"Megszokásból.." Nyilván szükséges némi rugalmasság, ellenben a régi könyökszabályok sem vesztették érvényüket. Anno is szükség volt a rögtönzésre. Bár kissé kedvezőbb volt a rutinból méhészkedők helyzete ez nem vitás.
Hogy egyre több az anomália azt nem vitatom, magam is tapasztalom nagyjából tíz éve, a neonikotinoid ebben nem kis szerepet játszhat. Tehát nem csak az időjárás a bajok egyedüli forrása.
Konkrétan a négy évszakos méhészkedés, mostanában divatos favorizálása szokott némileg bosszantani.
Mint a tavaszi cukorlepény egyre korábbi berakása, évtizedekkel ezelőtt még március eleje volt az ajánlott időpont, esetleg február vége, mostanában meg lassan már a január mellett kezdenek kardoskodni. Mi már nem szoktunk lepényezni sem. A miértek kifejtése, most sok időbe kerülne.
Amikor decemberig turkálják a családokat, nézegetik hogy vajon van-e fias, mikor önthetik nyakon őket oxálsavval.
Nyilván ismerős dolgok ezek számodra is, majd jön a panaszkodás hogy mennyi kijárót kellett tavaszig bezárni.
Mondom, az, hogy mi szokott lenni, idén sajnos nem releváns. Természetesen én az 1/2 NB rakodóról beszéltem, csak ott tudod azt megcsinálni, hogy két fióknál lerakod alulra a fias keretet, fölé meg beraksz/beljebb tolsz egy mézes keretet.
Normál évben nekem se jutott volna eszembe ilyen müveleteket ilyenkor (október közepén), de a klímaváltozás miatt felerösödö észak-atlanti oszcilláció, plusz az északi meridionális cirkuláció miatt át kell terveznünk az éves méhészeti munkákat, nem szabad megszokásból méhészkedni. Nyilván, kaptárt bontani, fészket rendezni csakis megfelelö hömérséklet mellett szabad, ill. a kutatás legkisebb jelére abba kell hagyni, de szó nincs arról, hogy október végén a kaptárt "túrjuk".
Az anyátlanság vizsgálata más években normál idöpontra korlátozódott, csak ugye az idei nem volt normális, vagy ha nálad igen, akkor igen szerencsés kivétel vagy.
Szerintem teljesen valószerűtlen az a helyzetkép amelyet felvázoltál. Több oknál fogva is, ha akadhatott némi fias az semmi esetre sem nagy kiterjedésű,a valóság az hogy vagy semmi, vagy max egy féltenyérnyi.
Ahhoz hogy most elfogyjon az élelem a méhek fölött, az kellene hogy az egész fészekre kiterjedt táblás fiasítás legyen, természetesen hetekig tartó szibériai időjárással párosulva.
Néhány éve, valóban lehetett hasonlótól tartani, de az nem ősszel hanem tavasszal volt, amikor márciusban visszajött a tél. A méhek viszont akkor is simán vették az akadályt.
Szeptember közepéig, de legkésőbb végéig elszoktam végezni a "hiper" beavatkozásokat, ezt követően nem nyúlkálok a fészekbe. Természetesen ez nem azt jelenti hogy egyáltalán nem bontok kaptárt,
fészekszűkítés, vagy felső takarás miatt. Miért? Mert feleslegesen tenném ki a családokat a szaglászó kutató méheknek. Másrészt csalóka ez a jó idő, a kaptárak lassan melegednek, a méhek könnyen potyognak le a keretről, akár az anya is így járhat.
Igen láttam, hogy mikori a hozzászólásod, ennek a tudatában fejtettem ki a véleményem.
Akkor, amikor írtam, még nem volt október vége, 28 fok volt, hordással, virágzó zöldítéssel, 9 napja...
Ha a fiasításod fölött nincs méz, akkor megnézheted magad egy bejövö hirtelen lehülés esetén, mert a méhek amíg bírják, védik a fiasítást, viszont léputcát nem nagyon tudnak közben váltani. Normál évben ilyenkor természetesen tilos belenézni, de az idei ösz minden volt, csak nem normális.
Az anyaproblémákhoz: életerös idei anyákat cseréltek le késö nyáron/ösz elején, mindenféle látható ok nélkül. Nem csak nálam, hanem kb minden ismerösömnél. az, hogy mindek nem szabadna elöfordulnia, egy dolog, az meg, amit a méhek anyaváltás címén idén produkáltak, egy teljesen más.
Ott, ahol nincs anya, bejön a rablás, ami áttevödhet a többi családra is. De mint mondtam, amit írtam, az 9 napja volt, azóta sokat változott az idöjárás, a környezet és a családok is.
A méheknél vannak munkák, amiket azonnalkell megcsinálni, holnap már késö lesz. Amit 19-én írtam, 21-én már gyak. érvényét veszítette, a te hsz-od pedig 28-i, úgyhogy akkorra már rég elavult volt.
Szerintem októberben végén turkálni állomány szinten a méheket, nem túlságosan jó ötlet. Ennek először is nem szabad hogy legyen oka, ugyanis ott volt a lehetőség a telelőfészek kialakítására már augusztusban és szeptemberben. Másrészt pont a hivatkozás alapja okán, nem optimális ez az általános átnézést javasolni. Részben mert a rendkívüli meleg időjárás nem jelenti egyben azt is hogy visszatért a nyár. Szűk néhány órára korlátozódik, kora délután az "optimális" tömeges kirepülésekre alkalmas idő. A méhlegelők is szűkében vannak már ilyenkor, a zöldítésként vetett virágzó olajretek-mustárt, és bármi mást is letárcsázták a gazdák az utóbbi napokban. Jellemző hogy ilyenkor sokkal nagyobb méhészeti szempontból a zsúfoltság, szeptemberben sokan hazahozzák teleltetni az állományukat. Ez az állapot sokkal nagyobb óvatosságra int.
Alapvetően úgy kell ütemezni a munkafolyamatokat hogy szeptember közepe, vége után ne kellejen extra beavatkozásokat végezni, mellékesen ez az időszak is eléggé rablásveszélyes, még inkább ha aszály is van. Így ekkor sem árt óvatosnak lenni.
Néhány esetben előfordulhat hogy "spontán" anyátlan lesz egy család, ez viszont ritka ebben az időszakban. Ugyanis még tavasszal, nyáron volt idő lecserélni az öreg és gyengélkedő anyákat. Tömegesen
már nem szabad hogy anyaproblémák legyenek ilyenkor egy méhészetben.
Nagyobb a valószínűsége hogy pont a kelletlen beavatkozáskor fog elveszni az anya, leszórod, odanyomod.
A rablás valószínűbb okai ilyenkor az atkafertőzés, a felesleges turkálás során szaglászás kutatás generálása, majd ebből eszkalálódó rablás.
Egy eseti anyátlanság külső jelek alapján is feltételezhető, elég ha a gyanús családot nézzük meg.
Egyébként meg mindenki úgy teszi tönkre az saját állományát ahogyan az neki jólesik. Csak sajnos mégsem ennyire egyszerű a helyzet, itt a mások méhészetét is veszélyezteted.
Nem tudom, ki mikor nézte utoljára a méheit (mármint az egyes kereteket, nem magát a családot), deajánlott most a jó idöben mindet átnézni, ha kell fészket rendezni, ha túl gyenge egy család, akkor felszámolni, mielött rablás lesz belöle.
“Kiolvasták” az újságot? Ha igen, akkor elveheted a papír maradványait és a rácsot is, nézd meg, hogy az anyátlan részben mi a helyzet, ha esetleg volt náluk nyitott fias az egyesítés előtt, akkor nem húztak-e pótbölcsőt rá.
Pár nappal a rács-papír elvétele után lehet lerendezni a kereteket, de nagyon gyorsan kell dolgozni a kutatás/rablásveszély miatt, hacsak nincs nálad hordás valamiről.
Helló! Kérhetnék még egy tanácsot?El fogadták az anyát,de még nem nagyon akarom őket még zavarni,nem tudom hány nap elteltével rendezhetem el a kereteket?Újságpapiros módszerrel egyesítettem egy gyengébb családdal,7napig nem is zavartam őket.
Dehogy tiltja. Ha bejelentetted és 5 m-re vannak a kaptárak a kerítéstöl úgy, hogy az ellentétes iráyba van a röpnyílásuk, úttól pedig 15 m-re, akkor akárhány családot tarthatsz. Ugyanúgy nem tilthatja meg az önkormányzat, mint bármilyen más állat (kutya, macska, tyúk, bármi) tartását.
Ha az idöjárás olyan, akkor lehet a kertedben ezer méhcsalád, akkor se fogják tudni beporozni a fáidat.
Idén általános volt, hogy az alma, cseresznye, meggy a töredéke termést hozta, minta rekordév 2018-ban. Ráadásul a kötödés idején volt a legrosszabb az idö, így a beporzott virágokból se nagyon tudott termés lenni.
Figyelemmel arra, hogy a méhek kb. 3 kilométer sugarú körzeten belül hatékonyak (tavasszal ez valószínűleg azért kevesebb, bizonyára találnak a kaptár környékén, ahhoz közel is virágpor forrást), így 1-2 gyümölcsfa önmagában nem hiszem, hogy valami csodaszerrel vonzóbbá tehető. Vagy telepíts jóval több fát, vagy tarts 3-4 családot :) Vannak arra is lehetőségek, csak egyre nehezebb.
Sziasztok. Nem vagyok méhész . Azzal kapcsolatban kérnék tanácsot , hogy hgyan tudnám minél jobban a kertembe csalni a méheket a fák tavaszi beporzásához ? Az idén feltűnt , hogy alig vannak , termésem se lett......
Sejtettem hogy azt a választ kapom, hogy nincs 100%-os anyásítási módszer.:) Az egyillatúra hozás, virágpermetezőben egy liter vízhez rakok 3 tasak vaníliás cukrot, bepermetezem vele az anyásítandó családot, kiemelve egyenként a kereteket, a kaptár alján és falán lévő méheket sem kihagyva. Ekkor minden bölcsőkezdeményt eltávolítunk, és mehet is be az anya szabadon. Az anyára is spriccelhetünk egy kevéske vaníliás vizet, én szoktam de papírforma szerint szükségtelen. Visszazárjuk a kaptárat, minimum 5 napig nem zavarjuk ezt a családot semmiféle beavatkozással. Kaptárbontás, furetózás, vagy bármi mással sem. Magam inkább 7 napot szoktam kivárni, a petézés ellenőrzéséig. Ez a módszer értelemszerűen a családok egyesítéséhez, rajjal való anyásításhoz is alkalmazható, természetesen a hozzárakni kívánt rajt is spricceljük.
Természetesen itt is lehet hibát elkövetni, de az nem a módszer hanem a méhészen múlik. Korai ellenőrzés, vagy rajjal való anyásításkor elszórhatjuk az anyát, jobb kikeresni szemmel követni, vagy akár ki is foghatjuk és a művelet végén adjuk be, megvárjuk hogy lemásszon a lépekre.
Emberi hiba adódhat ha mégsem anyátlan az annak vélt család, (párzatlan anyás), vagy túlságosan hamar szedtük el a pároztatóból az anyát és még kirepül további párzás céljából. Vissza már nem fog találni, illetve a volt pároztatóját fogja keresni. Ezért kivárom az első fedett fiasokat, ekkor már kevés a valószínűsége az újbóli párzási kirepüléseknek.
Több mint 20 éve így anyásítok.
Az álca korát illetőleg igazad volt, nálam a gyakorlatban azért nem okozott gondot, mert szemre méretre szoktam kiválasztani az álcákat, Örösi meghatározása szerinti "gyufaszál átmérőnyi".
Mivel vándorlok akácra, és végig az állománnyal vagyunk, így hazatérés után kevés idő áll a rendelkezésemre anyát nevelni. Mert jó esetben is 1-2 héten belül beáll a hordástalanság. Ezért nem alkalmazok petézőtokot, az előre kinézet kiválasztott jó mézelő tulajdonságú családoktól veszek el álcákat. Sajnos mostanában már erre a rövid időre sem nagyon lehet számítani, szinte minden összenyílik az akáccal ámor, ezüstfűz.
Visszatérve az illat homogenizáláson alapuló anyásításra, egyesítésre, az elmúlt években már neves méhészek is nyilatkoztak az eljárásról mint 100%-os módszerről.
Persze, hogy előbb az időset választják, abból előbb lesz "valamilyen anya".
De ha túl öreg az álca ("körbeér" a sejtben), akkor már nem fognak rá bölcsőt húzni. Azért jó a frissen kelt álca, mert így ha a család még érzi egy picit az előző anya illatát, egy-két nap múlva is tudnak rá bölcsőt húzni. Meg aztán ilyen kor jobb takarékoskodni a telefias keretekkel, a legjobb az olyan, amiben egy tenyérnyi pete és álca van, semmi más.
100 %-os módszer nincs. Nekem a minap ölték le az egyik újságpapíros anyámat azután, hogy "kiolvasták" az újságpapírt és elvettem az anyarácsot.
Lehetséges, de kísérletek igazolják hogy ha szabadon választhatnak a méhek akkor az idősebb álcákat részesítik előnyben. Vallatókeret esetében indiferens hogy milyen minőségű anya lenne belőle, nyilván te sem szoktad meghagyni ezeket a bölcsőket. :) Mivel egy egész keretet rakunk át, igen nagy valószínűséggel tudnak kedvükre való álcákat választani. Itt csak annyi a lényeg hogy megtudjuk anyátlan családdal van-e dolgunk, lényegében a szűzanyás családok kiszűrése a cél.
Az anyásítást érdemes az egyetlen 100%-os módszerrel végezni.:)
"Anyanevelés esetében is 3 napos álcákat helyezünk a műbölcsőkbe."
Én Ludányi tanár úrnál úgy tanultam, hogy a frissen kelt álcát kell átrakni, a kelés a peterakást követő 3. napon következik. A 3 napos álca pont félúton van a kelés és a befedés között. Minél később kapja meg az álca az anyának járó pempőt, annál csököttebb lesz. Még a pempőtermeléshez is, ahol nem számít az anya-álca minősége, legkésőbb a peterakást követő 3. nap végén át kell rakni, hogy elegendő pempőt rakjanak be a bölcsőbe.
Az álanyás családnak pont az a veszélye, hogy az álanyák termelnek anyaterméket, amihez a dolgozók hozzászoktak. És pont ez az anyatermék-szag az, ami miatt nem engedik be a szomszédok az álanyákat. Ezt pedig Ruff János mondta.
Nem feltétlenül kell az hogy napos álca legyen, a vallatókeret fiasításában. Anyanevelés esetében is 3 napos álcákat helyezünk a műbölcsőkbe. Az anyátlan család egyébként sem válogatós, kényszerű helyzetében. Az anyátlan család nyugtalan, a kaptárbontást követően hamar lefut a keretekről,és a szélső lépekre tömörödnek.
Az álanyás családot anyásításával valóban nem érdemes kísérletezni. Nem azért mert lehetetlen, hanem értelmetlen. Ugyanis a sikeres anyásításuk úgy lehetséges, ha hasonló, vagy erősebb népességű anyás rajjal, műrajjal, tartalék családdal egyesítjük. Ez akár lehet sikeres is, viszont nincs értelme kockáztatni egy eleve életképes egységet.
Az álanyás család feloszlatására valóban az a szokásos ajánlás hogy vigyük messzire, és ott rázzuk le a lépekről. :)
Gyakorlatilag semmi értelme nincs messzire vinni. Miért is? Az álanyás családokban alapvetően idősebb betájolt méhek vannak. Elviheted kilométerekre, centiméter pontosan megtalálják a kaptárjuk bezárt kijáróját, (vagy annak helyét ha esetleg elvisszük az üres kaptárat máshová). Ekkor az fog történni, hogy a szomszédos kaptárakba próbálnak bejutni, bekéredzkedni. Függetlenül a leszórás távolságától.
Van egy olyan sejtésem hogy nem fog különbséget tenni, a dolgozók illetve az álanyák között, a befogadó család. A petefészkük kezdett dolgozni, az anya által termelt blokkoló ösztrögének hiánya miatt.
Csak érdekességképpen, az is előfordulhat hogy egy öregecske anya még éppen petézik, de már nem képes kellően blokkolni a dolgozói petefészkét. Így egyszerre lehetséges az hogy van normális fiasítás, bár az igen csekély mértékű, és van álanyás fiasítás, amelyből törpeherék kelnek ki.
Többnyire maga a méhész teszi lehetővé az álanyaságot. Miért is. Főleg rajzásos időszakban könnyű elkövetni, lerombolja a a pótbölcsőket is.
Először rakj be egy vallatókeretet (frissen petébőlkelt álcás keret). Ha elkezdenek pótbölcsőket húzni, akkor nincs anya, se pót-, se álanya, ekkorlehet egyesíteni. Ha nem húznak, akkor próbáld megkeresni és elnyomni az új anyát. Amennyiben van pete, úgy azt nézd, hogy folyamatos, normális-e a fiasítás (egy adott pont körül kör-körösen egyre fiatalabb fiasítás). Ha szétszórt, pláne ha egy sejtben több petevan, vagy a sejt oldalán van, akkor álanyás. Álanyás családot nem egyesítünk, azt elvisszükmessze a kaptártól, majd lerázzuk (de csak napnyugtakor). Így a dolgozók bekéredzkednek a szomszédba, de azálanyákat nem fogják beengedni.
Akkor azok a bölcsők pótbölcsők voltak. Én a helyedben nem kinlódnék azzal a családdal. Ha váltóbölcső lenne, akkor biztosítva lenne, hogy rendesen kifejlődött anya keljen. Pótbölcsőből is kelhet jo anya, de ahhoz a legelsőnek befedett bölcsőket el kell távolítani és csak azt az egy-kettőt meghagyni, amelyiket bőven elláttak pempővel az álca kelésétől kezdve.
Nekem is volt már olyan anyám, ami szeptember végén kezdett petézni, de az idei évben én nem igazán látok rá lehetőséget a nagy szárazság és hordástalan időszak miatt. Persze nálatok előfordulhat, hogy sikeres lehet a bepárzás, és a család is túléli majd a telet.
Nagyjából egyetértek a helyzet megállapításoddal. Valóban nem túl nagy esélye van egy kései sikeres anyaváltásnak. De nem lehetetlen, ha belegondolunk hogy többnyire rengeteg méhészet van egy adott területen, néhány renitens család szinte bármelyik méhészetben akad ahol még megtűrik a heréket, nem most még hetek múlva is. Tapasztaltam sikeres párzást szeptember végén is. Az más kérdés hogy mit várhatunk ettől az anyától, a lényeg az hogy minimum vigye el a családot április végéig.
A legjobb ilyenkor egy tartalék családdal egyesíteni, vagy ha .. érdemleges akkor kaphat egy új anyát, ha netán akad tartalékban.
