvem nincs kivárni, amig az ostoba fizikai oktatás alatt nevelkedett kutatók mind kihalnak.
Aurora11: "A pionokról,a hiperonokról és más részeckékről szó sincs az Új fizika elméletében."
Dehogy nincs szó róluk, "Gravitációs töltések az Egyesített Mezö Elméletben":
http://www.magtudin.org/Gravitacio%202.htm
Csak el kellett volna neked olvasni a cikket. MINDEN stabil és instabil részecskét fel lehet építeni a stabil elektronból (e), pozitronból (p), protonból (P) és eltonból (E):
Az F(e.m.) törvényeinél a Maxwell-egyenleteket használja,ugyanakkor nem tartja igaznak az E=mc2 összefüggést.Meg a határozatlansági összefüggést.Pedig az elektrodinamikábó hoszták a speciális relativitáselméletet,és a fotonokra vonatkozó kvantummechanikát is.
A pionokról,a hiperonokról és más részeckékről szó sincs az Új fizika elméletében.
Egyébként megnézve ennek az iszugyinak az egyenleteit, szerintem ő se csinált mást, mint annak idején a Korom Gyula, aki cáfolta a relativitást, de az összes képletét egy az egyben átvette :)
iszugyi is a jól ismert képleteket használja mindenütt, persze néhány helyen belerondít hogy megfeleljen az "ejtőkísérletének", de gyakorlatilag azoknak a tudósoknak a képleteit másolja le, akiket itt nagy mellénnyel lenéz.
A gravitációs törvénye egy az egyben a klasszikus newtoni törvény, belekontárkodva a saját "töltéseit", az elektrodinamika teljesen a maxwel féle, a magerőknél meg gyakorlatilag semmilyen összefüggést nem tud felmutatni, még azt a fél-tapasztalati képletet se, amit a régi fizika azért ismer.
Tulajdonképpen visszatért a 19. századi klasszikus fizikához, csak még azt is telerondította. A 20. század eredményeiről meg egyszerűen tudomást sem vesz.
Az ejtőtoronyban meg mindent teljesen leárnyékoltak,hogy ne jusson be semmilyen elektromágneses zavar?Ami fajlagosan 1042-szer erősebb a gravitációnál!
Végül is iszugyi már megválaszolta a kérdést. Az űrhajó több ezer kilóméteres zuhanásakor azért nem figyelhető meg az, ami az ő 140 méteres kísérletében megfigyelhető volt, mert az űrhajóban sok az elektromos műszer, és ezeknek a hatása pont kiegyenlíti az eltéréseket :)
Ennél tudományosabb választ hogy lehet elképzelni? :)
A Brémai ejtőkísérletet hányszor végeztétek el?Mert az űrben nagyon sokan voltak már súlytalanság állapotában.Ott több ezer kilométernyit zuhannak folyamatosan,nemcsak 140 métert.
